Posted on Hozzászólás most!

Vadászat – Vérfürdő

A megkínzott állat szenvedése, embervérért kiált az égre. (William Blake)
Vérfürdő a Bükkben szombat délután. Gyönyörű időben elhatároztuk, hogy sétálunk egyet a Bükki Nemzeti Parkban. A felsőtárkányi kisvasút nyomvonalán haladtunk a Stimecz-ház felé.
A vasútvonal végén vérnyomokat találtunk a hóban.
A Stimecz háznál szörnyű látvány fogadott. Kibelezett állatok hevertek a földön szanaszét. Sehol egy ember.
A gyerekeket sokkolták a látottak. Nem volt kedvünk továbbmenni, elindultunk hazafelé. Hazafelé félúton megállított egy ember, aki közölte velünk, hogy egy hajtóvadászat közepén gyaloglunk, úgyhogy álljunk meg és várjunk fél órát amíg véget ér a vadászat. Mejegyzem sehol egy tábla, figyelmeztető felirat, vagy bármi ami a gyanútlan túristáknak fehívja a figyelmét. Példátlan felelőtlenség a vadászok részéről. Még csodálkoznak, hogy sok a vadászbaleset. Juhász Csaba, Facebook – A vadász öl – Az állatkínzást szigorúbban büntesse a törvény

imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com

Posted on Hozzászólás most!

Bűnszövetségben elkövetett állatkínzás bérvadászattal

Bűnszövetségben elkövetett állatkínzás és csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH), miután a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) jelentette, hogy Magyarországon zárt térben nevelt, hormoninjekciókkal kezelt kapitális szarvasbikákra rendeztek fizetős bérvadászatot külföldieknek – írja a Magyar Nemzet a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása alapján.

A magyar vadászati jogszabályok nem tiltják, hogy a nevelt szarvas agancsát szteroidokkal kezeljék, azonban az állat-egészségügyi és az állatvédelmi szabályokat sérti. Az agancs fejlődésének zárt téren történő elősegítésére kizárólag a bevizsgált, engedélyezett, kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett premixek és tápok használhatók fel, természetes úton történő etetés formájában. Tehát hormonhatású anyagokkal kezelni a szarvasokat azért, hogy agancsuk mérete nőjön, nem jogszerű.
A bűncselekmény elkövetői tehát legalább két szabályt megszegtek: tiltott szerek felhasználásával növelték szarvasbikáik agancsméretét, illetve, bár zárt térben nevelték, ezt nem jelezték a külföldi vadászoknak. A hormonkezelt bikák híre bejárta a nemzetközi vadászsajtót. A minisztérium a vad zárt téri tartásának pontosabb, egyértelműbb szabályozását tervezi. Forrás: MTI, Hajdupress

Posted on Hozzászólás most!

Halomra ölik a kutyákat Ukrajnában a 2012-es foci Eb miatt

Az természetes dolognak számít, hogy ha valamelyik ország megkapja a lehetőséget egy magas színvonalú nemzetközi esemény megrendezésére, igyekszik a lehető legjobb arcát mutatni a külföldi vendégeknek. Az azonban már korántsem természetes, hogy ezért állatok ezreit mészárolják le, mint ahogy teszi ezt Ukrajna.

Ukrajna és Lengyelország rendezi a 2012-es foci Eb-t – A 2012-es a 14. labdarúgó-Európa-bajnokság lesz, összesen tíz ország nyújtott be pályázatot a rendezési jogért. Horvátország és Magyarország (együtt), Lengyelország és Ukrajna (együtt), Oroszország, Görögország, Olaszország, Törökország, Románia és általános meglepetésre Azerbajdzsán is ringbe szállt az Eb megrendezéséért. Végül az UEFA-hoz csak hét pályázat került, Oroszország, Románia és Azerbajdzsán kiszállt a versenyből.
A végső döntést 2007-ben hozták meg, miszerint Lengyelország és Ukrajna közösen rendezheti meg a bajnokságot. Az eseményre 2012. június 8. és július 1. között kerül majd sor. Ahogy az lenni szokott, egyszerre több városban lesznek mérkőzések, Lengyelországban Varsó, Gdańsk, Poznań, Wrocław, Ukrajnában pedig Kijev, Harkov, Doneck és Lviv városa rendez meccseket.

