Posted on Hozzászólás most!

Több mint ezer állatot mentett meg megalakulása óta az állatvédőrség

Több mint ezer állatot mentett meg egy évvel ezelőtti megalakulása óta az állatvédőrség – közölte Tornóczky Anita, a szervezet kommunikációs vezetője szerdán budapesti sajtótájékoztatón.

Az országban május végére több mint kétezer vizsgázott állatvédőr lesz – mondta Tornócky Anita. A szervezet tevékenységéről szólva közölte: az állatvédőrség részt vesz olyan rendezvényeken, amelyek a felelős állattartásra nevelést célozzák, ezért többször ellátogattak iskolákba és óvodákba. Felhívják továbbá az állattartók figyelmét az ivartalanítás fontosságára. A szervezet télen egy akció keretében hajléktalan embereknek és azok állatainak rendezett gyűjtést, ennek során több állatot beoltottak, ivartalanítottak – tette hozzá Tornócky Anita. Az állatvédőrségről szóló megállapodást tavaly februárban írta alá Urbán Zoltán, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője, Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora és Joó István, a Cerberos Állatvédő Egyesület elnöke.
Az együttműködés fő célja az állatkínzás és a természetkárosítás elleni összehangolt, hatékony fellépés. Az állatvédőrök feladatai között szerepel a felelős állattartásra nevelés, ellátják azokat az állatokat, amelyeket megkínoztak, és együttműködést építenek ki a magánemberek, a jegyzők és a rendőrség között. Joó István a szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben minden esetben a rendőrséggel együttműködve, hatékonyan tudtak fellépni az állatkínzókkal szemben. Szilágyi István azt mondta, hogy még mindig nem valósult meg “hivatalosan az állatvédők képzése”, s szerinte az állatvédői felügyeleti rendszer nem jól működik. Tahóczki Anita, az ORFK főreferense az együttműködést méltatva arról beszélt, hogy a lefoglalt állatok elhelyezésében nagy segítséget nyújtanak az állatvédők. Forrás: Alternativenergia.hu

Posted on Hozzászólás most!

Még mindig bocsánatos bűn az állatkínzás

Hiába bűncselekmény az állatkínzás 2004 óta – ennek ellenére ma is rendszeresen hallunk elborzasztó esetekről. Minap egy Dorog melletti tanyán találtak saját ürülékükben fetrengő szarvasmarhákat és szénné égett rackajuhokat. A hasonló kirívó ügyek mellett sajnos a hétköznapok sem derűsebbek: jószágtartók zöme nem ért egyet az állatjóléti szabályok betartásával. Úgyhogy jócskán akad dolga a civil állatvédőknek és a védőrségnek, akárcsak a jogászoknak! Facebook kezdeményezés, hogy az Állatkínzást szigorúbban büntesse e törvény, az oldal itt.

