Posted on Hozzászólás most!

A majmoknak is vannak barátaik

A törzsfejlődés során az állatok közt kialakult legkorábbi barátságok alapja ugyanaz, mint manapság az embernél: a barátok támogatják egymást a bajban, kölcsönadnak értékes eszközöket, vagy megosztanak egymással egy-egy jó falatot.
A barátság evolúcióját kutatva német antropológusok bizonyították, hogy a korábban csak az emberi kapcsolatokra fenntartott barátság fogalma létezik az állatvilágban is – írja a New Scientist.

A németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusa, Christophe Boesch csaknem két éven át figyelte egy elefántcsontparti csimpánzhorda életét. A 44 fős csapatban voltak a csimpánzok között jó barátok, akik, bár nem voltak rokonok, táplálékot adtak egymásnak, vagy jól használható botokat, köveket engedtek át, kisegítették a másikat, ha az csetepatéba keveredett, osztoztak a legjobb hűsölőhelyeken, kurkászták a másikat, vagy akár párosodtak is egymással.
A kutatók eddig azt gondolták, hogy az ilyesfajta szívesség motivációja az állatoknál csakis az azonnali ellenszolgáltatás, elsősorban a szex lehet, ez azonban nem így van, már csak azért sem, mert a barátságos gesztusokat nemcsak ivarérett felnőtt példányoknál, hanem fiataloknál, öregeknél, azonos és ellenkező nemű pároknál is megfigyelték.
Tény, hogy az ivarérett hímek mindenekelőtt szexet vagy legalább kurkászást reméltek attól a nősténytől, amellyel kedvesek voltak, de nem feltétlenül kaptak azonnali reakciót. A statisztikák szerint a nőstények egyszerűen csak hajlamosabbak voltak azokkal a hímekkel párosodni, amelyek többször is megosztották velük zsákmányukat és kincseiket.
„A majomhorda tagjai nagyon sok időt és energiát fektettek a tárgyak és kedveskedések adásvételébe, de ami ennél is figyelemreméltóbb, az az, hogy kapcsolataik egyáltalán nem véletlenszerűek” – mondta Boesch. Az állatok figyelmükkel mindig egy-két társukat tüntették ki. Ehhez elengedhetetlen a memória képessége és az a szándék, hogy hosszú távú kapcsolatokat építsenek ki. Ezek a tartós, egymást támogató barátságok valószínűleg erősítik a horda összetartását, és segítik őket a változó körülményekhez való alkalmazkodásban, éppúgy, ahogy az az emberi társadalomban történik.
Az utóbbi években a madarak viselkedésbiológiáját kutatók is sok meglepő ismeretet szereztek. Legutóbb például kiderült, a hollók is gesztikulálnak. Csőrüket használva hadonásznak, hogy felhívják magukra egy másik madár figyelmét. Sőt különböző apró kincseket, köveket, gallyakat vagy mohát mutatnak fel, így kezdeményezve kapcsolatot egy másik nembéli hollóval. Azt már régóta tudjuk, hogy kutyákat és majmokat meg lehet tanítani a jelekkel való kommunikációra, így sok mindent tudnak közölni gazdájukkal vagy állatkerti ápolójukkal. A vadonban azonban eddig csak főemlősöknél figyelték meg a gesztikulálást, ami tulajdonképpen az emberi nyelv alapja.
Simone Pika és Thomas Bugnyar, a bécsi egyetem munkatársai hét hollópárt figyeltek két éven át a vadonban, és azt vették észre, hogy a madarak kizárólag az ellenkező neműeknek produkálják magukat, és csak akkor kezdenek ajándékokat mutogatni, ha látják, hogy a másik figyeli őket. Az apró tárgyak bemutatását és felajánlását az udvarláshoz, majd később az életre szóló kapcsolatuk megerősítésére is használják.
A holló egyébként az egyik legintelligensebb madárcsoporthoz, a varjúfélékhez tartozik, amelyeknél már eszközhasználatot is megfigyeltek korábban, épp ezért nem olyan meglepő, hogy pont a hollók képesek a „csőrjelekkel” való kommunikációra. Az egész életükön át hűséges párok a gesztikulálás mellett saját szótárat, azaz csak általuk használt hangokat is kialakítanak.
A szkeptikusabb etológusok persze kíváncsian várják, hogy azt is felmérjék az osztrákok, hogy mennyire rugalmas és széles körű a hollók taglejtéseinek tárháza. Ha néhány mozdulatuk van csupán, amelyre a fogadó fél mindig ugyanúgy reagál, akkor akármilyen fejlett kommunikációs forma is a gesztikuláció, nem sokban hasonlít a főemlősökére. Forrás: Népszabadság.hu