Tisztogatnak az ukránok – Az Eb kezdetére természetesen mindkét ország szeretné a lehető legjobb „formába” hozni magát, hiszen rengeteg külföldi delegáció érkezik majd mind Lengyelországba, mind Ukrajnába. Egy ilyen horderejű esemény általában jótékony hatással szokott lenni egy-egy városra: sok régi, romos épületet újíthatnak fel ilyenkor, illetve jobban odafigyelnek a köztisztaságra és a közbiztonságra is.
Nemcsak pozitívumokkal jár azonban a rendezett városképre való törekvés, legalábbis a jelek szerint Ukrajnában semmiképp. Ott ugyanis régóta igen komoly problémát jelentenek a kóbor kutyák, különösen Kijevben, így az ukrán hatóságok elrendelték a kóbor állatok begyűjtését, ami sajnos nem éppen humánus módszerekkel történik.
Terjed a hír a neten – Az interneten megjelent horrorisztikus látványt nyújt fotók és videók tanúsága szerint szerencsétlen négylábúak igencsak megsínylik, hogy Ukrajna a jobbik arcát szeretné a világ felé mutatni a jövő évi bajnokság alatt. A fotókon és videókon kegyetlenül lemészárolt, vérben úszó kutyatetemek láthatók.
A képek és videók miatt elindított vizsgálatok segítségével megállapították, hogy a kóbor állatok még véletlenül sem menhelyekre kerülnek, hogy aztán új gazdit keressenek nekik. Többségüket egyszerűen lelövik vagy megmérgezik, testrészeiket pedig állítólag hasznosítják is: bundájukból kucsma és kabát, csontjaikból állati takarmány készül az állatvédők állítása szerint.
Változást ígértek, de semmi sem történt. A kutyák lemészárlásával kapcsolatos bizonyítékokat német állatvédő szakértők tárták fel. A tények egyenes sokkolták az állat- és focirajongókat. A kijevi vezetés korábban azt ígérte, hogy véget vetnek ennek a vérengzésnek, Judith Pein, a PETA nevű állatvédő szervezet németországi csoportjának munkatársa szerint azonban ez megmaradt ígéretnek.
Megmérgezet kutya - ILLUSZTRÁCIÓA helyzetet ráadásul tovább súlyosbítja, hogy az egyik városban, Donyeckben még pénzt is adnak az embereknek minden egyes befogott kutya után, így az állatok összegyűjtése és megölése igen jövedelmező üzletágnak számít manapság a szomszédos országban. Mindezek fényében nem valószínű, hogy bármi változás is történik.
Válogatás nélkül végzik ki az ebeket – Judith Pein azt is elmondta, hogy a „menhelyeken” dolgozó emberek azt állították, hogy csak az öreg és beteg kutyákkal végeztek, de bizonyítékok vannak rá, hogy kölykök is voltak a szerencsétlen sorsú ebek között. Kiemelte, hogy különösen felháborító az a tény, hogy mindezt az ukránok ráadásul „a foci nevében” teszik.

Mindemellett magának Ukrajnának sem tesz jót a kipattant botrány, ugyanis a netes terjedésnek köszönhetően már több millióan szereztek tudomást róla, hogy mi történik az országban. Mindezek fényében talán nem lenne meglepő, ha a 2012-es foci Eb-t a kutyagyilkosságokkal azonosítanák. Hír és képek forrása: Internet, Bombahír és The Sun.
2012. 03. 28. A mérgezett kiskutya fotója nem köthető az Ukrán eseményekhez, csak illusztárciónak használható. Szerk.

Posted on Hozzászólás most!

