Posted on Hozzászólás most!

Az állatkínzást szigorúbban büntesse a törvény

Börtönt az állatkínzóknak! Szigorúbb szankciókat alkalmazzanak vétség és bűncselekmény esetére. Szűnjön meg az elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, rendőrség és bíróság részéről!

allatkinzas

Kérjük, hogy állatkínzás esetére szigorúbb szankciókat határozzanak meg vétség és bűncselekmény esetére. Szűnjön meg az állatkínzókkal szembeni elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, a rendőrség, és a bíróság munkájában! Facebook oldal itt.

Posted on Hozzászólás most!

Börtön a kutyakínzó nőnek

Étlen-szomjan, bezárva magára hagyta, vagyis kínozta a kutyáit egy nő Bőszénfán, Somogy megyében. Elköltözött egy másik lakásba, az állatokat pedig a régiben hagyta, és hetekig feléjük se nézett. A szomszédok hívták végül a rendőröket, hogy a kutyák keservesen nyüszítenek. Az állatvédők szerint nagyon rossz állapotban voltak. A nő 8 hónap fogházat kapott.

Posted on Hozzászólás most!

Még mindig bocsánatos bűn az állatkínzás

Hiába bűncselekmény az állatkínzás 2004 óta – ennek ellenére ma is rendszeresen hallunk elborzasztó esetekről. Minap egy Dorog melletti tanyán találtak saját ürülékükben fetrengő szarvasmarhákat és szénné égett rackajuhokat. A hasonló kirívó ügyek mellett sajnos a hétköznapok sem derűsebbek: jószágtartók zöme nem ért egyet az állatjóléti szabályok betartásával. Úgyhogy jócskán akad dolga a civil állatvédőknek és a védőrségnek, akárcsak a jogászoknak! Facebook kezdeményezés, hogy az Állatkínzást szigorúbban büntesse e törvény, az oldal itt.

