Posted on Hozzászólás most!

Többlettámogatás a sertéstenyésztőknek

Az állattartók megsegítésére forrásokat csoportosított át a kormány, így a korábbinál 10 milliárd forint többlettámogatást fizethetnek ki számukra. Bár az aszály okozta károkat csak a betakarítás után lehet pontosítani, a kormány több kárenyhítő intézkedésről is döntött már, a kárenyhítési alapban jelenleg lévő 8,3 milliárd forintot pedig szükség esetén bővíteni lehet – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára pénteken, Martonvásáron.
Czerván György, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának Mezőgazdasági Intézetében tartott kukorica fajtabemutatón mintegy félezer agrárszakember előtt elmondta: augusztus második feléig 8100 termelő jelentett be 727 ezer hektárra aszálykárt, de a falugazdászoknál továbbra is van lehetőség a bejelentésre, s megfelelő feltételek esetén a kárenyhítő juttatás igénylésére.
A gazdálkodókat segítő intézkedések sorából az államtitkár egyebek között kiemelte: október 16-tól megkezdik a területalapú támogatások és a különleges tejtámogatások előlegének kifizetését. Erre a célra 157 millió forint áll rendelkezésre.
Az állattartók megsegítésére forrásokat csoportosított át a kormány a számukra nyújtható támogatások növelésére, idei kifizethetőségére, így a korábbinál 10 milliárd forint többlettámogatást fizethetnek ki különböző állatjóléti támogatásokra, illetve előrehozott kifizetésekre.
Az állattartásban tevékenykedőket segíti az is, hogy forgóeszköz finanszírozással kapcsolatos meglevő hitelkonstrukciók átalakításával azok kedvezőbbé és könnyebben elérhetővé válnak az érintettek számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lehetőséggel a baromfi és sertéstartókon kívül már a szarvasmarha – és nyúlágazatban tevékenykedők is élhetnek.
A kormány által elfogadott sertéságazati stratégiáról az államtitkár elmondta, célja, hogy hét év alatt a jelenlegi 3 millió darabról 6 millióra nőjön a hazai sertésállomány. A stratégia szerint átfogó, az ágazat valamennyi szereplőjét érintő intézkedéseket indítanak el. Azok egyebek között érintik majd a takarmány finanszírozási kérdések kezelését, a piaci lehetőségek felkutatását, a marketinggel kapcsolatos kérdéseket, azaz az ágazattal kapcsolatos minden olyan részletet, amely révén pozitív irányba lehet terelni a sertéságazat jövedelmezőségét és életképességét.
– A kitűzött célok megvalósítása segíti majd a magasabb hozzáadott érték előállítását, a vidéki foglalkoztatottság növelését, s hozzájárul a mezőgazdaság jelenlegi torz szerkezetének kedvező átalakulásához – mondta.
– A stratégia beindítására a 2013-as költségvetésben – az elfogadott sarokszámok szerint – 2,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre – közölte Czerván György.
Azt, hogy a kárenyhítésre nagy szükség van, az idei várható terméshozamok is bizonyítják: kukoricából hektáronként négy tonnás termés várható. A korábbi, mintegy nyolcmillió tonnával szemben az idén várhatóan betakarításra kerülő mintegy 4,7 tonnányi termésmennyiség elegendő lesz a hazai takarmány- és ipari szükséglet kielégítésére, de az elmúlt évekhez hasonló mértékű exportra messze nem lesz lehetősége az ágazatnak.
Bár a tavasszal 1 millió 267 ezer hektáron vetettek kukoricát a termelők, betakarítani 117 ezer hektárral kevesebbről fognak. 70 ezer hektárt ugyanis le kellett silózni, a többi pedig kipusztult.
– A szárazság okozta károkat sikeresen enyhíteni lehet a jó általános alkalmazkodóképességgel rendelkező, a szélsőségesebb klimatikus viszonyokat, a gyakori hő-stresszt is tűrő fajták nemesítésével, illetve termesztésével – hangsúlyozta Bedő Zoltán az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Tájékoztatása szerint a martonvásári nemesítők által előállított fajták megfelelnek ezeknek a követelményeknek: korai-és középkorai vetésűek, s jól alkalmazkodnak a szárazabb termőhelyi viszonyokhoz.
A takarmánybázis, a megtermelt zöldtömeg növelése végett több új, úgynevezett többleveles, martonvásári nemesítésű silókukoricából is választhatnak a termelők.

Posted on Hozzászólás most!

