Posted on Hozzászólás most!

Segélypénzből gyilkolják a bálnákat

Tokió: A cunami okozta károk elhárítására és az áldozatok megsegítésére érkezett segély pénzekből ölik a bálnákat Japánban.
Egy márciusban létrehozott szervezet pénzéből 6,7 milliárd forintnyi összeggel segítették a vadászokat – ezt állította a BBC-nek egy ismert japán aktivista, Junicsi Szato, aki a világ legnagyobb környezetvédő szervezete, a Greenpeace támogatásával harcol ez ellen a döbbenetes húzás ellen.
– Nemsokára újra vörössé válik az Antarktisz vize, a japán bálnavadászflotta ugyanis kihajózott a simonoszeki kikötőből, hogy megkezdjék brutális missziójukat. Az idén 900 bálna leli halálát a tengeren. Felháborító, hogy ehhez a külföldről érkező segélyek egy részét használják – jelentette ki az aktivista, aki szerint az alapot azért hozták létre, hogy a földrengésben és a cunamiban használhatatlanná lett országutakat rendbe tegyék. Ehhez képes a pénzből Szato szerint a bálnavadászprogram komoly adósságait fizették ki, és a gyilkos hajók biztonsági rendszerét fejlesztették, a tavalyi szezonban ugyanis a Sea Shepherd nevű állatvédő egyesület zavaróakciói miatt félbe kellett hagyni a vadászatot.
A megdöbbentő az egészben, hogy a japán kormány teljesen a döntés mögött áll, a hivatalos indoklás szerint ezeknek a pénzeknek az átcsoportosítására azért volt szükség, mert a katasztrófa miatt a tengerparton élő közösségek megélhetése is veszélybe került.
A bálnavadászatot egyébként 25 évvel ezelőtt tiltották be, ám Japán azóta is évente ezer bálna legyilkolására ad engedélyt; mindezt a tudományra való hivatkozással teszi, e célból ugyanis legális bálnát ölni – írja a Blikk.hu

Posted on Hozzászólás most!

Még nincs vége a bálnavadászatnak

A japán kormányzat egyelőre nem erősítette meg Ausztráliának, hogy a tervezettnél korábban befejezi idei bálnavadászatát az antarktiszi vizeken – közölte csütörtökön az ausztrál környezetvédelmi miniszter. A japán halászati ügynökség egy nappal korábban közölte, hogy felfüggesztette működését a bálnavadászflotta feldolgozóhajója, mert állandóan zaklatták az állatvédők.
A japán média pedig azt közölte, hogy a tervezettnél korábban véget vetnek a vadászatnak.
Az ausztrál kormány még nem kapott “egyértelmű választ” a japán kormányzattól arra a kérdésre, hogy idő előtt véget vet-e a bálnavadászatnak – közölte újságírókkal Tony Burke ausztrál környezetvédelmi miniszter. “Addig nem ünnepelhetünk, amíg Japán nem közölte döntését” – jelentette ki a miniszter.
Egy nappal korábban a japán sajtó arról számolt be, hogy a japán kormány olyan veszélyesnek ítéli meg a helyzetet, hogy idő előtt vissza fogja hívni a bálnavadászflottát. A japán halászati ügynökség egyik munkatársa az AFP francia hírügynökségnek elmondta: a flotta feldolgozóhajója február tizedikén felfüggesztette munkáját, az állatvédők veszélyes zaklatásai miatt, és elképzelhető, hogy korábban lefújják az idei bálnavadászokat.
A japán bálnavadászokat évek óta üldözik a Sea Shepherd nevű természetvédelmi szervezet harcos aktivistái, hogy megakadályozzák az évente megtartott vadászatot. A szervezet csütörtökön közölte, hogy a Nisshin Maru nevű feldolgozóhajó nyugat felé vette az irányt és távolodik a vadászterülettől. Azt azonban nem tudta, megmondani, hogy már hazafelé tart vagy még visszafordul a vadászterületre. A szervezet alapítója elmondta, hogy továbbra is a térségben maradnak és figyelik a japán bálnavadászokat.

Posted on Hozzászólás most!

