Posted on Hozzászólás most!

Hírességek az állatokért

Ne csak beszéljünk a katasztrofális állapotban lévő hazai állatvédelem ügyéről, hanem tegyünk is annak megváltoztatásáért! E célt szem előtt tartva jött létre a „Hírességek az Állatokért” video-újság az Elveszett Állatok Alapítvány gondozásában, a hazai sztárvilág jeles képviselőinek együttműködésével, a MagnetBank támogatásával és az Óbuda Televízió technikai segítségével.

Az Elveszett Állatok Gyógyító, Ellátó, Elhelyező Alapítvány Dr. Varga József vezetésével 2004-ben kezdte meg működését. Az Alapítvány munkatársai minden nap szembesülnek a hazai állatvédelem katasztrofális állapotaival: az állatorvosi rendelőbe egyre több elárvult, kidobott, gazdátlan, sérült, beteg és segítségre szoruló állat kerül be, akiknek magas szintű gyógykezelésre, szocializációra és rehabilitációra van szüksége, a felépülés után pedig egy szerető otthonra.
Az újonnan induló „Hírességek az Állatokért” video-újság célja, hogy csendes, meghitt párbeszéd induljon el a hazai állatvédelem helyzetének megváltoztatásáért, mivel a szervezők hisznek abban, hogy az ennek keretében született intelmek mélyebben bevésődnek, mint a hangos szóváltások vagy a mocskolódás közepette elhangzottak.
A kezdeményezés mellé állva hazai hírességek – Falusi Mariann, Keresztes Ildikó, Tóth Gabi, Bebe, Balázs Fecó, Tornóczky Anita, Lajsz András, Besenyei Péter, Bangó Margit, Balázs Péter, dr. Németh Vilmos, Korbuly Péter, dr. Hargittay András, dr. Király Péter, Tokody Ilona – video-üzenetekben mutatják meg, hogy nem csak egy-egy címlapfotó kedvéért simogatnak meg egy állatot, hanem valóban szívügyüknek tekintik a sorsukat.
Az elkészült filmekben a beszélgetőtárs szerepét Kondor Katalin, az egyik leghitelesebb magyar újságíró-riporter vállalta magára. Az elkészült videók az Elveszett Állatok Alapítvány honlapján tekinthetők majd meg a tervek szerint folyamatosan kerülnek majd föl az újabb és újabb részek a sorozatból.
A weboldalon, a filmes tartalmon és az állatvédelemmel, állatvédelmi oktatással kapcsolatos, kategorizált hivatkozásokon kívül rendszeresen frissített, írott anyagok segítségével is tájékozódhatnak majd az érdeklődők.
A filmsorozat nem jöhetett volna létre az Óbuda Televízió technikai segítsége és a MagnetBank önzetlen támogatása nélkül.

Posted on Hozzászólás most!

Segélykoncert a kutyák megsegítésére

Első-segélykoncert az árva és sérült kutyák megsegítésére 2012. szeptember 16. vasárnap 18:00 óra, Városmajori Szabadtéri Színpad. Sztárfellépők: Zorán, Bíró Eszter, Radics Gigi. Műsorvezetők: Demcsák Zsuzsa és Azurák Csaba.

A koncert helyszínét biztosító Szabad Tér Színház és valamennyi sztárfellépő lemondott a honoráriumról, így a teljes bevétel a jótékony cél megvalósítását szolgálja. A szervező Vigyél Haza Alapítvány a teljes bevételt közvetlenül az Illatos útról mentett kutyák gyógyíttatására, örökbe adására fordítja. Pénzadományát bárki eljuttathatja közvetlenül a 11714006-20438490 számlaszámra is.
Közreműködő zenészek: Sipeki Zoltán (gitár), Óvári Éva, Kabelács Rita, Péter Barbara (vokál), Födő Sándor “Fodo” (ütohangszerek), Hámori Máté (gitár), Papesch Péter (basszusgitár), Gera Gábor (harmonika), Szabó Dani (cimbalom)

Posted on Hozzászólás most!