Vasvillával agyonszúrt, élve megégetett kutya, hámban agyonvert igásló – ezek azok a szándékos, nagy felháborodást keltő esetek, amelyektől hangos a sajtó. Pedig nem csak ezek sértik meg a törvényt. Az állatvédők napi munkájuk során inkább tudatlansággal és nemtörődömséggel találkoznak, mint szándékos gonoszsággal.
– Sokan nem tudják, hogy ha meg is kötik a kutyát, a láncnak legalább öt méter hosszúnak kell lennie. Hogy egy nagytestű kutyának hiába adnak naponta maradékot, attól még igenis éhezhet. Nem fordítanak pénzt a kutyák ivartalanítására, azután a kölyköket az utcára dobják – magyarázza Márta Gabriella, a Kiskunhalasi Állatvédelmi Őrszolgálat munkatársa. Az egyesületként működő nonprofit állatvédő szervezet a Bács-Kiskun megyei településen és környékén „járőrözik”. – Amikor ezeket szóvá tesszük, és elmagyarázzuk, hogy ezzel megsértik a törvényt, a gazdák sokszor megköszönik a figyelmeztetést és változtatnak. Mindig akadnak, akik viszont nekiállnak veszekedni, hogy mi közünk van hozzá. Általában ilyenkor a hatósághoz fordulunk, és ez meg szokta hozni a kívánt eredményt.
A kiskunhalasi őrszolgálat kifejezetten jó viszonyt ápol a helyi rendőrökkel, ahogy a kecskeméti Menhely az Állatokért Alapítvány is – mondja Tőzsér Judit elnök. Úgy tűnik, ez a kulcsa a sikeres működésnek, ugyanis településenként változó, mennyire veszi a rendőrség komolyan ezt a problémát. Az egyenruhások feljelentés esetén kötelesek elindítani a nyomozást, de az már rajtuk múlik, mennyi energiát „tesznek” egy-egy ügybe.
Gyakoriak az értelmezési problémák is: a rendőrök nem mindig tudják eldönteni, hogy egy adott bánásmód alkalmas-e arra, hogy „az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”. Márta Gabriella egy példát említ: Mélykúton valaki a közelmúltban tizenöt kutyát mérgezett meg. Náluk ez ügyben hasonló eszközökkel folyik a nyomozás, mint egy emberölésnél – míg más rendőrkapitányságok ennél kirívóbb esetekben sem tesznek komoly lépéseket. Friss rendőrségi statisztika nem áll rendelkezésünkre, de 2009-ben az ezer körüli feljelentés harmada végződött vádemeléssel.
A civil szervezetek sérelmezik, hogy állatkínzás miatt még senki nem kapott végrehajtandó szabadságvesztés büntetést Magyarországon.
Jogászszemmel nem lehet csodálkozni azon, hogy a bíróság látóterébe kerülő elkövetőkre rendszerint felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki. A bírói gyakorlat ugyanis más ügyekben sem alkalmaz végrehajtandó szabadságvesztést olyankor, ha két évnél kisebb a kiszabandó büntetés, az elkövető először került bíróság elé, ráadásul „csak” vétségről van szó. Így tehát nincsenek tele a börtönök állatkínzókkal. Legfeljebb olyanokkal, akik egyéb bűnlajstromukat koronázták meg egy megégetett kutyával…
Szabályos útvesztő – Vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
A szabály mégsem teremt egyértelmű helyzetet. Mert ugyan már a bánásmódot is büntetni engedi, viszont rendőr legyen a talpán, aki eligazodik abban, hogy a bíróság bizonyítottnak látja-e majd a bűncselekményt úgy, hogy konkrétan az adott állat még nem szenvedett egészségkárosodást vagy nem pusztult el! A jegyző állatvédelmi bírságot szabhat ki arra, aki ugyan nem valósít meg állatkínzást, de megszegi az állatvédelmi törvény előírásait. A törvény pediglen azt írja elő, hogy a jó gazda gondosságával kell az állatot ellátni. Vagyis az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítani, amely „annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző (…) sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)”. Szóval jegyző legyen a talpán…
Állati testi sértés – Az új büntető törvénykönyv társadalmi vitájában az állatvédők amellett kardoskodnak, hogy az állatkínzásra vonatkozó szabályokon változtatni kellene. Míg a civilek egy része a büntetéseket szigorítaná, a jogászok fogalmi zavarokat küszöbölnének ki. Legrészletesebben eddig Bárándy Gergely szólt hozzá a témához. Az ügyvéd szerint először is definiálni kellene, mi az állat – ugyanis a jelenlegi magyar jogrendszer csak személyeket és dolgokat ismer, az állatot pedig dolognak tekinti. Másodszor problémásnak tekinti az állatkínzás megfogalmazását; azt javasolja, hogy az ember elleni bűncselekményekhez hasonlóan alakítsák úgynevezett eredmény-bűncselekménnyé az állatkínzást. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény akkor valósulna meg, ha bekövetkezik egy bizonyos eredmény: az állat megsérül, elpusztul. Ez nem jelenti azt, hogy amennyiben az állat nem szenved jóvátehetetlen kárt, akkor nem lehetne büntetni az állatkínzót – ugyanis a büntetőjog ismeri a kísérlet fogalmát is, ami a befejezett bűncselekménnyel szinte azonos megítélés alá esik. Emellett – hasonlóan az ember elleni bűncselekményekhez – lehetnének minősített esetek, mint az aljas indokból vagy az állatnak jelentős szenvedést okozva történő elkövetés.
Túl szapora cicák – Nemcsak az ebek sínylik meg a felelőtlenséget: hazánkban a becslések szerint kétmillió kóbor macska él, de az emberek keveset tesznek a fölös szaporulat ellen – derült ki a Friskies nemrégiben végzett felméréséből. Az USA államaiban a cicák 88 százaléka, Nyugat-Európában pedig háromnegyede ivartalanított – nálunk ez az arány csak 20-25 százalék.
Lakatos Gabriella, az ELTE etológusa szerint nem kell attól tartani, hogy az ivartalanítással elvész a macskákból a kalandvágy és a vadászösztön. Az agresszió ugyan csillapodhat, de a macskatermészet nem sérül. Állatorvosok szerint az sem igaz, hogy a műtéten átesett cica lusta, kedvetlen és kövér lesz. Az Amerikai Egyesült Államokban a túlzott szaporulatnak úgy próbáltak gátat vetni, hogy a vadon kószáló macskákat befogták, majd ivartalanították, s így engedték újra szabadon. Nálunk azonban sajnos még az is dívik, hogy a nem kívánatos kutya- vagy macskakölyköket zsákba teszik vagy vízbe fojtják, hogy megszabaduljanak tőlük.
Két élet egy csapásra – A menhelyek állandó telítettsége miatt az állatvédők arra biztatnak: aki négylábú társra vágyik, menhelyről válasszon, mert ezzel két életet is megment. Azét az állatét, amelyet hazavisz, és azét is, amely átmenetileg bekerülhet a megürült helyre, és így esélye nyílik rá, hogy előbb-utóbb szerető otthonba kerülhessen. Forrás: Szabadföld.hu

