Posted on Hozzászólás most!

Feleségre gyűjtenek Gézának a dromedárnak

Magányos a pécsi állatkert egypúpú tevéje. A négy éves csődörnek feleséget keresnek, de az egypúpúak hiánycikknek számítanak, ezért roppant drágák. Pécsi diákok azonban most gyűjtést rendeztek egy kancáért.
A pécsi állatkert négy éves fél tonnás egypúpú tevéje ugyan jól érzi magát ezer négyzetméteres kifutójában, ahová néhány éve megérkezett a vajdasági Palics állatkertjéből. Csakhogy hiányzik az életéből a szerelem. Csakhogy egy nőstény dromedár beszerzése nagyon költséges feladat, ezért a Szent Mór iskola és a pécsi egyetem diákjai gyűjtést szerveztek Géza kiházasítása érdekében: az állatkert lakóiról készített képeiket árverezik el. Összesen 100 kép kerül majd kalapács alá. Ez azonban sajnos egycsapásra nem oldja meg Géza magányát.
– Nem csak a pénz hiányzik, ma Európában kifejezetten nehéz dromedárt találni, a piacon nagyon kevés a menyasszonyjelölt – magyarázza sajnálkozva a Borsnak az állatkert igazgatója, Szatyor Miklós, aki úgy tudja, Spanyolországban most lenne egy eladó tevelány, de nagyjából háromezer eurót kérnének érte, és ebben az árban még nincs benne a szállítás sem. – Ha sikerülne beszerezni egy nőstényt, akkor az utódlás borítékolható lenne, a dromedár ugyanis állatkerti körülmények között is rendkívül szapora állat – állítja az intézmény vezetője. Nem csoda, a dromedár egyébként is a legszívósabb a tevék között: mázsás terhet egy nap alatt akár hatvan kilométerre is képes elvinni, míg kétpúpú ázsiai rokona csak ötven kilométert, azt is csak éjszaka hűvösben képes megtenni a sivatagban.
Nyugati félteke tevéje – A dromedár leginkább Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, India, és Ausztrália száraz és sivatagos területein él. Majdnem 13 millió példányuk él világszerte, de – néhány kivételével – nem élvezik a vadonban eltöltött szabadságát, ugyanis többségük háziasított. Tenyésztik a tejéért, a húsáért, a szőréért és teherszállítónak is. Teljesen alkalmazkodtak a sivatagi élethez: hosszú ideig kibírják ennivaló és víz nélkül, a hátukon található púpban zsír formájában tápanyagot raktároznak. Orrukat, fülüket pedig le tudják zárni, így védekeznek a homokviharok ellen. Forrás: Borsonline.hu

Posted on Hozzászólás most!

A Közel-Keletről származik az ember legjobb barátja

A mai kutyák ősei vélhetően a Közel-Keletről, nem pedig Kelet-Ázsiából származnak, amint azt korábbi kutatások alapján feltételezték – állapították meg genetikai vizsgálatok alapján amerikai kutatók. A brit Nature tudományos magazinban csütörtökön megjelent tanulmány szerint a Közel-Keleten háziasították a kutyákat az emberi civilizáció fellendülésekor.
Robert Wayne, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) evolúciós biológusa, a kutatás vezetője úgy véli, hogy a “termékeny félholdnak” is nevezett területen – amely a mai Irak, Szíria, Libanon és Jordánia területének nagy részét foglalja magában – a civilizáció kifejlődésével egyidejűleg jelentek meg a mai kutyák elődei. Ugyanezen a területen háziasították a macskát, és innen ered sok más háziállat is.
A tanulmányban összehasonlították 85 kutyafajta kilencszáznál több egyede, valamint mintegy kétszáz, vadon élő szürkefarkas genetikai állományát. A minták a világ minden részéből származtak, beleértve Észak-Amerikát, Európát, Kelet-Ázsiát és a Közel-Keletet.
Az eddigi legnagyobb ilyen jellegű elemzésben molekuláris genetikai technikával kerestek 48 ezernél több jelzőrészt (markert) az állatok teljes DNS-állományában. A kutatók megállapítása szerint a kutyák túlnyomó többségének több egyedi genetikai markere volt közös a közel-keleti farkasokéval, mint a másutt élő farkasokéval. Némi rokoni kapcsolat az európai farkasok génállománya alapján is kimutatható volt.
Egyetlen említésre méltó kivétel, hogy genetikai kapcsolatot találtak kisszámú kelet-ázsiai kutyafajta és a Kínában élő farkasok között, ami azt jelzi, hogy némi keveredés lehetett közöttük.
A kutatás ellentmond egy korábbi genetikai tanulmánynak, amely szerint valamennyi kutya kelet-ázsiai eredetű. Az előző tanulmány azonban csak a mitokondriális DNS-re alapult, amely a teljes genetikai állománynak csupán az a kis szakasza, amely a sejt energiaellátásáért felelős mitokondrium nevű szervecskében található, nem pedig az osztódó sejtmagban.
Az első archeológiai feljegyzések a kutyákról 31 ezer évvel ezelőttiek, egy dán doghoz hasonló állatra vonatkoznak, és Belgiumból származnak. Az első közel-keleti kutyák 12-13 ezer évvel ezelőtt jelentek meg. Mint Wayne elmondta, a mai kutyák 80 százaléka modern fajta, amely a Viktória korabeli tenyésztési “láz” óta alakult ki.