Posted on Hozzászólás most!

Ennyi állatkínzás történt tavaly hazánkba

Magyarországon 2011-ben 959 állatkínzással kapcsolatos esetből mindössze 40 került bírósági szakaszba. A valódi esetek száma azonban ennek a többszöröse is lehet. A statisztika javítása érdekében a büntető törvénykönyv szigoríttatását sürgetik.
Az állatkínzásos esetek visszafogására az Orpheus Állatvédő Egyesület az új állatvédelmi törvény mellett, más rendészeti szervvel egyenértékű állatrendőrség létrehozásában látja a megoldást. A legnagyobb problémát az okozza, hogy nehéz kideríteni, ki követte el az állatok jólétét sértő bűntettet. A Hollandiában és az Egyesült Államokban sikeresen működő, állatvédelmi rendőrség ebben jelenthetne megoldást. A szervezet elsődleges célja az állatkínzás visszaszorítása, mivel a civil szervezet képviselőjével ellentétben, a bűnüldöző szervnek jogában áll elkoboznia az állatot, amennyiben rosszul bánnak vele. Az állatrendőrséget azonban külön kell választani az állatvédelmi törvénytől, az állatrendőrség a rendészeti jogkörhöz és nem a bűntető joghoz tartozik.
Az ismertté váló cselekmények alapján az állatkínzásos büntető eljárások száma évről évre nő. További problémát jelent, hogy az emberek többsége nincsen tisztában azzal, milyen hivatalos lépéseket lehet tenni az állatok védelmének érdekében. Az OzoneNetwork hétfőn 22 órakor kezdődő Egyenlítő műsorának vendégei Dr. Baranyi Róbert jogász, Pálinkás Viktória a Fauna Alapítvány munkatársa és Bajomi Bálint, biológus szerint nem a büntetőjog az egyetlen eszköz az állatvédők kezében: a jegyző is kiszabhat állatvédelmi bírságot és indíthat eljárást, amennyiben valaki egy állatok védelmét sértő esetet jelent. A videó a cikk forrásában itt: Alternativenergia.hu

Posted on Hozzászólás most!

Menhelyre viszik a kutyákat az ebadó miatt

Egyre több gazda viszi be kutyáját a menhelyekre, mert nem akar ebadót fizetni. Ez olyan településeken is igaz, ahol egyelőre még nincs is ebadó. A decemberben elfogadott állatvédelmi törvény szerint a helyi önkormányzatok döntik el, hogy kivetik-e az ebadót, aminek a maximuma kutyánként évente 6 ezer forint. A pénzt menhelyekre vagy állatvédelmi célokra kell költeni – számolt be az m1 Híradója.
Az Illatos úti kutyatelepre egyre több új lakó érkezik, akiket feltehetőleg gazdájuk hoz ide. Az állampolgárok jelentős része amint meghallotta az ebadót azonnal megrémült. Nyilvánvalóan csak a felelőtlenebb része az ebtartóknak, hiszen egy felelősen gondolkodó ebtartó egy ilyen fizetési kötelezettség miatt nem fog megszabadulni a kutyájától – nyilatkozta Kozma Tamás, a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Szolgálatának vezetője.
Az ebadó kutyánként maximum havi 500 forint, és Budapesten egyelőre egyik kerületi önkormányzat sem vezette be. Ennek ellenére már más menhelyek is jelezték, hogy a kutyákat saját gazdájuk viszi be, gyaníthatóan az ebadó miatt.
Több szempont is mentesíti az adó befizetése alól a kutyatartókat. A menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbefogadott kutyusok mentesülnek. Az ivartalanított kutyák szintén mentességet élveznek és szociális okból is adhat az önkormányzat felmentést az ebadó megfizetése alól – tájékoztatta a Híradót Joó István, az Országos Állatvédőrség Alapítvány szakmai igazgatója. De törzskönyvezett, magyar fajtájú kutyák után sem kell adót fizetni.
Kaposváron már december közepén bevezették az ebadót, de csak júliustól kell fizetni a havi 250 forintot. A város képviselő-testülete épp ezért úgy döntött, hogy feltételes módban július elsejétől bevezeti. Akkor hogyha addig minden feltétel elő tud készíteni, például az eb-nyilvántartásokat, az ebösszeírásokat – mondta Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Kaposvár önkormányzata az ebadóból 15 millió forint bevételt vár, ezt kötelesek állatmenhelyek, ebrendészeti telepek, állatvédelmi szervezetek fenntartására fordítani – olvasható a hirado.hu-n. OrientPress Hírügynökség

Posted on Hozzászólás most!