Bálnahús a japán menzán

Ismét emelkedik a bálnahús-fogyasztás Japánban. Az iskolák olcsón jutnak hozzá, így egyre gyakoribb a cetek húsa a menzákon. Az állatvédők tiltakoznak, az állam szerint korrektül járnak el.
A japán bálnavadászat a hatvanas évek első felében lett igazán csúcsra járatva, akkoriban mintegy 220 ezer tonnányi bálnahúst szállítottak a hajók a kereskedőkhöz. A kereskedelmi célú bálnavadászatot 1980 után fokozatosan leépítették a nemzetközi tilalmak miatt, így a kínálat drasztikusan visszaesett. Az 1990-es évekre mintegy 1000 tonnára csökkent a forgalmazott bálnahús mennyisége, ez is főleg a kutatásoknak köszönhető.
Japán ugyanis 1987-ben hivatalosan is felhagyott a kereskedelmi célú bálnavadászattal, de szigorú korlátozások mellett, kutatási céllal továbbra is ejtenek el tengeri emlősöket. Ezeknek az állatoknak a húsát értékesítik mostanában.
A szigetország 2005-ben úgy döntött, hogy mivel a vadászott fajok populációi növekedésnek indultak, emelhetnek az éves kvótán. Ezért 750-ről 1200 tonnára növelték az évi bálnavadászat mennyiségét. A megnövekedett húsmennyiséget a változatlan fogyasztási szokások miatt nem igazán tudták értékesíteni, ezért új intézkedést vezettek be. A cetkutató intézet és a halászati hivatal jelentős kedvezménnyel kínálja a bálnahúst az iskoláknak és egészségügyi intézményeknek.
Az ötlet minden jel szerint bevált, az önkormányzatok és az iskolák kihasználják a lehetőséget, így egyre gyakrabban bukkan fel bálnahús a menzákon. Egy felmérés alkalmával az összes japán iskola 18 százaléka – több mint 5000 intézmény – válaszolta azt, hogy 2010 márciusáig legalább egyszer szolgáltak fel bálnahúst a diákoknak.
Az állatvédő szervezetek, illetve a bálnavadászat ellen kampányoló országok élesen bírálják Japánt a döntés miatt. Általánosan elterjedt vélemény, hogy a szigetország a tudománnyal és a kutatási célokkal takarózva gyakorlatilag továbbra is kereskedelmi vadászatot folytat. Állatvédő már felfüggesztett börtönt is kapott. Forrás: Farm

Posted on 3 hozzászólás

Közel kétmillió ember követeli a véres japán delfinvadászat betiltását

Százötvenöt országból 1,7 millió ember írta alá azt a petíciót, amely a Taidzsi nevű japán falu hagyományos delfinvadászatának betiltását követeli!
3500 lelkes halászfalu a The Cove (Az öböl) című, idén Oscar-díjjal kitüntetett amerikai dokumentumfilm révén vált világszerte ismertté; a film arról szól, hogyan ejtenek el minden évben mintegy 2 ezer delfint a falusiak.
Az éves delfinvadászatot állatvédők különösen brutálisnak tartják: a hagyományos eseményen a tengeri emlősöket a partra hajtják, és ott lemészárolják. Az öböl című filmben maroknyi taidzsii halász egy kis öbölbe hajt delfineket, majd lassan végez velük. Addig szurkálják az állatokat, amíg a víz teljesen vörös nem lesz a kiömlő vértől. Más japán falvakban az a szokás, hogy a nyílt tengeren végeznek a delfinekkel.
A petíciót a film amerikai sztárja, Ric O’Barry nyújtotta át a tokiói amerikai nagykövetségen csütörtökön. A 70 éves O’Barry, aki az 1960-as években a Flipper című TV-showban szereplő delfinek idomárjaként dolgozott, már négy évtizede a delfinek védelméért küzd: nemcsak vadászatukat tiltaná be, de fogságban való tartásukat is ellenzi. Tokióban több tucatnyi szimpatizáns követte, amikor rendőrök gyűrűjében átadta a követelést egy tisztviselőnek a nagykövetség kapujában.
A petíciót az eredeti tervek szerint a japán halászati hivatalnak adták volna át, ezt azonban O’Barry ejtette, miután egy kegyetlenségéről hírhedt szélsőjobboldali japán csoport megfenyegette. Nacionalista csoportok szerint a delfinvadászatot bírálók tulajdonképpen a japán kultúrát becsmérlik. Taidzsi is azzal érvel, hogy a delfinvadászat a hagyományuk része, ezenkívül megélhetést is biztosít a falusiaknak. Az éves vadászat után a delfinek többségét elfogyasztják, csak a legszebb példányokat adják el állatkerteknek. A tengeri emlős húsát ugyanakkor még Taidzsiban sem fogyasztják rendszeresen, a legtöbb japán pedig még soha nem evett delfinhúst.
A japán kormány évente mintegy 20 ezer delfin elejtését engedélyezi. A hivatalos érvelés szerint a delfin- és bálnavadászat természetében nem különbözik a vágóhídra szánt sertés- és szarvasmarha-tenyésztéstől. Az idei vadászat szerdán kezdődött meg. Az első hajók üresen tértek vissza a tengerről.
Az öböl című filmet Japánban csak júniusban kezdte el vetíteni néhány mozi. Korábban több helyen is le kellett venni a műsorról, miután dühös telefonhívások árasztották el a mozikat, szélsőjobboldali csoportok pedig fenyegetéseket tettek közzé. Szintén a nacionalista fenyegetések miatt kellett lemondania O’Barrynek taidzsii látogatását. Az amerikai állatvédő a faluban tiltakozó akciót akart szervezni, és a polgármesterrel is tárgyalt volna.

