Posted on Hozzászólás most!

Gazdasági állattartásban az állati jólét vezet az egészséges húshoz

A gazdasági állattartásban az állati jólét alkalmazása vezet az egészséges húsalapanyaghoz, és a finom ételekhez…
Az Állatok Világnapja alkalmából az Orpheus Állatvédő Egyesület szeretné megismertetni a lakossággal, hogy hogyan is készül a “tökéletes” csirkehús, amellyel a legtöbb bolt polcain találkozhatunk. Nincs is étvágygerjesztőbb, mint amikor egy tányéron elénk teszik a rántott csirkecombokat, a kedvenc köretünkkel, némi savanyúsággal. A húsok csomagolásain több felirat is segíti a tájékozódni kívánó vásárlót, de bizonyos kifejezések megfejtése és megértése nem mindig egyszerű. Ehhez adunk most egy kis segítséget.
A nagyüzemi baromfitartásról: Az üzemi tartást alap estben 3 féle módon végezhetik Magyaroszágon, és Európában.
– Van a hagyományos udvaros tartás, ahol az állat szabadon keresgéli az élelmét. A magyar és a nyugati piacon innen kerül ki a bio tartásos állatok nagy része. Félintenzív tartásnál az állatok egy elkerített épületben szabadon vannak, de a táplálásuk itt is természetesen módon történik. A nagyobb boltok polcaira ebből a csoportból (a drágább előállítás miatt) szinte sosem kerül a polcokra.
– Mélyalmos tartásnál az istálló padozatára 15-25 cm vastag alomréteget (szalma, faforgács) terítenek. Itt a táplálás történhet természetes eredetű táplálékkal is, de mivel ez sokkal hosszabb idő alatt növeli meg a baromfik súlyát, így itt már a tápos takarmányozást alkalmazzák. A lényeg röviden: minél rövidebb idő alatt eladható súlyú állatot nevelni!
– A ketreces tartásmód hivatalosan már nem alkalmazható, mert nem felel meg az EU-s követelményeknek, mégis titokban néhány kisebb húsüzem továbbra is alkalmazza ezt az állatkínzó módszert. A boltokban vásárolható tojások esetében nem ritkán szerepel a ketreces tartásból felirat. Ebben az esetben a tyúkok több szintes ketrecekben vannak és a helyhiány miatt előfordul, hogy több állatot zsúfolnak be egy-egy ketrecbe, amely akár állatkínzásnak is tekinthető.
A pecsenyecsirke hizlalás: A pecsenyecsirke hizlaláskor minden esetben arra törekednek az üzemek tulajdonosai, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a naposcsibéből piacképes, ipari feldolgozásra alkalmas közel 2kg-os élőtömegű végterméket állítsunk elő a lehető leggazdaságosabb módon. Értsd: mindegy, hogy milyen módon, csak olcsó legyen!
Sok állatok számára készített táp különböző hízásgyorsítót (fehérje adalékokat, antibiotikumokat, egyéb anyagokat) is tartalmazhat, melyek az állatok vágása után akár a fogyasztók szervezeteibe is átkerülhetnek. Ezek az emberi anyagcserére is hatással lehetnek…
A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás országon belüli, és nemzetközi formája is gyalázatos. Szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotba jutnak a „végcélhoz”. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után valósul meg, ezt a minőséget kapjuk vissza Mi laikusok, mikor az étkezéshez vesszük meg a hiper – szuper áruházakban az akciózott hozzávalókat.
Tápos csirke: Az egyik hipermarket húsosztályán álltunk sorba, ahol az anyuka és kisfia álltak, és az akciós húsokat nézegették. Ott csíptük el ezt a párbeszédet: – Anyu veszünk ebédre csirkecombot? – Itt fiam most nem, mert ez a hús színtelen, nem jó, biztos tápos csirkéből van…
Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a húsfogyasztásról, de az Orpheus Állatvédő Egyesület azt javasolja, hogy gondosan válasszuk azt, hogy hol-és mit vásárolunk, azaz milyen húst teszünk az asztalunkra.
Ön is lehet állatvédő, hiszen a bennünket körülvevő világot mi magunk alakítjuk! Orpheus Állatvédő Egyesület

Vélemény, hozzászólás?