Kóser állatölés – kábítás nélkül

Kóser állatölés kábítás nélkül! A zsidó hentes nem kábítja az állatot, mielőtt elvágja a torkát és kivérezteti. Forrás: www.chooseveg.com – Kóservágás (schita – sakter végzi): a kés hibátlan, éles, egyenes kell, hogy legyen, hogy egyetlen vágással meg lehessen ölni szegény állatot. A magyarországi kóser húsokat is sakter vágja. A megölt állatot meg kell vizsgálni (bediká): ne legyen hibás. Tréfli (hibás): valami miatt 1 éven belül elpusztult volna az állat (ezt a belső szervek alapján állapítják meg). Ilyenkor ki kell dobni a húsát. Akkor is, ha a tüdejébe vér került. Ha átment a vizsgán a hús, akkor vértelenítés (sózás, sütés nyílt lángon). A szökőínt is el kell távolítani, mert az angyal megérintette Jákob derekát, amikor az Izrael nevet adta neki. Az állatból kivett faggyút (chelev) és beleket nem lehet megenni. Minden dög tréfli. A levadászott állat sem kóser, mert a vadászat nem kóser állatölés. Glatt kóser: abszolút tökéletes. Szafek: kétség. Ha kétség merült fel, akkor kétségesen kóser, de elmegy, megeszik.
Mi lesz a kóser vágással az EU-ban? Hozzászólások az Index.hu fórumából:
– A négymancs tudja, hogy ha beugat a zsidóknak, akkor megdöglik.
– A rituális vágásnak az a célja, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az állatnak, és minél több vért távolítsanak el belőle. A nyak gyors oda-vissza mozdulattal történő átmetszéséhez megfelelő hosszúságú, tökéletesen éles, hibátlan pengéjű kést használnak. A kés a másodperc törtrésze alatt elmetszi a légcsövet, nyelőcsövet, a bolygóidegeket, a nyaki verőeret és vénát. Az eszméletvesztés majdnem azonnal, két másodpercen belül fájdalommentesen bekövetkezik, így a vágás már nem okoz szenvedést: gondoljunk csak arra, hogy ha borotválkozás közben megvágjuk magunkat, nem abban a pillanatban érezzük a fájdalmat, és a vér is csak később serken ki. A világ legjobb fiziológusai, patológusai és egyéb tudósai abszolút humánusnak ismerik el ezt a módszert.
Az elkábítás, amit az állatvédők javasolnak a szenvedés csökkentésére, tréflivé teszi az állatot. A nem kóser vágás kegyetlen és fájdalmas módszereivel mindegy, hogy kapott-e bódítószert az állat, de a kóser metszés maga is egyfajta elkábítás, mert azonnali érzéketlenséget okoz.
– A kóser vágást értem. De mitől lesz kóser egy pálinka? Tudja valaki, hogy mik a kritériumok?

Posted on Hozzászólás most!

Egy állat, egy lövés – riport a szibériai lápok vadászairól

Lánctalpas kétéltűekkel, puskával a lábuk között járják a mocsarakat a szibériai tajga vadászai, akik még igazi vadonban néznek farkasszemet a barnamedvékkel és jávorszarvasokkal. Azt mondják, a borz húsa betegségek ellen is jó, egy helyi legenda szerint pedig csak az lesz igazi férfi, aki puszta kézzel legyűr egy medvét.

A csontos vállú, szemüveges vadász nagy csikorgások közepette sebességbe teszi a lánctalpas járművet, majd köhögő, rángatózó mozdulattal irányba fordítja, és nekilódul a vállig érő fűtengernek. A kanadai gyártmányú kétéltű úgy siklik a szibériai bozót tetején, mint egy hajó, mögötte azonban a lánctalp méter mély csapásokat vág a lápba. “Na ez az a vidék, ahol még rosszul utazni is jobb, mint jól gyalogolni” – fordul hátra vigyorogva a vadász, majd ahogy jobb kéz felől vadkacsa riad fel a nád mögül, fél másodperc alatt kikapja a lába között szorongatott puskát, fél kézzel tüzel, és a madár élettelenül hullik alá. Azt mondja, “kínálta magát”. Kattints a képre a galériához. Forrás: Origo.hu

Posted on Hozzászólás most!

Élő állatot trancsíroztak láncfűrésszel a színpadon

Semmilyen művészi koncepció nem indokolja, hogy a színpadon élő gerinces állatot brutális módon kivégezzenek – mondta a STOP-nak nyilatkozó Czerny Róbert állatvédelmi ombudsman, a Király Fürdőben csütörtök este bemutatott mészárlás kapcsán. A rendező akár három év börtönt is kaphat.
“Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége.”
Ezt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény preambulumában olvasható ajánlást nem tartotta be az Eteletér Stúdió társulata, legalábbis a Te nem vagy Pilinszky! című produkció rendezője és főszereplője, Székely B. Miklós.
A csütörtök este bemutatott darab egy pontján egy postászsákból előkerült egy méretes ponty, amelyik jó néhány perces légszomj után bekerült a játéktér közepén fölállított, elektromos légpumpával frissített vízzel teli medencébe. Valami már ekkor azt súgta: érdemes drukkolni, hogy a hal túlélje az előadást. Nem így történt. Székely B. egyik monológja közben előbb megsimogatta, majd kivette a vízből a halat, a földre helyezte, ahol az kiszolgáltatottan tátogott.

