Posted on Hozzászólás most!

Még mindig bocsánatos bűn az állatkínzás

Hiába bűncselekmény az állatkínzás 2004 óta – ennek ellenére ma is rendszeresen hallunk elborzasztó esetekről. Minap egy Dorog melletti tanyán találtak saját ürülékükben fetrengő szarvasmarhákat és szénné égett rackajuhokat. A hasonló kirívó ügyek mellett sajnos a hétköznapok sem derűsebbek: jószágtartók zöme nem ért egyet az állatjóléti szabályok betartásával. Úgyhogy jócskán akad dolga a civil állatvédőknek és a védőrségnek, akárcsak a jogászoknak! Facebook kezdeményezés, hogy az Állatkínzást szigorúbban büntesse e törvény, az oldal itt.

Vasvillával agyonszúrt, élve megégetett kutya, hámban agyonvert igásló – ezek azok a szándékos, nagy felháborodást keltő esetek, amelyektől hangos a sajtó. Pedig nem csak ezek sértik meg a törvényt. Az állatvédők napi munkájuk során inkább tudatlansággal és nemtörődömséggel találkoznak, mint szándékos gonoszsággal.
– Sokan nem tudják, hogy ha meg is kötik a kutyát, a láncnak legalább öt méter hosszúnak kell lennie. Hogy egy nagytestű kutyának hiába adnak naponta maradékot, attól még igenis éhezhet. Nem fordítanak pénzt a kutyák ivartalanítására, azután a kölyköket az utcára dobják – magyarázza Márta Gabriella, a Kiskunhalasi Állatvédelmi Őrszolgálat munkatársa. Az egyesületként működő nonprofit állatvédő szervezet a Bács-Kiskun megyei településen és környékén „járőrözik”. – Amikor ezeket szóvá tesszük, és elmagyarázzuk, hogy ezzel megsértik a törvényt, a gazdák sokszor megköszönik a figyelmeztetést és változtatnak. Mindig akadnak, akik viszont nekiállnak veszekedni, hogy mi közünk van hozzá. Általában ilyenkor a hatósághoz fordulunk, és ez meg szokta hozni a kívánt eredményt.
A kiskunhalasi őrszolgálat kifejezetten jó viszonyt ápol a helyi rendőrökkel, ahogy a kecskeméti Menhely az Állatokért Alapítvány is – mondja Tőzsér Judit elnök. Úgy tűnik, ez a kulcsa a sikeres működésnek, ugyanis településenként változó, mennyire veszi a rendőrség komolyan ezt a problémát. Az egyenruhások feljelentés esetén kötelesek elindítani a nyomozást, de az már rajtuk múlik, mennyi energiát „tesznek” egy-egy ügybe.
Gyakoriak az értelmezési problémák is: a rendőrök nem mindig tudják eldönteni, hogy egy adott bánásmód alkalmas-e arra, hogy „az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”. Márta Gabriella egy példát említ: Mélykúton valaki a közelmúltban tizenöt kutyát mérgezett meg. Náluk ez ügyben hasonló eszközökkel folyik a nyomozás, mint egy emberölésnél – míg más rendőrkapitányságok ennél kirívóbb esetekben sem tesznek komoly lépéseket. Friss rendőrségi statisztika nem áll rendelkezésünkre, de 2009-ben az ezer körüli feljelentés harmada végződött vádemeléssel.
A civil szervezetek sérelmezik, hogy állatkínzás miatt még senki nem kapott végrehajtandó szabadságvesztés büntetést Magyarországon.
Jogászszemmel nem lehet csodálkozni azon, hogy a bíróság látóterébe kerülő elkövetőkre rendszerint felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki. A bírói gyakorlat ugyanis más ügyekben sem alkalmaz végrehajtandó szabadságvesztést olyankor, ha két évnél kisebb a kiszabandó büntetés, az elkövető először került bíróság elé, ráadásul „csak” vétségről van szó. Így tehát nincsenek tele a börtönök állatkínzókkal. Legfeljebb olyanokkal, akik egyéb bűnlajstromukat koronázták meg egy megégetett kutyával…
Szabályos útvesztő – Vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
