Posted on Hozzászólás most!

Állatvédőnek állt az NBA-sztár

Pandaláz Kínában, szeretnék visszavadítani az állatokat. A pandák szabad természetbe történő visszavezetését tűzte ki egy újjáélesztett program Kínában. Ennek érdekében “pandakövetek” kerestek. Az ötlet nem teljesen új, 2010-ben már több mint 60 ezer jelentkezőből hatan lettek a pandák követei, köztük egy amerikai, egy svéd, egy japán és egy tajvani is. Most Kína első igazi kosárlabdacelebe, Jao Ming is csatlakozott.
Túl azon, hogy a Kínában őshonos pandákat szeretnék a természetbe visszavezetni, visszaszoktatni, a kampány lényegében a veszélyben, a kihalás szélén álló állatok védelmének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet – hangsúlyozták a szervezők.
Összesen 328 panda él fogságban, közülük 111 Csengtuban. Vadon, becslések szerint, körülbelül 1600-an lehetnek.
Elhangzott az is, hogy a vadon élő pandák még ma sincsenek biztonságban, ennek egyik elsődleges oka a “verseny” a környezetükben élő emberekkel. Márpedig, ha ez így marad, nem kétséges, hogy kik húzzák a rövidebbet – figyelmeztettek a szakemberek, akik a terjeszkedő, utakat építő, erdőket kitermelő, új területeket művelésbe vevő, maguknak ugyancsak teret kereső helyiek “megfékezésére” hívtak fel.
A feladat tehát legalábbis kettős: miközben a fogságban élő pandákat, illetve közülük is a megváltozott körülmények között életképes állatokat igyekeznek visszavezetni az erdők világába, addig a fogyatkozó életterüket is meg kell védeni.
Jao Ming, az NBA 2 méter 29 centiméter magas kosárlabdasztárjából lett kínai “óriásceleb”, az “állatvédők arca” és a pandák mentora arról beszélt, hogy mennyire fontos az oktatás, a gyerekek és a fiatalok nevelése a természet és állatok szeretetére. Igenis lehet harmóniában együtt élni a vadon élő állatokkal – jegyezte meg, Afrikából hozva példákat, ahonnan nemrég tért haza.
“10-15 évvel ezelőtt lényegében nem adtunk esélyt a pandáknak, de mára az a féltés, ami szakértelemmel párosulva, kitartó munkával megfordította a folyamatot, bizonyította, hogy lehet eredményes állatvédelmi, rehabilitációs munkát végezni” – állapította meg Peter Knights, a WildAid alapítója. Mint mondta, a pandákkal való törődés a természetszeretet kifejezése, és a mostani program célja is, hogy arra indítson másokat, állítsák meg a kihalás szélére került fajok további pusztítását.
A politikai akarat sok helyütt megvan, mi több, szabályok, rendeletek is születnek, de a védelem a “papíron és a valóságban más” – tette még hozzá Knights, aki szerint nemzetközi összefogásra, többoldalú nyomásra van szükség, s nem utolsó sorban olyan – gyakran Nyugaton használatos – termékek fogyasztásának a visszafogására, amelyek állatok életébe kerülnek. MTI.

Posted on Hozzászólás most!

Dita Von Teese átverte a PETA állatvédő szervezetet

A burleszk koronázatlan királynője, Dita Von Teese képtelen lemondani a szédületes szőrmecsodákról. Még annak ellenére sem, hogy a PETA állatvédő szervezet egyik arcaként a nagyközönség lankadó figyelmét kellene felhívnia az állatok védelmére.
Dita Von Teese valóságos stílusikon. Különös gonddal kreált megjelenése, koktélpohárban fürdőzéssel tarkított előadása világszerte ismertté tették a szriptíztáncosnőt. Tévedhetetlen és összetéveszthetetlen stílusáról világhírű magazinok cikkeznek éjjel-nappal. Dita Von Teese maga a testet öltött nőiesség, némi pikantériával.
A hozzávalók pedig a következők: darázsderék, féltve őrzött alabástrom bőr, hibátlan marcellhullámok, vörös rúzs és vörös lakk, kalap és persze Christian Louboutin. Utóbbi kettő esetében – bevallása szerint – valódi megszállottságról van szó. Piros talpú cipellőinek külön polc jár gardróbjában, míg ha kalapokról van szó, akkor csakis Stephen Jones extravagáns darabjai jöhetnek szóba. Ami pedig a vöröset illeti, ajkai és manikűrje mindig ebben az árnyalatban pompáznak. Igaz, nem is hiába. A ’40-es évek és a pin-up modellek ihlette külső mára a táncosnő védjegyévé vált.