Balhé a lefoglalt lovak miatt

A lefoglalt lovak hajtója feljelentette az állatvédőket, mert szerintük anélkül vittek el két lovat, hogy azokat hatósági állatorvos látta volna.

– Amikor megtudtam, hogy a lovak szörnyű állapotban vannak, kettőt közülük azonnal Budapestre szállítottam és egy versenylovakat tartó férfi gondjaira bíztam, míg nem találok más megoldást – magyarázta Poruben Tímea, a lovak hajtója. – Mire értük mentem, azokat az állatvédők már egyszerűen magukkal vitték. A rendőrségre mentem és feljelentettem őket. A csonttá fogyott lovon már nem tudtak segíteni.
– Nekünk az öreg szólt, hogy itt van két ló, sürgősen vigyük el őket – mesélte Abonyi Mónika, a Csillagszem vezetője.
Tímea szerint azonban Misi bácsi, akinek saját versenylovai is vannak, meg akarta venni a két állatot, ám nevetségesen alacsony összeget, 150 ezer forintot ajánlott értük. Furcsa, hogy ezután az állatvédőkhöz került a ló.
– Ha a lovak életveszélyben voltak, akkor az állatvédő jogosan járt el – magyarázta Kamarás Péter ügyvéd. – Ha a férfi elvitette az állatokat, megtámadható az eljárás.

Posted on Hozzászólás most!

Betörtek a menhelyre, elvitték a pénzt

Szombaton este tíz óra körül ismeretlen tettes betört az állatsegítők menhelyére. Mint azt Kisfalvi Nyinától, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány alelnökétől megtudtuk az elkövető egy kővel dobta be az ablakot, majd ellopta az alapítvány gyűjtőgömbjét, amelyben több mint 30 ezer forint volt.
– Kutyákat hál’ istennek nem vittek el, ám az alapítvány gyűjtőgömbjében 30 ezer forint volt, illetve 75 euró, amit a szombaton nálunk vendégeskedő németek adományoztak nekünk – mondta Kisfalvi Nyina.
Az állatsegítőknél szombaton német delegáció vendégeskedett, akik 17 kutyát örökbe is fogadtak a nap folyamán. Amikor a vendégség véget ért, hozzávetőleg 15 percig nem tartózkodott senki a telephelyen, ennyi idő elég is volt az elkövetőnek, hogy kirabolja az alapítványt.
Mint azt az alelnöktől megtudtuk, a betört ablak, és a meglovasított pénz miatt, közel 150 ezer forintos kár érte őket szombaton éjszaka.
– Nem ez volt az első eset. Novemberben voltak hasonló problémák, de ez a mostani betörés nagy összeggel károsított meg minket – hangsúlyozta Kisfalvi Nyina, aki hozzátette: a rendőrségnél ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, hétfőn pedig visszamondják a több éves közmunkaprogramot, amelyben részt vesznek.
– Részt veszünk több éve egy közmunkaprogramban, többször fordult elő problémás helyzet, sok elítélt dolgozott nálunk, de a munkaerő nem éri meg a kellemetlenséget, így hétfőn kiszállunk a programból – emelte ki az alelnök.
Az alapítványnál az utcára került kutyákat fogadják be, gondozzák, ellátják, amíg az ebek nem kerülhetnek új gazdához. Szombaton sikeres nap volt, hiszen a német vendégek 17 kutyának vállalták a gondozását, ám a vasárnap reggel már a károkat kellett felszámolni a betöréses lopás miatt. Forrás: Minap.hu

Posted on Hozzászólás most!

