Posted on Hozzászólás most!

A BP élve elégeti a teknősöket és halakat

Egy hajóskapitány, akik a Mexikói-öbölben a teknősök megmentésén dolgozik, azt állítja látta, hogy a BP hajói élve elégetnek teknősöket és más állatokat.
Mike Ellis kapitány azt mondta egy interjúban, de más források is megerősítették, hogy a BP az olajmentesítés során úgy jár el, hogy két hajó közé kifeszítet tűzálló „hálóba” gyűjtik az olajat, majd meggyújtják. Akármi kerül bel, akár teknős, azt is elégetik.
A kapitány állítása szerint a legtöbb teknős, amit látott veszélyeztetett fajba tartozik:

Posted on Hozzászólás most!

Szinte lehetetlen segíteni az olajjal borított madarakon

Összetett, gyakran komoly dilemmáktól terhes feladat segíteni az olajjal borított madarakon a Mexikói-öbölben, az amatőr állatvédők sokszor több kárt okoznak, mint amennyit segítenek – állítják szakértők. A Deepwater Horizon nevű olajfúró platform április 20-i felrobbanása és az azt követő olajszivárgás az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját idézte elő. A Mexikói-öbölben történt szerencsétlenség egyik közvetlen következménye az itt élő madarak olajjal való beszennyeződése.
Számos állatvédő próbál segíteni az állatokon, ez azonban nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnhet, a jó szándék sokszor nem elegendő – figyelmeztet Michael Seymour, Louisiana állam vad- és halgazdálkodási minisztériumának ornitológusa. Elmondása szerint az egyik legnagyobb gondot a madarak befogása jelenti. Sokszor ugyanis az olajréteg nem elég vastag ahhoz, hogy meggátolja a madár elrepülését, ezért szó szerint ki kell fárasztani az állatot. Szintén nehézséget okoz a madarak félénksége: egy kolónia megközelítésekor több száz riadt szárnyas szállhat fel, hátrahagyva fiókáit és tojásait a tűző napon. A tojásokra – jó szándékuk ellenére – az amatőr állatvédők is veszélyt jelenthetnek, akik egyetlen olajos madár megmentéséért olykor átgázolnak egy madártelepen, kárt téve a fészkekben, tojásokban – hívja fel a figyelmet Seymour.
A szakértő szerint még ha egy olajjal borított fiókát óvatosan be is tudnak fogni, elképzelhető, hogy szüleitől való elválasztása miatt sohasem tanulja majd meg azokat a készségeket, amelyekre szüksége lesz az önálló élethez. Ha enyhén szennyezett felnőtt állatot fognak be, az pedig azt jelenti, hogy őrizetlenül maradnak a hátrahagyott tojások, fiókák. A jó döntés így sokszor az, hogy nem avatkoznak be, hanem bíznak abban, hogy a madár meg tudja tisztítani magát – összegzi az amerikai ornitológus.
Tovább nehezíti a mentési erőfeszítéseket, hogy az érintett partszakasz egyes részei nehezen járhatók: a mangrove-gyökerek között három méter megtétele akár fél órába is telhet, sok helyen nincs szilárd hely, ahol az ember megvethetné a lábát. A madaraknak ezenkívül remek búvóhelyet jelent a kusza gyökérzet – többek között éppen ezért számít a terület kedvelt költőhelynek.
Eddig összesen mintegy 530, olajjal borított madarat fogtak be és tisztítottak meg időben, ezeket később remélhetőleg vissza tudják majd ereszteni a vadonba. További 725 madártetemet gyűjtöttek be bizonyíték gyanánt.
Michael Seymour elmondása szerint a legnagyobb veszély azokat a madárfajokat fenyegeti, amelyek már az olajszennyezés előtt is a kihalás szélén álltak. Közéjük tartozik a barna gödény, Louisiana címermadara is, melyet az 1970-es években kis híján kiirtottak a DDT nevű rovarirtószer káros hatásai. A szer betiltása és különböző támogató programok révén a faj helyzete újra stabilizálódott, tavaly novemberben le is lehetett venni a veszélyeztetett fajok listájáról. A barna gödények most újra kettős veszélyben vannak: az olaj mellett azok a vegyszerek is károsak rájuk, melyeket az olaj felbomlasztására használnak.
A parttól mintegy 84 kilométerre található olajkútból eredő szivárgást továbbra sem sikerült teljesen leállítani.