A szabály mégsem teremt egyértelmű helyzetet. Mert ugyan már a bánásmódot is büntetni engedi, viszont rendőr legyen a talpán, aki eligazodik abban, hogy a bíróság bizonyítottnak látja-e majd a bűncselekményt úgy, hogy konkrétan az adott állat még nem szenvedett egészségkárosodást vagy nem pusztult el! A jegyző állatvédelmi bírságot szabhat ki arra, aki ugyan nem valósít meg állatkínzást, de megszegi az állatvédelmi törvény előírásait. A törvény pediglen azt írja elő, hogy a jó gazda gondosságával kell az állatot ellátni. Vagyis az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítani, amely „annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző (…) sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)”. Szóval jegyző legyen a talpán…
Állati testi sértés – Az új büntető törvénykönyv társadalmi vitájában az állatvédők amellett kardoskodnak, hogy az állatkínzásra vonatkozó szabályokon változtatni kellene. Míg a civilek egy része a büntetéseket szigorítaná, a jogászok fogalmi zavarokat küszöbölnének ki. Legrészletesebben eddig Bárándy Gergely szólt hozzá a témához. Az ügyvéd szerint először is definiálni kellene, mi az állat – ugyanis a jelenlegi magyar jogrendszer csak személyeket és dolgokat ismer, az állatot pedig dolognak tekinti. Másodszor problémásnak tekinti az állatkínzás megfogalmazását; azt javasolja, hogy az ember elleni bűncselekményekhez hasonlóan alakítsák úgynevezett eredmény-bűncselekménnyé az állatkínzást. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény akkor valósulna meg, ha bekövetkezik egy bizonyos eredmény: az állat megsérül, elpusztul. Ez nem jelenti azt, hogy amennyiben az állat nem szenved jóvátehetetlen kárt, akkor nem lehetne büntetni az állatkínzót – ugyanis a büntetőjog ismeri a kísérlet fogalmát is, ami a befejezett bűncselekménnyel szinte azonos megítélés alá esik. Emellett – hasonlóan az ember elleni bűncselekményekhez – lehetnének minősített esetek, mint az aljas indokból vagy az állatnak jelentős szenvedést okozva történő elkövetés.
Túl szapora cicák – Nemcsak az ebek sínylik meg a felelőtlenséget: hazánkban a becslések szerint kétmillió kóbor macska él, de az emberek keveset tesznek a fölös szaporulat ellen – derült ki a Friskies nemrégiben végzett felméréséből. Az USA államaiban a cicák 88 százaléka, Nyugat-Európában pedig háromnegyede ivartalanított – nálunk ez az arány csak 20-25 százalék.
Lakatos Gabriella, az ELTE etológusa szerint nem kell attól tartani, hogy az ivartalanítással elvész a macskákból a kalandvágy és a vadászösztön. Az agresszió ugyan csillapodhat, de a macskatermészet nem sérül. Állatorvosok szerint az sem igaz, hogy a műtéten átesett cica lusta, kedvetlen és kövér lesz. Az Amerikai Egyesült Államokban a túlzott szaporulatnak úgy próbáltak gátat vetni, hogy a vadon kószáló macskákat befogták, majd ivartalanították, s így engedték újra szabadon. Nálunk azonban sajnos még az is dívik, hogy a nem kívánatos kutya- vagy macskakölyköket zsákba teszik vagy vízbe fojtják, hogy megszabaduljanak tőlük.
Két élet egy csapásra – A menhelyek állandó telítettsége miatt az állatvédők arra biztatnak: aki négylábú társra vágyik, menhelyről válasszon, mert ezzel két életet is megment. Azét az állatét, amelyet hazavisz, és azét is, amely átmenetileg bekerülhet a megürült helyre, és így esélye nyílik rá, hogy előbb-utóbb szerető otthonba kerülhessen. Forrás: Szabadföld.hu

Posted on Hozzászólás most!