Vasvillával agyonszúrt, élve megégetett kutya, hámban agyonvert igásló – ezek azok a szándékos, nagy felháborodást keltő esetek, amelyektől hangos a sajtó. Pedig nem csak ezek sértik meg a törvényt. Az állatvédők napi munkájuk során inkább tudatlansággal és nemtörődömséggel találkoznak, mint szándékos gonoszsággal.
– Sokan nem tudják, hogy ha meg is kötik a kutyát, a láncnak legalább öt méter hosszúnak kell lennie. Hogy egy nagytestű kutyának hiába adnak naponta maradékot, attól még igenis éhezhet. Nem fordítanak pénzt a kutyák ivartalanítására, azután a kölyköket az utcára dobják – magyarázza Márta Gabriella, a Kiskunhalasi Állatvédelmi Őrszolgálat munkatársa. Az egyesületként működő nonprofit állatvédő szervezet a Bács-Kiskun megyei településen és környékén „járőrözik”. – Amikor ezeket szóvá tesszük, és elmagyarázzuk, hogy ezzel megsértik a törvényt, a gazdák sokszor megköszönik a figyelmeztetést és változtatnak. Mindig akadnak, akik viszont nekiállnak veszekedni, hogy mi közünk van hozzá. Általában ilyenkor a hatósághoz fordulunk, és ez meg szokta hozni a kívánt eredményt.
A kiskunhalasi őrszolgálat kifejezetten jó viszonyt ápol a helyi rendőrökkel, ahogy a kecskeméti Menhely az Állatokért Alapítvány is – mondja Tőzsér Judit elnök. Úgy tűnik, ez a kulcsa a sikeres működésnek, ugyanis településenként változó, mennyire veszi a rendőrség komolyan ezt a problémát. Az egyenruhások feljelentés esetén kötelesek elindítani a nyomozást, de az már rajtuk múlik, mennyi energiát „tesznek” egy-egy ügybe.
Gyakoriak az értelmezési problémák is: a rendőrök nem mindig tudják eldönteni, hogy egy adott bánásmód alkalmas-e arra, hogy „az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”. Márta Gabriella egy példát említ: Mélykúton valaki a közelmúltban tizenöt kutyát mérgezett meg. Náluk ez ügyben hasonló eszközökkel folyik a nyomozás, mint egy emberölésnél – míg más rendőrkapitányságok ennél kirívóbb esetekben sem tesznek komoly lépéseket. Friss rendőrségi statisztika nem áll rendelkezésünkre, de 2009-ben az ezer körüli feljelentés harmada végződött vádemeléssel.
A civil szervezetek sérelmezik, hogy állatkínzás miatt még senki nem kapott végrehajtandó szabadságvesztés büntetést Magyarországon.
Jogászszemmel nem lehet csodálkozni azon, hogy a bíróság látóterébe kerülő elkövetőkre rendszerint felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki. A bírói gyakorlat ugyanis más ügyekben sem alkalmaz végrehajtandó szabadságvesztést olyankor, ha két évnél kisebb a kiszabandó büntetés, az elkövető először került bíróság elé, ráadásul „csak” vétségről van szó. Így tehát nincsenek tele a börtönök állatkínzókkal. Legfeljebb olyanokkal, akik egyéb bűnlajstromukat koronázták meg egy megégetett kutyával…
Szabályos útvesztő – Vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
A szabály mégsem teremt egyértelmű helyzetet. Mert ugyan már a bánásmódot is büntetni engedi, viszont rendőr legyen a talpán, aki eligazodik abban, hogy a bíróság bizonyítottnak látja-e majd a bűncselekményt úgy, hogy konkrétan az adott állat még nem szenvedett egészségkárosodást vagy nem pusztult el! A jegyző állatvédelmi bírságot szabhat ki arra, aki ugyan nem valósít meg állatkínzást, de megszegi az állatvédelmi törvény előírásait. A törvény pediglen azt írja elő, hogy a jó gazda gondosságával kell az állatot ellátni. Vagyis az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítani, amely „annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző (…) sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)”. Szóval jegyző legyen a talpán…
Állati testi sértés – Az új büntető törvénykönyv társadalmi vitájában az állatvédők amellett kardoskodnak, hogy az állatkínzásra vonatkozó szabályokon változtatni kellene. Míg a civilek egy része a büntetéseket szigorítaná, a jogászok fogalmi zavarokat küszöbölnének ki. Legrészletesebben eddig Bárándy Gergely szólt hozzá a témához. Az ügyvéd szerint először is definiálni kellene, mi az állat – ugyanis a jelenlegi magyar jogrendszer csak személyeket és dolgokat ismer, az állatot pedig dolognak tekinti. Másodszor problémásnak tekinti az állatkínzás megfogalmazását; azt javasolja, hogy az ember elleni bűncselekményekhez hasonlóan alakítsák úgynevezett eredmény-bűncselekménnyé az állatkínzást. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény akkor valósulna meg, ha bekövetkezik egy bizonyos eredmény: az állat megsérül, elpusztul. Ez nem jelenti azt, hogy amennyiben az állat nem szenved jóvátehetetlen kárt, akkor nem lehetne büntetni az állatkínzót – ugyanis a büntetőjog ismeri a kísérlet fogalmát is, ami a befejezett bűncselekménnyel szinte azonos megítélés alá esik. Emellett – hasonlóan az ember elleni bűncselekményekhez – lehetnének minősített esetek, mint az aljas indokból vagy az állatnak jelentős szenvedést okozva történő elkövetés.
Túl szapora cicák – Nemcsak az ebek sínylik meg a felelőtlenséget: hazánkban a becslések szerint kétmillió kóbor macska él, de az emberek keveset tesznek a fölös szaporulat ellen – derült ki a Friskies nemrégiben végzett felméréséből. Az USA államaiban a cicák 88 százaléka, Nyugat-Európában pedig háromnegyede ivartalanított – nálunk ez az arány csak 20-25 százalék.
Lakatos Gabriella, az ELTE etológusa szerint nem kell attól tartani, hogy az ivartalanítással elvész a macskákból a kalandvágy és a vadászösztön. Az agresszió ugyan csillapodhat, de a macskatermészet nem sérül. Állatorvosok szerint az sem igaz, hogy a műtéten átesett cica lusta, kedvetlen és kövér lesz. Az Amerikai Egyesült Államokban a túlzott szaporulatnak úgy próbáltak gátat vetni, hogy a vadon kószáló macskákat befogták, majd ivartalanították, s így engedték újra szabadon. Nálunk azonban sajnos még az is dívik, hogy a nem kívánatos kutya- vagy macskakölyköket zsákba teszik vagy vízbe fojtják, hogy megszabaduljanak tőlük.
Két élet egy csapásra – A menhelyek állandó telítettsége miatt az állatvédők arra biztatnak: aki négylábú társra vágyik, menhelyről válasszon, mert ezzel két életet is megment. Azét az állatét, amelyet hazavisz, és azét is, amely átmenetileg bekerülhet a megürült helyre, és így esélye nyílik rá, hogy előbb-utóbb szerető otthonba kerülhessen. Forrás: Szabadföld.hu

