Posted on Hozzászólás most!

45 ezerre is büntethetik a szabálytalan gazdikat

Lassan 2 hete lejárt a határidő, az állatorvosoknál mégsem állnak sorban a kutyatulajdonosok azért, hogy kedvencükbe beültessék a megkülönböztetésre szolgáló transzpondert. Pedig a késlekedés akár 45 ezer forintba is kerülhet.
Január elsején lépett életbe az a rendelkezés, ami szerint a négy hónaposnál idősebb kutyáknak azonosító microchippel kell rendelkezniük. Eszerint ma már nem lehetne olyan kutya az országban, amelyikbe nem ültette be az állatorvos a transzpondert. Elvileg.
Egy álltorvosi rendelő előtt, még decemberben- Nem növekedett meg a forgalom számottevően. Többen kérik a chipet, de arányaiban nem annyian, mint amennyi kutya él jelenleg chip nélkül – tudtuk meg Hudák Enikő állatorvosi asszisztenstől.
Gyakorlatilag a helyzet nem túl jó, az állatorvosok szerint elég csekély azon gazdik száma, akik elvitték kedvencüket azonosíttatni.
– Tudom, hogy már elmúlt a határidő, de nem volt érkezésem eddig elvinni Simont az állatorvoshoz. Úgyis nem sokára mennünk kell a veszettség elleni oltásra, majd akkor beadatom. Addig még van két hónap, de a kutya csak az udvaron van, talán kihúzzuk, és nem büntetnek meg. De így legalább nem kell külön fizetni a vizsgálatért is – mondta M. Tibor békéscsabai kutyagazdi.
Egy menhelyi kutyus – neki is lesz chipeAz említett külödíj magyarázata az, hogy bár a jogszabály előírja, hogy a chipért, a beültetéséért és a regisztrációért csak 3500 forintot kérhet az állatorvos. Azonban azt is előírja a jogszabály, hogy a chip csak egészséges kutyába ültethető be. Így az állatorvos nem tehet mást, mint megvizsgálja a kutyát, ellenőrzi, nem rendelkezik-e már transzporderrel, és ennek a költségét is felszámolja. A végösszeg ezért 6-7 ezer forint is lehet.
– Mielőtt elmentünk az orvoshoz, megkérdeztem telefonon, és azt mondta az asszisztensnő, hogy 3500 lesz. Majd miután megvolt a procedúra, 6000 lett a végösszeg. Annyira meglepődtem, hogy meg se kérdeztem, miért lett 2500-al több – mesélte Szabó Brigitta.
Ez a vizsla épp chipet kap Sokakban felmerült a kérdés, mi van, ha nem chipeltetik a kutyát? Nos, ha szerencséjük van, és nem derül ki a hiányosság, semmi sem történik.
A Magyar Állatorvosi Kamara Békés-megyei Szervezetének elnöke korábban arról tájékoztattak bennünket, hogy a határidő letelte után az állatorvosok és a jegyzők feladata lesz a chipek ellenőrzése.
– Amelyik kutyatulajdonos kötelezettségének nem tesz eleget, az állat-egészségügyi szabálysértést követ el. A jogszabály azt is megszabja, hogy január elseje után a chippel nem rendelkező állatok kezelését az állatorvos nem végezheti el, gazdáját fel kell jelentenie – mondta dr. Kondé Gábor elnök.
Kivétel tehát nincs, aki elmulasztja a chip beültetését, az akár 45.000 Ft-os bírságra is számíthat.

Posted on Hozzászólás most!

Állatkínzásért végre letöltendő szabadságvesztés

Mióta elszaporodtak a bíróságokon az állatkínzás miatti eljárások, a bírók egyre szigorúbb ítéleteket hoznak. Az ítélet indoklásában legalábbis ez rendre kiemelésre kerül. A nyugat-európai országokkal összehasonlítva a hazai Büntető törvénykönyvbe viszonylag későn került bele bűncselekményként az állatkínzást, ezt ugyanis a 2004. évi. X. törvény iktatta bele a Btk-ba.
Az állatok védelme már a módosítás előtt is rendelkezett törvényi szintű szabályozással: a tiltott állatviadal szervezése például már 1996 óta számít bűncselekménynek, az átfogó keretrendszert nyújtó állatvédelmi törvényt pedig 1998-ban fogadták el. Ez az első magas szintű hazai jogszabály, amely széleskörűen foglalkozott ezzel a témával. Igaz, az állatok védelméről szóló törvényi szintű szabályozás gondolata már a ’80-as években felmerült, a rendszerváltozás környékén a téma háttérbe szorult.
A jelenleg hatályos szövegezés alapján a bűncselekmény gerinces állat bántalmazásával, olyan bánásmód alkalmazásával valósítható meg, ami maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz.
Az 1. bekezdés b. pontját csak az állattartó követheti el: a törvény büntetni rendeli a háziasított emlősállat (pl. ló) vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat (pl. tigris) elűzését, elhagyását, kitevését. Ezekért a vétségekért 2 év szabadságvesztés is kiszabható, de ha a bűncselekményt úgy követik el, hogy az állatnak különös szenvedést okoznak, a büntetés mértéke 3 év szabadságvesztés is lehet.
A közvélemény a sajtón keresztül sokáig bírálta az ítélkezési gyakorlatot, amely szerintük egyáltalán nem bírt elrettentő erővel. Sokáig főként pénzbírsággal, vagy esetleg pár hónapos letöltendő szabadságvesztéssel sújtották az elkövetőket.
Az utóbbi évek egyik országos hírű ügyévé vált annak a 35 éves asszonynak az esete, aki egy hétre hagyta bezárva kutyáját ennivaló és víz nélkül. A bűncselekmény még 2007. júniusában valósult meg, jogerős ítélet csak 2010. novemberében született. Eszerint hat hónap letöltendő fogházbüntetést szabtak ki a nőre, 1 év próbaidőre felfüggesztve.
A legutóbbi bírósági ítélet viszont már letöltendő fogházbüntetésre ítélt egy részegen őrjöngő férfit. A 43 éves vádlott átdobta nevelt lánya kutyáját egy VIII. kerületi lakóház harmadik emeleti körfolyosójának a korlátján. Az állatot el kellett altatni, olyan súlyos sérüléseket szenvedett.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a férfi ellen nem csupán állatkínzás volt a vád, ugyanis emellett könnyű testi sértés és garázdaság vétségét is megállapították nála. K. Zoltán 7 hónap letöltendő fogházbüntetést kapott.

