Posted on Hozzászólás most!

Szerzetes maffia: védett állatokkal kereskednek

A védett állatok közé tartozó tigrisek kereskedelmére maffiahálózat szakosodott, amelynek szálai a thaiföldi tigristemplom szerzeteseihez vezetnek. Földünkön napjainkban csupán háromezer tigris él szabadon. Ha a jelenlegi mértékben csökken a számuk, úgy pár évtized múlva végleg eltűnhetnek. Vlagyimir Putyin 2010-ben csúcsértekezletet hívott össze Szentpéterváron, amelyen a jelenlévő tizenhárom ország képviselői elfogadtak egy közös mentési tervet. A találkozón a két legnagyobb ország Kína és Oroszország még egy közös védelmi övezet felállításáról is döntött, az Amur térségében. Ennek ellenére a helyzet máig nem javult szinte semmit.

Lélekátvitel és kereskedelmi célú vadászat – A klímaváltozás miatt a tigrisek egyre szűkülő élettere mellett, kereskedelmi célú, illegális vadászatuk is egyre inkább fejtörést okoz az állatvédőknek. Ráadásul egyetlen állatra sincs nagyobb kereslet, mint rájuk. Drága a bundájuk, a húsuk és a csontjaik is. A mancsaikat, a karmaikat, a bajuszszőrüket, a fogaikat és a péniszeiket, pedig még az aranynál is drágábban mérik. Ez azért lehetséges, mert a távol-keleti gondolatvilág fontos jelképének tekintik a tigrist, és azt vallják, hogy aki tigrisből készült termékeket fogyaszt, az részesül a ragadozó erejéből.
A Geo magazin legfrissebb számában számol be oknyomozó újságírójának, Anke Sparmannak a kutatásáról, aki vállalva a veszélyes küldetést, a tigrismaffia nyomába eredt. Útját a Bangkoktól százhatvan kilométerre található tigristemplomban kezdte. A buddhista szerzetesek temploma turisztikai látványosságnak sem utolsó, hiszen a templomkertben szabadon kószáló és heverésző tigrisek láthatóak, amelyeket az odaérkező vendégek nem csak fényképezhetnek, de meg is simogathatnak, a kisebb tigriseket pedig akár cumisüvegből is etethetik.
Phra Acharn, a templom apátja szerint a vadmacskáik szelídsége a lélekátvitellel magyarázható. A kölyköket háromhetes korukban választják el az anyjuktól, hogy mihamarabb megszokják az embereket. Enni csak főtt húst adnak neki, az apát szerint azért, nehogy rákapjanak a vérre. Achram hangsúlyozza: „A tigriseket a faj fennmaradása érdekében tenyésztjük, később visszaengedjük őket a természetbe.” A riporternek az apát ezen elszólása tűnt fel legelőször, hiszen eddig egyetlen kísérlet sem támasztja alá állítását. Ugyanis egy cumisüveg segítségével felnevelt vadállat soha nem lesz képes szabadon élni. A vadonban is kizárólag azt csinálnák, amit addig tanultak, vagyis az emberektől próbálnának meg ételt koldulni.
Szerzetesek rohangáltak adóvevővel – Ha viszont nem igaz az apát állítása, akkor mi történhet a tigrisekkel, amikor elkerülnek a templomból? A szálak a Thaifölddel szomszédos a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba vezetnek. Egy határ közeli, hatalmas kerítéssel körülvett farmnál a Geo oknyomozójának az ott őrködő férfiak elárulják, hogy az általuk őrzött kétszáz tigris többsége a tigristemplomból került hozzájuk. A farmról pedig rövid időn belül eladják a nagymacskákat kínai „kereskedőknek”.
Ezt támasztja alá még egy, 2008-ban napvilágot látott, és azóta sem kivizsgált beszámoló, az ausztráliai Sybelle Foxroftól, aki diplomamunkájának megírása végett utazott a tigristemplomba. Ott azonban olyan nyomokra bukkant, amire álmában sem gondolt. A templom szerzeteseit nem egy este látta adóvevőkkel felszerelkezve, idegesen rohangászni, és amikor rákérdezett arra , hogy mi történt, miért ez a nagy kapkodás, nem kapott választ.
Viszont az ilyen esték után mindig eltűnt egy-egy tigris a templomból. Foxroft mindaddig nem hit még annak sem, amit látott, míg egy alkalommal nem bukkant rá egy adásvételi szerződésre, amit a templom apátja és a laoszi tigrisfarm tulajdonosa írt alá. A dolgozatát író egyetemista azonban hiába fénymásolta le a dokumentumot, a hatóságok még a további vizsgálódáshoz sem találták elég bizonyítéknak.
A Geo magazin riportere amikor a tigristemplom egyik gondozójával szóba elegyedett, és Laoszról kezdte kérdezni csupán annyit mondott: „Mi itt nem veszünk, nem árulunk.” Az újságíró még arról is beszámol, hogy egy Bangkok környéki állatkertben tigrisbébiket kínáltak neki megvételre, darabját 3600 euróért. Az eladó pedig úgy kínálta áruját, hogy az egészséges, hiszen egyenesen a tigristemplomból való.
A hatóságok tehetetlenek – Az illegális vadkereskedelemmel foglalkozó Interpol Wildife Crime Working Group vezetője Peter Müller szerint a védett fajokkal kapcsolatos bűnözést ellenőrzésekkel kordában lehetne tartani. Viszont Thaiföldön és Laoszban ellenőrzés alig van, így a lebukás veszélye elenyésző. Az irányítók legtöbbször ismertek a hatóság előtt, de tetten érni csak nagyon-nagyon ritkán tudják őket. Ráadásul a védett fajok elleni vétség csak része a cselekménynek. Ehhez társul még a csalás, a korrupció és az adócsalás. Így hónapokig eltart a bizonyítási eljárás, ami alapján az államügyész vádat emel, amit Müller tapasztalata szerint egy jó ügyvéd egy-kettőre lesöpör az asztalról – írja a Mindennapi.hu

Vélemény, hozzászólás?