Czerván: van jövője a magyar sertéstenyésztésnek

A ma átadott két sertéstelep fejlesztése példa arra, hogy válság idején is érdemes befektetni a sertéstartásba – mondta Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium agrár-gazdaságért felelős államtitkára a Dombegyházi Agrár Zrt. avatóünnepségén. Az államtitkár kiemelte: a vidékfejlesztési tárca továbbra is elkötelezetten támogatja az állattenyésztést, mivel erős állattartás nélkül nincs erős növénytermesztés sem. A két ágazat felbomlott egyensúlyának helyreállításával lehet csak erős a vidék és az ország.
A gazdasági válság fokozottan megnöveli a fejlesztések értékét. A beruházások korszerűsítik az ágazatot, megteremtik a versenyképes gazdálkodás feltételeit, amelyek szükségesek a válság hatásának tompításához, és segítenek helyt állni a piaci versenyben. A most átadott sertéstelepekhez hasonló fejlesztések sokasága szükséges ahhoz, hogy a válságot sikeresen lehessen leküzdeni és bővüljenek az értékesítési lehetőségek – fogalmazott Czerván György.
A Békés megyei agrárvállalkozás sertéstelepei 2008 óta 1 milliárd 300 millió forintból újultak meg, amelyből 695 millió forint minisztériumi támogatás volt.
A fejlesztések hatására 20-30 százalékkal több sertést nevelnek, sertéshúsból évente 3-3,5 millió kilogrammot értékesítenek. A sertések fialási átlaga 10,5-ről 11,3-re, a vemhesülési százalék 78-ról 94 százalékra nőtt. Az egy termelő koca után éves szinten leválasztott malacok száma meghaladja a 26-ot, ami a cégvezetők szerint a nyugat-európai termelők eredményeivel is felveszi a versenyt. A társaság a jövő évtől több mint 28 ezer hízó előállítását tervezi.
A 100 százalékban magyar tulajdonú társaság üzleti partnerei is elsősorban hazai vállalkozások.
Czerván György hangsúlyozta, az állattartás a mezőgazdaság egyik kiemelt ágazata, nemcsak agrárhagyományaink megőrzése és az előállított GDP miatt, hanem azért is, mert az állattenyésztés magasabb foglalkoztatást igényel.
A fejlesztés azért is kiemelt jelentőségű, mert helyben maradásra ösztönzi az embereket egy olyan térségben, mely Magyarország 33 leghátrányosabb kistérsége közé tartozik – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium. OrientPress Hírügynökség

Posted on Hozzászólás most!

2011-ben 593 milliárd forint juthat agrártámogatásokra

Összesen 593 milliárd forint jut jövőre agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, és ez több mint 20 százalékkal – 130 milliárd forinttal – haladja meg az idei forrásokat – nyilatkozta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. Az állattenyésztésnek 33 százalékkal több pénzt biztosítanának.
A kormány főként a vidéki foglalkoztatás növelését célozta meg, amikor összeállította az agrárköltségvetés tervezetét. A jövő évi költségvetésben nemcsak a tárgyévi szükségletekre, hanem az elmaradt kifizetésekre is forrásokat biztosítottak. Ennek eredményeként a hazai támogatások mértéke a jövő évi költségvetésben 12 milliárd forinttal magasabb az idei előirányzatnál, többek között ebből szeretnék kifizetni az elmaradt állattenyésztési támogatásokat.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra – intézményi ráfordítások nélkül – jövőre összesen mintegy 593 milliárd forint jut. E kassza három lábon áll: nemzeti támogatások (63,7 milliárd forint), uniós társfinanszírozással működő támogatások (205,5 milliárd forint) és uniós közvetlen támogatások (323,4 milliárd forint). Az utóbbi nagy része területalapú támogatás, egy kisebb, csökkenő része pedig a piaci támogatásokból tevődik össze; ez nem szerepel a költségvetésben, de az ágazat számolhat vele. Az összes támogatás 20 százaléka hazai, 80 százaléka uniós forrás – mondta az államtitkár.

Posted on Hozzászólás most!