Posted on Hozzászólás most!

Állatmentés: hivatás vagy munka?

Hatalmas sebek, csontsovány ábrázat, egy mindenkitől félő, utcára dobott kutya. Zoénak, a két év körüli shar pei keverék szuka kutyának néhány hete nem sok esélyt adtak az életben maradásra. A súlyos fizikai és lelki megpróbáltatásokon átesett eb állapotából ítélve hónapokig kóborolhatott céltanul, ám mára az Állatvédőrségnek köszönhetően jól van, és újra hisz az emberekben.
Néhány hete még kétséges volt, hogy életben marad-e, mostanra azonban már egy állatszerető házaspár büszke kutyusa Zoé. Amikor körülbelül két hónappal ezelőtt az Illatos úti gyepmesteri telep gondozói rátaláltak a soroksári erdőben, sérülései életveszélyes bántalmazásra utaltak. Az egész testét tályogos sebek borították, a mindössze 7 kg-os állat bőrét szinte átütötték a csontjai. A gyepmesteri telepről a kórházba már az Országos Állatvédőrség Alapítvány önkéntesei szállították, ahol még a sokat látott orvosokat is elborzasztotta a látvány.
Sokan hobbiként tekintenek az állattartásra, és amikor a kis kedvenc nem a gazdi elvárásainak megfelelően viselkedik, pillanatok alatt utcára kerülhet. A magára hagyott és legtöbbször bántalmazott állatok esetében nehéz elérni, hogy újra bízni tudjanak az emberekben:
„A mentett állatok 80%-át nemcsak fizikailag, de mentálisan is rehabilitálni kell. Ez a folyamat hat héttől, akár hat hónapig is tarthat. Újra kell építeni bennük a csapat-és falkaszellemet, illetve a kétlábúakba vetett hitet” – mondja Joó István, az Állatvédőrség szakmai igazgatója.
Dr. Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint az állatbántalmazás a családon belüli erőszak egyik jele lehet.
„Az erőszakvezérelt embernél nincs belső kontroll. Lényeg, hogy levezesse az agresszióját, és erre általában a legkönnyebb prédát választja, sokszor a kutyát. Minél kisebb testű az állat, annál nagyobb a bántalmazás mértéke. Ráadásul az ilyen típusnál csak idő kérdése, és tettlegessége a családtagokra is átterjed. Belső kontroll híján egy idő után már nem számít, hogy kutya, gyermek vagy nő a bántalmazott” – árulta el a szakember.
Zoénak szerencséje volt, az Állatvédőrségnek köszönhetően sorsa jóra fordult. Tornóczky Anita kommunikációs vezető hálás, mert az alapítvány Facebook oldalán közzétett felhívásra példátlan gyorsasággal gyűlt össze a gyógykezeléséhez szükséges összeg, így mostanra már egészségesen él újdonsült családjával, és remélhetőleg segítségükkel hamar elfelejti az őt ért szörnyű megpróbáltatásokat. Forrás: Ricsajok.hu és Orszagosallatvedorseg.hu

Posted on Hozzászólás most!