A szégyenlősnek éppen nem mondható hölgyre a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) szervezete is szemet vetett. Az állatvédő kompánia “csupasz” kampányainak célja, hogy hírességek pőre testével hívja fel a figyelmet az állatkínzás és a mértéktelen szőrmeviselés ellen. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a szervezet egyre nagyobb népszerűségnek örvend. 2007-ben Dita Von Teese is csatlakozott a kampányhoz, természetesen a megfelelő “öltözékben”. A helyzet azonban akkor vett igazán érdekes fordulatot, miután egy alkalommal a táncosnő valódi szőrme pelerinben jelent meg a nyilvánosság előtt. Az állatvédő szervezet méltán jött zavarba az ügy kapcsán. Bár tudatában voltak a hölgy korántsem “állat-idegen” múltjának, bíztak abban, hogy az az egy-két darab, melyről Dita színt vallott, meghúzódik majd a háttérben.
Dita Von Teese a sajtó kellemetlen kérdéseire pusztán ennyit válaszolt: “Nem azért dolgozom a PETA-nak, hogy arra buzdítsam az embereket, ne egyenek húst, vagy ne viseljenek szőrmét. Én csak az állatok ivartalanítása ellen kampányolok”. Nos, úgy fest, hogy a hölgy valahogy mégsem igazán elhivatott ebben az ügyben.
A PETA Marilyn Manson exfelesége mellett is már számos hírességgel dolgozott együtt. Eva Mendes, Naomi Campbell, Natalie Imbruglia, Christina Applegate, vagy éppen Elisabetta Canalis, az Alkonyat sztárja, mind az állatvédelem mellé álltak, jobban mondva vetkőztek. Az “ízfokozó” pedig, hogy a kampányban egyre gyakrabban szerepeltetnek férfiakat is. Így Goran Visnjic és Ben Elliott színészek, valamint Justin Gaston modell is láthatóak a PETA képein. Bár az utóbbi fiatalember a legkevésbé hallatott magáról mindeddig hazánkban, Miley Cyrus rajongóinak mégis ismerősen csenghet a neve, hiszen valaha egy párt alkottak.

Posted on Hozzászólás most!

Menhelyi altatások – a halál szaga

menhelyen_elaltatott_allatok_kutyak_macskakMenhelyi altatások – a halál szaga, Facebook publikáció:

