Posted on Hozzászólás most!

Még mindig bocsánatos bűn az állatkínzás

Hiába bűncselekmény az állatkínzás 2004 óta – ennek ellenére ma is rendszeresen hallunk elborzasztó esetekről. Minap egy Dorog melletti tanyán találtak saját ürülékükben fetrengő szarvasmarhákat és szénné égett rackajuhokat. A hasonló kirívó ügyek mellett sajnos a hétköznapok sem derűsebbek: jószágtartók zöme nem ért egyet az állatjóléti szabályok betartásával. Úgyhogy jócskán akad dolga a civil állatvédőknek és a védőrségnek, akárcsak a jogászoknak! Facebook kezdeményezés, hogy az Állatkínzást szigorúbban büntesse e törvény, az oldal itt.

Vasvillával agyonszúrt, élve megégetett kutya, hámban agyonvert igásló – ezek azok a szándékos, nagy felháborodást keltő esetek, amelyektől hangos a sajtó. Pedig nem csak ezek sértik meg a törvényt. Az állatvédők napi munkájuk során inkább tudatlansággal és nemtörődömséggel találkoznak, mint szándékos gonoszsággal.
– Sokan nem tudják, hogy ha meg is kötik a kutyát, a láncnak legalább öt méter hosszúnak kell lennie. Hogy egy nagytestű kutyának hiába adnak naponta maradékot, attól még igenis éhezhet. Nem fordítanak pénzt a kutyák ivartalanítására, azután a kölyköket az utcára dobják – magyarázza Márta Gabriella, a Kiskunhalasi Állatvédelmi Őrszolgálat munkatársa. Az egyesületként működő nonprofit állatvédő szervezet a Bács-Kiskun megyei településen és környékén „járőrözik”. – Amikor ezeket szóvá tesszük, és elmagyarázzuk, hogy ezzel megsértik a törvényt, a gazdák sokszor megköszönik a figyelmeztetést és változtatnak. Mindig akadnak, akik viszont nekiállnak veszekedni, hogy mi közünk van hozzá. Általában ilyenkor a hatósághoz fordulunk, és ez meg szokta hozni a kívánt eredményt.
A kiskunhalasi őrszolgálat kifejezetten jó viszonyt ápol a helyi rendőrökkel, ahogy a kecskeméti Menhely az Állatokért Alapítvány is – mondja Tőzsér Judit elnök. Úgy tűnik, ez a kulcsa a sikeres működésnek, ugyanis településenként változó, mennyire veszi a rendőrség komolyan ezt a problémát. Az egyenruhások feljelentés esetén kötelesek elindítani a nyomozást, de az már rajtuk múlik, mennyi energiát „tesznek” egy-egy ügybe.
Gyakoriak az értelmezési problémák is: a rendőrök nem mindig tudják eldönteni, hogy egy adott bánásmód alkalmas-e arra, hogy „az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”. Márta Gabriella egy példát említ: Mélykúton valaki a közelmúltban tizenöt kutyát mérgezett meg. Náluk ez ügyben hasonló eszközökkel folyik a nyomozás, mint egy emberölésnél – míg más rendőrkapitányságok ennél kirívóbb esetekben sem tesznek komoly lépéseket. Friss rendőrségi statisztika nem áll rendelkezésünkre, de 2009-ben az ezer körüli feljelentés harmada végződött vádemeléssel.
A civil szervezetek sérelmezik, hogy állatkínzás miatt még senki nem kapott végrehajtandó szabadságvesztés büntetést Magyarországon.
Jogászszemmel nem lehet csodálkozni azon, hogy a bíróság látóterébe kerülő elkövetőkre rendszerint felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki. A bírói gyakorlat ugyanis más ügyekben sem alkalmaz végrehajtandó szabadságvesztést olyankor, ha két évnél kisebb a kiszabandó büntetés, az elkövető először került bíróság elé, ráadásul „csak” vétségről van szó. Így tehát nincsenek tele a börtönök állatkínzókkal. Legfeljebb olyanokkal, akik egyéb bűnlajstromukat koronázták meg egy megégetett kutyával…
Szabályos útvesztő – Vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
A szabály mégsem teremt egyértelmű helyzetet. Mert ugyan már a bánásmódot is büntetni engedi, viszont rendőr legyen a talpán, aki eligazodik abban, hogy a bíróság bizonyítottnak látja-e majd a bűncselekményt úgy, hogy konkrétan az adott állat még nem szenvedett egészségkárosodást vagy nem pusztult el! A jegyző állatvédelmi bírságot szabhat ki arra, aki ugyan nem valósít meg állatkínzást, de megszegi az állatvédelmi törvény előírásait. A törvény pediglen azt írja elő, hogy a jó gazda gondosságával kell az állatot ellátni. Vagyis az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítani, amely „annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző (…) sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)”. Szóval jegyző legyen a talpán…
Állati testi sértés – Az új büntető törvénykönyv társadalmi vitájában az állatvédők amellett kardoskodnak, hogy az állatkínzásra vonatkozó szabályokon változtatni kellene. Míg a civilek egy része a büntetéseket szigorítaná, a jogászok fogalmi zavarokat küszöbölnének ki. Legrészletesebben eddig Bárándy Gergely szólt hozzá a témához. Az ügyvéd szerint először is definiálni kellene, mi az állat – ugyanis a jelenlegi magyar jogrendszer csak személyeket és dolgokat ismer, az állatot pedig dolognak tekinti. Másodszor problémásnak tekinti az állatkínzás megfogalmazását; azt javasolja, hogy az ember elleni bűncselekményekhez hasonlóan alakítsák úgynevezett eredmény-bűncselekménnyé az állatkínzást. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény akkor valósulna meg, ha bekövetkezik egy bizonyos eredmény: az állat megsérül, elpusztul. Ez nem jelenti azt, hogy amennyiben az állat nem szenved jóvátehetetlen kárt, akkor nem lehetne büntetni az állatkínzót – ugyanis a büntetőjog ismeri a kísérlet fogalmát is, ami a befejezett bűncselekménnyel szinte azonos megítélés alá esik. Emellett – hasonlóan az ember elleni bűncselekményekhez – lehetnének minősített esetek, mint az aljas indokból vagy az állatnak jelentős szenvedést okozva történő elkövetés.
Túl szapora cicák – Nemcsak az ebek sínylik meg a felelőtlenséget: hazánkban a becslések szerint kétmillió kóbor macska él, de az emberek keveset tesznek a fölös szaporulat ellen – derült ki a Friskies nemrégiben végzett felméréséből. Az USA államaiban a cicák 88 százaléka, Nyugat-Európában pedig háromnegyede ivartalanított – nálunk ez az arány csak 20-25 százalék.
Lakatos Gabriella, az ELTE etológusa szerint nem kell attól tartani, hogy az ivartalanítással elvész a macskákból a kalandvágy és a vadászösztön. Az agresszió ugyan csillapodhat, de a macskatermészet nem sérül. Állatorvosok szerint az sem igaz, hogy a műtéten átesett cica lusta, kedvetlen és kövér lesz. Az Amerikai Egyesült Államokban a túlzott szaporulatnak úgy próbáltak gátat vetni, hogy a vadon kószáló macskákat befogták, majd ivartalanították, s így engedték újra szabadon. Nálunk azonban sajnos még az is dívik, hogy a nem kívánatos kutya- vagy macskakölyköket zsákba teszik vagy vízbe fojtják, hogy megszabaduljanak tőlük.
Két élet egy csapásra – A menhelyek állandó telítettsége miatt az állatvédők arra biztatnak: aki négylábú társra vágyik, menhelyről válasszon, mert ezzel két életet is megment. Azét az állatét, amelyet hazavisz, és azét is, amely átmenetileg bekerülhet a megürült helyre, és így esélye nyílik rá, hogy előbb-utóbb szerető otthonba kerülhessen. Forrás: Szabadföld.hu

