Posted on Hozzászólás most!

Banánruhás szlovákok zártak el egy osztrák határátkelőt

Banánnak öltözött tüntetők bénítottak meg negyed órára egy Szlovákia és Ausztria közötti határátkelőt, hogy Ausztriában bebörtönzött állatvédőkre hívják fel a figyelmet. A banánt és szórólapot osztogató tiltakozók szerint Ausztria visszaél a törvényeivel, és úgy bánik az elfogott állatvédőkkel, mint egy banánköztársaság.
Banánra emlékeztető sárga jelmezes tüntetők zártak le egy Ausztria és Szlovákia közötti határátkelőt, hogy Ausztriában őrizetbe vett állatvédők fogva tartása ellen tiltakozzanak. A Daily című angol nyelvű szlovák lap szerint a cseh és szlovák aktivisták “Ausztria szégyene” címmel folytatnak nemzetközi kampányt az ország ellen, jelmezeikkel pedig azt akarták kifejezni, hogy Ausztria szerintük egy banánköztársaság szintjére süllyedt.
A demonstrációt a Jarovce-Kitsee határátkelőnél tartották, Pozsony mellett, az átkelőt közel negyed órára sikerült megbénítaniuk. A tüntetők egy olyan osztrák zászlót lengettek, amelynek közepére címerként egy nagy fürt banánt rajzoltak, és szórólapokat, valamint “Produce of Austria” címkével ellátott banánokat osztogattak.
A tüntetéssel arra akarták felhívni a figyelmet, hogy Ausztriában több mint egy éve tartanak őrizetben 13 állatvédőt, akik a hatóságok gyanúja szerint egy bűnszövetkezet tagjai – írja a Daily. A tüntetők szerint az eljárás során a hatóságok visszaélnek a törvényekkel, és a jogszabályokat nem a szervezett bűnözés elleni harcra használják, hanem bárkinek a letörésére, aki szembe fordul a hatalommal.
A csoport már korábban is tüntetett az állatvédők érdekében, legutóbb 2010 novemberében tartottak demonstrációt a határnál. Ha az Ausztriában fogva tartott aktivistákat bűnösnek találják, akár 5 év börtönbüntetést is kaphatnak.

Posted on 1 hozzászólás

Radikális állatvédők bebörtönözve Ausztriában

2008 május 21.-én az Osztrák rendőrség őrízetbe vette az ország sikeres állatvédelmi mozgalom 10 vezető kampányo-lóját. Az aktivisták, köztük egy volt Cambridge egyetemi tudományos segéd munkatárs is, őrizetbe voltak véve. A Belügyi Minisztérium azzal dicsekedett, hogy megvadásztak egy rendezett bűnöző bandát amely számos birtokrongálásért szőrme boltokon és hasonló üzleteken volt felelős.
De a bezárt személyek ragaszkodtak ahhoz, hogy az általuk végre elkapott bűnvádi eljárás adatai között nem volt abszolut semmi bizonyiték bűnözésről és csak az általuk folytatott törvény- és üzleti eljárásmód változtatási kampányolás leirásai. Egyikük éhségsztrájkba kezdett és 39 napot étel nélkül töltött el. Szigorú kritikák érkeztek számos neves személyek és organizációk, köztük az Amnesty International és a Green Party (Zöld Párt) részeről is.
Több mint három hónap elmúltával egyik fő állami ügyész elrendelte az aktivisták szabadlábra helyezését, kijelentve, hogy az őrizetben eltöltött idő proporcionális kell legyen a várható ítélettel. Ezzel a közösség figyelme legtöbb részben el lett hárítva, de az ügynek nem lett vége. 2010 februárjában a közvádló belejentette, elegendő bizonyitékot találtak, hogy 13 állatvédő aktivistát, köztük a tíz aki három hónapot töltött börtönben, birósági tárgylás elé állítsák.
Az aktivisták közül négyen közszemlére helyezték a vádirataikat. Ezek a legrosszabb sejtéseket igaznak bizonyították. Tisztázva lett, hogy a vádlók nem is állítsák, hogy az aktivisták követtek el bármilyen birtokrongálást. Ellentétben, a vádiratok egy hosszú lista amely az aktivisták kifejezett álláspontjiat és politikai tevékenységeiket talmazza, mint demonstrációk szervezése és szőrme farmok filmezése. Az van mondva, hogy e tevékenységek bizonyítsák, hogy az aktivisták egy bűnügyi szervezetet alakítanak ismeretlen elkövetőkkel egyűtt akik, például, büdös savat fecskendeztek szőrmét árrúló boltokba.
A bírósági tárgyalás 2010 márciusában kezdődött és várhatóan a következő év elejéig fog eltartani. Jelentések azt mutassák, hogy a tárgyalások fő témái az aktivisták gondolatai és hitei, és mit éreztek a szemtanúk a szőrme árrúló boltokban a tiltakozásokról amelyek ellenük voltak redezve. Az aktivistákat öt évig is elterjedhető börtönbüntetés fenyegeti és több megfigyelő is a bíró viselkedése alapján bünös ítéletet vár. Minden esetben az aktivisták már bankrottáltak mert a jogi költségek várhatóan elérnek €200,000-t védőügyvédként, és ezek nem lesznek megtérítve még akkor sem ha a tárgyalás felmentéssel végződik.
Ezt nem lehet eltürni. Ausztriának nem szabad megengedni, hogy terorizáljon politika aktivistákat csak azért mert ismeretlen személyek esetleges ugyanolyan politikai meggyőződésből követtek el birtokrongálást. Tovább a téma honlapjára

Posted on Hozzászólás most!

