Posted on Hozzászólás most!

Vili a veréb (Teljes film) színes, magyar rajzfilm 1989

Élt egyszer Budapesten egy kisfiú, akinek kedvenc szórakozása az iskolakerülés és a csúzlizás volt. Ez utóbbi szenvedélyét csupán a verebeken és a macskákon tudta kiélni. Mivel nem volt nagy szerencséje a vadászatban, az elszalasztott lehetőségeket elképzelte.

http://www.youtube.com/watch?v=Igjt6585j7k

Egyszer aztán Verbéna, a verebek tündére, megelégelve, hogy Vili a védenceit üldözi, elhatározta, hogy megleckézteti a rosszcsontot. Vilit verébbé varázsolta. Ettől kezdve a veréb-fiú számtalan, izgalmas kalandot élt át…

Posted on Hozzászólás most!

101 kiskutya – eredeti szinkronnal

http://www.youtube.com/watch?v=M241lfPHbmw

Walt Disney 101 Kiskutya, az 1964.-ben készült eredeti szinkronnal. Pongó – Horváth László, Perdita – Nádasi Myrtill, Roger – Kaló Flórián, Anita – Csűrös Karola, Szörnyella De Frász – Váradi Hédi, Nanny – Tolnay Klári, Jasper – Agárdy Gábor, Horace – Garas Dezső, Tibs őrmester – Rátonyi Róbert, Ezredes – Képessy József, Kapitány – Zách János.

Posted on Hozzászólás most!

Nyári vadasparki táborokra jelentkezés elkezdődött

Már most elkezdődtek a jelentkezések, micsoda hajcihő, ki hova pakolja a gyereket nyáron. A hagyományoknak megfelelően a nyári szünidőben ismét táborok színhelyévé is válik majd a Szegedi Vadaspark. Idén hét turnusban, azaz hétszer öt napon keresztül várják a természetszerető gyermekeket. A tábor programja 8-16 óráig tart, de természetesen a munkába indulók már 7.30-tól vihetik gyermekeiket és 16.30-ig mehetnek értük. A Vadaspark hűs, erdei klímája már önmagában is idilli környeztet biztosít a nyári kánikulában, és ehhez jönnek még a változatos programok, az állatsimogatóktól a kifutótakarításon át a játékokig és a kézzel való ügyeskedésekig. A tábor költsége 21.500 Ft, mely összeg tartalmazza a gyermekek napi háromszori étkezését, továbbá egy éves gyermekbérlet árát – mely bérletet a gyermekek a turnus utolsó napján megkapnak – és a tábor egyéb költségeit. Egy jelentkezőt csak egy turnusra tudnak fogadni, azért, hogy minél többen vehessenek részt a táborban. Az alsó korhatárt nem évben határozták meg, hanem aszerint, hogy a legfiatalabb résztvevő az lehet, aki idén azaz a 2011-2012-es tanévben első osztályos, a felső korhatár pedig az idén 8. osztályba járók köre. A táborokra február 13-án, hétfőn 8.00 órától lehet jelentkezni a 62/542-530-as vagy a 30/279-4291-es telefonszámokon. Ekkor előzetesen regisztrálják a jelentkezőket, de a regisztráció akkor válik véglegessé, ha 2012. február 13. és május 20. között a tábori költség felét, azaz 10.500 forintot befizetnek a Vadaspark pénztárában. Forrás: szeged.hu

Posted on Hozzászólás most!