Posted on Hozzászólás most!

Nálatok laknak még állatok?!

Hazánk sokszínű élővilágát mutatja be a Pann-unikum, az MTV november 29-én induló új műsora. A heti sorozat az erdők, mezők, vizek és barlangok élővilágának feltérképezése mellett azzal is foglalkozik, hogyan őrizhetőek meg még meglévő kincseink.
Nem pocsékolhatnak tovább, nem élhetik fel a jövőjüket az emberek – erre akarta ráébreszteni az ENSZ a Föld lakóit, amikor 2010-et a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Éveként jelölte meg. A kezdeményezéshez csatlakozik a Magyar Televízió november 29-étől öt héten át jelentkező ismeretterjesztő sorozata, a Pann-unikum, amely a hazai biodiverzitásról ad átfogó képet.
Árulkodó jelenség, hogy bár a biodiverzitás fogalma a fajok és gének sokféleségét, az életközösségek sokszínűségét jelenti, jellemző mérőszáma mégis az, hogy az emberi beavatkozás eredményeként hány faj pusztul ki naponta. Óvatos becslések szerint legalább ötven, míg egy új faj születése ezer években mérhető – drasztikusan csökken tehát bolygónk élővilága, és már nincs sok időnk megállítani a folyamatot.
Az MTV új sorozatának epizódjaiból különböző hazai élőhelyek, így a gyepek, az erdők, a vizes élőhelyek és a barlangok élővilágának kialakulását, sokszínűségét ismerhetik meg a nézők. Az alkotók rámutatnak arra is, hogy a környező élővilág sokfélesége szinte kizárólag az embertől függ: a Pann-unikum utolsó epizódja kifejezetten a társadalom egyszerre óvó és romboló szerepét tárja fel.
“Pusztáink élővilága, amely emberi beavatkozás eredményeként alakult ki, csak újabb emberi beavatkozással tartható fenn” – érzékelteti az ellentmondásos viszonyt a műsor felelős szerkesztője, Zachar Zita. A műsor állandó szakértője, Bakó Botond ökológus a Pann-unikum első adásában aggteleki, vértesi, hortobágyi és kiskunsági példák mellett külvárosi mesterséges környezetben is bemutatja, hogyan alakulnak ki a természetes gyepek és az azokon élő állatfajok.
A sorozatban természetfilmes bejátszásokból, illetve a témával foglalkozó szakemberek – ezúttal Váczi Olivér ürgeszakértő – szavaiból ismerhetik meg a példaként felvonultatott élőhelyeket a nézők. A sorozat bemutatja a hazai természetvédő szervezetek munkáját, egyúttal játékra is biztatja a nézőket: akik helyesen felelnek az epizódok végén feltett kérdésekre, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Magyar Madártani Egyesület, illetve több hazai nemzeti park nyereményeire számíthatnak.
A válaszokat december 31-ig a pann-unikum@mtv.hu email-címre, illetve – levélben – a Magyar Televízió címére várják az alkotók (1037 Budapest, Kunigunda útja 64., Pann-unikum). Forrás: Hirado.hu