Posted on 1 hozzászólás

Olajban fuldoklanak a madarak a Mexikói-öbölben

Hosszú ideje féltek tőle, és most be is következett, a Mexikói-öböl olajkatasztrófájának bizonyítékaként madarak és egyéb állatfajok fuldokolnak az olajban! Az amerikai Vadvédelmi és Halászati Szolgálat szerint több mint ötszáz madarat találtak elpusztulva, és több mint nyolcvanat, melyet megmentettek. Amennyiben az olaj ömlését nem sikerül megfékezni, a madarak igen sokáig veszélyben lesznek.
Múlt héten olajos madarakat fedeztek fel a Grand Isle partjánál. Az olaj meggátolja, ahogy a tengeri madarak tollai vízhatlanok maradjanak. A kutatók szerint a víz, a levegő, a nap mind átjut a tollazaton, melyeknek elvileg nem kellene elérniük a madarak bőrét. Az állatok a Grand Terre Islanden is a túlélésért harcolnak. Pelikánok ragadtak olajfoltokba, mások alig mozognak. Amikor megmentik őket, még akkor is harcolnak.
Múlt csütörtökön a szolgálat jelentése szerint, a Fort Jacksonnál lévő menedékben 66 olajos madarat kezeltek, 22-őt elengedtek, de nem az öbölben. A probléma, hogy más fajok még mindig ott vannak. A kutatók előrejelzései szerint az olaj Florida körül terjeszkedik a keleti part felé, és az Atlanti-óceán felé közelít. Az olajba ragadt madarak, mintha szó szerint belefagytak volna az anyagba. Az olajos állatok elpusztulhatnak azért, mert túlságosan fáznak, vagy túlhevülnek, mivel a nyersolaj gátolja azon természetes olajokat, melyek vízhatlanná teszik tollazatukat. Emiatt érzékeny bőrük ki van téve a hőmérsékleti szélsőségeknek. Még a relatíve mérsékelt öbölbeli vízben is elpusztulhatnak a hipotermia miatt – mondja Ken Rosenberg, a Cornell Ornitológiai Laboratórium kutatója. Emellett megfulladhatnak.
A barna gödény – mely Louisiana állam szimbóluma – most a halál ikonja is lett, nemcsak a képeken látható madarak, hanem valószínűleg több ezer észrevétlen társuk számára is. Rosenberg szerint, ha már olajjal borított madarakat látnak, akkor feltételezni lehet, hogy nagyon sok egyed pusztul el. „Szó szerint jelzői annak, mi zajlik az egész ökoszisztémában.”
Egyes madárfajok, különösen azok, melyek az ingoványokban rejtőzködnek – mint a kelepelő guvat, a tengerparti verébsármány és a floridai réce – valószínűleg nem kerülnek olajjal borítva lencsevégre. Egyszerűen észrevétlenül eltűnnek – mondják a kutatók

Posted on 1 hozzászólás

A BP már majdnem 1 milliárd dollárt fordított a kárelhárításra

Egymilliárd dollárhoz közelít annak az összegnek a nagysága, amelyet kárelhárításra fordított a BP a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa után. Pénteki jelentések szerint a katasztrófa fő felelősének tartott cég eddig 930 millió dollárt költött a katasztrófaelhárítási műveletekre, a mélytengeri szivárgás csökkentését, illetve megszüntetését célzó kísérletekre, a víz alatt és a felszínen felgyülemlett szennyeződés eltakarítására, a partok védelmére, valamint a kártérítésekre. Az olajvállalatnak eddig naponta 24 millió dollárjába került a katasztrófa. A cég átlagos napi profitja tavaly 45 millió dollár volt.
Az olaj az április 20-án történt platformrobbanás óta, már 39. napja folyik a tengerbe. A tengerentúli sajtó az amerikai történelem legsúlyosabb olajszennyeződéséről beszél, miután az amerikai földtani intézet előző nap közölte: úgy becsülik, hogy már 17-39 millió gallon (64-147 millió liter) olaj ömlött ki a kútból. Az intézet szerint eddig naponta átlagosan 12-19 ezer hordó (1,9-3 millió liter) olaj ömlött a vízbe az 1500 méteres mélységben.
A CNN tudósítása szerint a nyersolaj péntekig már 240 kilométeres partszakaszt szennyezett be Louisiana államnál. Súlyosan sérül a mocsárvilág törékeny élővilága, sűrű, nyúlós olaj borítja a növényeket és az állatokat. Obama újból a Mexikói öbölbe látogatott
Ismét látogatást tett a Mexikói-öböl térségében az amerikai elnök, hogy tájékozódjon a katasztrófaelhárítási műveletekről és felmérje a károkat.
Barack Obama másodízben utazott délre az április 20-i platformrobbanás óta; Louisiana államba érkezett egy 3 órás látogatásra. Megszemlélte az olajipar egyik központja, Port Fourchon közelében lefektetett tengeri olajgátakat. Az ottani partvidék egy részét már sűrű olaj borítja. Tony Hayward, a BP vezérigazgatója az NBC televízióban azt mondta: a szivárgás elfojtását célzó, szerdán megkezdett művelet “némi sikert” mutat, de a végkimenetel még bizonytalan, további 48 órára lehet szükség, hogy megállapítsák eredményességét.