Azt
hiszem
ennek
a
társadalomnak
szüksége
van
egy
hatalmas
ébresztőre!
Menhelyi dolgozóként némi bepillantást adhatok mindenkinek a benti életről. Először is mindenki aki egy menhelyen hagyja az állatát csak egyetlen napra kellene bejönnie, hogy lássa milyen itt dolgozni. Talán ha látná ahogyan elszáll az élet néhány szomorú, elveszett és összezavarodott szempárból akkor inkább segítene az állatoknak otthont találni.
Az a kiskutya amit épp most vettél valószínűleg menhelyen fogja végezni ha már nem aranyos többé. Jó ha tudod, 90% az esélye a kutyusnak arra, hogy soha többé nem sétál ki a menhelyről. Akár fajtiszta akár nem!  25%-a a kutyusoknak fajtiszta – akikről lemondtak és akit kitettek egyaránt.
A leggyakoribb kifogások:
– Költözünk és nem tudjuk a kutyát magunkkal vinni.
– A kutya nagyobbra nőtt mint gondoltuk.
– Nincs rá időnk.
– Feldúlta az udvart és a kertet.
– Úgy is örökbe fogadják, ő egy jó kutya.
Esélye sincs a legtöbb kutyának, hogy örökbe fogadják. És belegondolt már valaki milyen stresszes az élet az állatok számára a menhelyen?
Nos, hadd mondjam el önöknek, hogy a házi kedvencnek rossz esetben pár napja van, hogy új családot találjon attól a pillanattól, hogy behozták. Néha kicsit tovább sikerül egészségesnek maradni, ha a menhely nincs tele. Ha tüsszög, elpusztul.
A kutyus egy szűk kennelbe kerül összezárva más ugató és nyüszítő kutyusokkal együtt. Ott kell elvégeznie a dolgát ahol eszik. Depressziós lesz és folyamatosan nyüszít családja után aki elhagyta őt. Ha a kutyus szerencsés és van elegendő önkéntes akkor elviszik sétálni. Ha nincs akkor a kutyusra szánt figyelem az etetés és takarítás idejére korlátozódik.
Ha az állat nagy, fekete, vagy harci kutya vére folyik az ereiben, esélye sincs és már akkor halottnak számít mikor besétál a menhelyre. Ezeket a kutyákat egyszerűen nem fogadják örökbe. Nem számít mennyire édes, vagy hogy jól viselkedik.
Ha az állat pár nap múlva is a menhelyen marad mert nem kell senkinek, vagy ha a menhely tele van akkor biztos halál vár rá. Ha nincs megtelve és kívánatos fajtának számít akkor az élete kicsivel tovább tart. A legtöbb kutya 1 hét után védeni kezdi kenneljét, ezért agresszivitás miatt szintén elaltatják. Még a legaranyosabb kutya is megváltozik ebben a környezetben. Ha a kutyus ezt az akadályt is jól teljesíti jönnek a további megpróbáltatások, a kennel köhögés és a légzőszervi fertőzés. Ebben az esetben ismét elaltatják az állatot mivel altatni olcsóbb mint kikezelni. Azoknak kiknek a fenti leírás nem volt elég:
Az altatás, eutanázia:
Először a kutyust pórázon kivezetik a kenneljéből. Mindig boldogok ilyenkor és farkukat csóválva boldogan mennek mert azt hiszik, hogy séta ideje van. Ilyenkor még nehezen lehet bírni velük, de mikor az altató helységhez érnek megtorpannak, mert valószínűleg megérzik a halál illatát és a szomorú itt ragad lelkeket. Különös, de minden egyes állattal ez történik.
Miután az állatot elaltatták a kutyusok tetemét összegyűjtik és konténerekben várakoznak az elszállításra. Hogy később mi lesz a testükkel nem tudni. Lehet, hogy elégetik, lehet, hogy állateleség. Menhelyen dolgozva ezt átélni szörnyű nap mint nap.
Gondolkozz, mielőtt önzőséged felülkerekedik! Forrás itt.

Posted on Hozzászólás most!

Tilos lesz láncra verni a kutyákat

lancra_vert_kutyaAkár több száz ezer forintos bírságra is számíthat majd az, aki kegyetlenül bánik egy állattal, a Vidékfejlesztési Minisztérium javaslata ugyanis háromszorosára, tizenöt ezer forintra emelné az állatvédelmi bírság alapösszegét. A tervezet szerint emellett tilos lesz például madarat vagy halat kör alapú edényben vagy akváriumban tartani, a sziámi harcoshalaknak nem szabad a tükörképüket megmutatni, tilos lesz a kutyák fülét kurtítani, 2016-tól pedig az ebeket nem szabad “tartósan” láncra verni.
Megemelné az állatvédelmi bírság összegét és szigorítana egyes állattartási szabályokon a Vidékfejlesztési Minisztérium – derül ki az állatvédelmi kormányrendelet módosítását kezdeményező tervezetből. A Kormany.hu-n megjelent javaslat indoklása szerint az európai gyakorlathoz igazítják az állatvédelmi bírság összegét, amely “mára elveszítette visszatartó erejét”.
Az 1998-as állatvédelmi bírságról szóló rendelet ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő bírság kiszabását tette lehetővé. Az új tervezet szerint a bírság alapösszege 15 ezer forint lenne, és ezt az összeget kellene a jogsértés körülményeitől függően felszorozni. Így például 150 ezer forintot kellene fizetnie majd annak, aki “elfogadható ok vagy körülmény nélkül” oltja ki egy állat életét. Ugyanekkora, 150 ezres büntetés járna állatkínzásért és állatviadal tartásáért is.
Kilencvenezer forintos bírsággal sújtanák a jövőben azt, aki nem gondoskodik az általa tartott állat biztonságos elhelyezéséről, illetve szökésének megakadályozásáról, és 120 ezer forintos bírságot szabhatnak ki arra, aki nem megfelelően szállít állatot. Ha valaki egyszerre több szabálysértést is elkövet, akkor a tervezet szerint a szorzók összeadódnának, így akár több százezer forint is lehet a bírság összege.

Posted on Hozzászólás most!

