Posted on Hozzászólás most!

Létszámstop a menhelyeken – hol tart ma az állatvédelem?

„Nemcsak kutyák és macskák, de bajba jutott őzek, szarvasok, egzotikus állatok, strucc és emu is otthonra talál nálunk” – mondta Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány sajtószóvivője a Rádió Orient, a közigazgatás rádiójának műsorában. A megfelelő állattartás jogszabályi hátteréről pedig Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztályának munkatársa tájékoztatta a hallgatókat.
Schneider Kinga egy éve dolgozik főállásban az állatotthonnál, korábban önkéntesként tevékenykedett. A NOÉ állatotthon több, mint egy hagyományos kutyamenhely, hiszen nemcsak kutyákat és macskákat, de őzeket, szarvasokat, egzotikus állatokat is befogadnak. Bár jelenleg telt házzal működnek, beteg vagy sérült állatot még így is fogadnak, egészségesek esetében azonban várólistájuk van.
A közelmúltra visszatekintve, szilveszterrel kapcsolatban a sajtószóvivő elmondta, alapítványuk már hetekkel korábban felhívta a figyelmet a kisállatokra való veszélyre. „A petárdáktól, tűzijátékoktól ugyanis megzavarodnak a kutyák, a macskák viszont talpraesettebbek, ők egy fokkal könnyebben vészelik át az újévet” – tette hozzá. A probléma gyökerével kapcsolatban kifejtette, ilyenkor olyan jellegű fény- és hanghatásnak vannak kitéve az háziállatok, amihez nincsenek hozzászokva, s ami még a puskalövéshez hozzászokott vadászkutyákat is megijesztheti.
„Mindenfajta olyan állatot befogadunk, amire van megfelelő kapacitásunk. Egyetlen egy kikötésünk van, mégpedig, hogy olyan állatról nem tudunk gondoskodni, akit élő állattal kell etetni” – mondta Schneider Kinga. Örökbefogadás terén azonban más a helyzet: a Noé állatotthontól csak kutyát, cicát, rágcsálót és nyuszit lehet hazavinni. „Egzotikus állatot, gazdasági állatot, lovat nem adunk örökbe” – tette hozzá.
Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztályának vezetője elmondta, hatáskörükbe a jegyző, mint állatvédelmi hatóság által meghozott elsőfokú döntések felülvizsgálata tartozik. Leggyakoribb eset, amikor a jegyzőhöz bejelentés érkezik, hogy egy adott helyen nem megfelelő az állat tartása, szenved, nem kap elég táplálékot, vagy nem kap inni, illetve nem megfelelő helyen tartják. Állatvédelmi eljárás egyrészt kérelemre indulhat, másrészt hatóság általi észlelés által, ez utóbbi a ritkább – fejtette ki a szakértő. A jegyző a közigazgatási eljárás szabályai szerint ekkor megindítja az eljárást, meghallgatják a bejelentőt, az állattartót, tanúkat, illetve helyszíni szemlét is tartanak. Amikor megállapítják, hogy az állattartás ellentétes az állatvédelmi törvénnyel, akkor hoznak egy kötelező határozatot, amelyben az állattartót a megfelelő tartásra kötelezik. Amennyiben pedig az állattartó nem tesz eleget a felszólításnak, 5-150 ezer Forintig terjedő állatvédelmi bírsággal sújtják az illetőt.
Schneider Kinga a bejelentéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy bár ők, mint szervezet sokszor tesznek bejelentést arra még sem kapnak visszajelzést, valamint nekik, mint szakértőknek nem kéri ki a hatóság a véleményüket. A sajtószóvivő kérdésére válaszul Koncz Gábor elmondta, válaszolni mindenképpen kellene a beadványra, azonban a jegyző kezét nem kötik a bizonyítékok, vagyis nem köteles az állatvédőket mint szakértőket meghallgatni. Az ő mérlegelésén múlik, hogy kell-e egyáltalán szakértő.
A műsor zárásaként az új állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban Schneider Kinga elmondta, üdvözlendő, hogy van előrelépés a felelős állattartás irányába, hiszen a szabályozás már előírja, hogy egészséges állat életét nem lehet kioltani, vagyis orvos nem altathatja el. Emellett a chip beültetés árát 3500 Forintban maximalizálta a törvény, ami minden felelős kutyatartó számára elérhető. Az ebrendészeti hozzájárulással kapcsolatban hozzátette: „sajnos ennek van negatív hatása, hiszen sokan vitték már most állatmenhelyre kutyájukat, pedig a visszajelzések alapján az önkormányzatok nem fogják bevezetni a rendeletet”. OrientPress Hírügynökség

Posted on Hozzászólás most!