Posted on Hozzászólás most!

Brutálisan agyonverte kutyáját

Jogerősen négy hónap fogházbüntetésre ítélték azt a férfit, aki szétverte kutyája fejét, majd elásta a tetemet. A tapolcai H. R. még 2010. elején szerzett egy keverék szuka kutyát, amelynek a súlya időközben elérte a 30 kilót. Az ebet a ház udvarán szabadon tartotta, a szükséges oltásokat nem adatta be az állatnak. A 36 éves férfi tavaly november 6-án délután azt tapasztalta, hogy a csahos hírtelen támadóvá, agresszívvá válik a környezetében lévő emberekkel, ezért egy fejszével háromszor úgy fejbe verte, hogy az eb beledöglött a sérüléseibe. A kutyát ismeretlen helyre vitte, majd a gyilkos szerszámmal együtt eltemette. Ez idő alatt élettársa az udvaron lévő vérfoltot igyekezett eltűntetni, ami nem sikerült, így ismerőseik azonnal rájöttek, hogy valami baj történt… H. R. a bíróság előtt azt állította, hogy nem követett el bűncselekményt, mondván neki ehhez joga volt. Arról beszélt, hogy a kutya először élettársára támadt, majd ellene fordult, ezért önvédelemből agyonütötte. Hozzátette, az Iza névre hallgató kutyája hirtelen agresszívé vált, szerinte megveszett. Ezzel szemben az állatorvos azt mondta, hogy a veszettség kialakulása hosszú folyamat, ahhoz folyamatos, hosszabb idejű állapotromlás vezet. A tapolcai bíróságon dr. Szabó Zoltán állatkínzás vétsége miatt a vádlottat négy hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte. A döntést kedden a Veszprémi Törvényszék jogerőre emelte. Forrás: naplo-online.hu

Posted on Hozzászólás most!

Eltörte az őz nyakát a 14 éves fiú

Egy 14 éves kunszentmiklósi fiút állatkínzásért és lopásért állítanak bíróság elé csütörtökön.
A múlt héten Tasson, a Darányi Ignác Vadásztársaság területén egy agárral megfogatott egy őzet. A kutya elejtette a vadat, aminek nyakcsigolyáját a fiú törte el. Szemtanúja volt az eseménynek egy férfi, aki értesítette a kunszentmiklósi rendőrkapitányságot. A zsaruk a Móra Ferenc utcában, a vasúti átjáró mellett fogták el a véres és állatszőrös ruházatú fiút, akinek kerékpárján, egy zsákban lapult a zsákmány.
A fiú a Kecskeméti Városi Ügyészség szerint megszegte a a vadászatról szóló törvényt, mert az őzsutát tiltott módon, az állat megkínzásával ejtette el. Az ügyet gyorsított eljárásban, vádirat benyújtása és tárgyalás kitűzése nélkül, bíróság elé állítás keretében szeretné az ügyészség lezárni. Az ifjú orvvadász egyébként idén már kapott megrovást a vádhatóságtól állatkínzás miatt – írja a Baon.hu

Posted on Hozzászólás most!

