Posted on Hozzászólás most!

Árrobbanás a mezőgazdaságban

Meredeken emelkednek a növénytermesztési árak, egyre nagyobb bajban az állattenyésztők. Lassan a 2007–08-ashoz mérhető élelmiszerár-robbanás bontakozik ki, a háttérben is hasonló tényezők állnak, mint akkor. Szeptemberben 24,7 százalékos agrárár-emelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, miközben már az augusztusi, 20,1 százalékos áremelkedés is kétéves csúcsot jelentett. A drágulás egyértelműen a növényi termékeknél jelentkezik, 40,4 százalékkal haladta meg árszínvonaluk a 2009. szeptemberit. Az állati termékeknél viszont a korábban megszokotthoz hasonlóan enyhébb az ármozgás, mindössze 4,3 százalékkal drágult a termékkör éves alapon.
A gabonafélék kiugróan, 51,8 százalékkal lettek drágábbak tavalyhoz képest, de az olajnövények is 38,4 százalékkal drágulnak. Utóbbi rá is világít az egyik árfelhajtó tényezőre: a bioüzemanyag-termelés folyamatos térnyerésére. Lapunknak nyilatkozva Raskó György agrárközgazdász rámutatott: ezen a területen a támogatási rendszer nincs jól kitalálva, ezért aránytalanul jövedelmező a többi terményhez képest ezek termesztése. Az idén is növekvő mennyiségben használnak fel a hazai termésből ilyen célra, és ez jelentős kiesést jelent a takarmány- és étkezési gabonák terén. Emellett az előző élelmiszerársokk idején is emlegetett távol-keleti, elsősorban kínai keresletbővülés is árfelhajtó hatású, bár erőteljes a spekuláció hatása is. Ez a tényező egyre tartósabbnak tűnik Raskó szerint, akit a legjobban az állattenyésztés helyzete aggaszt.
A magas takarmányárak ugyanis csak rontanak az eleve versenyhátránytól szenvedő európai állattartók helyzetén. A versenytársakhoz képest szigorúbb környezetvédelmi és állatjóléti előírások, illetve a magasabb energiaárak megdrágítják az EU-ban a termelést, amelyet a WTO miatt egyre kevésbé lehet protekcionista eszközökkel kezelni. A magyar állattenyésztés pedig még az unión belül is versenyképtelen, mivel a legeltetéses tartás helyett istállós rendszerre kényszerülnek a telepek. Utóbbi adottság nyomán például a tejtermelési támogatások csökkentésével további drasztikus zsugorodás következhet be a szarvasmarha-ágazatban – jósolja a szakember. Nyugat-Európában a gazdaságosabb üzemméret mellett a nagyobb vásárlóerő is segíti a helyi termelőket, de amíg itthon például az átlagos kocalétszám kettő körüli a hollandiai több százzal szemben, addig nem lehet valódi gazdálkodásról beszélni, és azt sem tartja reálisnak Raskó, hogy tömegével új munkahelyek létesülhetnek az agráriumban.
Az idén az időjárás sem volt kegyes a magyar mezőgazdasághoz, ez szintén a magasabb felvásárlói árak felé hat. A gyümölcsfélék 47,9, a burgonya 70,3 százalékkal került többe, mint tavaly ilyenkor. Harminc százalék körüli terméskiesést regisztráltak a zöldség- és gyümölcstermesztők, ez növényenként és területenként nagy eltérést mutat – fejtette ki a Világgazdaságnak Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) igazgatója.
A szakértő szerint a magasabb árak hátterében a jégkár, a viharok, illetve a szokatlanul hűvös időjárás miatti terméskiesés és csökkenő átlagminőség áll. Három héttel csúszott a zöldségek és gyümölcsök szezonja, emellett a gombafertőzések ellen is nehezebb volt az idén védekezni – tette hozzá. A magyar fogyasztást ezzel együtt sikerült kielégíteni, ám az exportvállalásokat már nem minden esetben tudták a termelők teljesíteni. Mindezek miatt jelentős erőfeszítéseket tesznek a szakmai szervezet vezetője szerint a piacvesztés megelőzésére. Forrás: Vg.hu

Vélemény, hozzászólás?