Együtt mentik a gazdit kutyájával

Nem gondolták volna az Országos Állatvédőrség Alapítvány munkatársai, hogy a csak mostanra enyhülő rendkívüli hidegében nem csak a négylábúakról, de gazdáikról is gondoskodniuk kell.
A viskók, tákolt építmények lakói annyira ragaszkodtak állataikhoz, hogy inkább nem mentek be a hajléktalanszállókra, csak ne kelljen magukra hagyni őket. Sok hajléktalan él kutyával: számukra ők jelentik a társat, ráadásul kevéske értékeikre is vigyáznak.
A képen: A viskók, tákolt építmények lakói annyira ragaszkodtak állataikhoz, hogy inkább nem mentek be a hajléktalanszállókra.
– Sajnos a hajléktalanszállókra nem engedik be az állattal érkezőket, így a gazdik és kutyáik egyaránt az utcára szorulnak. Ezek az állatok nem kaptak oltásokat. Segélyakciót szerveztünk és körülbelül 14-15 autóra való adományt kaptunk, amelynek egy részét már szétosztottuk. Tartós élelmiszert, kutyatápot, nyakörvet, pórázt, ágyneműt és meleg ruhát vittünk a hajléktalanoknak, akiktől azt hiszem, sok esetben tanulhatnánk. Példamutató az, ahogy az állataikkal bánnak. Volt olyan is, aki csak egy kályhacsőre vágyott, hogy ő és kutyája ne fagyjanak meg – mondta Joó István, az alapítvány szakmai igazgatója. Forrás: Blikk.hu

Posted on Hozzászólás most!

Megzavaradott kutyákat mentenek az állatvédők

Tizenhat kocsival járják az utcákat az állatvédők, hogy megtalálják az óév búcsúztatása idején megszökött kutyákat. Az Illatos úti telep már megtelt.
Budapesten már megtelt az Illatos úti ebrendészeti telep, az elkóborolt kutyákat a Pest környéki és Pest megyei állatmenhelyekre viszik – mondta a 180 perc című műsorban Joó István, az Állatvédőrség vezetője.
A szervezet aktivistái csütörtökig, tizenhat kocsival járják az utcákat, hogy összegyűjtsék a szilveszteri petárdatűz miatt megzavarodott és eltévedt négylábúakat. Egyre több a chipes kutya, így könnyebb hazavinni az elkóborolt jószágokat – mondta Joó István. Az állatvédő azonban a műsorban ismételten arra kérte a gazdákat, hogy regisztráltassák is a chippel ellátott ebeket, mert az állatokat csak így tudják visszajutatni tulajdonosaiknak.
Joó István hozzátette, petárdázás estén a kutyák viselkedését gazdájuk magatartása is befolyásolja, ha az állatok azt látják, hogy az ember is fél, illetve azt jelzi kedvence felé, hogy baj van, az eb könnyebben megzavarodik.
Az Állatvédőrség vezetője a 180 percben azt is elmondta, az ijesztő szilveszteri hang- és fényhatások miatt elszökött macskák hamarabb nyugszanak meg és találnak vissza otthonukba, a kutyák könnyebben megijednek, nehezebben viselik a stresszt. Forrás: Híradó.hu

Posted on Hozzászólás most!

Hazai hírességek naptárral kampányolnak az Állatvédőrség mellett

Rendhagyó kiállítás nyílt: sztárok állati körülmények között. A bántalmazott állatok kiszolgáltatott helyzetére hívta fel a figyelmet tizenkét hazai híresség, akik Kasza Tiborral karöltve egy egyedi fotósorozattal járultak hozzá az állatkínzás elleni küzdelemhez. A képekből naptár készült, amelynek első darabjait, a fotókon szereplő hírességek vehettek először kézbe.
Hatalmas nyüzsgés volt a KöKi Terminál Bevásárlóközpontban megrendezett különleges hangulatú fotókiállatás megnyitóján, ahol tizenhárom hazai híresség bizonyította példaértékű elkötelezettségét az állatvédelem iránt. Az esemény apropóját a nemrégiben Kasza Tibor által elkészített fotósorozat adta. A lencsevégre kapott képekből az Országos Állatvédőrség Alapítvány tizenkettőt naptárba gyűjtött, amelyek most a nagyközönség számára is bemutatásra kerültek. A képeken szereplő Király L. Norbert, Vastag Csaba, Keresztes Ildikó, Tóth Gabi, Bebe, Dér Heni, Sarka Kata, Dombóvári Vanda, Ada, Debreczeni Zita, Horváth Éva és Trokán Nóra a helyszínen mesélt a képek mondanivalójáról, és a kampány céljáról.