Változik az állatvédelmi törvény

Több ponton változik az állatvédelmi törvény, a zsúfolt menhelyek attól félnek, az “ebadó” miatt még több kutya kerül majd hozzájuk.
Több, jelentős ponton is változik hamarosan az állatvédelmi törvény. Tilos lesz a kutyák fülcsonkítása, a farkat is csak az állat érdekében lehet majd rövidíteni bizonyos feltételek mellett. A jövőben nem lesz „veszélyes kutyafajta”, amilyen például a pitbull volt, egy állatot csak a viselkedése miatt, szakértői vélemény alapján nyilváníthatnak majd veszélyessé. Kutya, macska sem étkezés, sem szőrmetermelés céljára nem lesz használható, és egyébként is szűkül a szőrmetermelésre tenyészthető állatok köre. Magasabbak lesznek az állatvédelmi büntetések, a megbírságoltat továbbképzésre kényszeríthetik, de akár el is tilthatják az állattartástól.
A Hermann Ottó Országos Állat- és Természetvédő szervezet elnöke azt mondja, a kötelező csippezés a kutyáknál eddig nem hozta meg a várt hatást, a helyi adatbázisok nem kommunikáltak egymással, egy bejelölt és elveszett kutyát két faluval odébb már senki nem tudott azonosítani, az új törvény ezért egy országos adatbázist rendel el, ahova folyamatosan és kötelezően jelenteni kell majd mindenféle változást. Új elem a minimum háromévenkénti kötelező ebösszeírás is, most ugyanis senki nem tudja, mennyi állat van, az adatok 1,7 milliótól 2,2 millióig terjednek – emelte ki a szakember. Emlékezetett arra is, hogy amióta megszűnt a kötelező összeírás, jelentősen csökkent a veszettség elleni kötelező védőoltások száma, ez pedig óriási köz- és állategészségügyi veszélyt jelent.
Jövőre bevezetik az ebrendészeti hozzájárulást is, amely többek közt az ebösszeírás költségeit is fedezné. A tervek szerint a 0-6 ezer forintos díj pontos mértékét az önkormányzatok határozzák majd meg, de felmentést kapnak alóla az ivartalanított, a menhelyről befogadott kutyák gazdái, a fegyveres testületek, de a vakvezető, a terápiás és a veszélyeztetett magyar kutyafajták után sem kellene fizetni. Az állatvédő szervezetek egyetértenek a rendteremtés szándékával, ugyanakkor attól tartanak, hogy a fizetési kötelezettség miatt még több kutya kerül az amúgy is túlzsúfolt menhelyekre – derült ki a Hajnal-táj összeállításából, amit itt meghallgathat. Forrás: Mr1-kossuth.hu

Posted on Hozzászólás most!

Állatvédelmi rendőröket képeznek Hollandiában

Hamarosan megkezdődik Hollandia első állatvédelmi rendőreinek kiképzése, akiknek feladata a vadon élő állatokkal, a haszonállatokkal és a háziállatokkal szembeni visszaélések elleni harc lesz – jelentette be az ország kormánya.
Az új osztagot a jelenlegi rendőri állományból választják ki, közülük 125-en több hónapos kiképzéset kapnak vesznek majd részt az állatjogi törvényekről és azok végrehajtatásáról. Az állatvédelmi csapat a tervek szerint idén októberben lát majd munkához, párhuzamosan egy olyan forródrót üzembe helyezésével, amelyen bárki értesítheti a hatóságokat, ha állatkínzásról szerez tudomást. Hollandia az első ország, amelynek parlamentjében állati jogokat védő párt is van. Az igazságügyi minisztérium szóvivője, Job van de Sande szerint, bár a rendőrök eredetileg fegyveres bűnözők leszerelésre szakosodtak, az új kiképzést “száz százalékban az állatkínzás felszámolásának szentelik majd”.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyasétáltatás a törvény és a rendeletek kuszaságában