Önálló bűncselekménnyé minősül az orvvadászat

A tiltott vadászatot és halászatot a hatályos törvények szabálysértésként szankcionálják, de lopás, illetve állatkínzás miatt akár börtönbüntetésre is ítélhetik az elkövetőket. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával az orvvadászat már önálló bűncselekményi kategória lesz.
A hatályos Btk. alapján jelenleg állatkínzás vétsége miatt ítélhetik el azt, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, ezért két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, vagy a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik, és a bűncselekményt olyan módon követi el, hogy azzal az állatnak különös szenvedést okoz, három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
A tapasztalatok alapján az orvvadászat elkövetése mellett a gyanúsítottak ellen lopás, és ha az elkövetéshez illegálisan fegyvert is használnak, fegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt is eljárást indíthatnak.
Az Országos Magyar Vadászkamara által kezdeményezett módosítás szerint a Btk. néhány tízezer forintos szabálysértési bírság helyett bűncselekményként kezeli majd az orvvadászatot, így ez a cselekmény alapesetben 2 év börtönnel is sújtható lenne, minősített esetben – bűnszervezetben vagy jelentős értékre elkövetve – pedig akár 3 évvel. Az orvvadászat nevesítése mellett hivatalos személynek minősítenék a hivatásos vadászokat és az erdészeket, akik így erősebb büntetőjogi védelmet élvezhetnének.
Több vadászmester az MTI érdeklődésére kedden azt mondta, a legnagyobb károkat az orvvadászok az úgynevezett hurkokkal és más fémcsapdákkal okozzák, ugyanis az állatok egy része súlyosan megsérül, ha kiszabadul a fogságból, míg a csapdába ragadtak hosszú ideig tartó szenvedéssel pusztulnak el.
Az orvvadászok a vadak húsáért és bőréért ejtik el főként az őzeket és szarvasokat, a járataik, csapásaik útjába kihelyezett fémhuzalból készített hurokcsapdákkal. Ezeknek az állatoknak a legértékesebb részük a trófeájuk, amely a vadászhatóság területileg illetékes trófeabíráló bizottságának pontszámai alapján akár több millió forintot is érhet. Forrás: Jogiforum.hu

Posted on Hozzászólás most!

Teherautóval lopják a sertéseket

Teherautóval hordják el a Molnár Endre állatait a tolvajok, akik már úgy járnak a jászteleki tanyára, mintha hazamennének. Előfordult, hogy a helyszínen legyilkolták azokat a disznókat, amik már nem fértek fel a kocsira. A rendőrség ugyan nem fogta el a tolvajokat, de szerintük az a baj, hogy a tanya nincs bekerítve…
– Azok a piszkok még válogattak is, mert a legkisebbeket itt hagyták, és inkább a növendékeket pakolták fel – mutatta Molnár Endre a szoljon.hu portálnak az alaposan megcsappant állományt. Korábban is jócskán volt már kára a hívatlan látogatók ténykedése miatt. – Rengeteg süldőt meg anyadisznót elvittek tőlem. Többször megesett, hogy lopás közben szétzavarták az állatokat, és hetekbe került, mire visszahajtottam őket a határból.
Közben a sertések egy szomszéd kukoricását alaposan feldúlták, az ültetvény gazdája a sertéstenyésztőtől követeli a kártérítést.
– Megtörtént már, hogy az egyik kant olyan kábítóspray-vel fújták le, ami után három napig néztük, hogy megmarad-e vagy sem. Előfordult, hogy azt a két anyadisznót, amit nem tudtak autóra pakolni, egyszerűen a helyszínen felvágták, és ott döglöttek meg az ólban — mondta a jászteleki gazda.
A környéken több hasonló eset is történt az elmúlt években. A tolvajok minden mozdíthatótól megszabadítják a gazdákat.
A rendőrség szerint az elmúlt hetekben két eljárás indult a környéken lopásokkal kapcsolatban. A jászteleki tanyán a disznókkal könnyű dolguk volt a rendőrség szerint a tolvajoknak: a telek nincs bekerítve, az ól ajtaját egy madzag védte az idegenektől.
A rendőrség szerint ők mindent megtesznek a tolvajok és az ellopott állatok felkutatására. Állítólag több a rendőr, igazoltatják az állatszállító járműveket. – Az esetek többségében megállapítható sajnos, hogy a sértettek elfeledkeznek a vagyonvédelemről, ezért az elkövetők könnyűszerrel elvihetik, elterelhetik a jószágokat – mondta Fazekas-Füzesi Nóra főhadnagy, a jászberényi kapitányság sajtóreferense. Forrás: Privátkopó.hu

Posted on Hozzászólás most!