A fotók olyan szituációkban készültek, amelyek sok esetben még az állatokhoz is méltatlanok. Volt, aki egy MÉH-telepen kucorgott a lomok között, vagy aprócska ketrecbe préselte magát, de olyan is akadt, akire vasvillával támadtak rá, vagy a száguldó kocsik között sétált mezítelen lábbal.
A helyszínen Kasza Tibor, a fotósorozat alkotója mesélt a fényképek üzenetéről.
„A fotósorozattal nem az elrettentés volt a célunk, inkább az, hogy az emberek felkapják a fejüket, és tudomást vegyenek erről az igencsak jelentős problémáról. Azt hiszem, elmondhatom, hogy mindenki példaértékűen állt hozzá a munkához, és még az sem zavart senkit, ha a cél érdekében akár a porban, koszban kellett „pózolnia”.- mondta Kasza Tibor, akitől Vastag Csaba vette át a szót.
„Nekünk kell kiállni az állatok érdekeiért, hiszen ők nem tudják megvédeni magukat. A fotókon megjelenített szituációkkal szeretnénk felnyitni az emberek szemét. Nagyon örülök annak, hogy végre alakult egy olyan szervezet, akik a rendőrséggel szoros együttműködésben próbálják visszaszorítani az állatkínzást országszerte.”- nyilatkozta Vastag Csaba.
Sarka Kata is felvállalta véleményét és elmondta, hogy az állatokkal kapcsolatos agresszió és a családon belüli erőszak között szoros összefüggés van.
Az emlékezetes délután háziasszonyától, Tornóczky Anitától megtudtuk, hogy a különleges kiállítást december 18-ig bárki megtekintheti a helyszínen, sőt 2990 forintot elérő adomány esetén ajándékba kap egy naptárt, így haza is viheti a művészi fotókat, ezzel segítve az Országos Állatvédőrség Alapítvány munkáját.
Hogy a naptár bemutatóján Keresztes Ildikónak miért éppen az volt a legfontosabb, hogy ismét a senkit nem érdeklő magánéletéről beszéljen az állatvédelem helyett, nem tudhatjuk. Képek a rendezvényről itt, és további képekért kattints a fotóra. Forrás: Bevezetem.hu

Posted on Hozzászólás most!

Westie Rescue Hungary

A Westie Rescue Hungary 2011. szeptemberében kezdte el működését a Cerberos Állatvédő Egyesület keretein belül. 2013-ban Magyar Westie Fajtamentő Egyesület néven elérkezettnek láttuk az időt, hogy önállósodjunk. Mentési munkáinkat adományokból finanszírozzuk és mindannyian civil foglalkozásunk mellett, szabadidőnkben végezzük. Önkénteseink között megtalálható rehabilitációs kutyakiképző, kutyakozmetikus, fizioterapeuta és kommunikációs szakember is.