Nem teljesen értem, konkrétan miért zavar egyes nem állatbarát polgártársakat, ha közterületen, parkokban a kutyák gazdájuk mellett, esetleg el-el szaladva, de senkit nem bántva, senkit sem zaklatva szabadon közlekednek, ha gazdájuk a megfelelő eszközöket magánál tartva, a környezet tisztán tartásáról, a kedvenc utáni „maradék” eltávolításáról gondoskodik.
Nem értem, de tény: zavar egyeseket, már a póráz nélküli kutyák látványától is rettegnek, és szinte minden budapesti közterületen, egyre több fővárosi kerület ebtartási rendeletében, az egész kicsi ebeken kívül még szájkosár viselésére is kötelezik az ember legjobb barátját. Pedig már etológus kutatók vizsgálatokkal bizonyították, egy normálisan viselkedő kutya is elkerülést, megbámulást vált ki az emberekből, ha szájkosarat visel. A pofafogó kötelezővé tétele csak az előítéletek fokozására alkalmas- fogalmazták meg a tavaly nyáron az ELTE Etológiai Tanszéke által rendezett nemzetközi konferencián. És különös fintora a valóságnak, hogy tizennyolcezer hobbi és szolgálati eb részvételével elvégzett internetes külföldi felmérés azt az eredményt hozta, hogy a legtöbbször embert harapott kutyák kistestűek, leggyakrabban a tacskók és a csivavák. Ennek ellenére, ha vizsla méretű, vagy nagyobb kedvencünk van, készüljünk fel rá, hogy egyes kerületekben, ha nincs rajta a szájkosár, a közterület-felügyelők figyelmeztetni fognak.
Konkrét bírságot eddig tudomásom szerint, csupán a fővárosi kezelésű Margitszigeten szabtak ki, egy német anyanyelvű, magyarul törve beszélő hölgyre, aki póráz nélkül sétáltatta ott nyáron, napközben keverékét. És beszélnek büntetésekről Erzsébetvárosban is, szintén a póráz hiánya esetén.
Nézzük hát, mi a törvény, rendeletek, hova menjünk, hogy szabadon szaladhasson kedvencünk, és mi is sétálhassunk egy nagyot. Elsőként javaslom mindenkinek a kijelölt kutyafuttatókat. Kevés van belőlük, egy részük nem megfelelő kerítésű, van, ahol kerítés sincs, de jelen pillanatban azok a helyek azok, amelyek egész Budapesten, és a főváros határán kívüli területek közül is hivatalosan lehetőséget adnak arra, hogy az ebek szabadon szaladjanak, játszanak, ismerkedjenek egymással. A kedvencekre leselkedő fertőzés-veszély ott se nagyobb, mint bárhol máshol az utcán, egy felelős gazdi pedig minden évben nem csak a kötelező veszettség, hanem más kutya-betegségek, így a parvo és a szopornyica ellen mindenféleképpen, oltatja kedvencét. Erzsébetváros kutyafuttatókért felelős önkormányzati cége még külön pörzsöléses fertőtlenítést is végez a futtatók, így a legnagyobb, a Klauzál téri kavicsán is a higiénia fenntartása érdekében.
A kutyafuttatók kerületenkénti helye a kerület honlapján, az eb vagy közterületi rendeletek mellékleteként megtalálható. Sajnos a fővárosi kezelésű parkokban egyelőre nem jelöltek ki ilyen helyeket, kivéve a Hegyvidékkel közös fenntartású Városmajor hátsó részén. Kiemelten jó futtató a vadiúj, többhektárnyi, kerített, fásított, törmelékkel sárban is körbejárható úttal rendelkező kőbányai, a Harmat utca – Újhegyi Lakótelep melletti, a volt szemétbánya rekultivált területén létrehozott, de sajnos táblával nem jelzett létesítmény, ahol szemeteseket, ürülékgyűjtőket sem helyeztek el…
Szintén ajánlani tudom mindenkinek az I. kerületi, gellérthegyi, a Hegyalja útról felsétálható, az önkormányzati honlapon feltüntetett, de a helyszínen virtuálisan jelenlevő futtatót. Táblát senki se keressen, az valahol a Korda-villa alatti meredeken lehetett valaha. Ugyanakkor egészen a Gellért szoborig sétálgatva, lépcsőt mászva, a szabadon levő, de kezelhető ebekkel, a hivatalos futtatón érezhetjük magunkat. A belváros is kitett magáért az Erzsébet-téri nem táblás, de jól zárt, és nagy létesítménnyel. És Újbudán, a metróépítés miatt felére csökkentett területű, de így is hatalmas, deszka-kerítésű, de kutyáknak biztonságos, varjak által is előszeretettel látogatott Kelenföld-városközponti, hetes buszmegálló melletti szaladó is nagyon jó. Óbuda önkormányzata honlapján futtatónak jelzi, a kutyások használják is, de nincs táblázva, ürülékgyűjtővel felszerelve a Nagyszombat utcai Amfiteátrum területe sem.