Ekkor következett be a drámai tetőpont, amelyet nem mellesleg semmilyen korábbi akció vagy dikció nem készített elő. A vergődő állatot egy tönkre helyezték, majd Székely B. egy gitártokból előhalászott motoros fűrésszel megölte és több darabba vágta, mondván: halászlét akar készíteni. Aztán a széttrancsírozott haldarabokat belerakta az akváriumba, ahová került mellé még némi krémes, végül az egyik női szereplő turmixgéppel jól eldolgozta az egészet.
– Mivel gerinces állatról van szó, ez nyilvánvalóan a Btk-ba ütköző cselekmény. Állatkínzás miatt tehát büntetőeljárást kell indítani a darab rendezője, mint felbujtó, és a kegyetlenséget elkövető színész ellen, aki ez esetben ugyanaz a személy – mondja Czerny Róbert állatvédelmi ombudsman, aki szerint a kirendelt szakértő minden bizonnyal megállapítja, hogy különös szenvedést okozó állatkínzás valósul meg a színpadon.
Gerinces állatnak még élő állapotában történő feldarabolása attól állatkínzás, hogy indokolatlan bántalmazásról van szó. Nincsen olyan jogszabály Magyarországon állatokkal folytatott cselekményekre, amely mentesítené a művészeket a Btk. hatálya alól, a művészi szabadság nem terjed ki az állatkínzásra. Az ilyen bűncselekmény akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
A szóban forgó cselekedet a szakjogász szerint a garázdaság bűncselekményét is kimeríti, mert nyilvánosság előtt okoz vele botrányt az elkövetője. – Közbotrány okozása színpadon nem fogadható el úgy, hogy azzal bűntettet valósít meg valaki, márpedig az állatkínzás 2004 óta annak minősül Magyarországon – állítja Czerny. E tény nem ismerete nem menti sem a felbujtót, sem az elkövetőt, teszi hozzá a szakértő, aláhúzva: büntetőjogi értelemben nincs különbség gerinces és gerinces állat, mondjuk ló, kutya, macska vagy egy hal kínzása között. Forrás: Stop.hu

Posted on Hozzászólás most!