Fauna Alapítvány adománygyűjtő rendezvénye

A Fauna Alapítvány a Dürer Kert Télikertjében és Kertjében az “Állati(jó) farsangi buli “- című adománygyűjtő állatvédelmi jótékonysági rendezvényt tart, melyen a zene és tánc mellett jelmezversenyt hirdet: állatoknak -kínzást nem okozó – emberjelmezben és embereknek állat-jelmezben!

fauna_alapitvany

A vendégekkel szelíd, jól nevelt kisállatok – kutya, macska, stb. is jöhetnek a kertbe!
Programok:
– (elvihető )Madárgombóc készítést tanulhatnak a vendégek,
– ingyenes állat- és természetvédelmi jogi, valamint vadvédelmi tanácsadás is lesz,
– Állatvédelmi teszt sikeres kitöltésével és tombolával nyereményeket lehet nyerni, amiért állat-és természetvédelemhez kapcsolódó nyeremények várják gazdájukat,
– a hangulat fokozására amatőr tűz-zsonglőrünk is fellép!
Belépés díja: 500 Ft-tól kezdődő adomány a nehéz helyzetben lévő gazdik kutyáinak kötelező csipeztetésére és oltására.
A rendezvény 16-19 óráig tart. Kérem, ha módjában áll, terjessze a hírt a meglévő fórumain.

Posted on Hozzászólás most!

Megan Fox és a delfinek

Szexi nőkkel bármit el lehet adni. Ezzel a Microsoft is tisztában van, hiszen az új Windows és Windows Phone bemutatójára Jessica Albát hívták vendégül. És az Acer sem tétlenkedik, új reklámjukhoz Megan Fox-ot keresték meg ajánlatukkal.
Megan Fox az Acer Aspire S7-et reklámozza, de nem ám csak úgy, nyomkodja, hanem annak segítségével beszél a delfinekkel. A színésznő nem hiába szerepelt a Transformers-filmekben, ő maga is egy igazi transformer, egy-egy szerep kedvéért tényleg teljesen át tud változni kívül, belül, mindenhogy.

A kisfilm elején főhősünk megment a haláltól két homárt, és mikor visszaereszti őket a tengerbe, elhatározza, hogy az állatokkal fog foglalkozni. Felkeres egy tengerbiológusokból álló csoportot, akik épp a delfinek nyelvét tanulmányozzák.
Kemény és hosszú munka árán, de megtanulnak kommunikálni Daniel-lel, a delfinnel, aki a reklám végén megszólal. Mindez nagyon szép és jó, de egyébként nem ez a cuki állat a lényeg, hanem a 13,3 hüvelykes ultrabook, amit vagy tucatszor mutogatnak a másfél perc alatt.
Ez a gép az egyik legvékonyabb és legkönnyebb az Acer történetében, ráadásul érintőképernyős is, ami a Windows 8-hoz már igencsak jól jön. – írja a Vidget.

Posted on Hozzászólás most!

Fordulat az állatvédelemben?