Külön meg kell említeni a sok, drágán elkészült, de kutyák számára használhatatlan létesítményeket, amelyeket nem kutyások megkérdezésével készítettek, és a helyi ebtartók összefogása kellene, hogy átalakíttathassák. Ilyen a belvárosi Hild tér, a józsefvárosi Kálvária-tér, a XII. kerületi Királyhágó tér, a terézvárosi Podmaniczky utca két nem zárt futtatója.
Ha tanítani szeretnénk ebünket, a kutyaakadályokkal felszerelt, zárt kerítésű játszók alkalmasak arra. Ebünk ügyesedik, mozog, fárad, mi pedig egy-egy jutalomfalattal rávéve a gyakorlatokra, javítjuk a vele való kapcsolatunkat. Ilyen játszóhely van a II. kerületi Szépvölgyi úton, a HÉV-megálló mellett, autóval szemből odahajtva, a vízmű mellett jó kis parkolót találunk. A zuglói Örs Vezér terén, a negyedik, lakótelepi sarkon, a metróval és a Sugárral is szemben is nagyon jó a pálya. Régi hely, kissé már lelakott, és az a hír járja, áruházi célra hamarosan eladják a ferencvárosi Mester utcai egyik futtatót. Még használható. Nem sokkal mellette a belváros felé közel van egy másik létesítmény is, az akadályok ott újabbak, de szökős ebeknek nem biztonságos a dróthálós, alacsony kerítése.
Azok a területek Magyarországon, ahol a kutya nem hivatalos vadászat keretében mindenféle korlátozás nélkül rohangálhat, igen szűken vannak. A közterületi szabálysértésekről szóló kormányrendelet veszélyeztetés kutyával paragrafusa meghatározza a helyzetet. Természetvédelmi és vadászterületen, ami szinte minden települések közötti terület az országban, póráz nélkül tilos elengedni az ebet. Az utóbbi években, nem teljesen jogszerű módon, de a vadászok állítása szerint a vad zaklatása miatt, több szabadon sétáltatott kutya életének a kioltásával járt, a gazda orra előtt. Vigyázzunk hát a szabadon engedéssel.
Nagy valószínűséggel azonban nem vadászterület például a pestiek egyik kedvenc fürdőhelye, az Szentendrei út Duna felőli felén, az Omszki tó magasságában lévő kavicsbánya-tó rendszer, így ott a többi fürdőzőt és a horgászokat nem zavarva szabad lehet kedvencünk. Szintén sokan szeretik nyáron a csepeli tavakat, ahol a külterületi rész és a Budapest határán túli terület nagy valószínűséggel nem vadászterület.
A kormányrendelet szerint a városok külterületén csak felügyelet nélkül nem lehet szabadon az eb, így elvben lehetséges a külterületeken a póráz nélküli futtatás. De ha zölddel, erdővel fedett az a rész, akkor már Budapesten a zöldterületi fővárosi rendelet vonatkozik rá pórázkötelezettséggel, és minden esetben, a konkrét helyet vizsgálva meg kell győződni a nem természetvédelmi és nem vadászterület-minősítésről.
A szabad, hivatalosan is póráz nélküli helyek után tekintsük át a hivatalosan pórázkötelezett, de gyakorlatban, óvatosan!, engedelmes kutyákkal anélkül is használható helyeket. Ilyenek a főváros által kezelt, kiemelt parkok, kivéve napközben, és turista-szezonban, a Margitsziget.