Alapítványokat támogat a BEE Group Kft

A BEE Group Hungary Kft. hagyományteremtő céllal indította el különleges kezdeményezését, amelynek részeként a BEE áprilisi forgalmának négy százalékát ajánlja fel a Bátor Tábor Alapítványnak és a NOÉ Állatotthon Alapítványnak. A két alapítvány ebben az értékben rendelhet reklámeszközöket, illetve reklámkivitelezést.
A BEE Group Hungary Kft. felajánlásának különlegessége abban rejlik, hogy az alapítványok nem készpénzben kapnak segítséget, hanem az áprilisi forgalom négy százalékának megfelelő értékben rendelhetnek rendezvényeszközöket és reklámkivitelezést.
A társadalmi felelősségvállalás mindig is fontos szerepet töltött be a BEE Group Hungary tevékenységében. A cégcsoport már eddig is számos programmal és akcióval járult hozzá a társadalmilag fontos ügyek támogatásához. Az előző években a Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a VII. kerületi kirendeltsége is a támogatott alapítványok között volt.
A hagyományteremtőnek szánt akció részeként az idén két olyan alapítványra esett a választás, amelyek a saját területükön már komoly eredményeket értek el és bebizonyították, hogy magas színvonalon képviselik a vállalt ügyet. Ebben az évben a Bátor Tábor Alapítvány és a NOÉ Állatotthon Alapítvány élhet ezzel a különleges lehetőséggel.

Posted on Hozzászólás most!

Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány

Az állatok védelmében, hiszen nem ők tehetnek arról, hogy kivert kutyák lettek, hanem az emberek, akik odajuttatták őket! Merza Henriette – www.szentferenc.hu

Önkénteseket és ideiglenes befogadókat keresünk! Ideiglenes befogadó: Olyan segítő, aki egy (vagy több) általa kiválasztott kutyát tart, amíg az gazdára nem talál (vagy ameddig lehetősége van rá). Feladata elsősorban az, hogy szocializálja őt és átmeneti otthont nyújtson neki. Az állatorvosi ellátását az alapítvány biztosítja a kutyának, de az etetése a befogadóra hárul. Extrém esetben természetesen, ha a jó helyet tudja csak biztosítani, az élelmet megoldjuk.
Önkéntes segítő: Segít, ha tud és ott, ahol tud. Nem feltétlenül kell az állatotthon közelében lennie, az ország minden pontján segítségünkre lehet. Amelyik megyében önkéntesünk van, oda tudunk kutyát örökbe adni. Ilyenkor az önkéntes feladata, hogy időről-időre meglátogassa az általunk örökbe adott állatokat, ellenőrizze a körülményeket és értesítsen minket, ha probléma van. Természetesen az állatotthonban is szükség van segítségre, hiszen jelenleg az állatotthonnak 2 állandó önkéntese van! Mi gondozzunk az állatokat és az apróbb feladatokat is mi látjuk el.
Sok gazdink is önkéntessé vált és segít ahol tud! Egy-egy gazdink a honlapot fejleszti, egy a levelezésben és az akciókban segít, néhányan a rendezvényeken segítenek. És mindenki, amikor tud jön az önkéntesnapokra dolgozni. Jelentkezni az állatotthon elérhetőségein lehet!

Posted on Hozzászólás most!

Egyre többen vannak Nyugat-Európában, akik meglévő kutyájuk mellé direkt kelet-európait fogadnak be