Az állatkínzók más erőszakos bűncselekményre hajlamosak

A törvény 3 év szabadság vesztéssel is szankcionálhatja az állatkínzást, a bíróságok ennek ellenére elvétve alkalmaznak letöltendő börtönbüntetést. Pedig komolyan kellene venni az ilyen eseteket, a kutatók szerint ugyanis az elkövetők más erőszakos bűncselekményre is hajlamosak.
Egy amerikai felmérés szerint a családon belüli erőszakot elkövetők csaknem 90 százaléka korábban állatkínzóként került a hatóságok látókörébe. A szakértők úgy vélik: a bántalmazások azért fakadnak egy tőről, mert a védtelen, gyámoltalan élőlények – legyen szó gyerekről vagy állatról – az elkövetőknél egy kategóriába esnek.
Az itthoni tapasztalatok szerint 10 esetből, ahol bebizonyosodik az állatkínzás, hatszor a családbántalmazás is fennáll. Mindezek ellenére az állatkínzásért elítélt személyek csak elvétve kapnak letöltendő börtönbüntetést, a bírói gyakorlat ehelyett inkább a pénzbüntetést és a próbára bocsátást részesíti előnyben.
– Az állatkínzással kapcsolatos eseteket sajnos nagyon nehéz bizonyítani, sokszor maguk a szemtanúk sem mernek, akarnak beavatkozni – jegyezte meg Varga Károlyné, a nagykanizsai állatmenhelyet működtető Élettér Állat- és Természetvédelmi Egyesület elnöke. – Nálunk ugyanakkor folyamatos a telt ház, jelenleg is 200 kutyát látunk el, melyek nagy részét megkínozták vagy magára hagyták. Nemrég például a kanizsai tűzoltók hoztak be 7 kölyökkutyát, amiket odakint a prérin találtak, miközben avartüzet oltottak. De került már hozzánk kutya a temetői konténerből is.
Az állatvédők szert ha mégis bíróság elé kerül egy-egy állatkínzó, akkor is enyhe ítéletre számíthat, hiába a törvényi szigorítás – akár 3 évi szabadságvesztés -, ez nem látszik az ítélkezési gyakorlatban. A bíróságok az esetek zömében pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett börtönbüntetést szabnak ki. Mindezt alátámasztják a Zala Megyei Bíróság adatai is, az elmúlt években kizárólag pénzbüntetést vagy próbára bocsátást rendeltek el a törvény alkalmazói. Ugyanakkor tény az is, hogy a Zala Megyei Bíróság volt az első az országban, amelyik 2005-ben letöltendő fogházbüntetésre ítélt két sárhidai férfit, akik autójuk után kötöttek, s több száz méteren keresztül vonszoltak egy keverék kutyát, mely végül belepusztult a kínzásba.
– Az állatkínzás terén radikális nézeteket vallok, ugyanazt a büntetést adnám a elkövetőknek, amit ők művelnek az állatokkal – árulta el dr. Hetey Susanna, aki párjával, Halasi Horváth Tiborral együtt kilenc kutyát, nyolc tengerimalacot, öt pintyet és egy nyulat tart nagyrécsei otthonukban. – Az állatok védelméről szóló törvénnyel nincs különösebb probléma, sokkal inkább a hatósági ellenőrzések hiánya az, ami aggaszt. Magyarországon még nem tudják kiszűrni például azokat a tenyésztőket, akik a bundájuk miatt, kizárólag üzleti érdekből tartanak macskákat vagy egyéb állatokat. Ezt ugyanolyan nagy problémának tartom, mint azt, amikor valaki kifordul önmagából és bántalmaz egy védtelen állatot.
– Ha már itt tartunk, azt sem értem, miért a házőrzésre kiképzett fajtiszta ebeket kellett elaltatni, amikor pár éve egyik sormási ismerősömhöz hivatlan látogatók érkeztek, s a kutyák megtámadták az illetőt – tette hozzá Halasi Horváth Tibor, aki szerint már gyermekkorban el kell kezdeni az állatbarát viselkedésre való nevelést, így 2-3 generációt követően magától visszaszorulna az állatkínzásos esetek száma.
Addig viszont, amíg mdez megvalósul, az állatvédőrség is megoldást nyújthat, legalábbis, ami a felderítést és az intézkedést illeti.
– Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a nyáron már Zalában is megkezdheti munkáját az állatvédőrség – mondta Angyal Zsolt, a civil szervezet zalai vezetője, aki nemrég a tagok toborzását is megkezdte megyeszerte. – Az önkéntesek elméleti és gyakorlati képzésben is részesülnek, hiszen feladataik között nem csak az szerepel, hogy együttműködve a rendőrséggel, felderítsék az állatkínzási eseteket és hatékonyan fellépjenek az elkövetőkkel szemben, hanem az is, hogy el tudják látni a sérült állatokat, s hogy terjesszék a felelős állattartásra való nevelést. A zalai csapat még nem teljes, célszerű lenne minden kistérségben felállítani egy csoportot. Az állatvédőröknek nincsen hatósági jogköre, tehát a rendőrökkel vagy a közterület-felügyelet munkatársaival együtt léphetnek csak be a magánterületre, de reményeink szerint a későbbiekben – ha gyümölcsöző lesz az együttműködés – egyre több jogosítványhoz jutunk majd.
Ha nem is az állatkínzás klasszikus esete, de az orvvadászok által elhelyezett csapdák is sok problémát okoznak vadnak, vadásznak egyaránt.
– Ezres nagyságrendű lehet az orvvadászok száma itt Zalában is, a kihelyezett csapdákat pedig megbecsülni is képtelenség – sóhajtott Kiefer Károly, a kanizsai Hubertus Vadásztársaság elnöke. – Az orvvadászok zöme úgynevezett hurkos módszert használ, ami borzasztóan kegyetlen. Az állat beleszalad a hurokba, ami a nyaka köré szorul. Gyakran hetekig szenvednek a csapdába esett állatok, találtunk már olyan szarvast, amelyiknek belenőtt a húsába a rézdrót.
Ha nem is túl gyakran, de volt már része sikerélményben a vadászoknak is. Két évvel ezelőtt a hóban lévő vérnyomok alapján bukkantak a nyomára egy orrvadász csapatnak, akik már javában főzték a szarvaspörköltet, mikor a vadászok, karöltve a rendőrökkel meglepték őket. Az orvvadászok elismerték tettüket, melyért másfél év felfüggesztett börtönbüntetést, valamint 600 ezer forintos pénzbírsággot szabtak ki rájuk.
S hogy a fentiek tükrében szükség van-e a törvény további szigorítására? Dr. Károlyi Attila ügyvéd szerint nincs. A megyei ügyvédi kamara titkára amondó: addig nem szűnnek meg az állatkínzási esetek, ameddig a bíróság nem szab ki végrehajtható szabadságvesztést.
– Úgy vélem: 2008-ban is azért kellett szigorítani a törvényt – korábban csak két év szabadságvesztés volt kiszabható -, mert az emberek többsége nem vette komolyan az állatkínzásért járó büntetést – hangsúlyozta dr. Károlyi Attila. – Pedig ha belegondulunk, miről is van szó? Az emberek évezredek óta együtt élnek az állatokkal, melyek magatartási formái időközben átalakultak. Az állatok az ember társai lettek. Pontosan ezzel a bizalmi helyzettel élnek vissza az állatkínzók, arról nem is beszélve, hogy az állatok nem tudnak különbséget tenni jó és rossz ember között, ők ugyanolyan szeretettel viseltetnek azok iránt is, akik elhanyagolják, éheztetik, verik őket.
Dr. Károyli Attila szerint az állatkínzás azért különösen kirívó bűncselekmény a társadalomra nézve, mert aki ilyet tesz, az más, erőszakos bűncselekmény potenciális elkövetője is lehet.
Angliában nemrég azért ítéltek 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre és 5 millió forintnak megfelelő pénzbírságra egy gazdát, mert rendszeresen túletette az ebet. Ha nem is ez a követendő példa, de a felfogásbeli különbség érzékelhető.
Csaknem ezer jelzés évente
● A Parlement 2008. év végén egyhangúlag döntött arról, hogy szigorítják az állatkínzásért járó büntetést. Ez alapján, ha különösen kegyetlenül vagy hosszú ideig kínoznak egy állatot, akkor akár 3 év szabadságvesztés is kiszabható.
● Az Országos Rendőr- főkapitányság adatai szerint Magyarországon 2009-ben összesen 965 esetben érkezett bejelentés állatkínzásról: ebből 303 esetben emeltek vádat az elkövetők ellen.
Nem vagyok az a fajta állatbarát, aki odahaza házikedvencet tart. Ennek amúgy prózai oka van, úgy gondolom, hogy nem tudnék kellőképpen gondoskodni az állatokról. Van viszont egy jó barátom, aki imádja a kutyákat. Volt időszak, amikor 5-6 négylábú vette őt körbe nap mint nap. Néhány éve az egyik kutya elpusztult, aztán nemrég egy másik is. Barátom mindkét ebnek a kert végében ásott sírt, sőt fejfát is állított. Látva mindezt egyszer megkérdeztem tőle, miért szereti ennyire az állatokat? Ő azt válaszolta: bennük még egyszer sem csalódtam, az emberekben viszont annál gyakrabban. Forrás: Zalaihírlap.hu