Posted on 1 hozzászólás

Izland a bálnavadászatot nem hozhatja az EU-ba

Az Európai Parlament kedvezően fogadta szerdán Izland európai uniós csatlakozásának tervét, de hangsúlyozta, hogy addig az országnak több erőfeszítést kell még tennie, például be kell szüntetnie a bálnavadászatot.
“Az Európai Parlament kedvezően fogadja a stabil demokratikus kultúrával rendelkező új tagállam befogadását” – áll a Strasbourgban elfogadott határozatban.
Izland, amely egy éve kopogtat az unió ajtaján, sokkal közelebb jár az EU-követelmények teljesítéséhez, mint az összes többi jelölt, közöttük a balkáni országok és Törökország.
Így például Izland több mint 15 éve részese a közös piacnak, emellett a személyek szabad mozgását lehetővé tevő schengeni rendszer tagja, s már most alkalmazza a csatlakozáshoz szükséges törvények háromnegyedét, ami a többi jelölthöz képest várhatóan gyorsítja a csatlakozási folyamatot.
A 2008-as gazdasági válság által sújtott országnak ugyanakkor javítania kell “gazdasága intézményi gyengeségein”, így a “pénzügyi felügyeleti rendszer megszervezésén és működésén, valamint a bankbetétek szavatolásán” – hangsúlyozták az európai képviselők.
A parlament kéri, hogy kétoldalú megállapodás szülessen az Izland, valamint Nagy-Britannia és Hollandia közötti, a csődbe ment Icesave izlandi bank károsultjainak kárpótlása miatt folyó vitában.
Az EU tagállamai zöld utat adtak a múlt hónapban az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitásához. Izland így azt remélheti, hogy 29. tagállamként, azaz Horvátország után az unió teljes jogú tagjává válik majd.

Posted on Hozzászólás most!