1,7 millió forintba került a domaszéki orvvadászat és az állatkínzás

Tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadászott Domaszéken két szegedi férfi – írtuk nemrégiben. A Szegedi Városi Bíróság társtettesként elkövetett lopás és – tettesként, illetve bűnsegédként – elkövetett állatkínzás vétségében mondta ki bűnösnek a két vádlottat, s ezért 150 ezer, illetve 220 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta őket, valamint meg kell téríteniük 908 ezer forint bűnügyi költséget, 400 ezer forint kártérsítést és 24 ezer forint eljárási illetéket kell fizetniük.
Az eset szálai 2008 októberébe nyúlnak vissza. A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlott, J. Antal, illetve Sz. István, egy ismert szegedi cég igazgatója 2008-ban érvényes vadászengedéllyel és vadászfegyverre kiadott érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, mindketten a Dorozsma-Domaszék Vadásztársaság tagjai voltak – írja a lap. 2008. október 22-én az elsőrendű vádlott magához vette engedéllyel tartott vadászlőfegyverét és a másodrendű vádlott társaságában, az annak tulajdonát képező terepjáróval sötétedés után, este 7 óra körül az Alföldi Golf Klub, illetve az M5-ös és az E75-ös számú út által határolt, napraforgóval ültetett területre hajtottak. A gépkocsit a másodrendű vádlott vezette, míg az elsőrendű vádlott a gépkocsi szivargyújtójáról üzemeltetett kézi reflektorral próbálta bevilágítani a gépkocsi körül lévő területet. A vádlottak őzeket észleltek, ezért a másodrendű vádlott a gépkocsit leállította, azonban a gépkocsi távolsági fényszóróit égve hagyta, ezzel bevilágítva a gépkocsi előtti területet. A vádirat szerint ezt követően az elsőrendű vádlott vadászfegyverével a bevilágított területre három célzott lövést adott le, amelyből kettő célt ért és a lövések kettő őzbakot terítettek le, az állatok azonnal kimúltak. Az őzbakok a Domaszéki Földtulajdonosok Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságának tulajdonát képezték.
A vádirat szerint ezt követően a vádlottak az állati tetemeket a terepjáróba pakolták és azokkal a másodrendű vádlott tanyájára hajtottak. A vádlottak a tetemeket az autóból kivették és az egyiket elkezdték kizsigerelni, feldarabolni, amikor rendőrjárőrök jelentek meg a tanya udvarán és felszólították őket tevékenységük abbahagyására, melynek eleget tettek.
A vadászati törvény a vad és élőhelyének védelme érdekében tiltja az úgynevezett vadászati tilalmi időben – ami őzbak esetében szeptember 30. és április 15. napja közötti időtartam – a vadászatot. Emellett a törvény a vadászat rendje megsértésének minősíti a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát 1 órával követő és a csillagászati napkeltetét 1 órával megelőző időpontok közötti vadászatot. A kérdéses napon a csillagászati napnyugta 16 óra 42 perckor volt. Emellett a törvény értelmében a vadászat rendjének megsértésének minősül az őzre történő vadászat esetén az 1000 Joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel történő vadászat is. A vádlottak ezen jogszabályi előírások megsértésével ejtették el az őzbakokat.
A Szegedi Városi Bíróság az elsőrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűntettében bűnösnek találta és 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűnsegédi bűnrészeseként találta bűnösnek és 220 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezen felül a bíróság ítélete szerint a vádlottaknak 400 ezer forint kártérítést kell fizetniük a domaszéki Széchenyi Zsigmond vadásztársaságnak, valamint meg kell téríteniük 908 ezer forint bűnügyi költséget, és be kell fizetniük 24 ezer forint eljárási illetéket. Kádár József Gábor bíró indoklásában többek között elmondta: a vádlottak tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadásztak. Közölte: életszerűtlen, amit az elsőrendű vádlott előadott, miszerint a saját tenyészetéből hozott két, összekötözött őzet, azokat furikázták a terepjáró platóján egy-másfél óráig, miközben a vádlottak elmondása szerint a rókákat hajkurászták, majd a másodrendű vádlott tanyáján közelről fejbe lőtték az állatokat. A genetikus szakvéleménye szerint a platón és az autóban talált vérnyomok megegyeztek a napraforgótáblában elejtett őz vérével, ugyanis az utóbbi helyen is találtak vérnyomokat.
A bíró elmondta: a vádlottak utólag próbálták menteni magukat a felelősség alól, ami nem vezetett eredményre. Kádár József Gábor bejelentette: az ügy jogerős lezárása után magánokirat-hamisítás miatt eljárást indít az elsőrendű vádlott ellen. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, míg a vádlottak és ügyvédjük felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős – írja az Agromonitor.hu