Céljaink közé tartoznak, hogy lehetőségeinkhez mérten az ország egész területén segítsünk a rászoruló Westieken, Cairn Terriereken, egészségügyi ellátásban részesítsük, ivartalanítsuk és felelősségteljes gazdához adjuk őket. Szeretnénk a magyarországi Westie túlszaporulatot oly módon csökkenteni, hogy más szervezetekkel együtt szaporítókat számolunk fel, és minden egyes gondozásunkban kerülő kutyát ivartalanítunk. Oktató jellegű megmozdulásainkkal a magánszemélyek figyelmét is felhívjuk a felesleges almok lehozatalának következményeire, továbbá rendezvényeken rendszeres tanácsadással, előadásokkal szeretnénk a felelősségteljes kutyatartást, hangsúlyosan a Westie tartást országunkban magasabb szintre emelni.
4 év alatt több, mint 200 Westien segítettünk és Cairn Terrierek is kerültek gondozásunkba. Védenceink, mind hatalmas egyéniségek, akik mind egy-egy szuper gazdira várnak, aki meg tudja adni az a gondoskodást, figyelmet és kezelést, amire nekik szükségük van. Van köztük nyugisabb és pörgős, fiatal és idősebb, fiú és lány; célunk nem az hogy minden kutyát gyorsan gazdihoz juttassunk, hanem hogy a lehető legmegfelelőbb kutya-gazdi párosok találjanak egymásra. Ellenezzük a felelőtlen szaporítást és úgy gondoljuk, hogy a tenyésztés a hozzáértő, profi tenyésztők dolga.
Honnan kerülnek gondozásunkba hegylakók?
Az ország egész területéről kapunk bejelentéseket, számtalan állatvédő egyesülettel, szervezettel együtt dolgozunk és jó kapcsolatot alakítottunk ki.
– Menhelyekről, gyepmesteri telepekről: mivel minden hasonló jellegű intézmény állandó teltházzal működik, így a segítségünkre nagy szükségük van;
– Utcáról: kóborló, elszökött, sorsára hagyott kutyák;
– Szaporítóktól: többségében ezeket a kutyákat utcán fogják be, de egészségügyi állapotukból, elhanyagoltságukból és viselkedésükből megállapítható, hogy ott töltötték addigi életüket. Vannak esetek amikor maga a szaporító adja át nekünk megunt állatát;
– Gazdáktól: akik különböző okok miatt mondanak le saját kutyáikról. Anyagi, családi körülmények megváltozása miatt, de napjainkban nagyon sok esetben külföldre költözés a fő indok. Illetve sok esetben nem tudnak megküzdeni a kutyusuk egészségügyi gondjaival.
– Bejelentés után: állatkínzás esetén gazdától kobzás is előfordul, mely sok esetben összeköthető szaporító telepek felszámolásával.
Közösségi oldalunkon természetesen megosztunk minden talált / elveszett Westie-t, Cairn Terriert és Skót Terriert. Sokan közülük ennek köszönhetően kerültek vissza eredeti otthonukba. Ezért kérünk mindenkit, ne görgesse tovább az ilyen jellegű posztjainkat, hanem egy megosztással segítse munkánkat.

Rehabilitáció
Minden mentettünket alapellátásban részesítjük, ami elég széleskörű: veszettség elleni oltás, kombinált oltás, chipezés | bolhátlanítás, féregtelenítés | szívférgesség, bőrférgesség teszt | könnytermelés mérés | kozmetikázás | hipoallergén táp etetése | ivartalanítás. Sokuknak azonban ennél többre van szüksége, mint allergiateszt, szemészeti vagy ortopédiai szakvizsgálat és műtét, fogászati beavatkozás vagy akár szívférgesség kezelése.

A legnagyobb segítség, az ideiglenes befogadás
A mentett kutyákat legtöbb esetben ideiglenes befogadóknál helyezzük el; tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy a kutyák sokkal könnyebben, gyorsabban rehabilitálódnak olyan családi környezetben, ahol sajátként kezelik őket. Nehezíti munkánkat az ideiglenes befogadók hiánya Budapesten és környékén. Sokan félnek ebbe belevágni érzelmi okokból. Természetesen az elválás minden esetben nehéz, de ne felejtsük el, hogy amikor egy hegylakó elhagyja ideiglenes fészkét, ezzel esélyt és lehetőséget adunk egy másik bajba jutottnak. Az utóbbi időben állandósult, hogy panzióban vagyunk kénytelenek mentetteket elhelyezni, mert nincs számukra befogadó. Amennyiben kedvet kaptál az ideiglenes befogadáshoz, jelezd az info@wrh.hu email címen. Az ideiglenesség időtartama alatt a felmerülő költségeket, állatorvosi kezelést és az élelmezést teljes mértékben az egyesület vállalja.