Posted on Hozzászólás most!

Önálló bűncselekménnyé minősül az orvvadászat

A tiltott vadászatot és halászatot a hatályos törvények szabálysértésként szankcionálják, de lopás, illetve állatkínzás miatt akár börtönbüntetésre is ítélhetik az elkövetőket. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával az orvvadászat már önálló bűncselekményi kategória lesz.
A hatályos Btk. alapján jelenleg állatkínzás vétsége miatt ítélhetik el azt, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, ezért két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, vagy a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik, és a bűncselekményt olyan módon követi el, hogy azzal az állatnak különös szenvedést okoz, három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
A tapasztalatok alapján az orvvadászat elkövetése mellett a gyanúsítottak ellen lopás, és ha az elkövetéshez illegálisan fegyvert is használnak, fegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt is eljárást indíthatnak.
Az Országos Magyar Vadászkamara által kezdeményezett módosítás szerint a Btk. néhány tízezer forintos szabálysértési bírság helyett bűncselekményként kezeli majd az orvvadászatot, így ez a cselekmény alapesetben 2 év börtönnel is sújtható lenne, minősített esetben – bűnszervezetben vagy jelentős értékre elkövetve – pedig akár 3 évvel. Az orvvadászat nevesítése mellett hivatalos személynek minősítenék a hivatásos vadászokat és az erdészeket, akik így erősebb büntetőjogi védelmet élvezhetnének.
Több vadászmester az MTI érdeklődésére kedden azt mondta, a legnagyobb károkat az orvvadászok az úgynevezett hurkokkal és más fémcsapdákkal okozzák, ugyanis az állatok egy része súlyosan megsérül, ha kiszabadul a fogságból, míg a csapdába ragadtak hosszú ideig tartó szenvedéssel pusztulnak el.
Az orvvadászok a vadak húsáért és bőréért ejtik el főként az őzeket és szarvasokat, a járataik, csapásaik útjába kihelyezett fémhuzalból készített hurokcsapdákkal. Ezeknek az állatoknak a legértékesebb részük a trófeájuk, amely a vadászhatóság területileg illetékes trófeabíráló bizottságának pontszámai alapján akár több millió forintot is érhet. Forrás: Jogiforum.hu

Posted on Hozzászólás most!