A nonprofit gazdasági társaságok, és alapítványok, közalapítványok

A nonprofit gazdasági társaságok – Az elmúlt évtizedben egyre inkább háttérbe került az állami feladatok indokolatlan kihelyezése nonprofit gazdasági társaságokba, helyette olyan tőkeerős társaságok jöttek létre elsősorban a gazdaságot (pl:.munkaerő-szabályozást), tudományt, kutatás-fejlesztést és kultúrát érintő területeken, amelyeknek alapítói nemzetközi szervezetek, intézmények, állami szervek, magánszemélyek vagy akár forprofit társaságok. Jelentősen nő népszerűségük a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaihoz, illetve a közvetlen brüsszeli pályázati forrásokhoz való kapcsolódásuk tekintetében. A nonprofit gazdasági társaságok a gazdasági társaságok sajátos működési formái. A Gt. 4. §-a teremti meg a társaságok nem nyereségorientált (nonprofit) működésének lehetőségét. A nonprofit gazdasági társaság nem önálló társaság, alapításukra, működésükre, megszűnésükre a gazdasági társaságokról szóló és a cégeljárásról szóló törvény rendelkezéseit a gazdasági társaságokra irányadó szabályozás szerint kell alkalmazni. A nonprofit működés során a társaság tagjai nem részesülhetnek a társaság nyereségből, hanem a képződött nyereséget a társaság nonprofit tevékenységére fordítják. A Gt. 4. §-a és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. évi törvény 2. §-a teremti meg a nonprofit gazdasági társaságok közhasznú szervezeti minőségét. A közhasznú működéssel olyan többlet kötelezettségeket vállalnak a társaságok, amelyek biztosítják a közhasznúsághoz kapcsolódó többletkedvezményeket.
Az alapítványok és közalapítványok – A közérdekű célt szolgáló alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltenek be társadalmunk életében. A civil szervezetek nyilvántartásában már több mint 100 ezer név szerepel, és gazdasági erejüket bizonyítja, hogy évente több százmilliárd forint vagyonnal gazdálkodnak. Az ókorban a kereszténység elterjedésétől vált gyakorlattá az adományok kegyes célra való fordítása. Az alapítványok szerepe a XVIII. századot követően Magyarországon is felértékelődött. Az alapítványi jog fejlődését számos törvénycikk és kúriai döntés segítette. A rendszerváltást követően az alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltöttek be a civil társadalom életében. Az alapítvány jogintézményének 1987-es feltámasztását követően bírósági eseti döntések és kollégiumi állásfoglalások adtak választ a joggyakorlat által felvetett kérdésekre. A bírói gyakorlat rendkívüli jelentőségét bizonyítja, hogy a kimunkált megoldásokat a Ptk. módosításai és az új Ptk. megalkotása során is figyelembe vették.
Van könyv, amely a gyakorlatban felmerülő kérdésekre kíván választ adni. Ismerteti az alapítvány nyilvántartásba vételének bírói gyakorlatát, az alapítványok működésének feltételeit (így például a vagyon rendelkezésére bocsátása, felhasználása, szervezete, kezelő szerv kijelölése, stb.) és iratmintákat is tartalmaz. Áttekintést ad az alapítványokat érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezésekről, az adózás kérdéseiről, illetve a szponzorálás problémaköréről. A jelenlegi 5. átdolgozott kiadás feldolgozza az ítélőtáblák eseti döntéseit, valamint a Legfelsőbb Bíróság új jogegységi döntéseit (a 3/2005. számú a bankszámla feletti rendelkezésről, illetve a 5/2006. számú az alapítvány kezelő szervének kijelöléséről).
A nonprofit gazdasági társaságok alapításáról – Dr. Tarczay Áron – A jelenlegi cégbírósági gyakorlat szerint nonprofit gazdasági társaságot nem lehet egyszerűsített cégeljárásban alapítani, mert a Ctv. mellékleteiben található szerődésminták, kötött jellege miatt azokból sem törölni, sem azokhoz hozzáadni nem lehet, a szerződésmintákban található rendelkezések viszont ellentétesek a nonprofit társaságokra vonatkozó törvényi szabályokkal. A kkt. és a bt. szerződésminták 8. pontja, a kft. szerződésminta 11. pontja, az egyszemélyes kft. alapító okirat mintájának 9. pontja, a zrt. szerzőésminta 8. pontja, az egyszemélyes zrt. alapító okirat mintájának pedig 6. pontja ellentétes a Gt. 4. § (3) bekezdésének a nyereség felosztását tiltó második fordulatával.
Ennélfogva a nonprofit gazdasági társaság alapítása során az alapítók el vannak zárva attól a lehetőségtől, hogy egy munkaórán belül céget alapíthassanak. Ennél is nagyobb problémának érzem azt, hogy a nonprofit kft. alapítása így költségesebb. A társadalmi szervezetek és az alapítványok vonatkozásában a jogalkotó nagyvonalú: a jogi képviselet nem kötelező, és az Itv. 57. § (1) e) pontja szerint ezek az ügyek illetékmentesek.
Ezzel szemben a hasonlóan nem nyereségérdekelt nonprofit gazdasági társaságok vonatkozásában nem csak hogy költségkedvezmény nem érvényesül, de a társaság a profitorientált cégekhez képest drágábban alapítható meg. Míg a profitorientált cég választhatja az egyszerúsített cégeljárást, és közzétételi díj fizetése nélkül, 15.000 Ft illeték megfizetése mellett kérheti a bejegyzését, addig a nonprofit társaság, ha nem jogi személy, 50.000 Ft, ha jogi személy, 100.000 Ft illetéket kell, hogy megfizessen, emellett még 5000 Ft közzétételi költségtérítést is le kell rónia. Egy módja lehet a költségek csökkentésének: ha a cég egyszerúsített cégeljárással, nem nonprofit társaságként megalakul 15.000 ft költséggel, majd módosítja a létesítő okiratát, a szerődésmintát elhagyja, és változásbejegyzési eljárást indít, ami 15.000 Ft illeték és 3000 Ft közzétételi költségtérítés megfizetését feltételezi. Ebben az esetben azonban az ügyvéd kétszer dolgozott, ami az ügyvédi munkadíj mértékét növelheti, és kétszer dolgozik a cégbíróság is.