Interjú Nagy Péterrel, az Emberek az Állatokért Alapítvány állat menhelyének vezetőjével. Hol tartanak a magyarok a felelős állattartás tekintetében?
Sokat javult a helyzet, de még mindig nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Nagyon sok a felelősségteljesen gondolkodó, állatait kulturáltan tartó ember, de látni kell, hogy az elmúlt évtizedekben annyira megnőtt a kedvtelésből, társállatként tartott állatok száma, hogy sajnos a probléma tovább növekszik. Győrben és közvetlen környezetében egyébként rengeteget fejlődött az állattartás kultúrája 1992 óta, amióta én ezzel foglalkozom, de vannak az országnak olyan területei, ahol óriási gondok vannak e tekintetben.
A megyében ez az egyetlen állatmenhely, de nem csak ebből a térségből érkeznek ide állatok. Hány kutyát és macskát tudnak befogadni?
Az engedélyünk 215 kutyára szól, e pillanatban a felnőtt és a kölyökkutyák együtt 195-en vannak. Ami a macskákat illeti, 60 állatra van jogosítványunk, de a számuk most nem éri el a húszat. Ez azonban a tavaszi szaporulat után valószínűleg változni fog.
Arra vannak becsléseik, hogy Győrben hány állat él gazda nélkül?
Győrben viszonylag kevés. Ez köszönhető a mi húszéves tevékenységünknek is. Fontos az is, hogy a gyepmesteri telepről hosszú évek óta átvesszük az állatokat, hogy ne legyen altatás. Ez nagyon nagy dolog. A város határain kívül vannak koncentrált kidobóhelyek, de ide nem elsősorban Győrből, hanem a környező falvakból, kertvárosi részekből, autókból kerülnek ki kutyák. Ezeket a helyeket is folyamatosan figyeljük, épp most volt egy riasztás: egy anyakutyát dobtak ki öt kölykével a sashegyi szeméttelepnél. A kicsiket már behoztuk, az anya azonban annyira fél, hogy még nem tudtuk befogni.
Városon belül valóban ritkábban találkozni kóbor kutyákkal, több ponton élnek azonban macskakolóniák. Jó szándékú állatbarátok etetik ezeket az állatokat. Mi lehet a megoldás ezeknek a kóbor macskáknak a helyzetére?
A kutyák valóban nem jelentenek problémát, mert tulajdonképpen azonnal hozzánk kerülnek. A macskáknál kialakult kolóniákkal kapcsolatban folyamatosan keressük azokat az állatbarátokat, akik etetik a cicákat, és igyekszünk őket rávenni, hogy legalább a nőstény macskákat próbálják meg annyira megszelídíteni, hogy befoghatók legyenek. Ezek az állatok, ha szocializáltak, akkor itt maradhatnak nálunk, ha nem, mert vadon születtek, nőttek fel, és stresszes nekik az ember jelenléte, akkor beoltjuk, ivartalanítjuk őket, és visszahelyezzük a környezetbe. Onnét kezdve nem szaporodnak. Ez az egyetlen humánus megoldás a helyzetre. A kismacskákat pedig össze kell fogni, hogy ők már ne az utcán nőjenek fel.
A gazdasági válság, mint oly sok mindenre, az állattartásra is rányomja a bélyegét. A behozott állatok számában megmutatkozik ez?
A behozott állatok száma drasztikusan növekedett az utóbbi években. Ennek egyebek mellett az is az oka, hogy egyre ismertebb az alapítványunk, így aztán egyre több ember jön el a rendezvényeinkre, és egyre több állatot is hoznak be. A gazdasági válság azonban nemcsak a gazdikra hat, hanem ránk is. A gyógyszerkészítmények nagyobb részt euró vagy svájci frank fizetőeszközű országokból érkeznek, kevesebb a hazai gyártmány. Így a kedvezőtlen árfolyamoknak a mi pénztárcánk is megérzi a hatását. A másik, ami a válságra utal, hogy annak ellenére, hogy növekedett az adó 1 százalékok felajánlási száma, a befolyó összeg csak stagnál. A harmadik pedig, ami érezhető, hogy rengeteg a házeladás miatt bekerülő kutya. A bedőlő hitelesek sorra jelentkeznek, hogy az albérletbe nem tudják magukkal vinni kedvencüket.
Ha már itt tartunk, az igaz, hogy sok olyan „állatbaráttal” is van dolguk, akik idős állatukat hozzák be, és lecserélnék fiatalabbra?
Sajnos igaz. Ha nem is nagyon sokan, de vannak, akik azt az állatot, akivel eltöltötték mondjuk az elmúlt 10-15 évet, akár hozzánk, akár a gyepmesteri telepre adják be. Ebben az esetben bevesszük az állatot, de újat nem adunk helyette. Ez azért problémás, mert a magyar befogadói kultúra még nem tart ott, hogy az emberek idős kutyákat fogadjanak be, holott ezek általában nagyon hálás állatok, és akik befogadják őket, azok általában jól szoktak velük járni. Az esetek többségében ezeket az állatokat egyébként csak külföldi gazdiknál tudjuk elhelyezni. Külföldi állatvédőknél, állatbarátoknál, akik egyre többen vannak Nyugat-Európában, és a meglévő kutyájuk mellé direkt kelet-európait fogadnak be.
Ez jelentős gondolkodásmódbeli különbségre utal hozzánk képest.
Nyugat-Európában hosszú évtizedek óta olyan szinten van a felelős állattartás, hogy a kóbor állatok száma nagyon alacsony. Viszont tudják, hogy keleten mekkora probléma ez. Mivel a kutyának nincs nemzetisége – egy magyar kutya ugyanolyan, mint egy francia vagy egy német –, ezért innen fogadnak be. Kelet-Európa állatvédelme enélkül össze is dőlne. Tavaly hozzánk több mint 1200 kutya érkezett be, itthon ezeket nem tudnánk örökbe adni. Körülbelül az állatok 40-50 százalékát viszik el magyarok, 50-60 százalékát pedig külföldiek. Egyébként szervezetünk leginkább német nyelvterületen ismert, és jó hírünk van Európában.
Mennyire kiterjedt a nemzetközi kapcsolatrendszerük?
Eléggé, mivel 2004 óta építjük. Természetesen minden szervezetet le kellett ellenőrizni, emberi kapcsolatokat kialakítani, de úgy vélem, hogy a legmegnyugtatóbbak a külföldi örökbefogadások, mert folyamatosan nyomon tudjuk őket követni. Itthon nagyon nehéz azt elérni, hogy jelezzenek vissza az örökbefogadók, küldjenek információkat. Külföldön az természetes, hogy akár még 4-5 év múlva is küldenek képeket a kutyáról és az új tulajdonosról. Egy egykori lakónkról például most kaptunk egy információt, hogy egy daganatos megbetegedés miatt műtét előtt áll.
A külföldi állatbarátok anyagilag is segítik az alapítványt, illetve a menhelyet?
Igen, rendszeresen kapunk például tárgyadományokat, illetve mivel a költségvetésünket nagyon nehéz előteremteni, különböző projektek révén segítenek abban, hogy fejleszteni tudjuk a menhelyet. Így az elmúlt időszakban kialakított orvosi szoba, műtő, elkülönítő szobák, kölyökelkülönítő kennelek részben külföldi adományokból valósultak meg. Sajnos egyelőre önkormányzati támogatást nem kapunk. Úgy vélem, hogy a prevenció és a tényleges állatmentés által komoly közfeladatokat látunk el.
Mi történik egy behozott vagy egy megmentett állattal, amikor bekerül ide?
Amikor egy állat beérkezik hozzánk, rögtön megvizsgáljuk. Ha beteg vagy sérült, és szükséges, akkor megkezdődik az operáció vagy a gyógykezelése. Ha egészséges, akkor megfigyelés után megkapja a standard vakcinákat: kombinált védőoltást, emlékeztető védőoltást, veszettség elleni védőoltást, illetve féregtelenítjük. Az állatokat mikrochippel is ellátjuk, és a nőstények kizárólag ivartalanítva kerülhetnek ki tőlünk. Fontos a prevenció a szaporulat tekintetében is. A hím állatoknál is egyre inkább ebbe az irányba szeretnénk elmozdulni. A prevenciónak van még egy lába, van egy kis tájékoztató füzetünk, és egy honlapunk is (www.menhelygyor.hu), ahol nagyon sok információ található, hiszen célunk az emberek állattartási kultúrájának alakítása is. Forrás: Gyorplusz.hu Wurmbrandt András