A napokban lejár több állattartási támogatási határidő

Több állattartáshoz kapcsolódó támogatás beadási határideje is lejár a hétvégén – közölte a Magyar Agrárkamara. Július végéig lehet postázni az idei anyatehén-tartáshoz kapcsolódó, termeléshez kötött támogatási kérelmeket. Hasonló határidővel igényelhető az év második negyedévére vonatkozó sertés állatjóléti támogatás is. A “méhanya-támogatás” kérelmeit az Országos Méhészeti Egyesülethez 2010. július 26-ig lehet benyújtani. A feleslegesen befizetett állattenyésztési hozzájárulás pedig visszaigényelhető a szaktárcától.
Az anyatehén-tartáshoz kapcsolódó, jövedelempótló támogatás célja a hústípusú szarvasmarha tartás támogatása, ezért alapvetően tejtermelő egyedek után nem igényelhető. A kérelmet augusztus 02-ig kell postára adni, az illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségére. A támogatás a tenyészetben regisztrált, minimum három darab, legalább 8 hónapos nőivarú hústípusú vagy kettős hasznosítású szarvasmarha után igényelhető, melyet 6 hónapig kötelezően birtokon kell tartani.
2010-ben is igénybe vehető a sertéstartók részére az előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezésére szolgáló támogatás. Mértéke sertéseknél összesen 6 milliárd forint. A támogatási igényeket a 2010. II. negyedévre vonatkozóan szintén augusztus 2-ig kell benyújtani az illetékes MVH-hoz. Állatjóléti támogatás sertések esetében közvetlenül vagy kereskedő útján, vágóhídra vagy élve külföldre kiszállított, legalább 70 kilogrammos vágósertésekre, vagy tenyésztésre tovább értékesített koca süldőkre adható.
A sertésnél a támogatás mértéke állategységekre (ÁE) vonatkozik. Ezek a sertésnél a következőként számolandók: 50 kilogrammnál súlyosabb tenyészkocák után 0,5 ÁE, egyéb sertésnél 0,3 ÁE. A nagyobb férőhely biztosítására 1280, természetes feltétel biztosítására a tartási rendszerben 370, fény biztosítására 880, kimarások megelőzésére 1320 forint támogatást lehet igényelni. Takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosításához 1540, almozáshoz legfeljebb 670, míg megfelelő mikroklíma biztosításához 1100 forint támogatás igényelhető.
A méhcsaládok számának szinten tartása jogcím keretében igényelhető “méhanya-támogatás” kérelmeinek benyújtási határideje az Országos Méhészeti Egyesülethez (OMME) 2010. július 26. A támogatás összege a teljes állomány 50 százalékának mértékéig, párzott, petéző méhanyánként 5 euró méhanyánként, párzatlan anyánként, illetve anyabölcsőnként pedig 2 euró egyedenként, illetve darabonként.
Az állattenyésztőket érinti az a felhívás is, melyet a vidékfejlesztési tárca tett közzé – olvasható a MA közleményében. Ebben arra figyelmeztetik a gazdálkodókat, hogy visszaigényelhetik a 2008. január 1-je után feleslegesen befizetett tenyésztési hozzájárulás összegét. Ettől az időponttól ugyanis nem kellett ezt az összeget átutalni.

Posted on Hozzászólás most!

Életmentő támogatást igényelhetnek a marhatartók

Még bő másfél hónapjuk van a marhatenyésztőknek arra, hogy július végéig postázzák anyatehén-tartással kapcsolatos támogatási igényüket, mely létfontosságú az ágazatban dolgozók számára, nélküle biztosan veszteséges lenne a tevékenység. Az igényt szó szerint postázni kell, ugyanis ezt a kérelmet nem elektronikusan, hanem hagyományos módon kell beadni. Aki nem teszi, egy évre lemondhat az állatonkénti – 2009-ben mintegy 30 ezer forintos – támogatásról – figyelmeztet legújabb közleményében a Magyar Agrárkamara.