Semjén Zsolt vadászatról és politikáról

Semjén Zsolt szerint nincs azzal gond, hogy Balsai István alkotmánybíró lett, noha sikerült már alkotmányellenes törvényt írnia. Hiszen „Aquinói Szent Tamásnak is voltak olyan tételei, amelyeket elítélt az egyház”. A miniszterelnök-helyettessel készült interjúnkban jogokról esik szó: a tibetiekéről, a szalonkákéról, a rendvédelmisekéről. Így eljutunk a mértéktartásig. Krug Emília interjúja.
– Gratulálok.
– Köszönöm.
– Nem semmi, hogy valakinek a kedvéért díjat alapítanak.
– Hízelgő, de talán túlzás, hogy a kedvemért alapították.
– Pedig ezt olvasni. A Ronald Reagan Elnöki Alapítvány szerette volna honorálni a munkáját az amerikai elnök emlékének őrzésében, csakhogy a Ronald Reagan Szabadság Díjat májusban már Lech Wałęsa megkapta. Erre létrehozták a Nemzetközi Szabadság Díjat.
– Azért, hogy elismerjék a világban azokat, akik a szabadságért és a demokráciáért tettek. Úgy tudom, én kaptam az elsőt.
– Nem véletlenül. Öntől idézem Tibet kapcsán: „Az emberi jogok tekintetében nincs alku, mindenki erkölcsi kötelessége a kiállás.”
– Így is van.
– Apró bibi, hogy a citátum 2008-ból való. Most, a kínai kormányfő látogatásakor a kormány nem aggódott annyira Tibetért, sőt a rendőrség megtiltott egy békés demonstrációt, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal meg túlpörögte az ellenőrzést.
– Nem ért egyet azzal, hogy rendkívüli diplomáciai és gazdasági siker volt a kínai látogatás?
– Egyelőre szándéknyilatkozatokat írtak alá. Viszont a kormányzó pártok feladták a Tibettel kapcsolatos korábbi álláspontjukat.
– Dehogy. Akár a tibetiek jogait, akár a pápához hű katolikusok támogatását, akár általánosan az emberi jogi szempontokat akkor tudjuk segíteni Kínában, ha jó, kölcsönös érdekeken nyugvó gazdasági együttműködés van. A járda széléről lehet zászlót lengetni, de érdemben segíteni a partneri viszony kialakítása után tudunk.
– Röpke fél mondatra sem futotta idehaza, miközben Merkel kancellár sajtótájékoztatón is megjegyezte, beszélgetett a kínai kormányfővel a jogállamiság helyzetéről.
– Látni kell a reálpolitikai viszonyokat: Magyarországtól aligha várható el több, mint az Egyesült Államoktól. Egyszerre kell érvényesíteni nemzeti érdekeinket és az emberi jogi szolidaritást. Nemzeti érdekeinkre pedig tibeti barátainknak is tekintettel kell lenniük.
– Máskor kokikat meg sallereket osztunk, uniós elnökként zúgjuk, nekünk se Moszkva, se Brüsszel nem parancsolhat, most meg hallgatunk.
– Nem hallgatunk, hanem hatékony utat választottunk. Én Pekingben szóba hoztam Tibet autonómiáját, és elmentem a Rómához hű katolikusokhoz misére.
– Úgy fest, ön is kapott egy kokit, és jobb belátásra bírták: mégsem kellene vadászhatóvá tenni védett madár- és emlősfajokat.
– Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként több mint ezer vadgazdálkodási egység szakmai javaslatát tolmácsoltam. A tárgyalások tartanak, többek között a zöldombudsman égisze alatt. Azt javasoltam, végezzük el az állománybecslést: ha annak nagysága – és bizonyos fajoknál a túlszaporodása miatti kártétel – indokolja, akkor ésszerű a vadászhatóvá tétel, de ha fogyatkozik az állomány, akkor nem. A vita lényege az, hogy a különféle adatbázisok közül melyik a hiteles. Jórészt ettől függ a védettség vagy vadászhatóság változtatása. Egyébként több száz, vadgazdálkodásból élő család megélhetéséről van szó, mégpedig ott, ahol alig van más munkalehetőség.
– De emellett a nemzeti hagyományra is hivatkoztak.
– Azt kérjük, hogy a szalonkára a magyar hagyományoknak megfelelően tavasszal lehessen vadászni, ne pedig ősszel, amit a jelenleg hatályos uniós szabályozás előír. Tavasszal kevés madár esik, azok is hímek, ami nem befolyásolja a szaporulatot, ellentétben az őszi vadászattal, amelyet – például a francia szokásoknak megfelelően – az unió preferál, de amely idegen a mi közép-európai vadászati tradícióinktól. Ha a szalonkák választhatnának, a magyar vadászokkal szavaznának, a tavaszi vadászat mellett.
– Akár a Whiskas-reklámban. A szalonkák jogait kiveséztük, ugorjunk. Létezik olyan kritika, amelyet a kormány megfontol?