A főváros zöldfelületek védelméről és használatáról szóló rendelete csupán pórázkötelezettséget ír elő, a kerületi jogszabályokkal ellentétben a szájkosarat nem forszírozza. A fővárosi rendelet él ott is, ahol a kerület nem alkotott ebrendeletet, vagy nem szabályozta a közterületen mozgó kutyákra vonatkozó szabályokat máshol, például a II. kerület a közterületi rendeletében. Ilyen hely a hamarosan megszülető rendeletig a XII. kerület, ahol most van lehetősége a helyi kutyásoknak az önkormányzati képviselőkön keresztül számukra is kedvezően, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének ajánlásával egyezően befolyásolni a készülő jogszabályt. A Hegyvidéken jelenleg tehát hivatalosan pórázon, de szájkosár nélkül járhatnak az ebek, és azt a pórázt se veszi senki túl komolyan, ha a kutya nem hajt vadat, vagy télen nem szalad be a szánkózó gyerekek közé a szuper kirándulóhely Normafánál.( bár a természetvédelmi terület-táblára figyeljünk, ha van)
A kiemelt fővárosi park-közterületek közül, amelyek kutya sétáltatásra alkalmasak, ahol csak a póráz kötelező, és kora reggel, este talán az sem, megemlíthetjük a Duna-partot a pesti oldalon, a Lágymányosi hídi végnél és az Árpád hídi végnél, ahol ezek a területek parkosítva vannak, és az autóforgalom nem közvetlenül a rakparton halad. Ilyen terület az egész Gellért-hegy is, a Feneketlen-tavi park, ahol futtató is van, és a Tabán. A Tabánban van kijelölt I. kerületi futtató-rész, amelynek a tábláját már régen eltüntették, de az a meredek, kutyának nem szerencsés rézsűn van. A kutyások a lankásabb területre járnak, de jó, ha tudják, ott a pórázkötelezettség az érvényes szabály.
A Vérmező szintén ide tartozik, de ott jelen pillanatban is szabad sétálós kutyás élet zajlik. Az elmúlt években azonban ott ismeretlen, s a gyanúk szerint emberi közreműködéssel kitett méreg-anyagtól elpusztult több védett madár, emlős és kutya, így azokra az ebekre, akik a bokrokba visszahívhatatlanul beszaladnak, és mindent fölesznek, ott jobb vigyázni. A Vérmező kutyásai a legtisztábbak a fővárosban, ott, ha elfogyott az ürülékes zacskód, többen kérés nélkül nyújtanak feléd, és az esti sötétben nem ritka a kedvence „nyomát” mobiltelefonnal világítva kereső gazda sem. A kutyák egy része pedig biciklilámpával a nyakörvén jár este, hogy láthassa tulajdonosa a mozgását. A mérgezések miatt jó a kapcsolat a park éjjel-nappal ott levő, és figyelő csöveseivel, bár a bokrok illemhelynek használatát ott is nehezményezik. És a kutyások egy része csatlakozott a polgárőrséghez.
A Városliget szintén fővárosi terület, azonban nincs ott kijelölt futtató, a régi kutyás hely, a Királydomb sem az már. És nagyon vigyázni kell ott nyáron, minden bokorban ott emberi ürülékbe hempereghet, ehet bele az arra hajlamos eb.
A Népliget is kiemelt fővárosi zöldterület, pórázkötelezettséggel.
Javasolni tudom azonban mindenkinek a Hajógyári szigetet, ahol szabadon futkározhatnak a kutyák, az északi részen nincs autóforgalom, fővárosi területként ugyan pórázkötelezettség van, de ezt a rendezvényeken túl, amíg nincs konfliktus, senki sem tartatja be.
A kedvencünkkel, ha nem parkba, hanem korzózni, városi, kirakatnézegetős sétára vágyunk, szintén a fővárosi kezelésű utakat válasszuk, ne kelljen a szájkosár. Ilyenek például a Krisztina körút, a hidak, a Ferenciek tere, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Múzeum körút, az Andrássy út, a Deák Ferenc és az Erzsébet tér, felsorolásuk a 2005-ben meghozott fővárosi közterületi rendelet mellékletében.
Végül meg kell említenem a fővárosi kerületek eb- és közterületi rendeleteit, ahol a pórázkötelezettség a minimum, de szinte mindenhol a szájkosár is kötelező, változó fajtákra, és méretre, de általában minden, nem kifejezetten kistestű ebre. Konkrét szabályozást a kerületek honlapjain, az ebrendeletek mellékletében találunk. Kivétel a kutyafuttatók területe. És ehhez képest kevés és kicsi a futtató. Ha országos szinten kitekintünk, Győr városa például kutyaparadicsom, nem kerített, de nagyon sok, nagy kijelölt kutyás, a „vizek városához” méltóan folyóparti hellyel. Forrás: Neveletleneb