A téli madáretetés állatvédelemre tanítja a gyerekeket

A téli madáretetés különleges öröm, segíthetünk átvészelni szárnyas vendégeinknek a telet, és emellett a kis madárkák téli megfigyelése olyan különös öröm, amely felelősségre, gondoskodásra és tudatos állatvédelemre szoktatja a gyerekeket. De hogyan tegyük, hogy jó szándékunk ne vezessen szárnyas barátaink pusztulásához? Mit tegyünk a madáretetőbe? Szükség van-e egyáltalán a téli madáretetésre?
Az etetést csak a fagyok beálltával kezdjük, illetve ha hó fedi be a tájat és csak azok elmúltával, február végén fejezzük be. Ha korábban kezdjük, elvonjuk őket a fák tisztogatásától! Ha elkezdtük az etetést, tegyük azt folyamatosan, mert a hozzánk szokott madarak számítanak rá.
Az etetéshez legjobb a napraforgómag, ezt a legtöbb madár szívesen fogyasztja. A napraforgó tányért egyszerűen kitehetjük az erkélyre, vagy beleszúrhatjuk a földbe, így egyben dekoratív madáretetőt is kapunk. Akaszthatunk a fákra félbetört diót és füstöletlen, fűszermentes szalonnát, madárkalácsot. A rigók, a vörösbegyek szívesen fogyasztanak apróra vágott sárgarépát, almát. Ők azonban néhány pintyfélével együtt a földön keresik élelmüket, ezért érdemes a bokrok aljára, hó és macskamentes helyre szórni a nekik szánt csemegét. A meggyvágó és a zöldike szívesen csemegézik a bolti kanári eleségből.
Mivel ne etessük a madarakat! – Ne rakjunk kenyérmorzsát az etetőbe, mert ha nedvesség éri, könnyen megsavanyodik, és halálos bélgyulladást okozhat. Nyugodtan etethetünk kenyeret a Duna-parton repkedő dankasirályokkal vagy az ablakra járó balkáni gerlékkel, verebekkel.
Milyen legyen a madáretető? – Etetőnek bármi megfelelhet, legyen az műanyag flakon vagy konzervdoboz, de egy szép fából készült etető egész évben dísze lehet ablakunknak, kertünknek. Az elhelyezésnél ügyeljünk arra, hogy macskák ne érjék el az etetőt! Forrás: Stop.hu

Posted on Hozzászólás most!

Jön Csizmás a kandúr

A Shrek mozikból megismert Kandúr megint a kalandot keresi. Két társával nagy dobásra készül és nem is akármire. Meg akarják szerezni az arany tojást tojó ludat. Azt, hogy a terv megvalósítása közben milyen akciókba keverednek hűen bemutatja a film előzetese. Csizmás a kandúr visszatér a banditák törzshelyére és belevág a kaland keresésbe. A mozi viszont nem csak az akcióra épít, a film végén kiderül, hogy Csizmásra is rátalálhat-e a szerelem.

A Csizmás a kandúrt Chris Miller rendező fémjelzi, aki a Harmadik Shreket is megalkotta, így biztos nem csalódhatunk, ha ezt a mesét választjuk a moziban. A filmben sajnos nem hemzsegnek a régi Shrek szereplők, de Tojás Tóbiással és Puha Praclival biztosan találkozunk majd! Nem szabad kihagyni!

Posted on Hozzászólás most!

Barátkozzunk az állatokkal!

Néhány kivételtől eltekintve minden lurkó lelkesen nyugtázza, ha egy kutyus vagy cica kerül a közelébe. Nem csoda, hiszen ezek a házi kedvencek gyakran édesek, furcsa hangokat hallatnak, és olyan érdekesen viselkednek. Bátorítsuk gyermekünket a velük való ismerkedésre, ami mellesleg nem csak állatbarátot farag belőle, de a mentális fejlődését is segíti, hiszen megtanulja, milyen érzés megsimogatni a bundájukat, hogyan figyeljen a viselkedésükre, hogyan kommunikáljon velük.

Íme az alapok: Finoman simogassatok meg egy barátságos kutyust vagy macsekot, közben figyeljétek meg, milyen érzés. „Ugye, milyen puha a bundája! És milyen bársonyosak a fülecskéi!”
Figyelem: Tudatosítsd gyermekedben, hogy idegen kutyával, macskával nem barátkozunk! Mindig kérjen engedélyt, ha meg szeretne simogatni egy kutyust, cicát!
Tégy állatképeket a hűtőre, ezután mutass rá az állatokra, és utánozd a hangjukat. Hamarosan gyermeked is lelkesen fog iázni, mikor a csacsira kerül a sor!
Gyermeked igazi gyöngyöző kacajjal fogja nyugtázni, ha négykézlábra ereszkedsz és vakkangatsz, mintha kutyus lennél.
Amennyiben nem tartotok otthon egyetlen haszonállatot se, menjetek el egy ismerőshöz, akinél vannak tyúkok, barik, malacok, bocik stb. Ha erre nincs lehetőségetek, kiránduljatok el egy állatkertbe, manapság már sok helyen alakítottak ki állatsimogatót, hogy az apróságok megismerkedhessenek a háziállatokkal.
A gyerekek számára a háziállatok nem csak örömforrást jelentenek, hanem segítik testi és lelki fejlődésüket is. Megtanulják a felelősséget, a törődés érzését. Ráadásul hűséges játszótársra is lelnek. Ezenkívül még nevel is: felelősségre, gondoskodásra tanít. A gyerekek gondozás közben nagyon sok mindent megtanulnak az állatokról, emellett szociális és érzelmi fejlődésük is tökéletesedik.
További fotókért kattints a képre!