Posted on Hozzászólás most!

Stohl egy Esély nevű lovat kapott ajándékba

Esélyt nevű lovat kapott Stohl – Stohl Andrást a névnapján lepte meg egyik rajongója egy lóval. A népszerű színész egy kecskeméti lánytól kapta a különleges ajándékot, amit egyik barátja istállójában tart. Az állat neve beszédes, ugyanis az Esély névre hallgat.
– Egy kecskeméti család lányáé volt a ló, tudták, hogy nagyon szeretek lovagolni, szenvedélyem, gyógyszerem a családom után a természet. Úgy gondolták: lelkileg sokat segítene rajtam, ha egy saját lovam lehetne. Névnapomon csörrent meg először a telefonom: „annyi sarat dobáltak önre, hogy szeretnénk kifejezni szeretetünket” – mondta egy ismeretlen férfihang.
Először viccnek, rossz tréfának véltem, de kérték, hogy menjek fel a internetre és nézzem meg az ajándékom, amit el is hoznak nekem Fótra. A hat éves lónak még csikó korában adták ezt a nevet – mesélte a Blikknek Stohl, miközben lecsutakolta az állatot.

– Már akkor megszületett az én Esélyem, amikor még fogalmam sem volt a létezéséről. Barátaimat kérdeztem, hogy mit tegyek. Mind furcsa, különös jelnek gondolták, amit tetézett, hogy éppen volt egy üres hely az egyik ismerősöm lovardájában. Így az új jövevény „ellátását” is ajándékba kaptam – tette hozzá Stohl, aki persze az önfeledt lovaglás mellett nem felejti el azt sem, hogy hamarosan újra bíróság elé kell állnia tavaly májusi, súlyos közlekedési balesete miatt és megvan az esély arra, hogy az elsőfokú ítélet után ezúttal is letöltendő börtönbüntetést kap.
A színész a Blikknek bevallotta: azóta rengetegszer átgondolta az életét, már belátja, hogy számtalan jelet, figyelmeztetést, de esélyt is kapott a változtatásra. A legnagyobbat tíz éve, amikor szintén ittasan egy fának hajtott és napokig kómában volt.
– Szinte halálos sérülésekből raktak össze az orvosok, akkor újraszülettem, de idővel elfelejtettem micsoda ajándékot, esélyt kaptam akkor.
Figyelmeztetett édesanyám is, hülye voltam, mert nem hallgattam rá. Biztos vagyok benne, hogy a sors az utolsó lehetőséget adta meg, – függetlenül attól, hogy milyen büntetést szabnak ki rám – olyan lelki változást élhettem át, ami véglegesen megváltoztat. Egészen más dolgok váltak számomra fontossá, mint eddig – mondja a sorsát eldöntő ítéletre váró színész, aki csak a neve miatt fogadta el a különleges ajándékot. Forrás: TV2, Blikk.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyavér – Aranyi Péter