Állatkínzásért végre letöltendő szabadságvesztés

Mióta elszaporodtak a bíróságokon az állatkínzás miatti eljárások, a bírók egyre szigorúbb ítéleteket hoznak. Az ítélet indoklásában legalábbis ez rendre kiemelésre kerül. A nyugat-európai országokkal összehasonlítva a hazai Büntető törvénykönyvbe viszonylag későn került bele bűncselekményként az állatkínzást, ezt ugyanis a 2004. évi. X. törvény iktatta bele a Btk-ba.
Az állatok védelme már a módosítás előtt is rendelkezett törvényi szintű szabályozással: a tiltott állatviadal szervezése például már 1996 óta számít bűncselekménynek, az átfogó keretrendszert nyújtó állatvédelmi törvényt pedig 1998-ban fogadták el. Ez az első magas szintű hazai jogszabály, amely széleskörűen foglalkozott ezzel a témával. Igaz, az állatok védelméről szóló törvényi szintű szabályozás gondolata már a ’80-as években felmerült, a rendszerváltozás környékén a téma háttérbe szorult.
A jelenleg hatályos szövegezés alapján a bűncselekmény gerinces állat bántalmazásával, olyan bánásmód alkalmazásával valósítható meg, ami maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz.
Az 1. bekezdés b. pontját csak az állattartó követheti el: a törvény büntetni rendeli a háziasított emlősállat (pl. ló) vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat (pl. tigris) elűzését, elhagyását, kitevését. Ezekért a vétségekért 2 év szabadságvesztés is kiszabható, de ha a bűncselekményt úgy követik el, hogy az állatnak különös szenvedést okoznak, a büntetés mértéke 3 év szabadságvesztés is lehet.
A közvélemény a sajtón keresztül sokáig bírálta az ítélkezési gyakorlatot, amely szerintük egyáltalán nem bírt elrettentő erővel. Sokáig főként pénzbírsággal, vagy esetleg pár hónapos letöltendő szabadságvesztéssel sújtották az elkövetőket.
Az utóbbi évek egyik országos hírű ügyévé vált annak a 35 éves asszonynak az esete, aki egy hétre hagyta bezárva kutyáját ennivaló és víz nélkül. A bűncselekmény még 2007. júniusában valósult meg, jogerős ítélet csak 2010. novemberében született. Eszerint hat hónap letöltendő fogházbüntetést szabtak ki a nőre, 1 év próbaidőre felfüggesztve.
A legutóbbi bírósági ítélet viszont már letöltendő fogházbüntetésre ítélt egy részegen őrjöngő férfit. A 43 éves vádlott átdobta nevelt lánya kutyáját egy VIII. kerületi lakóház harmadik emeleti körfolyosójának a korlátján. Az állatot el kellett altatni, olyan súlyos sérüléseket szenvedett.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a férfi ellen nem csupán állatkínzás volt a vád, ugyanis emellett könnyű testi sértés és garázdaság vétségét is megállapították nála. K. Zoltán 7 hónap letöltendő fogházbüntetést kapott.

A Büntető Törvénykönyv az állatkínzásról:
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.

Posted on Hozzászólás most!