Már jó két hete lehet igényelni és még másfél hónap áll rendelkezésre, hogy a húsmarhatartók, akik állataikat termeléshez kötötten tartják, beadhassák a 2010. évre vonatkozó támogatási igényüket. A kérelmeket az MVH-nak kell postázni, 2010. június 1-től kezdve 2010. július 31-ig. A marhatartók egyébként éppen a mostani időszakban kapják kézhez a 2009-ben igényelt összegeket, mely anyatehenenként mintegy 30 ezer forint. Eddig több mint 5000 igénylő támogatását fizettek ki, összesen több mint 3,23 milliárd forint értékben.
Most azok adhatnak be támogatási igényt, akik hús, vagy kettős hasznosítású szarvasmarhát tartanak, olyan nőivarú állatot, mely legalább 8 hónapos, olyan állományhoz tartozik, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat, a kötelező birtokon tartás alatt a termelő tenyészetében van, tenyészete igazoltan gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes. A mentességnek már a kérelem benyújtásakor fenn kell állnia az állományban.
A támogatást igénylő termelőre számos előírás vonatkozik, ezek közül érdemes kiemelni, hogy arra is vonatkozik, aki a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerint a 2009/2010-es kvótaévre vonatkozóan nem rendelkezett 120 000 kg-nál több tejkvótával, vagy ha több, mint 120 000 kg tejkvótája volt a 2009/2010-es kvótaévre, akkor a támogatási kérelemben feltüntetett állatait tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja, és vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja, valamint a kérelemben feltüntetett állatai 2009. április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt.
Sokszor előforduló hibára is rámutat a kamara, ugyanis a kérelmet annak a termelőnek kell benyújtania és aláírnia, aki az ENAR-ban a tartója annak a tenyészetnek, amelyben a támogatható állatok vannak, vagy a birtokon tartás alatt megfordultak. A kérelem nem fogadható el akkor sem, ha azt a tenyészet tartójának családtagja (házastárs, szülő, gyermek, családi gazdaság esetén annak másik tagja) nyújtja be.
A sok teljesítendő feltételből még igen fontos, hogy az igényeket postán kell benyújtani, a betétlapok csatolásával. ( K10600, vagy a K10601 Főlapot (K10600 Támogatási kérelem a legfeljebb 120 ezer kg tejkvótával rendelkező termelők részére, vagy a K10601 Támogatási kérelem a 120 ezer kg tejkvótánál többel rendelkező termelők részére). Ezekhez kell még az úgynevezett K 10602 Betétlap. Ez utóbbi betétlapból annyit kell beküldeni, amennyi szükséges az összes kérelmezett állat feltüntetéséhez, és a betétlapokat el kell látni sorszámmal. Támogatási kérelemnek kizárólag a K10600/K10601 Főlap és a K10602 Betétlap(ok) együttes beadása minősül!
Fontos tudni még, hogy a 2010. július 31-e után benyújtott kérelmek esetén az anyatehéntartás támogatásának összege késedelmes munkanaponként 1%-kal csökken. A 25 naptári (!) napon túli késedelmes benyújtás esetén a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az MVH, és ekkor már a késedelmes benyújtáshoz kapcsolódóan vis maior kérelem elfogadása sem lehetséges! – figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.

Posted on Hozzászólás most!

Orosz baromfitenyésztési állategészségügyi kongresszus

Moszkvában lezajlott a hatodik Nemzetközi Állategészségügyi Kongresszus baromfitenyésztés témában. A Kongresszust az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériuma, az OF Állategészségügyi és Növényegészségügyi Felügyelete (Rosszelhoznadzor), az Orosz Állategészségügyi Készítmények és Takarmányadalékok Szövetsége, és az Orosz Baromfitenyésztők Szövetsége rendezte
Az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat képviselői megosztották egymással a baromfitermelés problémáit, fejlesztésének perspektíváit. A megnyitót Alexander Csernogorov, az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériumának miniszterhelyettese tartotta, a résztvevőket köszöntötte még Galina Bobiljeva, a Roszptyiceszojuz (Orosz Baromfitenyésztők szövetsége) vezérigazgatója.
A Kongresszus keretében kerekasztal beszélgetések is megszervezésre kerültek ismert tudósok, gyakorlati állategészségügyi szakemberek részvételével fertőző patológiai és nem fertőző baromfibetegségekről. A rendezvény ideje alatt „Veterinarija” elnevezésű szakmai kiállítás keretében láthatók voltak az állatgyógyszerek, berendezések, tápok és azok adalékanyagai.
Összesen közel negyven felszólalás hangzott el (a szervezőbizottság a lényegesebb előadásokról összesített anyagot készít). A felszólalások közül érdemes kiemelni Galina Bobiljeva felszólalásának lényegét.
Az ágazat óriási fejlődés korszakát éli, az elmúlt évek termelésnövekedése stabil 10-15%-ot mutat. A baromfihús aránya az összes húsfogyasztásban eléri a 40%-ot, ami hatalmas lépés az 1990-es 15%-hoz képest.
A baromfiágazat tervei között szerepel, hogy 2012-re elérik a 3,2 millió tonnás termelést, tojásból pedig a 47 milliárd db.-ot (ez 3,6 milliárddal több a 2009-es évihez képest.) A saját termelés felfutásának köszönhetően egyáltalán nem képződött hiány a piacon az amerikai baromfi behozatal tilalom (klór-vita) miatt. A Kongresszuson újra felkérte a kormányt, hogy a már korábban kérelmezett importkvóta-csökkentést hagyja jóvá. Ez 2010-re 608 ezer tonnás, 2011-re 416 és 2012-re 220 ezer tonna behozatalt jelentene baromfiból.
Bobiljeva nem titkolta, hogy a komoly eredmények mellett még nem kevés probléma is van az ágazatban. Így jelentős az elmaradás a tenyészállatok kérdésében, gyengén fejlett a takarmánygyártás, valamint az állatgyógyászati készítmények fejlesztése és gyártása. Ugyancsak gond van a baromfitelepek műszaki ellátottsága területén, és a vámtarifa politika sincs jó előre kigondolva. A legnagyobb gondot a termelés önköltsége jelenti, ami nem ad lehetőséget az árcsökkentésre továbbra is teret adva az importnak.