Posted on Hozzászólás most!

Így tarthat otthon állatot! Mikor jelenthet fel a szomszéd?

Milyen jogaink és kötelességeink vannak, ha állatot tartunk a lakásunkban vagy családi házunkban? Nem árt pontosan ismerni a törvényeket sem az állattartóknak, sem pedig azoknak, akiknek meggyűlt már a bajuk a szomszéddal, annak kis kedvencei miatt.
Az állattartás alapvető szabályait az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény tartalmazza. Ennek értelmében az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni:
– Az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatokat el kell különíteni.
– Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
– Ugyancsak az állattartó kötelessége, hogy biztosítsa az állat megfelelő és biztonságos elhelyezését, szakszerű gondozását, valamint hogy megakadályozza az állat szökését.
– A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is meg kell teremteni azonban a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
– A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
– Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat nem rakható ki, a tartásával felhagyni nem szabad.
– Tilos az állatot elűzni, elhagyni vagy kitenni.
Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állat-egészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. Tilos és egyben bűncselekmény az állatkínzás. Tilos az állatnak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. Állatkínzásnak minősül az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat. Állatkínzásnak számít továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.
Nem minden testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem. Elkövetési magatartás az olyan indokolatlan bántalmazás, vagy olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható.
Állatok a szomszédban: Az állattartásnál is érvényesülnek a Polgári Törvénykönyvnek a szomszédjogra vonatkozó előírásai. A tulajdonos az állattartás során is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Egyes személyek fokozott érzékenysége nem járhat azzal a következménnyel, hogy a szomszéd az államigazgatási hatóság által engedélyezett és ellenőrzött állattartói tevékenység megszüntetésére kényszerüljön. Olyan kertes, családi házakkal beépített környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos, a haszonállattartás, például a csirkenevelés önmagában nem kifogásolható. Az állattartás azonban nem lehet olyan mértékű, hogy azzal a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarjuk.
Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy az állattartó az állat által okozott kárért az általános szabályok szerint felelősségét csak annak bizonyításával mentheti ki, hogy az állattartás terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Ennek megítélésénél a mérlegelés körébe kell vonni azt is, hogy az állattartás adott módja alkalmas-e annak kizárására, hogy az állat másnak kárt okozzon.
A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában – mindegyik fél maga viseli.
Fontos tudni, hogy az állattartás helyben szokásos szabályait az előbb ismertetett előírásokon túl a települési önkormányzat rendeletben szabályozhatja. Sok településen szabályozzák az egy ingatlanon tartható kutyák számát, a kutyatartás módját és egyéb feltételeit, valamint a kutyafuttatásra és sétáltatásra kijelölt helyeket is. Ezekről tehát érdemes időben tájékozódni.

Vélemény, hozzászólás?