Az állatkínzók más erőszakos bűncselekményre hajlamosak

A törvény 3 év szabadság vesztéssel is szankcionálhatja az állatkínzást, a bíróságok ennek ellenére elvétve alkalmaznak letöltendő börtönbüntetést. Pedig komolyan kellene venni az ilyen eseteket, a kutatók szerint ugyanis az elkövetők más erőszakos bűncselekményre is hajlamosak.
Egy amerikai felmérés szerint a családon belüli erőszakot elkövetők csaknem 90 százaléka korábban állatkínzóként került a hatóságok látókörébe. A szakértők úgy vélik: a bántalmazások azért fakadnak egy tőről, mert a védtelen, gyámoltalan élőlények – legyen szó gyerekről vagy állatról – az elkövetőknél egy kategóriába esnek.
Az itthoni tapasztalatok szerint 10 esetből, ahol bebizonyosodik az állatkínzás, hatszor a családbántalmazás is fennáll. Mindezek ellenére az állatkínzásért elítélt személyek csak elvétve kapnak letöltendő börtönbüntetést, a bírói gyakorlat ehelyett inkább a pénzbüntetést és a próbára bocsátást részesíti előnyben.
– Az állatkínzással kapcsolatos eseteket sajnos nagyon nehéz bizonyítani, sokszor maguk a szemtanúk sem mernek, akarnak beavatkozni – jegyezte meg Varga Károlyné, a nagykanizsai állatmenhelyet működtető Élettér Állat- és Természetvédelmi Egyesület elnöke. – Nálunk ugyanakkor folyamatos a telt ház, jelenleg is 200 kutyát látunk el, melyek nagy részét megkínozták vagy magára hagyták. Nemrég például a kanizsai tűzoltók hoztak be 7 kölyökkutyát, amiket odakint a prérin találtak, miközben avartüzet oltottak. De került már hozzánk kutya a temetői konténerből is.
Az állatvédők szert ha mégis bíróság elé kerül egy-egy állatkínzó, akkor is enyhe ítéletre számíthat, hiába a törvényi szigorítás – akár 3 évi szabadságvesztés -, ez nem látszik az ítélkezési gyakorlatban. A bíróságok az esetek zömében pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett börtönbüntetést szabnak ki. Mindezt alátámasztják a Zala Megyei Bíróság adatai is, az elmúlt években kizárólag pénzbüntetést vagy próbára bocsátást rendeltek el a törvény alkalmazói. Ugyanakkor tény az is, hogy a Zala Megyei Bíróság volt az első az országban, amelyik 2005-ben letöltendő fogházbüntetésre ítélt két sárhidai férfit, akik autójuk után kötöttek, s több száz méteren keresztül vonszoltak egy keverék kutyát, mely végül belepusztult a kínzásba.
– Az állatkínzás terén radikális nézeteket vallok, ugyanazt a büntetést adnám a elkövetőknek, amit ők művelnek az állatokkal – árulta el dr. Hetey Susanna, aki párjával, Halasi Horváth Tiborral együtt kilenc kutyát, nyolc tengerimalacot, öt pintyet és egy nyulat tart nagyrécsei otthonukban. – Az állatok védelméről szóló törvénnyel nincs különösebb probléma, sokkal inkább a hatósági ellenőrzések hiánya az, ami aggaszt. Magyarországon még nem tudják kiszűrni például azokat a tenyésztőket, akik a bundájuk miatt, kizárólag üzleti érdekből tartanak macskákat vagy egyéb állatokat. Ezt ugyanolyan nagy problémának tartom, mint azt, amikor valaki kifordul önmagából és bántalmaz egy védtelen állatot.
– Ha már itt tartunk, azt sem értem, miért a házőrzésre kiképzett fajtiszta ebeket kellett elaltatni, amikor pár éve egyik sormási ismerősömhöz hivatlan látogatók érkeztek, s a kutyák megtámadták az illetőt – tette hozzá Halasi Horváth Tibor, aki szerint már gyermekkorban el kell kezdeni az állatbarát viselkedésre való nevelést, így 2-3 generációt követően magától visszaszorulna az állatkínzásos esetek száma.
Addig viszont, amíg mdez megvalósul, az állatvédőrség is megoldást nyújthat, legalábbis, ami a felderítést és az intézkedést illeti.
– Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a nyáron már Zalában is megkezdheti munkáját az állatvédőrség – mondta Angyal Zsolt, a civil szervezet zalai vezetője, aki nemrég a tagok toborzását is megkezdte megyeszerte. – Az önkéntesek elméleti és gyakorlati képzésben is részesülnek, hiszen feladataik között nem csak az szerepel, hogy együttműködve a rendőrséggel, felderítsék az állatkínzási eseteket és hatékonyan fellépjenek az elkövetőkkel szemben, hanem az is, hogy el tudják látni a sérült állatokat, s hogy terjesszék a felelős állattartásra való nevelést. A zalai csapat még nem teljes, célszerű lenne minden kistérségben felállítani egy csoportot. Az állatvédőröknek nincsen hatósági jogköre, tehát a rendőrökkel vagy a közterület-felügyelet munkatársaival együtt léphetnek csak be a magánterületre, de reményeink szerint a későbbiekben – ha gyümölcsöző lesz az együttműködés – egyre több jogosítványhoz jutunk majd.
Ha nem is az állatkínzás klasszikus esete, de az orvvadászok által elhelyezett csapdák is sok problémát okoznak vadnak, vadásznak egyaránt.
– Ezres nagyságrendű lehet az orvvadászok száma itt Zalában is, a kihelyezett csapdákat pedig megbecsülni is képtelenség – sóhajtott Kiefer Károly, a kanizsai Hubertus Vadásztársaság elnöke. – Az orvvadászok zöme úgynevezett hurkos módszert használ, ami borzasztóan kegyetlen. Az állat beleszalad a hurokba, ami a nyaka köré szorul. Gyakran hetekig szenvednek a csapdába esett állatok, találtunk már olyan szarvast, amelyiknek belenőtt a húsába a rézdrót.
Ha nem is túl gyakran, de volt már része sikerélményben a vadászoknak is. Két évvel ezelőtt a hóban lévő vérnyomok alapján bukkantak a nyomára egy orrvadász csapatnak, akik már javában főzték a szarvaspörköltet, mikor a vadászok, karöltve a rendőrökkel meglepték őket. Az orvvadászok elismerték tettüket, melyért másfél év felfüggesztett börtönbüntetést, valamint 600 ezer forintos pénzbírsággot szabtak ki rájuk.
S hogy a fentiek tükrében szükség van-e a törvény további szigorítására? Dr. Károlyi Attila ügyvéd szerint nincs. A megyei ügyvédi kamara titkára amondó: addig nem szűnnek meg az állatkínzási esetek, ameddig a bíróság nem szab ki végrehajtható szabadságvesztést.
– Úgy vélem: 2008-ban is azért kellett szigorítani a törvényt – korábban csak két év szabadságvesztés volt kiszabható -, mert az emberek többsége nem vette komolyan az állatkínzásért járó büntetést – hangsúlyozta dr. Károlyi Attila. – Pedig ha belegondulunk, miről is van szó? Az emberek évezredek óta együtt élnek az állatokkal, melyek magatartási formái időközben átalakultak. Az állatok az ember társai lettek. Pontosan ezzel a bizalmi helyzettel élnek vissza az állatkínzók, arról nem is beszélve, hogy az állatok nem tudnak különbséget tenni jó és rossz ember között, ők ugyanolyan szeretettel viseltetnek azok iránt is, akik elhanyagolják, éheztetik, verik őket.
Dr. Károyli Attila szerint az állatkínzás azért különösen kirívó bűncselekmény a társadalomra nézve, mert aki ilyet tesz, az más, erőszakos bűncselekmény potenciális elkövetője is lehet.
Angliában nemrég azért ítéltek 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre és 5 millió forintnak megfelelő pénzbírságra egy gazdát, mert rendszeresen túletette az ebet. Ha nem is ez a követendő példa, de a felfogásbeli különbség érzékelhető.
Csaknem ezer jelzés évente
● A Parlement 2008. év végén egyhangúlag döntött arról, hogy szigorítják az állatkínzásért járó büntetést. Ez alapján, ha különösen kegyetlenül vagy hosszú ideig kínoznak egy állatot, akkor akár 3 év szabadságvesztés is kiszabható.
● Az Országos Rendőr- főkapitányság adatai szerint Magyarországon 2009-ben összesen 965 esetben érkezett bejelentés állatkínzásról: ebből 303 esetben emeltek vádat az elkövetők ellen.
Nem vagyok az a fajta állatbarát, aki odahaza házikedvencet tart. Ennek amúgy prózai oka van, úgy gondolom, hogy nem tudnék kellőképpen gondoskodni az állatokról. Van viszont egy jó barátom, aki imádja a kutyákat. Volt időszak, amikor 5-6 négylábú vette őt körbe nap mint nap. Néhány éve az egyik kutya elpusztult, aztán nemrég egy másik is. Barátom mindkét ebnek a kert végében ásott sírt, sőt fejfát is állított. Látva mindezt egyszer megkérdeztem tőle, miért szereti ennyire az állatokat? Ő azt válaszolta: bennük még egyszer sem csalódtam, az emberekben viszont annál gyakrabban. Forrás: Zalaihírlap.hu

