Posted on Hozzászólás most!

Megszöksz vagy meghalsz!

Salgótarján: Közel 40 állatot altattak el egyetlen nap leforgása alatt a csókáspusztai menhelyen – jelezte portálunknak egy állatvédő szervezet. Ennek kapcsán szerettünk volna kideríteni, hogyan működik a gyepmesteri telep és van-e valóság alapja a tudomásunkra jutott, megdöbbentő információnak.
A beszélgetésnél jelen volt Feketéné Sörös Erika, a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési (VGÜ) Kft. részlegvezetője, Tóthné Katona Dóra, termelésirányító, továbbá Herczeg Zoltán, a Karancs Mentőkutyás Alapítvány vezetője és a menhely állatgondozója.
Elmondásuk alapján, a gyepmester minden esetben lakossági bejelentésre intézkedik, 24 órán belül. A bejelentő nevét és címét rögzítik. A lakókon túl a közterület-felügyelet és a rendőrség is jelent kóbor állatokat. A híreszteléssel ellentétben nem adták bérbe a menhelyet, csak állatgondozó-váltás történt. Megkeresték a Karancs Mentőkutyás Alapítvány vezetőjét, hogy vállalná-e a gondozói szakfeladatok ellátását. Abban az esetben, ha sérült állatot jelentenek, befogja a sintér. Ha az állat egészségi állapota lehetővé teszi, 14 napos megfigyelés – karantén – alá helyezik, mivel ezt törvény írja elő. Ez minden befogott eb esetében érvényes. Amelyik orvosi ellátásra szorul, ahhoz azonnal hívják a leszerződött orvost. A nyári szabadságolások ideje alatt több állatorvost is bevonnak.
A menhely illetékese elmondta: – Tavasszal és ősszel 3-4 bejelentés érkezik naponta, nyáron ez kevesebb. A törvényi szabályozás értelmében, a településeken kóborló ebeket be kell gyűjteni és hivatalos menhely csak Salgótarjánban van. A 14 napos megfigyelés után az állat vagy bekerül a menhelyre, vagy elaltatják.
Ezt viszont megelőzi egy betegség- és viselkedés vizsgálat, amelyről Herczeg Zoltán a következőket nyilatkozta: – A vizsgálat után leoltás akkor történik, ha mindannyian egyetértünk benne. Mi javasoljuk viselkedés alapján, hogy maradhat-e az állat vagy sem, de férőhely-függő is, köztes megoldás nem létezik. Az alapítványokkal tartom a kapcsolatot, de segítségre ez idáig csak ígéretet kaptunk. A gyepmesteri telepnek négy településsel van még szerződésük: Balassagyarmat, Ipolyszög, Patvarc és Bátonyterenye. 2010-ben összesen 300 kutyát fogtak be, ebből 68 került gazdához. Ezenkívül volt 200 elütött, sérült, elhullott kisállat is. Havi szinten ez közel 400.000 és 600.000 forint között mozog, attól függően, mekkora számú állatot fognak be. Ebből egy bizonyos összeget az önkormányzat biztosít, a többit a városgazdálkodás vállalja. A költségek tartalmazzák a gyepmester és állatorvos költségét, a rezsit, az anyagfelhasználást, az állatgondozó bérét és a megsemmisítési költséget.
Portálunk kérdésére – annak kapcsán, amely szerint bejelentést kaptunk nagyon sok állat leoltásáról – Herczeg Zoltán válaszolt: – A befogott felnőtt kutyák sérültek. Mentálisan mindegyik kezelhetetlenné válik egy idő után, attól függően, hogy menynyit van szabadon és milyen hatások érik őket. Bent ez hatványozottan érvényesül, akár a falkavezérségre visszavezetve vagy az emberrel való kapcsolatában is megmutatkozik – verték, illetve nem verték – ezeket az állatokat már nem lehet odaadni felelősségteljesen. Történt leoltás, de ez nem volt rendkívüli eset. Megnéztük a viselkedését, ez alapján alkottunk véleményt. Az elaltatott állatok között volt öreg kutya, nagytestű, harapós és nem szocializálódott állatok. Helyünk sincs és viselkedés alapján is döntöttünk. Volt amelyik félt, azért harapott, valamelyik pedig támadó ösztönt mutatott.
Arra a kérdésünkre, hogy végül hány állatot altattak el azon a napon, Herczeg Zoltántól azt a választ kaptuk, hogy ez belső információ. Szerkesztőségünknek közel 40 állat leoltásáról van tudomása, de ezen információnkat az állatmenhely nem erősítette meg.
Megszöksz vagy meghalsz?
Az állatbarátok nevében is joggal állíthatom, hogy merész kijelentés az, hogy „mentálisan mindegyik kezelhetetlenné válik egy idő után”. Aki hozott már el kutyát menhelyről, jól tudja, hogy ezeknek az állatoknak milyen szeretetigényük van, és ha megfelelően gondozzák őket, törődnek velük, akkor nagyon hálásak tudnak lenni.
Persze vannak olyan ebek, amelyek veszélyesek, de a kóbor állatok többsége nem támad emberre. Befogásnál, vagy már a karantén alatt félelemből reagálhat a kutya támadóan, de fordított helyzetben bármelyik jó érzésű ember ugyanezt tenné. Nem egy szívszorító történetet ismerünk, ahol a sokat szenvedett kutyus szerető gazdihoz kerül. Az általunk feltett kérdéssel kapcsolatban – az elaltatott állatok számáról – elgondolkodtató volt továbbá az is, hogy a közérdekű feladatok ellátásával kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségeket megosztották velünk, de az egy nap alatt leoltott állatok száma miért titok?! Amennyiben azt a számot veszem alapul, amelyet informátorunktól tudtunk meg, közel 40 állat lett volna harapós, veszélyes és támadó? Amennyiben a három illetékes szubjektív véleménye életekről dönthet, a személyes gondolataim és felvetett kérdéseim jelentősége csupán töredéke a valóságnak.
Mindezek fejében összegezve a fentieket, amikor az egykor magukhoz vett tündéri kölyökkutyát kidobják, megpecsételik a sorsát. Ha sikerül inkognitóban maradnia, van esélye az életre, ha viszont nem, viszontagságos és nyomorúságos életében vagy az autók ütik el, vagy 14 nap marad neki az életből! Forrás: Nport.hu

Vélemény, hozzászólás?