Állat és ember viszonyának rendezéséhez előremutató, ám apró lépéseket jelenthet az állatvédelemhez kapcsolódó rendeletek módosításai. A legtöbb jövő januártól lép életbe.
A hím sziámi harcoshalak nem viccelnek: valósággal megvadulnak, ha egy pillanatra is meglátják magukat vagy fajtársukat; a támadások rendre halállal végződnek. Tartásukról ezért aztán kiemelten is rendelkezik az állatvédelmi törvényhez kapcsolódó rendelet egyik, rövidesen életbe lépő módosítása. E halfaj eszerint csak egyedül tartható, és tükör sem kerülhet az akvárium közelébe.
E változás némiképp illusztrálja az állatvédelemmel összefüggő kormányrendeletek idén augusztustól fokozatosan életbe lépő módosításainak jellegét: aprólékos, látszatra számos elemre kiterjedő, a kisebb változtatások tekintetében előremutató. Ám radikális előrelépésről nem, csupán a nyugati trendek felé tartó lassú kullogásról van szó.
Jó az irány: Az állatvédelmi törvény 1998-ban született, azt legutóbb tavaly módosították. Akkor került be egyebek mellett az ebadó néven ismertté vált ebrendészeti hozzájárulás is, amelyet az önkormányzat szed be, és kizárólag állatvédelmi célra fordíthat. „Ennek kapcsán elsősorban attól féltünk, hogy tömegesen teszik utcára a kutyákat és ha megtelnek a menhelyek, elszaporodnak a kényszeraltatások is. A jelek szerint szerencsére nem így lett” – mondta lapunknak Pálinkás Viktória, a Kutya-Segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány önkéntese.
A közelmúltban a témában született korábbi rendeleteket is módosították, egyetlen jogszabályban. A változások fokozatosan lépnek életbe, van, ami már augusztustól más elemek jövő januártól, megint mások csak 2016-tól.
A változások döntő többsége a négylábúakat, azon belül is a kutyákat érinti. 2013. január elsejétől tilos az ebek fülvágása, farok kurtítás is csak az állat hét napos koráig engedélyezett, valamint a kutya, macska és görény kölyköket nyolc hetes korukig kötelező az anyjuk mellett tartani. A tartós láncra kötés 2016-tól tilos, de addig is csak szigorú kritériumok mellett lehetséges: kistestű ebet 4 méternél, közepes termetűt 6 méternél, nagytestűt 8 méternél rövidebb eszközzel tilos megkötni, a tartási terület minimális nagysága pedig 10, 15, nagytestű kutya esetén 20 négyzetméter.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora szerint a számokban megadott kritériumok talán kissé túlzottak, hiszen az jogszabályban megszabott élettér olykor egy embernek sem adatik meg, a változások irányát mindenképpen üdvözli. „Hozzánk máris érkeznek bejelentések arról, ha egy-egy kutyát túlságosan szűkös helyen tartanak” – mondja.
Nincs visszatartó erő! Jövő januártól minden négy hónapnál idősebb kutyát egyrészt jelenteni kell az önkormányzatnál, másrészt chippel kell jelölni, amelyet egy országos adatbázisban rögzítenek. „Az új előírások betartásával nemcsak könnyebb megtalálni az elveszett ebeket, de az egész állomány átláthatóbbá válik, és remélhetőleg csökken a kóbor és veszett kutyák száma is” – nyilatkozta a Figyelőnek Pallós László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője. Több városban, például a Komárom-Esztergom megyei Oroszlányon, az eddig bejelentett kutyák esetén az önkormányzat állja a chip-beültetés költségét (3500 forint).
„Nem lehetünk ott minden háztartásban, hogy ellenőrizzünk, a bírságolás egyrészt bejelentés alapján történik, másrészt az állatorvosok például jövőre nem adhatnak oltást olyan kutyának, amelyik nincsen chippel ellátva” – szögezi le Pallós László.
Szilágyi István is üdvözli a változást, ám azt nehezményezi, hogy a szakmai testületek egyelőre nem támogatták azt a felvetésüket, hogy évente egyszer, a szaporodási ciklushoz igazodva az ivartalanítás legyen hatósági áras az év egy hónapjában, próbaképpen.
Módosult az állatvédelmi bírság alapösszege is: ötezerről 15 ezer forintra emelkedett. Jóllehet a büntetés a súlyosbító körülmények miatt akár többszázezer forintra is rúghat, elrettentő ereje vélhetőleg így is csekély. „Ennél még Bosznia-Hercegovinában vagy Szlovéniában is kategóriákkal súlyosabbak a tételek” – fűzi hozzá Pálinkás Viktória.
Állatvédelmi alap – A szakmabeliek örömmel fogadják, hogy már nemcsak a jegyző, hanem a NÉBIH is eljárhat állatkínzás ügyében – hiszen kistelepülés esetében olykor a személyes összefonódás, vagy a rossz szomszédság okán nem tudta súlyán kezelni az ügyeket. Pálinkás Viktória ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatkínzás jelenleg nem minősül „eredmény-bűncselekménynek”. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak abban az esetben büntethető, ha a bántalmazás az állat számára maradandó egészségkárosodással vagy halállal járt. Önmagában a kínzás tehát, ha azt követően történetesen összeforr a szándékosan eltört végtag, nem minősül bűntettnek. Ráadásul, mint azt Szilágyi István hangsúlyozza: míg például az Egyesült Államokban 30 nap alatt lezárul egy állatok sérelmére elkövetett büntetőügy, addig itthon sok esetben még mindig éveket kell várni az ítéletre.
A szakember tapasztalata szerint külön gondot jelent, hogy nincs megfelelő számú menhely az állatok számára, így a megkezdett büntetőügyek időtartama alatt nincs hol tartani az állatokat Szilágyi István a szükséges anyagiak előteremtéséhez egy állatvédelmi alap felállítását szorgalmazza. Ebben forrásként lehetne támaszkodni például az állatvédelmi termékdíjra – ezt azok a hirdetők fizetnék, amelyek reklámjaikban állatokat szerepeltetnek. Az alap gondolata egyébiránt nem új keletű: azt hovatovább a rendszerváltás óta forszírozzák az állatvédők. Eleddig sikertelenül. Forrás: Figyelő.hu