A Büntető Törvénykönyv az állatkínzásról:
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.

Posted on Hozzászólás most!

Brutális büntetés

Megrázó hír bukkant fel a sajtóban egy amerikai állatkínzásról. Egy nő felakasztotta és meggyújtotta egyik rokona kutyáját. Tettét azzal magyarázta, hogy csak meg akarta büntetni az állatot, mert gonoszul viselkedett.
A dél-karolinai Columbia város hatósága állatkínzás bűntette miatt indított eljárást egy helyi lakos ellen. A nő elektromos nyakörvénél fogva felakasztotta unokaöccse pitbullját egy fára, majd meggyújtotta az állatot.
Az állatvédelmisek szerint a 65 éves nő azzal indokolta borzalmas tettét, hogy az egyébként Diamond névre hallgató eb gonosz volt, és meg akarta előzni, hogy a környéken lakó gyerekeknek árthasson. Mindezt abból állapította meg, hogy a kutya megrágta a Bibliáját.
A szörnyű módon kivégzett állat testét az udvarban megtalálták, a nőt pedig azonnal letartóztatták. Jelenleg is börtönben csücsül, egyelőre ügyvéd nélkül. Tettéért 180 naptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Forrás: Farm.hu

Posted on Hozzászólás most!

Háromszázezer forint büntetés állatkínzásért

Békés megyében a bíróság háromszázezer forintra büntette azt a fiatalembert, aki megkínozta kutyáját – adta hírül a Hajnal Táj. A vádlottat a bíróság állatkínzás és garázdaság miatt ítélte el. A férfi a bíró szerint nem is tudta, hogy az állatoknak is jár a méltó bánásmód.
Az állatkínzáshoz előkerült a vascső, a lánc és volt vízbefojtási kísérle is. Akcióba lendült az állatrendőrség, és a jelek szerint a bíróság sem tétlen, ha a büntetésről van szó.
Háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélte a Gyulai Városi Bíróság a napokban azt a húszéves fiatalembert, aki saját kutyáját ütötte vágta, kínozta, még víz alá is lenyomta. Az állatkínzás és garázdaság miatt elítélt vádlott tagadta bűnösségét a bírák előtt.
A tárgyaláson a bíró szerint fel sem fogta a férfi, hogy az állatnak is jár a méltó bánásmód, fogalma sem volt róla, hogy az állatoknak is vannak jogaik. Az MR1-Kossuth Rádió hajnali műsora arra volt kíváncsi a többi között, hogy van-e visszatartó ereje a mostani, precedens értékű bírói döntésnek és a hasonló ítéleteknek?

Posted on Hozzászólás most!

Fél milliós büntetés állatkínzásért

Pórázon rángatta és többször megrugdosta kutyáját egy férfi Kecskemét főterén. Térfigyelő kamera buktatta le. Pórázon rángatta kutyáját és többször megrugdosta Kecskemét főterén az a férfi, akit a bíróság jogerősen ötszázezer forintra megbüntetett. Az állatkínzót a városban kiépített térfigyelő kamerarendszer buktatta le. A rendőrök látták meg, hogy kínozta az állatot. Az eset még karácsony előtt történt, a bíróság a napokban hozta meg jogerős ítéletét.
A térfigyelő kamera felvételein tökéletesen látszik, ahogy a férfi pórázon rángatta maga után kutyáját, és néhány lépésenként, hol a testébe, hol pedig az állat fejébe rúgott. Kecskemét belvárosát tíz kamera figyeli, ezek felvételei ide, a rendőrség ügyeletére futnak be. Így vették észre a kutyáját kínzó férfit is. A férfi éppen átért a tér túloldalára, amikor a rendőrök igazoltatták. Ellene állatkínzás miatt indítottak eljárást.
„Ez idő alatt kollégáim gondoskodtak róla, hogy a kutya ne maradjon felügyelet nélkül, ezért addig az egyik állatvédő alapítvány gondjaira bízták, kihallgatása után ott vehette át az állatot” – mondta Nyikos Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A bíróság gyorsított eljárásban hozott ítéletet, fél millió forint bírságot szabott ki rá. Az állatvédők szerint, amióta akár börtönbüntetést is lehet kapni állatkínzásért, azóta az emberek jobban odafigyelnek.
„Pénzbírság esetén jobban elgondolkoznak az emberek, hogy tartsanak állatot vagy sem” – mondta Szabó Attila, a Mentsvár Alapítvány, állatvédelmi őrszolgálat vezetője.
Úgy tudjuk, a főtéren megrugdosott kutyának maradandó sérülései lettek, mégis állatkínzó gazdájánál maradhatott, addig, amíg a jegyző nem dönt elhelyezéséről.