Csatlakozz a támogatói klubhoz
A Westie Rescue Hungary Támogatói Klub azon hegylakó-fanatikusokból áll, akik havi rendszerességgel támogatják tevékenységünket. A klubtagsághoz minimálisan havi 500 Ft-ot kell számunkra eljuttatnod. Természetesen minden ennél nagyobb összegű adomány óriási segítség a hegylakók számára, hiszen ez a legfőbb bevételi forrásunk. Szervezünk közös sétákat, programokat. Ha kedvet érzel a csatlakozáshoz, jelezd a tamogatoiklub@wrh.huemail címen.

Westivál, az év eseménye
Minden szeptember második szombatján rendezzük meg születésnapi partynkat, ami az év Westies eseményének számít. Aki egyszer eljön, többet biztosan nem hagyja ki. A jótékonysági rendezvényen színes programokkal várunk minden korosztályt és minden fajta négylábút. Támogatói termékekkel, tombolával, Westie szépségversennyel, jótékonysági sütivásárral, fotózással, póni lovaglással és sok más érdekességgel színesítjük a napot. Idén pedig az eddigieknél is nagyobb szabású bulit szervezünk, melynek tervezett időpontja 2016. szeptember 10. Már most jegyezd fel a naptáradba, nehogy lemaradj róla.

Elérhetőségeink: Magyar Westie Fajtamentő Egyesület
Internet: www.wrh.hu Tel: +36 70 941 1009
Általános információk: info@wrh.hu
Adományozás. adomany@wrh.hu
Örökbefogadás: gazdi@wrh.hu
Támogatói klub: tamogatoiklub@wrh.hu
Elnök: hatvani.viktoria@wrh.hu
Bankszámlaszámunk: 11709057-20001986 (OTP)
IBAN: HU12117090572000198600000000
SWIFT Code: OTPVHUHB
PayPal: adomany@wrh.hu

Üdvözlettel, Hatvani Viktória – Westie Rescue Hungary

Posted on Hozzászólás most!

Állatrendőrséget szeretnének a felelős tartás érdekében

Az állatok mai világnapja alkalmából állatrendőrség megalakításáért küzdenek magyar állatvédők az erre a célra létrehozott Facebook-oldalon zajló toborzással, az eddig 3500 tagot számláló csoport százezer főre való duzzasztásával szeretnék elérni a szervezet megalakítását.
Magyarország tízmilliós lakosságának körében nagyon sok az ember által tartott, az emberek felelőssége alá tartozó gazdasági és hobbi állat. Gyakori azonban a felelőtlen állattartás, a bűncselekményekig fajuló állatkínzás – fogalmaz az akciót kezdeményező Orpheus Állatvédő Egyesület közleménye.
Az emberek kezei alatt sok esetben értelmetlenül pusztulnak el állatok, így az elkövetkező évek felelős állattartói- és környezettudatos polgári átalakuláshoz komoly felzárkóztatásra, ismeretszerzésre és állatvédelmi folyamatokra van szükség. “Meg kell akadályozni, hogy évente egymillió kutya és macska kerüljön utcára, meg kell akadályozni a gazdasági állatok durva kizsákmányolását” – hangsúlyozták az állatvédők. A csoport céljaival szimpatizálókat arra kérik, hogy csatlakozzanak a www.facebook.com/AnimalPolice közösségi csoporthoz, ezzel segítve a szervezet megalakulását.
A menhelyek állandó telítettsége miatt az ott dolgozók csak a szükséges ellátásokban tudják részesíteni a kidobott, gazdátlan állatokat. Az állatvédők arra biztatják az embereket, hogy aki négylábú társra vágyik menhelyről válasszon, mert ezzel két életet is megment: azét az állatét, amelyet hazavisz és azét is, amely átmenetileg bekerülhet a megürült helyre és így esélye nyílik rá, hogy szerető otthonba kerülhessen – írja a Népszava.

Posted on Hozzászólás most!