Posted on Hozzászólás most!

Rendőrkutya találta meg az aknába dobott kislányt

Szörnyű részletek az aknába dobott kislányról: A német rendőrség értetlenül áll a szennyvízaknába dobva talált 9 éves kislány esete előtt. A gyerek súlyos koponya és hasüregi sérülésekkel, mesterséges kómában fekszik az esseni kórházban, és kihallgatni még nem tudták.
Egyelőre úgy tűnik a szexuális indíttatású bűncselekmény kizárt, mivel a lányra teljesen felöltözve találtak az aknában. Igaz szorosan megkötözték, és a száját is betömték, és így dobták a mélybe, majd a nehéz aknatetőt gondosan a helyre rakta a tettes.
A rendőrség ezeknek a részleteknek az alapján gyilkossági kísérlet ügyében nyomoz ismeretlen tettes ellen, akiről egyelőre semmit nem tudnak, mint ahogy az indítékáról sem.
A kislány hétfőn éjszaka éjfél után találta meg egy rendőrkutya az aknában, amikor már több órája nagy erőkkel kutattak utána, helikopterek és hőérzékelő kamerák bevetésével. A lány egy iskolai foglalkozás után hazafelé tűnt el.

Posted on Hozzászólás most!

Megint ölt az osztrák lovak sorozatgyilkosa

Graz közelében az éjszaka leple alatt több mély, szúrt sebet ejtettek egy nyílt istállóban tartott lovon.
A gazda először azt hitte, hogy a ló saját magát sértette meg, de az állatorvos egy hosszú szúró szerszámtól eredő sebet és vérmérgezést állapított meg az állatnál, amiért el kellett altatni.
A tett elkövetője semmilyen nyomot nem hagyott maga után, és értelmes indítékát sem találták a horrorisztikus cselekedetnek.
A rendőrség arra gyanakszik, hogy ugyanaz a tettes tért vissza, aki alig egy éve több hasonló kegyetlen tettet követett el Dél-Burgenland lovai ellen, de kilétét soha nem sikerült felfedni.

Posted on Hozzászólás most!