Posted on 2 hozzászólás

Állatvédelmi törvény 2010 – kutyák

Állatvédelmi törvény, kivonata a kutyákra vonatkozó részekről:
A Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalékvédelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, …, és a vadászatra használt állat;
(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.
(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek meg felelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.
(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket. 12. § A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6–8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13–16. §-ban foglalt elő írásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések
13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.
14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, … az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.
(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat artási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
(4) A kedvtelésből tartott állattartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.
(5) Tilos
a) ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen,
b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve, tartani.
(6) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.
(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.
(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.
15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát. (2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtttartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása
során
a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) meg felelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

Átmeneti és záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) Az 1–17. §, a 19. §, 24–25. §, valamint az 1–3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat az állattartó 2010. október 31-ig köteles bejelenteni a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.
(4) E rendelet hatályba lépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni. „17. § (1) Csomagküldő kereskedelem útján a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabály szerinti kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.
[Nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján]
„d) élő állat, növényi szaporítóanyag,”
Bajnai Gordon, miniszterelnök

Posted on 2 hozzászólás

Új állatvédelmi törvény 2010

Kedvenceink védelme érdekében március elsejei hatállyal módosult az alábbi sokat szapult állatvédelmi törvény. Sok az újdonság, de a fogadtatás egyelőre vegyesnek mondható: egyesek szerint nem elég határozott, mások szerint egyes pontjai teljesen feleslegesek.
A kormányrendelet szerint ezentúl tilos aranyhalat gömbakváriumban tartani. Egyes szakértők szerint ez az akváriumtípus nem megfelelő környezet, az ebben tartott halak könnyen depressziósak lehetnek, el is pusztulhatnak. A kérdés nem tekinthető tisztázottnak, sokan megkérdőjelezik ezt az álláspontot, mondván, hogy tudományos úton még nem sikerült bebizonyítani. A rendelet alkotói egy képletben azt is meghatározták, hogy egy centiméternyi halra mekkora vízmennyiségnek kell jutnia.
Ami az ember legjobb barátját illeti, az új szabályok szerint egy kutyának minimum 10 négyzetméteres területet kell biztosítani. Tilos állandóan láncon tartani, és a lánc nem lehet négy méternél rövidebb. Kutyákra és macskákra egyaránt vonatkozik, hogy elsejétől csakis chippel ellátva lehet őket eladni, sőt elajándékozni is.
Ami a többi kedvencet illeti, a madarakat sem lehet ezentúl gömb alakú kalitkában tartani. Az állatkereskedésekben 35 négyzetcentiméter alapterületet kell biztosítani minden egyes madárnak, és nem szabad túlzsúfolni a tengerimalacokat és a hörcsögöket sem. A rendelet kitér arra is, hogy a kereskedőknek valamennyi házi kedvencként tartott állathoz egyfajta “használati útmutatót” kell adniuk. Ebben teljeskörű felvilágosítást kell adni az új állattartónak. Tilos amerikai csíkos mókust, mosómedvét és majomféléket háziállatként tartani.
Az állatvédők szerint az új szabály hasznos, de nem foglalkozik elég részletesen olyan kardinális kérdésekkel, mint a kóbor állatok vagy a szaporítók ügye.
A szabályok betartását az állatvédelmi hatóság ellenőrzi majd, és ennek kapcsán sok a kétkedő. Valóban kérdéses, lesz-e elegendő ember, eszköz, és egyáltalán lehetőség ellenőrizni, betartják-e (vagyis betartjuk-e) a törvényt. „Nem tudjuk, hogy ki lesz az, aki ezeket a tartási módokat fogja ellenőrizni, ez egy új törvény, mi sem tudunk bővebbet jelenleg” – nyilatkozta Szabó Attila, a Mentsvár Alapítvány Állatvédelmi Őrszolgálatának vezetője. A rendelet alkotói szerint a törvény nem arról szól, hogy az állattartókat állandóan ellenőrizzék, inkább felelős állattartásra szeretnék nevelni őket.