Létezik egy állatvédelmi törvény, mely lehetővé teszi, hogy börtönbe kerüljön az, aki állatkínzást követ el, az eddigi gyakorlat azonban azt mutatta, hogy vagy felfüggesztett börtönt, vagy pedig pénzbírságot kapott az elkövető. A büntetés mértéke Uniós viszonylatban nem magas, hiszen mintegy 150 ezer Forint ( 550 euró), míg a szomszédos Szlovéniában ez akár 60 ezer euró is lehet. Most módosítana a kabinet, hogy növelje a szigort, az emberi felelőtlenséget azonban nem képes kezelni a törvény és úgy tűnik, nem is várják el tőle.
Ha egy kóbor kutyát látunk az utcán, mely borzosan, lefogyva, éhesen odasétál hozzánk, általában összeszorul a szívünk, akinek pedig lehetősége akad végig menni egy menhely folyosóján azzal a tudattal, hogy csak egyet menthet meg az elaltatástól, annak minden bizonnyal rettentő nagy emberutálata támad. Becslések szerint Magyarországon több mint 2,5 millió kutya él, melyből 100 ezer gazdátlan. Szankció pedig van arra is, ha egy állatot utcára tesznek, azonban gyakorlatilag soha, semmilyen esetben nem kapott büntetést az ilyen elkövető. Mire lenne elég egy törvénymódosítás?
A jelek szerint csak tűzoltásra. A május végén lezárult vitában többek között az ebadó, az állatkínzásért kiszabható bírság emelése és egy nagyon lényeges pont, az emberre veszélyes kutyák tartásának szigorítása került szóba. A törvény alkotói szerint az elmúlt években megszaporodtak az ember elleni, akár maradandó sérülést okozó kutyatámadások. Ezt küszöbölnék ki a „veszélyessé nyilvánított” kutyák tartásának szigorításával, illetve az ebadó bevezetésével, mely főként azokat érintené, akik egynél több négylábút tartanának otthon.
Bár a kollektív társadalmi tudat egyre élénkebben ítéli el az állatkínzást, mégis, így az ezredforduló után egy évtizeddel olyan a helyzet, mintha a középkorban élnénk. Az emberek túlnyomó része nem áldoz kutyaiskolára, de még arra sem, hogy magát valamilyen szinten képezze a kutyatartásról. Az „ember leghűségesebb barátja” sok esetben kerül az utcára, ha valaki megunja, vagy ha éppen egy kis magatartászavarral küszködik.
Szép és nemes dolog mindkét oldalt nézni, a törvényi szigorítás azonban nem tud helyettesíteni egy át fogó társadalomnevelő programot, mely felelősségteljes tulajdnosokká tenné a jelenlegi illetve jövendőbeli kutyatartókat. Ha már odáig eljutottunk az evolúció során, hogy gyermekeinket nem tesszük ki egy hegycsúcsra (lsd. Taigetosz), akkor illene felfogni, hogy egy ebbel sem elehet hasonlóképpen viselkedni.
Érdemes lenne inkább a törvényalkotóknak elgondolkodni egy kutya és/vagy állattartó jogosítvány bevezetésén, mely lehetővé tenné, hogy az állat-, vagy kutyatartók megtanulják az alapvető viselkedési normákat a négylábúakkal szemben. Ennyivel tartozunk nekik, illetve egymásnak. Forrás: Melano.hu

Posted on 1 hozzászólás

A bíróságon sem bánta meg tettét a lógyilkos

Juhász Gyula: Ember, állat 1925 – (Felhő emlékére 2011)

Egy lovat vert egy ember a Tiszánál,
Szelíd sömlyék közt, borús ég alatt.
Szegény, vert állat nyerített s a száján
A hab fehérlett és a gondolat
Az ember vak agyában csak derengett.
Szegény vak ember, míg te egyre verted
Szegény lovat, én sírtam tehetetlen
S az égre, földre néztem és kerestem
Az Istent, aki jó, aki hatalmas,
A megváltásra gondoltam. Kereszten
Halt Krisztus. S győz az ostor, dárda,
kardvas.