Állatkínzás és nemi erőszak kígyóval

Élő állatot használt két férfi egy nő megerőszakolásánál – hangzott el a bíróságon, ahol az elkövetőket elítélték brutális tettükért. A 24 éves altoonai John Bullock, és a 25 éves Eau Claire-i a nő lakásán bántalmazák a nőt és a kígyót.
Damonta Jones szörnyű tettre vetemedtek. Nem elég, hogy egy nőt szexuálisan bántalmaztak, még egy élő állatnak is szenvedést okoztak. Ezért nemcsak a szexuális bűncselekményért, hanem állatkínzásért is felelniük kell.
A vád szerint a két perverz férfi lakásra ment az áldozattal, majd megütötték valamilyen tárggyal, amitől a nő a földre zuhant. Akkor az egyikük lefogta, míg a másik először magáévá tette, majd egy élő kígyót vett elő és azzal is megerőszakolta – írja a Borsonline.

Posted on Hozzászólás most!

Letartóztatták, mert megerőszakolta a saját kiskutyáját

Letartóztatta a New York-i rendőrség azt a férfit, aki állítólag szexuálisan molesztált egy 2 éves, Hógolyó névre hallgató kutyát. Az 55 éves Mitchell Marsicanonak furcsa gusztusa támadt: a saját kutyájával szexelt. Az ügy azonban nem ilyen egyszerű, már ha ezt egyáltalán “egyszerűnek” lehet nevezni. Az amerikai férfi ugyanis odaajándékozta albérlőinek a 2 éves, Hógolyó névre hallgató kutyáját. Októberben aztán két alkalommal is rajtakapták, amint betört a lakásba. Az első esetnél csak a kutya furcsa viselkedésére figyeltek fel, a másodiknál azonban állítólag aktus közben kapták rajta Marsicanót.
A 10 kilós eb megsínylette a szexet. Most az állatorvosnál van és a hírek szerint kissé ideges, ha a hátsó lábánál matatnak. Ha Marsicanot bűnösnek találják, akkor 15 év börtönre számíthat.

Posted on Hozzászólás most!

Lándzsával ölték le a vadat

Párhuzamosan két büntetőeljárást is folytat orvvadászat miatt a Salgótarjáni Rendőrkapitányság: a gyanú szerint Kazáron lándzsával döfték le a hurokban vergődő erdei állatokat, Salgótarjánban pedig az egyik garázssorra épített magasleshez csalták őket…
Vagyon elleni bűncselekmények miatt indított büntető-eljárást egy Kazár-környéki csoport ellen a rendőrség ez év februárjában. Így került képbe egy helybeli apa-fia páros, akik a gyanú szerint az elfogásukat megelőző negyedévben Kazáron, a Gombásgödör nevű környéken végeztek illegális vadászati tevékenységet.
A házkutatás során előkerült bizonyítékok szerint a hurokkal csapdába ejtett állatokat – például őzbakot, vaddisznót – lándzsával terítették le, majd feldolgozták azok húsát.
– Az orvvadászattal okozott kár hozzávetőleg hétszázezer forint, de a gyanúsítottaknak a lopáson kívül állatkínzás miatt is felelniük kell tettükért – tájékoztatott dr. Kalmár Zsolt, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, hozzátéve: a rendőrség még vizsgálja, hogy a gyanúsítottak értékesítették-e az elejtett állatok húsát.
Büntetőjárás indult egy másik, hasonló ügyben is: egy idős férfi Salgótarján peremkerületében magaslest épített egy garázssoron, a mögötte lévő erdős területen pedig szórót alakított ki, amelynél gyakorlatilag etette a vadat. A gyanúsított azzal védekezett, hogy ő csak megfigyelni és fényképezni szerette volna az erdei állatokat, ezért tartotta fenn az etetőhelyet. A nála tartott házkutatás során azonban egyebek mellett vadhúst is lefoglaltak a rendőrök. Sőt, vadászati tevékenységhez kapcsolódó eszközök – így például hangtompító – illegális lőszerek és trófeák mellett előkerült egy átalakított gázriasztó-pisztoly is, amelynek a csőtorkolatába egy másik, már fegyvernek minősülő, nagyobb lövedék kilövésére alkalmas szerkezet csövét szerelték fel. A gyanúsított – az előző eset szereplőihez hasonlóan – szabadlábon védekezik.