Már csak két medve él vadon egész Ausztriában

Két hím medve maradt élve Ausztriában abból a medvepopulációból, aminek alapjait Szlovéniából importált állatokkal teremtették meg, és 1994 és 2007 között a medvék száma elérte a 35-öt.
A szinte teljesen eltűnt medvék sorsának kutatását befejezve az osztrák rendőrség megállapította, hogy a 35 állatból legalább 20 illegális kilövés áldozata lett.
A zoológusok szerint azonban nem csak ez lehet az oka az ausztriai medvék eltűnésének, hanem az is, hogy a 35 főnyi populáció kicsi volt ahhoz, hogy életképes lehessen. A szakemberek szerint az 1989 és 1993 között Szlovéniából importált 4 alapító medve kevésnek bizonyult.
A hatóságok most azt tervezik, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb medvepopulációt hoznak létre, amely talán már képes lesz az önfenntartásra és a kellő szaporulat életben tartására. Arra is készülnek, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szentelnek az esetleges illegális vadászat megelőzésének.

Posted on Hozzászólás most!

A Bécsieket stresszeli a Greenpeace a vörösiszappal

A zöldek szerint az ajkai térségben kiömlött iszap antimon-, nikkel- és kadmium-tartalma emberre, állatra és a környezetre nézve egyaránt “problematikus lehet”!
Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból – közölte kedden az osztrák fővárosban a Greenpeace a felkérésükre készült vegyi elemzés újabb eredményeit ismertetve.
A környezetvédő szervezet Bécsben kiadott közleménye szerint a vörösiszap antimon-, nikkel- és kadmium-tartalma emberre, állatra és a környezetre nézve egyaránt “problematikus lehet”. A kritikus szennyeződést mindamellett az arzén okozta a Greenpeace nézete szerint.
Közleményében a Greenpeace bírálta a magyar hatóságokat, mert – mint írták – “eddig semmilyen elemzési eredményt nem tettek közzé”.
A bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) vizsgálata a “potenciálisan rákkeltő” besorolású antimonból 40 mg/kg értéket mutatott ki, a talajban megengedhető érték háromszorosát. Az allergén hatású nikkelből 270 mg/kg-ot mértek, szintén a talajban megengedett határérték feletti arányt. A 7 mg/kg-os kadmiumkoncentráció ugyan a határérték alatt van, de amúgy is kadmiummal terhelt, például műtrágyával kezelt talaj esetén gondot okozhat. A kadmium a szaporodásra káros és idegkárosító hatású is – mutattak rá.
Múlt pénteken az elemzés első adatai alapján a Greenpeace azt közölte, hogy a kolontári vörösiszap mérgezőbb a hivatalosan állítottnál. A Greenpeace pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy az arzén koncentrációja a vörösiszapra jellemző érték duplája a Kolontár térségében kedden vett mintában. Szegfalvi Zsolt, a szervezet igazgatója azt mondta: a településen, a vízelvezető árokból vett mintában az ivóvíz megengedett arzéntartalmának a 25-szeresét mérték.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ezzel kapcsolatban az MTI-nek kijelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ÁNTSZ méréseit tekinti autentikus és tudományos forrásnak. Az ÁNTSZ folyamatosan vizsgálja az ivóvíz minőségét, amely nem haladja meg a megengedett határértékeket – írta az OKF, megjegyezve, hogy a vízmintákat az ÁNTSZ munkatársai nem a vízelvezető árok vizéből veszik, hiszen az nem ivóvíz. A levegő és a talaj szennyezettségét illetően is folyamatosan méréseket végeznek, de eredmények csak később lesznek – tette hozzá az OKF pénteki közleményében.
Az MTA főtitkárának, a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tudományos tanácsának elnökének keddi közlése szerint a vörösiszapban található legveszélyesebb elemek nem jutottak tíz centiméternél mélyebbre a talajban. Németh Tamás ismertetése szerint a kutatók a tározók felmérését végezték el, talajvizsgálatokat folytattak, valamint vízkémiai és levegőszennyezettségi paramétereket határoztak meg. Megerősítette az ÁNTSZ közlését, miszerint a vízkémiai szennyeződés határértéken belül van.

Posted on Hozzászólás most!

Elsejétől kötelező a bécsi “kutyajogosítvány”

Csütörtöktől lépett életbe a rendelet a kötelező “kutyajogosítványról” Bécsben. Tizenhárom harcikutyafaj tulajdonosainak kell mostantól vizsgát tenniük, amely bizonyítja, hogy képzettséget szereztek az állattal való bánásmód terén. A szabályozás érinti többek között a rottweilerek és a pitbull terrierek gazdáit. A 25 euróba (hétezer forintba) kerülő vizsga egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Az a harcikutya-tartó, aki nem rendelkezik a megfelelő igazolással, 250 eurós (hetvenezer forintos) büntetésre számíthat. A szabály betartását a rendőrség és az állatorvosi szolgálat ellenőrzi, magára a vizsgára is az állatorvosoknál lehet jelentkezni.