Egy készülő rendelet szerint tilos lesz a halakat gömb alakú akváriumban, a madarakat pedig kerek kalitkában tartani. Emellett a kutyatartóknak gondoskodniuk kellene arról, hogy kedvencük 10 négyzetméternél nagyobb helyen éljen Szakértők szerint ugyanis, a nem megfelelő környezetben tartott állatok könnyen depressziósak lehetnek vagy akár el is pusztulhatnak. A Mokka vendége a témában Dobi Dominika állatkereskedő és Bencsik Tamara énekesnő.

A kihirdetés napja: 1998. április 1., a hatálybalépés napja: 1999. január 1. Megjelent a Magyar Közlöny 1998/28. számában (2407-2414. o.)

Az Országgyűlés
– annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,
– elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,
– kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből, az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.
A törvény hatálya
2. § E törvény hatálya kiterjed:
(1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra;
b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a vizsgálati és az oltóanyagtermelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;
c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra;
d) a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, vakvezető, jelző- és terápiás kutyákra;
e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;
f) a mutatványos vagy egyéb bemutatási célra szolgáló állatokra;
g) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra;
h) a kedvtelésből tartott állatokra;
i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A vadászható vadfajokra, valamint a halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra külön jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.
Alapfogalmak
3. § E törvény alkalmazásában:
1. állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult;
2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;
3. állatkert: olyan állandó létesítmény, amely azzal a céllal létesült, hogy az ismeretterjesztést és az oktatás-nevelést az élő állatok tudományos alapon álló bemutatásával elősegítse, illetve részt vegyen a veszélyeztetett fajok fenntartásában;
4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása;
5. állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévő emberek biztonságáért;
6. állatmenhely: olyan intézmény a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezésére, amely tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül látja el (az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állat tartásáról külön jogszabály rendelkezik);
7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása;
8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

II. fejezet
AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az állat tartásának általános szabályai
4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles a állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
(3) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelő mozgásteret biztosító férőhelyről gondoskodni.
(4) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma
6. § (1) Az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.
(3) A 2. § f) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b) pontját a külön törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá a állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
Beavatkozás az állaton
9. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével – kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
(2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.
(3) Az állatkísérletekről e törvény külön szabályai rendelkeznek.
10. § (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével – nem végezhető.
(2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó – külön jogszabályban meghatározott – megoldást kell alkalmazni.
Az állat életének kioltása
11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.
12. § (1) Az állat életének kioltása ­ a (2) bekezdésben foglaltak kivételével ­ kizárólag kábítás után történhet.
(2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.
(3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az előzetes kábítás nem kötelező, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.