– Az emberek akarata ellenére nem csinálunk meg olyasmit sem, ami számunkra ésszerűnek tűnik. Például nem vezetjük be a gyerekek utáni szavazati jogot.
– Az ötletnek a kormánypártokban is sok komoly ellenlábasa volt, valódi esély nem mutatkozott a megvalósulására. Arról viszont, amit biztosan meglépnek és népszerűtlen, nem konzultálnak. Szó sem esett az érdekegyeztetés átalakításáról, az OÉT megszüntetéséről, a korkedvezményes nyugdíjak visszamenőleges elvételéről. Noha ilyen ügyekben tízezrek voltak utcán.
– A szakszervezetek véleményét ezek után is figyelembe vesszük, de új intézményi formát vezetünk be.
– Ami várhatóan működésképtelen lesz.
– Miért?
– Azért, mert az eddigi háromoldalú rendszerben a munka világát értők is épp elég nehezen jutottak dűlőre. Most meg a kormány elegánsan kivonul, a munkaadók és a szakszervezetek pedig vitatkozhatnak a bérminimumról a környezetvédőkkel meg az egyházak képviselőivel.
– Miért, ők nem a társadalom részei?
– Dehogynem, de ilyen alapon a csokitorta-rajongók klubját is meghívhatnák. Bizonyára termékeny beszélgetés lenne… Érdekes, hogy az új rendszerrel sikerült a munkaadók és a munkavállalók ellenérzését is kiváltani.
– Mert azt gondolták, az ő privilégiumuk döntéseket hozni. Holott ez a két oldal nyilvánvalóan nem fedi le összességében sem a munkaadókat, sem a munkavállalókat, és különösen nem a társadalmat. Nem helyes a monopolhelyzetek lebontása?
– Az helyes – lenne. Csakhogy újat építenek: azok ülhetnek majd ott, akiket a kormány szívesen lát. Kevésbé demokratikus a módszer, mint az OÉT-ben volt, hiszen a tanácsban a részvétel reprezentativitáshoz kötött.
– Mivel a változtatásokkal a társadalom szélesebb köre vehet részt a vitákban, ezért ez a demokratikusabb.
– Akkor vajon miért tüntetnek az utcán?
– A magyar társadalmat semmilyen szempontból sem reprezentáló rendvédelmisek tüntettek, mert azt mondják, szerzett jogokat vesznek el tőlük. A történelemben sokszor vettek el szerzett jogot. Ám a magyar nyugdíjrendszer nem bírja el a negyvenévesen nyugdíjba vonulók terheit, és a munkájukra is szükség van. Ráadásul a rendszer erkölcsileg is elfogadhatatlan. Miért egészségkárosítóbb egy rendőrnek fütyörészni az utcasarkon, mint egy tanárnak külvárosi iskolában tanítani, vagy egy nővérnek haldoklókat ágytálazni?
– Ezt mondja a tűzoltónak, aki az életét kockáztatja a húszkilós felszerelésben, 300 fokban kilencvenezerért!
– Meg kell őket fizetni, de nem nyugdíjkedvezményekkel. Azt sem mondom, hogy egy hatvanéves rendőrnek kocsmai verekedést kell lerendeznie, de bejelentéseket remekül gépelhet a kapitányságon.
– Abban egyetértünk: nem biztos, hogy jó a társadalmi megállapodás, amely szerint nem tudunk eleget fizetni, de cserébe hamarabb nyugdíjba engedünk. Ám inkorrekt ezeket az embereket kényszerpályára állítani. Akik most felszerelnek, azokkal szemben kell új szabályokat alkalmazni.
– Csakhogy az ország ezt nem bírja ki.
– Vagy a kormány ügyetlen, és nem talál más megoldást. Értem a gazdasági kényszert, de nem lehet a visszamenőlegesség tilalmát megszegni.
– Van olyan gazdasági kényszerhelyzet, amikor a közérdek azt felülírja.
– Van pár pazarló rendszer, amelyekhez hozzányúlva a demokratikus játékszabályokat betartva is lehetne spórolni.
– Megtettük: mérsékeltük az állami bürokráciát, nincsenek luxuskiadások, a parlament létszámát majd a felére csökkentettük, az önkormányzati képviselőkét is megnyirbáltuk. Mi a spórolást magunkon kezdtük.
– Ezek szerint ez kevés. Pokorni Zoltán a Fidesz kongresszusán azt mondta: „A legnagyobb veszély, ami ránk leselkedik, azok mi magunk vagyunk. Ha azt hisszük, mindenkinél okosabbak vagyunk.” Mértéktartásra intett.
– Bölcs javaslat.
– Mégse fogadták meg. Még mindig egyéni képviselői indítványként nyújtanak be számos törvényt, így kerülve meg az egyeztetési folyamatot, vagy számos kulcsfontosságú törvényjavaslatot az utolsó pillanatokban módosítgatnak, s már a kormánypártiak is csak kapkodják a fejüket, merre is az előre.