– Csak azt sajnálom, hogy nem hagyták ott Felhő tetemét, akkor feldarabolhattam volna és odaadhattam volna a macskáimnak meg a kutyáimnak – fejtegette rezzenéstelen arccal Sz. László (57) a budaőrsi bírósági tárgyaláson.
Ahogyan arról beszámoltunk, a férfi tavaly nyáron hidegvérrel szúrta le a nála bértartásban lévő herélt lovat, annak 16 éves gazdája előtt. Egy ideig bújkált is.
Zombori Petra (16) Felhő tulajdonosa, ugyanis sérelmezte, hogy László nem megfelelően tartja lovát, ezért akarta elvinni tőle. Az Indiánnak becézett férfit erre elöntötte a méreg és egy 20 cm hosszúságú tőrrel lemészárolta a védtelen állatot. Brutális tettét azonban egyáltalán nem bánta meg.
– Azt mondok, amit akarok! Azért szúrtam le Felhőt, mert az aznapi túra után nagyon kifáradt, ráadásul napszúrást is kapott. Öreg is volt, amúgy is meghalt volna – magyarázta László, hozzátéve: mivel az övé nem lehetett a ló, ezért nem akarta, hogy Petráé legyen.
A fiatal lány sokáig képtelen volt feldolgozni hűséges társa elvesztését. Anyukája végső elkeseredésében pszichológushoz vitte lányát.
– A borzasztó eset után Petra sokáig egyáltalán nem akart lovagolni. Hiába ült fel bármilyen lóra, az nem Felhő volt. Az is előfordult, hogy miközben egy másik lovon lovagolt hirtelen sírógörcsöt kapott – idézte fel a nehéz napokat Gabriella (43), az édesanya. – Végső elkeseredésemben már szakemberhez fordultam, ő segített Petrának, hogy feldolgozhassa a traumát.
A kegyetlen állatkínzót az állatvédők is feljelentették, ebben az ügyben már meg is született az ítélet, ám László csak gúnyosan nevetett ezen. A lógyilkost mindössze 10 ezer forintra bírságolták, amiért minősíthetetlen körülmények között tartotta másik három lovát.
– Százezrek helyett csak 10 ezer forintot kellett fizetnem a rossz tartási körülmények miatt – vigyorgott a férfi, akinek kertjében állítólag több lótetem is el van ásva. – Ennek a tárgyalásnak is örülök, legalább hoz némi izgalmat az életembe.  Forrás: Blikk.hu, Állatvilág.net

Posted on Hozzászólás most!

