Posted on Hozzászólás most!

Az állateledel húzó ágazat

A magyar állateledel-ipar 2009-ben javított nemzetközi exportteljesítményén, és ma már az EU-tagállamok közül a negyedik legnagyobb exportőr és a világon a hetedik helyen áll.
A válság az állateledel-gyártást kevéssé érintette, sőt a versenyképes hazai állateledel-gyártásban kimagaslóan magas a teljes árbevételből az export részesedése, 2009-ben 74 százalék volt, az exportforgalom alapján az első öt közt van az élelmiszeripari szakágazatok között – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet „Az állateledel-gyártás, mint az élelmiszergazdaság egyik húzóágazata Magyarországon” című tanulmányában.
Jól jellemzi az iparág teljesítményét, hogy Magyarország 384,9 millió dollár értékű kivitellel, 4,5 százalékos részesedéssel a globális exportforgalom tekintetében a hetedik helyen állt 2009-ben, míg az EU tagállamok közül a negyedik legnagyobb állateledel-exportőr volt, és ezzel tavaly egy-egy helyezéssel javította nemzetközi pozícióit.
A legnagyobb hazai gyártókat és jelentős forgalmazókat tömörítő Magyar Állateledel Egyesülés tagvállalatainak adatai alapján 2009-ben 75 milliárd forint értékű terméket állítottak elő, ami 7 százalékkal haladta meg az előző évit – ismertette Szórádi Gyöngyi főtitkár a tavalyi eredményeket.
Az Egyesülés adatai szerint a magyarországi állateledel-gyártók nyersanyag-felhasználásának értéke 2009-ben 39 milliárd forintot tett ki. A mezőgazdasági alapanyagok többségét magyar beszállítóktól, köztük kis- és közepes vállalkozásoktól szerzik be a gyártók.
Az Egyesülés tagvállalatai közel 30 milliárd értékű állateledelt értékesítettek a magyar piacon, ezzel megőrizték 2008-as pozícióikat, ami azt is jelenti, hogy a hazai állateledel-gyártók sem mentesültek gazdasági válság következményei alól: növekedést nem sikerült elérni a belföldi eladások terén, és minden gyártónak alkalmazkodnia kellett a megváltozott kereslethez. A viszonylag fiatal iparág mindezek ellenére megőrizte versenyképességét, ami részben annak köszönhető, hogy kialakulása – kilencvenes évek eleje – óta piaci viszonyok közt, és támogatások nélkül fejlődött, és egyre erősödő konkurenciával kellett szembenéznie.
Mayer Zsolt az Egyesülés tagvállalatai nevében hangsúlyozta, hogy közel 50 milliárd forintot fektettek be a magyarországi gyártókapacitás kiépítésébe, bővítésébe, illetve a fenntarthatósági fejlesztésekbe.

Vélemény, hozzászólás?