Posted on Hozzászólás most!

Állati mítoszok amikben hittünk

Nehéz szembesülni a ténnyel, hogy anyukánk vagy kedvenc óvónénink bizony csúnyán átvert bennünket. Egy gyereknek valahol éppen most mesélnek el egy érdekes „tényt”, amit sok évvel ezelőtt valószínűleg egy buta rajzfilmből jegyzett meg a mesélő. Ezeket a történeteket sokszor nem is a lelkes, de annál kevésbé informált szülőktől, hanem egyenesen tanároktól lehet hallani, akik ugyanúgy elhitték a történetet, majd megspórolták azt a három másodpercet, amit egy Google keresésre kellett volna fordítani – nagymamák esetében az utóbbit elnézzük.
A madár – Most gondolj vissza a gyermekkorodra, amikor valakivel elmentél sétálni egy parkba vagy erdőbe. Eljön az alkalom, amikor életedben először látsz élő madárfiókát és mint minden gyerek, te is odaszaladsz, hogy felvedd, megvizsgáld, megszagold, megnyaldosd, vagy valami más olyat csinálj vele, amit a kisgyerekek szoktak. A kísérő azonnal rád kiált: „Nehogy felvedd, mert rajta marad a szagod, és akkor nem fogja többé szeretni az anyukája, elhagyja és meghal.”
A legtöbb gyermek kegyetlen lény, amíg a társadalmi normák nem rögzülnek, de egy madárfióka szándékos meggyilkolására keveseket visz rá a lélek, így marad a parkban heverő fél köbméter vadgesztenye szájba tömködése.
Valószínűleg sok olyan ember van, aki még életében nem fogott kézbe eleven madarat – tekintve, hogy amikor már tudnak repülni, elég nehéz megsimogatni őket – pedig ennek nem kellene így lennie.
A madarak döntő többsége sokkal inkább hagyatkozik a látásra és a hallásra, mint a szaglásra. Még ha észre is venné a borzalmas és visszataszító gyermekbőr-bűzt, akkor sem érdekelné, ugyanúgy nevelné tovább fiókáját, legfeljebb a legközelebbi esőben kicsit megáztatná, ha nagyon zavarja a szag.
A giliszta – Most képzeljük el, hogy a ház vagy az óvoda kertjének azon a részén vagyunk, ahol már valamilyen indokból kiirtottuk a füvet és életünknek még abban a szakaszában járunk, amikor áhított karrierünk egy foglalkozás, melynek fő eszköze az ásó.
Ha nem bibliai szárazság közepén vagyunk, akkor jó eséllyel találkozunk földigilisztával, amit valamiért már sokkal elfogadottabb dolog fogdosni, a madarakat. Itt nem aggódunk az esetleges árván maradó kis giliszták miatt, és gondolkodás nélkül lecsapunk a ásó élével, hogy kettévágjuk az állatot. Aztán a szánk tátva marad, amikor látjuk, hogy a megcsonkított giliszta mindkét része tovább ficánkol. Ekkor megjelenik mellettünk egy felnőtt, aki közli, hogy ha félbevágjuk a gilisztát, akkor kettő lesz belőle.
Elmesélik a történetet a gyík farkáról és azt, hogy a gilisztarészek majd szépen visszanövesztik az elveszített felet, és vidáman élnek tovább. A következő lépéshez vegyünk egy élő tehenet, fűrészeljük ketté és várjuk meg, amíg elkészül a két új tehén.
Ó, ugyan. A tehén sokkal komplexebb élőlény, elvégre gerinces, meg minden. A giliszta pedig gyűrűsféreg. Annak is van idegrendszere, keringése, emésztése, és ahogy a tehén nem tud új fejet növeszteni, úgy a giliszta sem. Ha így lenne, akkor nagy valószínűséggel a giliszták vérszomjas alienekként robbantanák szét az őket megevő állatok hasát és borítanák el a földet.
A téves hiedelem kialakulásában közrejátszik az, hogy mint sok más faj, a giliszta is képes regenerálódni, így ha egy picit lecsippentünk a farokrészből, az valóban nagy eséllyel visszanő, de amikor ketté – érdeklődőbb gyermek esetén több darabba – vágjuk, akkor a megfigyelhető mozgás valójában az állat haláltusája közben testében szaladgáló utolsó idegrángások sorozata.
Ugyanez a jelenség megfigyelhető csirkék és emberek esetében is. Utóbbival akkor foglalkoztak sokat, amikor a francia forradalom alatt naponta több alkalommal lehetett külön látni egy embert saját fejétől.
A nyúl és az egér – Térjünk vissza egy picit a jelenbe és írjuk be a Google képkeresőjébe, hogy „nyúl rajz”. A kiadott képek jelentős százalékában a nyuszik valamilyen módon egy répa környezetében vannak. Ha megkérdezünk valakit, hogy mit eszik egy nyúl, nagy valószínűséggel kapjuk azt a választ, hogy répát, pedig – ahogy a nyúlgondozással foglalkozó weboldalak többsége figyelmeztet is: ha nyuszinkat répaalapú diétán tartjuk, akkor elpusztul.
A nyulak rendes tápláléka a széna, a fű, a levél. Gyümölcsöket és répát kizárólag desszertként fogyaszt. Csak répát etetni egy nyúllal olyan, mintha egy gyereknek kizárólag gumicukrot adnánk enni.
A másik gyakori tévedés, hogy az egerek a sajtot szeretik. Ami azt illeti, kevés visszataszítóbb dolog van az egerek számára, mint egy ízletes, érett sajt, ugyanis az egereknek olyan erős szaglásuk van, hogy ha eléjük dugunk egy darab pálpusztait, valószínűleg elolvad az agyuk és kifolyik a fülükön. Az egerek ideális tápláléka a gabonafélék és a gyümölcsök.