Posted on Hozzászólás most!

Javaslat az állatkínzás szigorítására a minisztérium felé

Javaslat az állatkínzás szigorítására a minisztérium felé – Sokan vagyunk kevesen? Mint ismeretes, épp folyik a Büntető Törvénykönyv társadalmi vitája, melynek kapcsán bárki javaslatot tehet a KIM felé, milyen változtatásokat szeretne. A Be Fair! Alapítvány az állatkínzás tárgyában már több cikket közölt Utajovobe.eu honlapján, valamint szavazást is indított, kell-e Magyarországra állatvédelmi rendőrség. A március 15-ig tartó szavazás már elérte és túllépte a 6.000 voksot, melyet a non-profit szervezet ezúton is megköszön minden egyes támogatójának. A szám nemcsak azért érdekes, és nemcsak azt jelenti, hogy a szavazók több, mint 95 %-a ilyen szervezet felállítását szorgalmazza, hanem azt is, hogy szigorítani szeretné a jelenlegi jogi szabályozást, elérendő, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata is szigorodjon. Ez az első lépés tehát. Ha szigorúbb lesz a jogszabály, bármely állampolgár kérheti későbbiekben parlamenti képviselőjétől az állatvédelmi rendőrség felállítását is. Ez a második lépés. A javaslatról bővebben az alapítvány honlapján itt olvashat. Reméljük, célt érünk. Sokan vagyunk kevesen. Be Fair! Alapítvány

Posted on Hozzászólás most!