Posted on 6 hozzászólás

Olajkatasztrófa a Mexikói öbölben, állatfajok halhatnak ki

James Cameron, a Titanic és az Avatar című filmek rendezője felajánlotta magán tengeralattjáróit ahhoz, hogy meg lehessen szüntetni a mélytengeri olajszivárgást a Mexikói-öbölben. A rendezőnek – aki néhány éve a Mélység szülöttei címmel készített háromdimenziós dokumentumfilmet a mélytengerek állatvilágáról – a Titanic forgatása óta vannak saját tengeralattjárói. A hollywoodi sztár felajánlotta a British Petroleum (BP) cégnek – amely a Louisiana állam partjaitól 80 kilométerre délre fekvő, április 20-án felrobbant, majd elsüllyedt olajfúró platformot üzemeltette -, hogy szükség esetén át lehetne szállíttatni a Mexikói-öbölbe a jelenleg az oroszországi Bajkál-tóban levő tengeralattjáróit. A BP 12 távirányítású mélytengeri robotjárművel igyekszik különféle módszereket alkalmazva megszüntetni a szivárgást. Egyebek között megpróbálják megjavítani az olajkút végén a tengerfenéken levő kitörésgátló szerkezetet, amelyet nem sikerült aktiválni a robbanás óta. A robotkarokkal felszerelt, a tenger felszínén levő hajókról irányított járművekkel eltávolították a kitörésgátló egyik irányítópaneljét és megjavították a kábelezés egy részét. A BP a szivárgás megszüntetésének egyik lehetőségeként azt tervezi, hogy a szemeteskonténer nagyságú robotjárművek segítségével eltömíti a kút végén levő kitörésgátlót, aljába golflabdákat és autógumidarabokat, felső részébe cementet fecskendeznének. A torony felrobbanása. Becslések szerint már több mint 4 millió gallon (15 millió liter) nyersolaj ömlött a tengerbe, súlyos környezeti katasztrófával fenyegetve a part menti államokat. Több állatfaj kihalhat.
Az olajvállalat eddig nem élt Cameron segítségével, amelyet a BP szóvivője “valóban nagylelkű felajánlásnak” nevezett. Cameron tengeralattjáróival emberek is a mélybe ereszkedhetnének, a BP azonban közölte, már felvették a kapcsolatot az amerikai védelmi minisztériummal arra az esetre, ha ilyen járművekre lenne szükség.
A BP egyébként már egész hajóhadat, 5500 vízi járművet irányított a térségbe a mentési és tisztítási munkálatokra. A kárelhárítást egy kis légiflotta is segíti. A BP munkáját az amerikai szövetségi hatóságok, a parti őrség mellett a rivális ExxonMobil és Chevron olajtársaság is segíti.
A British Petroleum társaság által közreadott kép, amelyen nyersolaj ömlik ki egy tenger alatti csőből. Az olajcég mélytengeri robotok segítségével egy 15 centiméter átmérőjű csövet kísérelt meg bevezetni a szivárgó 53 centiméteres sérült vezetékbe

Posted on 1 hozzászólás

Naponta kétszázezer hordó olaj ömlik a tengerbe

Nem csak az állatfajok, az emberek megélhetése is veszélybe került a Mexikói-öbölben, miután a terjedő olajfolt miatt a parton betiltották a halászatot. A British Petroleum (BP) bejelentette: megtéríti az amerikai partoknál okozott kár elhárítási költségét. Egyes szakértők szerint ez akár 5 milliárd dollár is lehet.
Becslések szerint naponta kétszázezer hordó olaj ömlik a tengerbe, emiatt majdnem húszezer négyzetkilométeres területen betiltották a halászatot és több állatfaj is veszélybe került. A Mexikói-öböl a teljes amerikai halfogyasztás 20 százalékát adja. A halászat évi majd 2 milliárdos bevételt jelent. „Nem tudjuk, hogy hosszútávon mi lehet ennek a nagy olajfoltnak a következménye, de azt tudjuk, hogy amikor egy olajfolt az élővilággal találkozik, akkor az olaj győz” – nyilatkozta Larry Schwager, a Nemzeti Vadvédelmi Szövetség munkatársa.
A BP vezérigazgatója közölte, hogy teljes mértékben vállalják a felelősséget az olajfoltért, és megtérítik a kárelhárítás költségeit. Egyes szakértők szerint ez akár 5 milliárd dollárjába is kerülhet az olajtársaságnak. „Ami felmondta a szolgálatot, az az olajkút fő biztonsági berendezése. Sok gát van beépítve, és az egész úgy van megtervezve, hogy ilyesmi ne forduljon elő. Ilyen hibára még nem volt példa az olajiparban” – közölte Tony Hayward, a British Petroleum vezérigazgatója.
A brit cég most egy acéltölcsért épít, amely segítségével összegyűjtenék a feltörő olajat. „Ez egy víz alatti gyűjtőrendszer, amelyet a kőolaj kiszivattyúzására terveztünk meg. Ezt a 98 tonnás tartályt engednék le a tengerfenéken keletkezett lékre, és az ott összegyűlő olajat hoznánk felszínre, uszályokon tárolnánk, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a környezet károsodását” – mondta John Curry, a BP tájékoztatási igazgatója.
A tervek szerint a rendszer segítségével a feltörő olaj 85 százalékát tudnák összegyűjteni. Hasonló technológiát már alkalmaztak a Katrina hurrikán után is, de sokkal sekélyebb vizeken. Most másfél kilométeres mélységbe kell leengedni a betontölcsért, a sötétség és a süppedékeny talaj miatt azonban semmi sem garantálja a sikert.