A széles körben elterjedt gyilkos nyúldiéta egy igen vicces dologra vezethető vissza. A ’30-as években igazi kultuszfilmnek számított az Egyesült Államokban az Ez történt egy éjszaka című film, melynek főszereplője, Clark Gable az egyik jelenet alkalmával egy répát csámcsogva beszélt partneréhez. A kor másik jelentős mozgóképalkotásának, a Tapsi Hapsi rajzfilmek készítőinek annyira megtetszett a jelenet, hogy az egyik epizódban megrajzolták, ahogy Tapsi úgy eszi a répát mint Gable. Ezt persze akkor mindenki értette, hiszen a filmek olyan felismerhetőek voltak, mintha most a Shrek figurái játszanák el a belassított-lövöldözős (bullet time) részeket a Mátrixból. Az egész ötlet mindenkinek tetszett, így onnantól kezdve Tapsi Hapsi répával tömte magát, a Bolondos Dallamok bejárta a világot, és 75 évvel később nyulak serege pusztul el répatúladagolásban.
Az egerek esete már nem ilyen egyszerű. Az egyik, talán leghihetőbb elképzelés szerint (erre vonatkozólag nem folytattak komoly kutatásokat, de logikusnak tűnik a dolog) a századok során az egereknek muszáj volt ráfanyalodniuk a sajtra, ugyanis a gabonát üvegben tartották, a húsokat besózták és fellógatták, gyümölcs nem mindig volt, így választhattak, hogy a spájzban lévő gusztustalan sajtot viszik be a kis félkör alakú bejáratukon, vagy éhen pusztulnak.
A teve – Ennyi elég is volt a jelenből, utazzunk vissza az óvodába. Amikor először mutattak neked tevét a mesekönyvben, nyilván két dolgot tanítottak meg: a tevének púpja van, és a sivatagban él, mert sokáig bírja víz nélkül. Ennél a pontnál történhetett meg az, hogy a tevét ritkán látott tanerő vagy szülő segítségül hívta a józan paraszti eszet és hozzátette, hogy a teve a púpjában tárolja a vizet. Ez is azon logikus hiedelmek közé tartozik, amit a szomszéd is, meg annak a szomszédja is tud, tehát biztosan így van.
És nem így van. A tevék púpjukban zsírt raktároznak, melyet a hosszú sivatagi utakra egyfajta energiatartalékként visznek magukkal, hiszen sivatagban ételből sincs kifejezetten sok.
„Igen, de a zsírban is van valamennyi víz nem?” – gondolná az ember fia, és igaza is van. Valóban, az elégetett zsírból visszaszivárog valamennyi az állat szervezetébe, de ez korántsem ér fel egy jófajta ivással. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy egy megtermett és szomjas teve 135 liter víz elfogyasztására képes mindössze 13 perc alatt.
A titok nyitja a teve testhőmérsékletében és keringésében keresendő. A sivatag lova sokkal tovább képes testét hűvösen tartani, és vérnyomása sem esik le a testsúlycsökkenés hatására, így sokkal később szárad ki, mint mondjuk az ember.
A mítosz eredetéhez egészen a római korig kell visszamenni, ahol a neves és elismert filozófus-természettudós, Caius Plinius Caecilius feltételezte, hogy a tevéknek két gyomruk van – míg az egyikben az ételt, a másikban vizet tárolnak. Neki persze ezt mindenki elhitte anélkül, hogy megnézték volna. A helyzeten azok a későbbi mendemondák sem segítettek, miszerint az arabok veszély esetén felvágják tevéiket, így vízhez is, ételhez is hozzájutnak a sivatagban. Ez utóbbi egyébként részben igaz, hiszen a félig emésztett trutyival teli tevegyomorból valóban lehet egy kis vizet kiszűrni, de ezt csak a legvégső esetben teszik, amikor a vizelet már elfogyott.
A bika – A legtöbb embernek a spanyol kultúráról a bikaviadalok jutnak eszébe (reménykedem benne, hogy olvasóinknak Salvador Dalí vagy García Lorca neve is beugrik). Ha pedig látunk egy bikát, az első dolog amit teszünk, hogy megnézzük, nincs-e rajtunk valami piros, hiszen minden képen, amit valaha láttunk a hatalmas állattal küzdő torreádorokról, ott van a nagy vörös lepel. Félelmünk alaptalan, ugyanis a bikák teljesen színvakok.
Amin viszont nagyon felhúzzák magukat, az a lengetett vászon hangja. Ha önvizsgálatot tartunk és belegondolunk a helyzetbe, egy idő után minket is nagyon idegesítene, főleg, ha egy hosszabb éheztetés után bezavarnának minket az arénába, ahol állandóan ezt kellene hallgatnunk.
A zavar oka valószínűleg az, hogy kevesen láttunk még élő bikaviadalt. Az esemény három részből áll, melyből az első kettőben a capotenak nevezett lepel sárga felével a végletekig felidegesítik a szerencsétlen állatot, majd a harmadik részben már annak piros oldalával jelzik, hogy itt várható az akció. Addigra viszont a bika felől lehetne a lepel hupilila vagy szivárványszínű is apró csillámokkal, már csak az érdekli, hogy a földbe tiporja a matadort. Forrás: Kultúrpart.hu
Az egész emberszag teória két dologra vezethető vissza: az egyik, hogy ha még meg is sérült volna a fióka – ami az esetek döntő többségében nem úgy van – akkor sem tudná egy átlagos hétéves és kedves anyukája rendbe hozni, ugyanis a madárnevelés bonyolult és összetett feladat, így ha a hideg talajról el is visszük a fiókát, kicsivel később biztos elpusztul. A másik, hogy ha már mi sem foghattunk madarat, akkor a gyerek se tegye, meg különben is mindenféle bacilusok, visszataszító, pihe-puha tollacskák, pfujj. Mivel a kisgyereknek ezt elmagyarázni olyan sikerrel lehet, mint egy tintahalat megtanítani az angol vécé használatára, egyszerűbb azt mondani: „ha hozzányúlsz, meghal, és a te apró lelkeden fog száradni a halála.”