Tornóczky Anita újra a színen

Nagyon sokáig csak úgy nevezték, hogy ő “Medgyessy Péter nevelt lánya”. Unta is már ezt a címkét Tornóczky Anita akit mostanában már csak az Állatvédőrség szóvivőjeként emlegetnek.
A héten hívták életre az Állatvédőrséget, melynek háromszáz önkéntese, köztük több híresség, az állatkínzások felderítésére, megszüntetésére tett esküt. A szervezet az állatbarátnak számító Tornóczky Anitát kérte fel szóvivőjének. A ma már háromdiplomás, négy nyelven beszélő Tornóczky még a Gazdasági Főiskola külkereskedelmi szakán barátkozott össze Hajdú Péterrel, akivel később közös produkciós céget alapított, együtt kezdték gyártani a Névshowrt az MTV megrendelésére, sőt a program roadshow-ra is indult, melynek egyik műsorvezetője éppen Tornóczky Anita volt. Szalai Annamária a fidesz médiaszakértőjeként éppen emiatt támadta a műsort, mondván, hogy a cég a Medgyessy-kormánynak köszönheti köztelevíziós megrendeléseit. Később T-Akta címmel dokumentumriportokat készített a köztévének, többek között a kalocsai női börtönben, szerepelt férfimagazin fotósorozatában, magyar snowboard-bajnokságokon indult, búvárkodott, ejtőernyőzött, ő kísérte el Győzike esküvői tanúját, Bochkor Gábort a bazi nagy lagziba, társ műsorvezetője volt az ő ötletére született köztévés Ha nyerek, merek című szórakoztató programnak és háziasszonyi szerepre is vállalkozott a politikusok divatbemutatóján. Mostantól pedig az Állatvédőrség szavait viszi – írja a Mixonline.hu

Posted on Hozzászólás most!

Világbajnok horgász csatlakozott az Állatvédőrséghez

Felbecsülhetetlen károkat okoznak hazánk természetes vizeiben az orvhalászok. Az igazi pecázók pedig tudják, ez a sport nem a pusztításról szól. Palotai Kristóf, aki csapatával megnyerte az idei horgász Klubcsapatok Világbajnokságát, csatlakozott az Állatvédőrséghez, hogy aktívan részt vegyen a halakat lemészárolók és megkínzók elleni küzdelemben.
Palotai Kristóf a világ egyik legjobb horgásza a catch and release elvét vallja. Ami azt jelenti, hogy a halat kifogása után lemérik, lefotózzák és azonnal visszaengedik a vízbe, nem tápláléknak, vagy hazavihető zsákmánynak tekintik. Ez a nézet jellemző Nyugat-Európa és Magyarország horgásztársadalmának nagy részére.
„Hazánkban hiába képviseljük sokan a tisztességes horgászatot, a halak védelmét, az orvhalászat a mai napig hatalmas károkat okoz. Rengeteg az illegális fogás, amit aztán eladnak az éttermeknek a feketepiacon”- jelentette ki Palotai.
„Mi a pecázás legkíméletesebb módját alkalmazzuk. A kifogott halakat egy puha pontymatracra helyezzük, és vízzel locsoljuk őket, míg a szárazföldön vannak. A horog okozta vagy más, az állaton lévő sérülést speciális sebfertőtlenítővel kezeljük. A szájukon a seb 1-2 nap alatt begyógyul, nem okoz maradandó károsodást. Az orvhalászok viszont kíméletlenül bánnak a halakkal, ez ellen fel kell lépnünk. Az Állatvédőrséggel aktív részvételt szeretnék vállalni a küzdelemben, felállítani egy riadóláncot, a hatóságokkal karöltve leszámolni a bűnösökkel. Ugyanis a rabsickodás törvénybe ütközik, illegális halászati, horgászati eszközökkel elkövetett állatkínzásnak minősül, ami bűncselekménynek számít.” – tette hozzá a világbajnok.
Joó István, az Állatvédőrség vezetője örömmel fogadta Palotai csatlakozását a szervezethez.
„Nagyon boldog vagyok, hogy Kristóf csatlakozott hozzánk, hiszen ő nagyon elismert a sporthorgászok körében. A pecázás tömegeket mozgat meg, nagyon népszerű szabadidős tevékenység. Az igazi profik nagyon humánus módszerekkel fogják ki a halakat, de a rabsicok mérhetetlen károkat okoznak. Nem válogatnak az eszközökben, jellemző például az elektromos halászat, a hármas horgony, amely belefúródik az állatok oldalába. Komoly bandák járják a természetes vizeket, amelyeket teljesen lerabolnak. Ha így folyatják, a gyermekeink már nem láthatnak halakat!” – mondta Joó István.
Az Állatvédőrség a hatóságokkal közösen veszi fel a harcot mindennemű állatkínzás, így az orvhalászat ellen is – írja a Bevezetem.hu