Posted on Hozzászólás most!

Magyarország az állatpornó központja

Amerikában nemrégiben tiltották be az állatcsonkítós pornót. Miután 2010 februárjában betiltották Hollandiában az állatpornó gyártását és terjesztését, a pornóipar erre épülő ágazata Magyarországra költözött. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumi tagja a STOP-nak adott interjújában kőkemény kritikával beszélt a magyar jogalkotók hozzáállásáról, az állatkínzások veszélyeiről és a megoldás megkeresésének sürgető fontosságáról.
– Mennyire nehéz állatvédőnek lenni ma Magyarországon?
Szilágyi István: Sokszor olyan esettel találjuk szemben magunkat, amelyre nincs kidolgozott törvény, és ez nehezíti leginkább a munkát. Sok törvény már jó, csak be kellene tartani és tartatni őket. Viszont ma Magyarországon sajnos bizonyos tekintetben hűbéri rendszer uralkodik, így több állatkínzásos ügyből azért nem lesz ügy, mert a jegyző segítségére kelő, szakvéleményt adó állatorvost megfenyegetik vagy megveszik felsőbb körökben. Ugyanez vonatkozik a Btk.-s ügyekre is. Csak amikor elszakad a cérna, akkor lesz egy ügyből ügy.
– Van hozzá hatalma, hogy mégis elérje, amit akar?
– Mivel nincs hatósági jogkörünk, hatalmunk sincs. De azt mondom: mindaddig ne is legyen, amíg Magyarországon nincs ennek megfelelő háttérképzése. Mert az állatvédelmet ma tanulni nem lehet, semmiféle képzés nem épül erre a szakágra. Ehhez megfelelő jogi ismeretekre és közigazgatási alapismeretekre lenne szükség, alapvető információkkal kellene az állatvédőknek tisztában lenniük. Egyelőre megvannak Magyarországon erre a szervek és hatóságok.
– A szép szó erejével harcol az állatok oldalán?
– Tragikus dolog, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy állatnak vannak érzelmei. Ezért ésszerűnek tartom először a gazdával beszélni, feltéve, hogy magához enged. De ha már sokadik alkalommal érkezik hozzánk bejelentés egy állatkínzásról, és senki nem tesz semmit ellene, akkor jön a sajtó, hogy az önkormányzat vezetői kellemetlenül érezzék magukat. A rendőrség nagyon sokszor segít nekünk, de minden hiába, ha az ügyész nem is emel vádat. Ez kiindul abból, hogy az esetek nagy többségében továbbra is társadalomra nem veszélyes cselekedetnek minősül a gondatlan állatkínzás. Jó lenne, ha lassan a jogalkotók igenis társadalomra veszélyesnek ítélnék meg. Erre már rájöttek külföldön is. Igenis összefüggés van a társadalmi bántalmazások és az állatkínzás között. Aki embert bántott, vagy elhanyagolt (például egy gyermeket), korábban vélhetően állatot is kínzott. Vagy nézzük fordítva! Aki állatot kínzott, nagy esély van rá, hogy emberen folytatja.
– Az állatkínzások nagy részét macskákon követik el?
– Épp a múlt héten került fel az internetre egy lefejezett macska fényképe. Valahogy a macska az állatkínzások fő alanya, mert jámborabb, mint egy kutya, nem tud úgy védekezni, ráadásul könnyebb is. Kevésbé hangosan pusztul el.
– Nem igazán tudnék olyan esetet mondani, amitől kiakadna?
– Nem. Már nem lepődök meg semmin. Láttam házilag kiherélt kutyát, szamurájkarddal kettévágott pitbullt szemeteszsákban, kivágott macskaszemeket láncra fűzve, vaginában megfulladó aranyhalat, és ezek csak a kiragadott példák. Nem tudnának nekem olyat mondani, amitől meglepődnék.
– Pontosan mit ért az alatt, hogy joghézaggal állunk szemben?
– Az állatoknak sehol a világon nincsenek jogaik, a jog ugyanis mindig az emberi magatartást szabályozza. De bízzunk benne, hogy a jog egy fejlődő rendszer. Az élet azonban mindig megelőzi a jogot, és a jog csak kullog az élet után. Csodálatos példa erre az internet. Ha oda felkerül valami, az ott marad. Mondja meg nekem valaki, milyen lehetőségek vannak az internetes tartalmak felülvizsgálatára? Hol van ehhez a megfelelő hatóság? Hol vannak a megfelelő tárgyi feltételek? A humán szféra és a jog mindig akkor kezd el foglalkozni bizonyos dolgokkal, ha az eset emberéletet követel. Mert valahol a jogalkotók ingerküszöbe is szerintem egyre magasabb. Másfelől súlyos jogi probléma, hogy Magyarországon az állatkínzás közbiztonság elleni vétség. Ha valaki lefejez egy macskát a Deák téren, azzal az ország közrendjét zavarja meg, nem egy állat életét oltja ki a jog szerint. Az alapkoncepció szerint ugyanis az állat egy tárgy.
– Az internetre feltöltött állatkínzós videók és fényképek ellen harcol?
– Ez egy zsákutca. Hiszen van egy domaintulajdonos, aki egy szerveren elhelyez tartalmakat. Ki a felelős ezekért a tartalmakért? Hogyan tudom szankcionálni? Egyelőre csak fenyegetőzéssel tudok bármit is elérni.
– Fennáll a veszély, hogy egyre durvább dolgok jelennek meg az interneten egyre nagyobb számban?
– Persze. Aligátorteknőst engednek szabadon, találtunk már óriáskígyót a város közepén, madárpókot a Boráros téren, egyre többen tartanak fokozottan veszélyes állatokat Magyarországon, és attól még, hogy ezeket nem videón végzik ki vagy kínozzák, szabadon engedésük veszélyes a társadalomra.
– Korábban említette, hogy Magyarország lett az állatpornó fellegvára…
– 2010 februárja óta. Akkor tiltották be ugyanis Hollandiában az állatpornót. A helyzet az, hogy a legtöbb ilyen filmet német gyártmányként adják el, arról nem is beszélve, hogy az aranyhallal, tükörponttyal, vagy akár kistigrissel elkövetett aktusok legtöbbje abszolút kimeríti a Btk.-t. Észre lehet venni, ha egy ilyen filmet Magyarországon forgatnak. Ahhoz például, hogy egy lóval egy nő együtt lehessen, kell egyfajta asszisztencia is. Kell hozzá orvosi képesítés, mert egy ló ezt nem tűri el. Hogy két nő ott játszadozzon vele. Plusz még egy kecske. Egy másik videóban például egy méretes aranyhalat tuszkol a vaginájába egy csaj, addig, amíg az meg nem fullad. Majd amikor ki akar esni a kezéből, megszólal, hogy “Jaj de csúszik!” – magyarul! Ennyire német a film. Valamiért mégsem érdekünk rendezni ezt a kérdést. Az internet roskadásig van állatpornóval, ebből rengeteg magyar nyelven. A jogalkotóknak gondolniuk kellene arra, hogy ez is az állatkínzás egy fajtája.
– Az bántja, hogy ezeket felrakják a netre, vagy az, hogy csinálják?
– Én nem prűd ember vagyok. Felőlem azt csinál mindenki a hálószobájában, amit akar. Engem az se zavar, ha embereket latexruhákban találnak meg egy kórházban megfulladva, csak a gyerekek ne lássák mindezt. Mert ezáltal erőszakosabb lesz a világ. Az elmaradottságunkra jó példa, hogy egy internetes tartalmat sem tölthetnek le a rendőrségen, ha ilyen feljelentéssel megyek be hozzájuk. Nemhogy nem szabad, de a technikai hátterük sincs meg hozzá. Ezen jó volna változtatni, vagy hozzanak létre egy kijelölt hatóságot erre a célra! Szakosodjon a rendőrség az interneten terjedő bűnözésre! Ne teremtsünk az állatkínzásnak és az erről szóló tartalmaknak táptalajt az által, hogyha találkozom egy szélsőséges, bizonyítható esettel, akkor azt ne lehessen bíróság elé vinni. Mert jelenleg az állatvédelmi törvény nagyon karcsú hozzá. Forrás: Stop