Magyar nő is harcol a bálnavadászok ellen

Egy elszánt magyar környezetvédő is tagja annak az ausztrál szervezetnek, amelynek egyik hajójába szerdán belehajtott egy japán bálnavadászhajó az Ausztráliához tartozó antarktiszi bálnavédelmi területen, az Antarktiszon.
Kristóf Veronika (40) már a harmadik telet tölti önkéntesként a Sea Shepherd (Tengeri pásztor) elnevezésű szervezetnél, amelynek gyors sporthajói elől a bálnavadászok mindeddig inkább elmenekültek.
Bálnát ölni a világon ugyanis mindenütt tilos, ám tudományos kutatásnak álcázva a japánok továbbra is ugyanúgy vadásszák a tengeri emlőst. A bálnák húsa így továbbra is a japán vacsoraasztalokon köt ki, az állatvédők ezért minden lehetséges módon akadályozzák a vadászatot.
A bálnavadászhajók korábban kitértek előlük, szerda reggel azonban a japán Shonan Maru II. legénysége vízágyúzásba kezdett, majd 70 méteres hajójukat direkt nekikormányozták az aktivisták sokkal kisebb, Ady Gil elnevezésű könnyű sporthajójának. A különleges technológiával készült, az amerikai lopakodó bombázóhoz hasonlító kis felderítőhajó az ütközésben kettétört. A hétfős legénységet – akik között tévések is voltak – az állatvédők másik kis hajója, a Bob Barker mentette ki a tengerből. Kristóf Veronika, aki az események idején a Sea Shepherd vezérhajóján tartózkodott, elborzadt a japán bálnavadászok kegyetlenségén, hiszen ezúttal nemcsak állatok, hanem emberek életét is veszélyeztették.
– Habozás nélkül gázoltak keresztül egy hajón, amelyről tudták, hogy fedélzetén fegyvertelen önkéntesek tartózkodnak. Tisztában voltak vele, hogy akciójukat az Animal Planet-stáb tagjai japán kameráikkal rögzítik, és online eljuttatják a világ hírügynökségeinek – mondta el a magyar önkéntes.
Az Antarktiszi Bálnavédelmi Területről, a Sea Shepherd Steve Irwin hajójáról jelentkezett Kristóf Veronika, a legfrissebb, biztató információkkal
“Néhány napja érkeztünk ebbe a térségbe, melyet Paul Watson Kapitány – kiváló intuícióira támaszkodva – a japán “tudományos” bálnavadász-flotta kvázi “preferált” előfordulási helyeként határozott meg. Joggal! A Nisshin Maru – a flotta hadihajó nagyságú feldolgozó hajója – felkutatásával töltött napjaink során sajnos alkalmunk nyílt megtapasztalni az antarktiszi jégtakaró súlyos károsodását is. Nem egy helyen – ahol a közel múltban kiadott, részletes, expedíciós térkép masszív jégtakarót jelölt – jégnek nyomát sem találtuk. 2009. február elsején, tegnap tasmániai idő szerint 09.30-kor gyakorlatilag a teljes bálnavadász-flotta felbukkant a horizonton és kezdetét vette a hosszadalmas üldözés” – kezdi a beszélgetést a Sea Shepherd aktivistája.
“Az elmúlt hónapok hosszú fáradságos napjait egyszerűen feledtette a pillanat, amikor végre a saját szemünkkel is beazonosíthattuk a hírhedt gyilkoló gépezetet, mely mindannyiunkból ugyanazt az engesztelhetetlen haragot és azonnali tenni akarást váltja ki. A Nisshin Maru akkor kb. hét tengeri mérföldnyire volt tőlünk, ezt a távolságot a két hajó sebességének és a jégviszonyok figyelembevételével, a mai napon kb. hajnali 5 órára küzdhettük le, melyet a Yusshin Maru 1 és Yusshin Maru 3 nevű szigonyágyús hajók próbáltak megnehezíteni azzal, hogy folyamatosan keresztezték utunkat a Nisshin Marut követve. Ma hajnali 5 órakor a hídra érkezve a szakértői számítások helyesnek bizonyultak, a Nisshin Maru, kb. 50 méterrel előttünk manőverezett. A két szigonyágyús hajó pedig 100-200 méteres stabil távolságból, a hajónk mögött két oldalon, mintegy közrefogva követett bennünket. Mindhárom japán hajó folyamatosan működtette vízágyúit” – eleveníti fel a legfontosabb pillanatokat Veronika.
“A mai napon az időjárás is a kegyeibe fogadott bennünket és amint megfelelő pozícióba kerültünk, megkezdődött az akció, felszállt a helikopterünk és elindult két Zodiac gumicsónakunk feléjük. A bálnavadászok tanultak az elmúlt évek tapasztalataiból, védőhálót feszítettek ki az esetleges nem kívánt látogatásunk ellen, ami védelmet jelentett volna az átdobott vajsavbombák nagy része ellen is. Azonban, ennek az akciónak nem volt része illegális hajóra szállás és vajsavbomba átdobása sem. A Yusshin Maru 3 szigonyágyús hajó munkásai meglepetéssel fogadták gumicsónakunk fegyvertelen önkénteseit, hatalmas szögeket, golflabdákat és egyéb, ütő-szúró alkalmatosságokat tartalmazó csomagokat dobtak ki, melyek veszélyesen zúdultak a törékeny gumicsónakban egyensúlyozó társainkra” – vált keményebbre az aktivista hangja.
“Mindkét gumicsónak-csapatunk kiválóan helytállt, nem futamította meg őket a megdobálás, hosszú órákon keresztül manővereztek a hatalmas erejű vízágyú-sugarak és jégtáblák között a fagyos időjárási körülmények ellenére. Időközben egy ködös, viharos térségbe érkezve követjük a Nisshin Marut, és radarjaink szerint a Yusshin Maru 3 követ bennünket. Ebben a két napban folyamatosan bukkantak fel mellettünk csukabálna-rajok, hol néhány hátuszony, hol egy-egy sorozat páraoszlop. Tudjuk, ők itt most élvezik védelmünket, és tudjuk, a japán bálnavadászok ezt a két napot garantáltan nem tölthetik bálnamészárlással. Ameddig a Nisshin Marut, a feldolgozó hajót el tudjuk választani a szigonyágyús hajóktól, és ameddig azok követnek bennünket, addig veszteséget termelnek a bálnalobby számára és nem mészárolják a bálnákat”- mondja elérzékenyülve Veronika.
“A japán “tudományos” bálnavadász-flotta december eleje óta az Antarktisz térségében tartózkodik. Ezzel megszegték a nemzetközi környezetvédelmi szabályt, mely kimondja, hogy az Antarktisz törékeny ökoszisztémájában szigorúan tilos bármiféle üzemanyag felvétel! Az Antarktisz a természet utolsó háborítatlan területe lehetne, bálnákkal, delfinekkel, fókákkal, pingvinekkel, madarakkal halakkal és krillekkel! Ezt a csodálatos, háborítatlan régiót a japán „tudományos” bálnavadász-flotta megtévesztő „RESEARCH” feliratot viselő hajói vérrel áztatják, mely vér súlyos szégyenfoltot jelent Japán számára” – fejezi be a beszélgetést Veronika.