Elnémította Stohlt a súlyos ítélet

Enyhébb büntetésben reménykedett Stohl András, akit tegnap első fokon két év négy hónap letöltendő börtönre ítéltek. A színész egy éve ittasan okozott balesetet.
A Budakörnyéki Bíróság zsúfolásig megtelt, legnagyobb termében hamar kiderült, hogy Stohl András nem számíthat sok jóra, mert a baleset egyik áldozata, a 77 éves Kaincz Pál a szakértői vélemény szerint maradandó sérüléseket szenvedett. Bicegve érkezett a tárgyalóterembe, és Stohl leszegett fejjel hallgatta a tanúvallomását.
– Fáj a lábam, nem tudom terhelni. Amikor elmegyek a templomba, ott a haverok, a fiúk mindig mondják: Pali bácsi még mindig sántít. A baleset óta az egész család ideges, nyugtatókat, fájdalomcsillapítókat szedek. Hetente négyszer járok gyógytornára – olvasta fel előre megírt szövegét az idős férfi, majd a bíró kérdéseire elmondta: – Természetesen kérünk kártérítést, nagyon sok fizetnivalónk van, azóta sincs kocsink. Megműtöttek, a lábamba beépítettek egy sínt, s addig benne is marad, amíg a bakancsot fel nem dobom – magyarázta, miközben látszott rajta, állni is nehezére esik. Majd Stohlhoz fordult, aki bocsánatot kért tőle.
– Mit tudjak csinálni, elfogadom. Ő is ember – mondta a bíró kérdésére, majd hozzátette: – Jobb lett volna, ha soha nem is találkozunk.
A perbeszédben az ügyész letöltendő börtönt kért Stohlra, ügyvédje pedig minél enyhébb büntetést.
– Rettenetesen sajnálom, hogy egy ilyen bűncselekményt elkövettem, hogy ilyen súlyos sérüléseket okoztam. Úgy érzem, hogy a tetteimért felelnem kell – szedte össze gondolatait egyre halkuló hangon a színész, aki ekkor már tisztában lehetett vele, hogy súlyosabb büntetésre számíthat, mint amiben addig bízott.
Ezt később igazolták az elsőfokú ítéletet ismertető bíró, dr. Léhmann Zoltán szavai.
– Stohl András vádlott bűnös ittas állapotban járművezetés bűntettében. Ezért őt a bíróság kettő év négy hónap börtönre, öt év gépjárművezetéstől való eltiltásra és három év közügyektől eltiltásra ítéli – közölte a bíró, majd hozzátette, hogy Stohlnak összesen 650 965 forint bűnügyi költséget is meg kell térítenie az államnak.
Az indoklásból kiderült, hogy enyhítő körülményként értékelték Stohl beismerő vallomását, igaz, ez csak akkor lett teljes, amikor a bizonyítékok is előkerültek vele szemben, valamint azt, hogy három gyermekről gondoskodik, bocsánatot kért az érintettektől és Kaincz Pál maradandó sérülései enyhe fokúak. Súlyosbította viszont az ítéletet, hogy Stohl ittasan vezetett, s közel 120 kilométeres sebességgel hajtott, négy órán át ittasan ült a volánnál, elhagyta a helyszínt, a felelősséget is megpróbálta másra hárítani, büntetett elő – életű és további három könnyű sérültje volt a balesetnek.
A színész-műsorvezető búskomoran hallgatta végig az ítéletet, amit az ügyész tudomásul vett, Stohl pedig bejelentette: fellebbez. Noha az RTL Klub sztárja számos alkalommal megjegyezte, vállalja tette következményeit, s ő maga „kérte”, hogy a sajtót ne tiltsák ki a tárgyalásról, ám a súlyos elsőfokú ítélet a jelek szerint lesújtotta. Kérdésünkre csak ennyit közölt:
– Továbbra sincs mit mondanom – majd sietve, meggyötört arccal távozott a bíróságról.
Császár Előd példája ad erőt: Nagy érdeklődést váltott ki a Bors néhány napja megjelent írása, amelyben arról számoltunk be, hogy Stohl András védelmét az a Péchy Kristóf látja el, aki anno Császár Elődét. A énekest halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt első fokon egy év letöltendő fogházra ítélték, másodfokon másfél évet kapott, aminek letöltését azonban három év próbaidőre felfüggesztették. Úgyhogy Stohlnak lehet még reménye, igaz, Császár Előd büntetlen előélettel állt a bíróság elé.
Stohl Andrást is érintő bejegyzések: A vadász öl! – Stohl vadászata miatt nyomoznak – Bodrogi Gyula idén is öldöste az állatokat – Bodrogi védi Stohlt, egyik állatgyilkos a másikat – Stohl András tilosban, élvezetből szarvasbikát ölt – Stohl Afrikában állatokat gyilkolhat? – Stohl András Afrikába megy állatokat ölni – Stohl fegyverét elkobozták, amellyel rengeteg állatot ölt meg – Stohl András tiltott éjjellátóval vadászta a vadakat – Stohl András állatokon embereken tipor át videó – Stohlt hogy érdekelnék az állatok, ha a baleset sérültjei se érdekelték – Stohl András nem csak agyonlőtt vadakat hagy maga után – Stohl András kedvtelésből állatokat öl