Posted on Hozzászólás most!

Háromszázezer forint büntetés állatkínzásért

Békés megyében a bíróság háromszázezer forintra büntette azt a fiatalembert, aki megkínozta kutyáját – adta hírül a Hajnal Táj. A vádlottat a bíróság állatkínzás és garázdaság miatt ítélte el. A férfi a bíró szerint nem is tudta, hogy az állatoknak is jár a méltó bánásmód.
Az állatkínzáshoz előkerült a vascső, a lánc és volt vízbefojtási kísérle is. Akcióba lendült az állatrendőrség, és a jelek szerint a bíróság sem tétlen, ha a büntetésről van szó.
Háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélte a Gyulai Városi Bíróság a napokban azt a húszéves fiatalembert, aki saját kutyáját ütötte vágta, kínozta, még víz alá is lenyomta. Az állatkínzás és garázdaság miatt elítélt vádlott tagadta bűnösségét a bírák előtt.
A tárgyaláson a bíró szerint fel sem fogta a férfi, hogy az állatnak is jár a méltó bánásmód, fogalma sem volt róla, hogy az állatoknak is vannak jogaik. Az MR1-Kossuth Rádió hajnali műsora arra volt kíváncsi a többi között, hogy van-e visszatartó ereje a mostani, precedens értékű bírói döntésnek és a hasonló ítéleteknek?

Posted on Hozzászólás most!