– Probléma, hogy egy parlamentáris demokráciában parlamenti képviselők nyújtanak be javaslatot?! A választók akaratából centrális politika valósult meg, tehát minden társadalmi csoport tudhatja: az ő gondját csak a Fidesz–KDNP-szövetségen belül lehet megoldani. Így a különböző érdekek ütközése nem a kormány és az ellenzék között, hanem a kormányoldalon belül történik.
– Az oktatásban érdekeltek egységesen tüntettek a Szalay utcában. Valamiért Hoffmann Rózsa le is akart mondani, de még ez sem sikerült.
– Egységesek? Ráadásul egy nem létező törvényjavaslat ellen tüntettek… Hoffmann Rózsa nem kapaszkodott a bársonyszékbe, a miniszterelnök pedig világossá tette, teljes iránta a bizalom. Őszre meglesz a közoktatási és a felsőoktatási törvény is – közben persze ezer konfliktussal. Az a dolgunk, hogy meghallgassuk a véleményeket, s működőképes egységbe rendezzük. Ez a politika művészete.
– Az alkotmánybírák jelöléséhez, például Balsaiéhoz mit szóltak?
– Számomra a legfontosabb az volt, hogy Dienes-Oehm Egon mint a KDNP jelöltje alkotmánybíró legyen. Megtörtént.
– Meg. Még ha a „kiemelkedő tudású elméleti” jogász törvényi feltételnek nem felel is meg.
– Az Egon? Ha valaki megfelel mint nemzetközi jogász, az ő.
– Van papír, vagy nincs? Ő maga nyilatkozta, hogy nincs.
– Szakmai felkészültségét még az ellenzék sem kérdőjelezte meg, minden szempontból helye van a taláros testületben.
– Balsai?
– Támogattam a megválasztását. Igazságügyi miniszterként Isépy Tamás volt az államtitkára az Antall-kormányban. Aki jó volt Isépynek és Antall Józsefnek ahhoz, hogy levezényelje a rendszerváltás igazságügyi átalakítását, az jó lesz alkotmánybírának is.
– Mégis sikerült olyan törvényjavaslatot benyújtania – a 98 százalékos különadóról szóló első verzióját –, amelyet az Alkotmánybíróság azonnal elkaszált.
– És? Aquinói Szent Tamásnak is voltak olyan tételei, amelyeket elítélt az egyház.
– Szép párhuzam. Balsai volt az egyik szerzője az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő javaslatnak és a testület átalakítását érintő módosításoknak, amelyek a bírák számát 15-re, a kinevezésük időtartamát pedig 12 évre növelték.
– Mi itt a probléma?
– Ne vicceljen. Nincs az rendben, ha valaki jogalkotói munkájával a saját karrierjének ágyaz meg. Legalábbis nagyon nem elegáns.
– Egyfelől, amit mond, abból logikailag az következik, hogy parlamenti képviselő nem lehet alkotmánybíró, ami abszurd. Másfelől, ugye ön se gondolja, hogy Balsai döntött a kormány helyett arról, miképp alakuljon a testülettel kapcsolatos jogalkotás?
– Nem, de arról a kormány döntött, hogy mehet a testületbe. Ez a mértéktartás?
– Csupán az Alkotmánybíróság működőképes átalakítása történt meg. Ki szavazhatná ezt meg, ha nem a törvényhozók?
– De alkotmánybíró lehetett volna más is. Például, ahogy eddig, ellenzéki jelölt is. Ehelyett csak a Fidesz–KDNP jelöltjei kerültek be, nehogy az új testület a necces törvényeket elkaszálja.
– Legitimációs szempontból a pártok érdektelenek, a nép által felhatalmazott parlament többsége által megválasztott jelöltek lettek bírák. Tehát legitimek.
– A Fidesz–KDNP-s többség hozott létre egy ilyen Alkotmánybíróságot. Már kínos, ezért nem vállalják?
– A kritikusok végeredményben nem velünk vitatkoznak, hanem a néppel, hiszen a nép által választott magyar parlament döntött. Forrás: 168óra.hu

Posted on Hozzászólás most!

70 ezer naposkacsát kellett elpusztítani

Csongrád és Bács-Kiskun megyében az év első két hónapjában összesen 70 ezer naposkacsát kellett elpusztítani, mert a fiatal állatokat a termelők nem voltak hajlandóak átvenni – írja a Hajdú-bihari Napló. A lap szerint a hetekkel korábban megrendelt jószágokat a termelők azért nem fogadták, mert az időközben elszabadult takarmányárak mellett már csak ráfizetéssel tudták volna felnevelni az állományt.
Jól jellemzi a helyzetet, hogy a lap beszámolója szerint volt gazda, aki még a nagykaput is lelakatolta a keltetős autó előtt. A csökkenő állomány következményekét tavasszal jelentősen drágulni fog a baromfihús az üzletekben – nyilatkozta a lapnak Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Forrás: Agrármonitor.hu
Meg nem erősített hírek szerint az “elfojtás” a kiskacsa elpusztítása azt jelenti, hogy élve megy a darálóba, és táp lesz belőlük.