Posted on Hozzászólás most!

Kutyák segítik az olvasásban a félénk gyerekeket

Úgynevezett olvasókutyákat állítanak az olvasási problémákkal küzdő gyerekek rendelkezésére finn közkönyvtárak. Néhány hónapja felolvasásokat tartanak számos állami könyvtárban Helsinkiben, Kotkában és Turkuban. Ezek során a gyerekek csupán egy, a nyugodt figyelemre kiképzett kutya társaságában gyakorolják a hangos felolvasást, hogy legyőzzék félénkségüket. A sikeres ötlet az Egyesült Államokból származik, a több mint tízéves tapasztalatok szerint a gyerekek biztosabban és hangosabban olvasnak, ha egy kutya a hallgatóságuk. Egy kicsi, nyugodt, a környezet iránt érdeklődő állat jelenléte nem hat olyan fenyegetően a félénk gyerekekre, mint a diákok és a tanárok előtti felolvasás által kiváltott stressz. A rendszeres gyakorlás segít a félelmek és gátlások lebontásában a későbbiekben is. Pekka Niemi, a Turkui Egyetem pszichológusa szerint a kutyás olvasás eddigi vizsgálatai a beavatottak szubjektív értékelésein alapultak. A intézmény először vizsgálja a jelenséget szigorúan tudományos alapon. A kutatás egyelőre előkészületi stádiumban van. Elméletileg az olvasási készség megfigyelt javulása placebóhatáson is alapulhat. MTI