Baltás állatkínzó

Az emberi brutalitás újabb példájára derült fény vasárnap, amikor riasztás érkezett Kállósemjénből az Állatbarát Alapítványhoz. Keresik a kállósemjéni baltást: Kállósemjén polgármester is vizsgálódik a településen történt kutyakínzás ügyében. Megkeresésünkre Nagy Béla elmondta: megdöbbentették a hallottak. Nem jellemző a községben az ilyen eset – mondta.
Sőt, inkább arról tud beszámolni, hogy az itt élők figyelnek az állatokra. A közelmúlban is mentettek egy póruljárt kutyát, amely egy aknába esett a piac közelében.
A település első embere arról is tájékoztatott, hogy kóbor kutyák nincsenek a településen. Inkább olyan fordul elő, hogy az állatok elszöknek otthonról. Ilyenkor azonban értesítik a gazdit, akik hazaviszik az állatot.
Az elmúlt másfél év alatt – amitóta Nagy Béla a polgármester – ehhez hasonló eset sem történt a faluban. Annak érdekében, hogy ez ne is fordulhasson elő, felkutatják azt, aki ezt tette a szerencsétlenül járt állattal – egy ilyen kis településen semmi nem marad titokban – mondta a polgármester.
Az állatmentő szakember rövid időn belül a helyszínre érkezett, ahol borzalmas állapotban talált a kutyára. Az állat sérülései már első látásra is szándékos emberi bántalmazásra, nem pedig közlekedési balesetre utaltak, és ezt az alapos állatorvosi vizsgálat is alátámasztotta.
A helyi lakosok elmondása szerint a kutya gazdája elhunyt, és ezt követően senki nem viselte gondját az állatnak. Az életveszélyes sérüléseket egy kállósemjéni férfi okozta szándékosan a kutyának, méghozzá oly módon, hogy az utcán sarokba szorította a védtelen állatot, és egy baltával többször megütötte. Ezt követően a tettével a helyi kocsmában több tanú előtt el is dicsekedett.
A brutális férfi a kutya testén több súlyos sérülést is ejtett, a baltával levágta az egyik lábujját, eltörte a jobb mellső lábát, egy vágás pedig az orrát is eltalálta, amelynek következtében most nyitott az orrürege, valamint a gerince is több helyen megsérült.
A kutya jelenleg kórházi kezelés alatt áll, át kell esnie egy csontműtéten, és a fejsérülés miatt egy plasztikai műtéten is. A teljes felépülése előre láthatóan hónapokig is eltarthat, a mentális gyógyulás viszont ennél több időt is igénybe vehet.
Az Állatbarát Alapítvány feljelentést tesz a területileg illetékes rendőrségen állatkínzás alapos gyanújával, amelyet ha sikerül bebizonyítani, a baltás kegyetlenkedő a Büntető Törvénykönyv 266. § -a értelmében akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

Posted on Hozzászólás most!

Mit tegyek, ha állatkínzást látok?

Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki
– állatkínzást követ el (gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza)
– állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
– a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik
– veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
– veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez,
– a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi,
– a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
– veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet,
– gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt,
– állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz
akkor Ön bűncselekmény szemtanúja. Ebben az esetben kérheti a feljelentéshez állatvédő szervezetek segítségét, vagy – akár névtelenül is – azonnal megteheti bejelentését az illetékes rendőrkapitányságon vagy a rendőrség honlapján

Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki
– nem megfelelő módon tartja állatát, nem a jó gazda gondosságával jár el
– állatának nem biztosít megfelelő mozgásteret és az időjárás viszontagságai elől menedéket
– állatának nem biztosít megfelelő élelmet és állatorvosi ellátást
– engedély nélküli beavatkozást hajt végre állaton
– az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál az állatnak fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okoz
akkor Ön az állatvédelmi törvény megszegésének tanúja. A fenti és a hozzájuk hasonló esetekben értesítse a kerületi jegyzőt vagy az illetékes állat-egészségügyi állomást!
Figyelem! Minden bejelentéskor kérheti adatainak bizalmas kezelését! Javasoljuk, hogy bejelentését írásban (is) tegye meg és kérjen írásbeli visszajelzést arról, ilyen intézkedés történt az ügyben.

Jogszabályok
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
2005. évi CLXXVI. törvény az állategészségügyről
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel
245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
10/1999. (I. 27.) FVM rendelet az Állatvédelmi Tanácsadó Testületről
3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól

Posted on Hozzászólás most!

Állatkínzás fogalma és az állatvédelmi törvény

Mi az állatkínzás? Mi minősül állatkínzásnak és mi minősül az állatvédelmi törvény megszegésének? Az állatvédelmi törvény értelmében állatkínzás “az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása”.

A Büntető Törvénykönyv értelmében aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

I. ÁLLATKÍNZÁS JOGSZABÁLYI DEFINÍCIÓJA
Állatkínzás
– az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy
– olyan hatást eredményező beavatkozás,
– bánásmód, valamint
– szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá
– az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása;
Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani (kivéve pl. rendőrkutya), illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
Jogszabályi kivételek: az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömés, engedélyezett módon történő vadászat és halászat.