V. fejezet
AZ ÁLLAT SZÁLLÍTÁSA
36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásnál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.
(2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.
37. § (1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie.
(2) Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és megvédi az időjárás káros hatásaitól.
(3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan kellő jártassággal rendelkező személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendők ellátására.
38. § (1) Az élő állat közúton, vasúton, vízi úton, illetve légi úton történő szállításának, továbbá postai úton való továbbításának részletes szabályait külön jogszabály, nemzetközi viszonylatban nemzetközi egyezmény állapítja meg.
(2) A vágóállat szállítása térben és időben korlátozható.

VII. fejezet
Az állatpanzió és állatmenhely létesítésének és fenntartásának általános szabályai
41. § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatotthon tervezett helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak;
b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;
c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat;
d) az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik;
e) a tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet biztosított.
(3) Az állatotthon létesítése iránti kérelemhez – a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően – mellékelni kell az állatotthon működési szabályzatát.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárásban az állat-egészségügyi hatóság, a közegészségügyi hatóság szakhatóságként működik közre.
(5) Az állatotthonok létesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

IX. fejezet
Állatvédelmi bírság
43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) Az állatvédelmi bírságot – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az állat-egészségügyi hatóság szabja ki.
(3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az állat-egészségügyi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósŰl meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
(4) A bírság megfizetése nem mentesít más következmények alól.
(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

X. fejezet
Az ügyész szerepe az állatvédelemben
44. § (1) Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el az állatok kíméletének és védelmének Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése ellen.
(2) Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.
(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a hatóságok állatvédelmi eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.

XI. fejezet
Záró rendelkezések
45. § (1) Az állat-egészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tulajdonosa ismeretlen, illetve nincs, továbbá vadon élő állat esetében az egyed szabadon élésre alkalmatlan.
(2) Állat életének a kioltását az állat tulajdonosa, a jegyző, illetve a természetvédelem állami területi szerve kezdeményezheti.
46. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismerését az oktatás és ismeretterjesztés eszközeivel is elő kell segíteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.
47. § A földművelésügyi miniszter az állatvédelmi hatósági feladatok ellátásának elősegítésére, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében szakértői testületet hoz létre. A testületben biztosítja az érintett szakmai szervezetek és a bejegyzett országos állatvédő társadalmi szervezetek részvételét.
48. § (1) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és az állami szervektől, önkormányzatoktól a megfelelő és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni.
(2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt – az ilyen magatartástól való eltiltás iránt – a bíróság előtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.
49. § (1)-Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2) A háztartásban élelmezési célra levágott sertés, juh és kecske kábítására vonatkozó rendelkezést a hatálybalépéstől számított négy év után kell alkalmazni.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az állatvédelmi bírság mértékét, kiszabásának és felhasználásának részletes szabályait,
b) a jegyző állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap
a) a miniszter, hogy a szakértői testület létrehozására, működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a mezőgazdasági haszonállatok sajátos tartási szabályait, a vágóállatok körét, az állatok levágásának és leölésének részletes szabályait,
b) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy a miniszterrel és a művelődési és közoktatási miniszterrel, a belügyminiszterrel együttesen, a veszélyes állatok körét, tartásuk részletes feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit, az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályait,
c) a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a miniszterrel együttesen, a cirkusz (menazséria) létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályait,
d) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a miniszterrel együttesen az állatszállítás részletes szabályait,
e) a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel együttesen a törvény végrehajtásához szükséges képesítési feltételeket,
f) a miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi szabályait rendeletben állapítsa meg.
50. § E törvény a Magyar Köztársaság és az európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 79. § -ával összhangban az európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
– a Tanács 78/923/EGK határozata: európai Egyezmény az állatok védelméről a mezőgazdasági állattartás során;
– a Tanács 88/306/EGK határozata: európai Egyezmény a vágóállatok védelméről;
– a Tanács 88/166/EGK irányelve a ketrecben tartott tojótyúkok védelmének minimális követelményeiről;
– a Tanács 91/628/EGK irányelve az állatok szállítás közbeni védelméről;
– a Tanács 91/629/EGK irányelve a borjúk védelmének minimális követelményeiről;
– a Tanács 91/630/EGK irányelve a sertések védelmének minimális követelményeiről;
– a Tanács 93/119/EGK irányelve az állatok védelméről levágásukkor.