A Négy mancs becsapta a fogyasztókat, a kár több mint 10 milliárd forint

Egyre valószínűbb, hogy a Négy Mancs Alapítvány állatvédelem címén lobbi tevékenységet folytat- állítja Budai Gyula. Az elszámolta-tásért felelős kormánybiztos szerint a szervezet hamis, állatkínzást imitáló videókkal sokkolja a nyugati fogyasztókat, hogy kiszorítsa a magyar libamájat az osztrák és a német piacról.
Magyarországon több tízezer család foglalkozik fő- vagy mellékállásban baromfitenyésztéssel. A hazai tyúkhús és a libamáj Európa minden országában közkedvelt termék. Egy gyanús szándékú és anyagi hátterű alapítvány azonban évről évre lejáratja a magyar baromfitartókat.
„A Négy Mancs Alapítvány több milliárd forintos kárt okozott az elmúlt években. Most már nagyságrendileg 10 milliárd forint felett van ez az összeg, amelyet okozott. A probléma az, hogy megtévesztő, valótlan állításaival becsapja azokat a fogyasztókat, akik egyébként szeretik a magyar baromfiterméket” – fejtette ki Híradónknak Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója.
Az elszámoltatási kormánybiztos hét kérdést intézett az alapítvány vezetőihez. Budai Gyula egyebek között az iránt érdeklődik, hogy a Négy Mancs milyen gazdasági kapcsolatban van a magyar baromfitermékeket kitiltó Kaufland üzletlánccal.
Budai Gyula szerint a magyar libamáj- és kacsamáj-, hízott kacsa-, és hízott libaágazat ellen irányuló támadás történik, ami semmi másról nem szól, minthogy az osztrák és a német piacokról e termékeket kiszorítsák.
A kérdések között az is szerepel, hogy egyáltalán dolgozik-e szakképzett állatvédő az alapítványnál. Forrás: Echo Tv

Posted on Hozzászólás most!

Együtt mentik a gazdit kutyájával

Nem gondolták volna az Országos Állatvédőrség Alapítvány munkatársai, hogy a csak mostanra enyhülő rendkívüli hidegében nem csak a négylábúakról, de gazdáikról is gondoskodniuk kell.
A viskók, tákolt építmények lakói annyira ragaszkodtak állataikhoz, hogy inkább nem mentek be a hajléktalanszállókra, csak ne kelljen magukra hagyni őket. Sok hajléktalan él kutyával: számukra ők jelentik a társat, ráadásul kevéske értékeikre is vigyáznak.
A képen: A viskók, tákolt építmények lakói annyira ragaszkodtak állataikhoz, hogy inkább nem mentek be a hajléktalanszállókra.
– Sajnos a hajléktalanszállókra nem engedik be az állattal érkezőket, így a gazdik és kutyáik egyaránt az utcára szorulnak. Ezek az állatok nem kaptak oltásokat. Segélyakciót szerveztünk és körülbelül 14-15 autóra való adományt kaptunk, amelynek egy részét már szétosztottuk. Tartós élelmiszert, kutyatápot, nyakörvet, pórázt, ágyneműt és meleg ruhát vittünk a hajléktalanoknak, akiktől azt hiszem, sok esetben tanulhatnánk. Példamutató az, ahogy az állataikkal bánnak. Volt olyan is, aki csak egy kályhacsőre vágyott, hogy ő és kutyája ne fagyjanak meg – mondta Joó István, az alapítvány szakmai igazgatója. Forrás: Blikk.hu