Állatviadal
Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
A tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

II. BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
1. A törvényben megfogalmazott állatkínzás tényállása gerinces állatokra vonatkozik.
2. A törvény szerinti Btk. 266/A. §-a (1) bekezdésének elkövetési magatartásai az olyan indokolatlan bántalmazás, vagy olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
A tényállás a bántalmazás, és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni.
Nyilvánvalóan nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem.
A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat jellegét is értékeli.
A Btk. 266/A. §. (1) b) pontja a háziasított emlősállat vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat elűzését, elhagyását, kitételét bünteti. A magatartások tilalmának oka nem csupán az állat kiszolgáltatott helyzete, hanem a magára hagyott állat által okozható veszélyhelyzet megelőzése is, így a veszélyes állatok körét a törvény nem szűkíti le a veszélyes gerinces állatokra. Ezen bűncselekmény elkövetője a törvény szerint az állattartó lehet. Állattartó az állat tulajdonosa, illetve aki az állatállományt gondozza, felügyeli.
3. A törvény, az elkövetési magatartások közül abban az esetben tartja szükségesnek az erőteljesebb állami fellépést, amennyiben az elkövetési magatartás alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, mivel ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.
A törvényi rendelkezések szerint az állat élete elfogadható ok vagy körülmény esetén kioltható. Ilyen elfogadható oknak vagy körülménynek minősül különösen
– az élelmezési cél vágóállat esetében,
– a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében,
– az állományszabályozás,
– a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés,
– a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés,
– a kártevők irtása,
– a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a
– tudományos kutatás. (Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek.)

Kapcsolódó jogszabályok:
– az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávt.) 3. §-ának 1. pont, 11. §;
– a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (Hhtv.) 23 – 24. §;
– a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 30.§, 67 – 68. §, 71. §; – a 30/1997.(IV. 30.) FM rend. 40 – 42/B. §.

III. Állat bűnjelként való lefoglalása
A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet (a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról) rendelékezései szerint:
66. § (1) Állat – ideértve a vadon élő, a kedvtelésből tartott és a veszélyes állatot is – lefoglalása esetén a hatóság a marhalevelet, a törzskönyvet, a veszélyes állat tartására, elidegenítésére, felügyeletének átengedésére vonatkozó hatósági engedélyt, ezek hiányában a területileg illetékes hatósági állatorvos által az állatról kiállított okmányt foglalja le.
(2) A Btk. 266/A. §-ában (tiltott állatviadal szervezése) , 266/B. §-ában (állatkínzás), valamint 281. §-ában (természetkárosítás) meghatározott bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a (3)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok mellett a bűncselekmény tárgyát képező élő állatot is le kell foglalni.
(4) A lefoglalt élő állat a bűnjelkezelőhöz nem szállítható be, annak elhelyezéséről
a) a Btk. 266/A. §-ában és 266/B. §-ában meghatározott bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás),
b) a Btk. 281. §-ában meghatározott bűncselekmény gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság
köteles gondoskodni, vadászható állatfaj esetén a vadászati hatóság véleményének figyelembevételével.
(5) A lefoglalt élő állatnak az érdekelt őrizetében hagyásával és az előzetes értékesíthetőségével kapcsolatban az állomás véleményét be kell szerezni. Ha a lefoglalt élő állat az állomáshoz jellege, gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, díjazás ellenében – a 3. §-ban meghatározott szervezeten és személyen kívül – a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező civil szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható.
(6) A lefoglalt élő állatnak a jogosult részére történő visszaadása az állat-egészségügyi előírások figyelembe-vételével történik.

IV. Szabálysértések

218/1999. (XII. 28.) Korm. Rendelet az egyes szabálysértésekről:
Veszélyeztetés kutyával
3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,
b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen – a vadászkutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja,
d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy a játszótérre beenged, illetőleg bevisz,
e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt:
– a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője,
– a közterület-felügyelő,
– az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) erre felhatalmazott ügyintézője, valamint
– a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Posted on Hozzászólás most!

2004. évi X. törvény – bűncselekmény lett az állatok kínzása!

2004. évi X. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról1
1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 266/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„266/A. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
2. § A Btk. a következő alcímmel és 266/B. §-sal egészül ki:
„Állatkínzás
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.”
3. § A Btk. 286. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„286. § Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A. §), fegyvercsempészet (263/B. §), radioaktív anyaggal (264. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), méreggel való visszaélés (265. §), veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése (266. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), állatkínzás (266/B. §), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel visszaélés (282-283. §) és visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (283/A. §) esetén a 77/A. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
4. § (1) Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeütv.) a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:
„A lefoglalt, elkobzott állatokkal kapcsolatos állat-egészségügyi hatósági feladatok
22/A. § (1) Az állomás a szabálysértési vagy büntetőeljárás során lefoglalt, elkobzott állat elhelyezése céljából – erre vonatkozó szerződés alapján, térítés ellenében – jogosult állattartó helyet igénybe venni.
(2) Az elkobzott állatot – a veszélyes állat kivételével – az állomás térítés nélkül átadhatja állatvédelmi célú civil szervezetnek.”
(2) Az Áeütv. 33. §-a a jelenlegi z) pontot megelőzően a következő x) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi z) pont jelölése y) pontra módosul:
[33. § Az állomás első fokú állat-egészségügyi hatósági jogkörében] gondoskodik a szabálysértési vagy büntetőeljárás során lefoglalt, elkobzott – veszélyes állatnak nem minősülő, valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó – állat megfelelő elhelyezéséről.”
(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény alkalmazása során az (1) bekezdésben megjelölt szervezeten a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. §-ának b) pontjában meghatározott szervezetet kell érteni.”
5. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Élő állat elkobzásának végrehajtása során
a) veszélyes eb [Btk. 266. § (3) bek.], valamint egyéb veszélyes állat esetén a külön jogszabályokban meghatározott módon kell eljárni,
b) természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatot a természetvédelmi hatóságnak, más állatot az állat-egészségügyi hatóságnak kell átadni.”
6. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 149. §-ának (3) bekezdésében a „vagy tiltott módon” szövegrész a hatályát veszti.