Posted on Hozzászólás most!

EU-s pénzből finanszírozott halálcsapda Szentes mellett

A Csongrád megyei Fábiánsebestyén határában, a Donáti öntözőfürt rekonstrukciója keretében több kilométer hosszú és több méter mély, fóliával kibélelt vízelvezető árkot ástak, amelybe száz számra esnek bele és mivel a csúszós műanyagon kimászni nem tudnak, pusztulnak el az állatok. Szarvasok, őzek, vaddisznók, nyulak és házi kedvencek tetemei „díszítik” a részben EU-s pénzből finanszírozott beruházást. Forrás: barikad.hu

Posted on Hozzászólás most!

Végzett a csapda a magyar vizsláva

Egy gyönyörű magyar vizsla pusztult el a nagynyárádi erdőben egy szabálytalanul kihelyezett, amúgy nem tiltott csapda miatt. Állítólag emberre nem veszélyes az ilyen eszköz, nem úgy az orvvadászok által kitett hurkok.
Tizenkét éve napi rendszerességgel járta a nagynyárádi erdőt Rokó nevű magyar vizslájával M. Dániel. Nemrég azonban sétájuk tragédiával végződött. Rokó a földes úttól csupán néhány méterre rábukkant egy bokor aljában kihelyezett, úgynevezett hattyúnyak csapdába kitett csalira.
A csapda azonban halálos: az állat nyakára elemi erővel csattant rá, és a vizsla azonnal elpusztult. A fiatalember a sokk hatása alól ma sem tért magához, szerinte Rokó halálát súlyos szabálytalanság okozta, ezért feljelentést tett. Az ügyben a Mohácsi Rendőrkapitányság folytat eljárást ismeretlen tettes ellen, tiltott vadászati eszközzel elkövetett állatkínzás vétségének gyanúja miatt. Bama.hu

Posted on Hozzászólás most!

Patkányméreg, egérragasztó használata állatkínzás?

A Népszabadság május 20-i számában foglalkozott a Fehérkereszt Állatvédő Liga beadványával egyes brutális és a vadászati törvény által tiltott, ám mégis forgalmazott vadászati eszközök (csapdák, csapóvasak, hurkok) betiltásáért.
Az indoklás szerint ezek az eszközök válogatás nélkül gyilkolnak, és komoly szenvedést, órákig vagy napokig tartó haláltusát okozhatnak. Nemcsak a vadászati törvényt, hanem az állatvédelmi törvényt is sértik.
Nos az említett eszközök csak egy mákszemnyi részt jelentenek az állatvédelmi törvényt durván sértő, ennek ellenére széleskörűen használt eszközök és szerek halmazában!
Mit is mond ez a törvény az állat életének kioltásáról? Gerinces állat esetében ez kizárólag kábítás útján, illetve azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okozó módszerrel történhet; kivéve, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja, de ebben az esetben is gondoskodni kell arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. – Vitathatatlan, hogy a rendkívül szapora és elképesztően falánk, amellett betegségeket terjesztő patkányok számának kordában tartása fontos közérdek, tehát a szükséghelyzet fennáll. De az is vitathatatlan, hogy a fenti törvényi előírásnak egyetlen patkányirtó, rágcsálóirtó szer sem felel meg! A hatósági állatorvosnak pedig egyik feladata, hogy a gazdálkodókat szigorúan ellenőrizze, használják-e a rágcsálómérgeket és egyéb irtószereket.
A jelenleg forgalomban levő (kumarinalapú) patkánymérgek által kiváltottmérgezés tünetei: hosszan tartó rosszullét, testszerte belső és külső vérzések, fájdalom, görcsök, majd sokk és kóma. Részlet az egyik „nagyon hatékony rágcsálóirtó szer” hirdetéséből: „Elfogyasztásától a rágcsálók (egerek, patkányok) 3-10 napon belül elpusztulnak.” A szer nem azonnal hat, hiszen az intelligens, közösségben élő egerek, patkányok társuk szenvedését látva nem ennének belőle; néhány napig semmi tünet, aztán hosszú, kegyetlen szenvedésnek vet véget a megváltó halál!
Ragacsos légyfogó szalagot én is láttam gyerekkoromban, de rémálmomban sem jutott volna eszembe, hogy ezt a technikát magasabb rendű, gerinces állatok ellen is felhasználják. Ha a szerencsétlen jószág beleragad ebbe a borzalomba, napokig kínlódhat benne, míg éhenszomjan vész. Ha jótét lélek még elevenen megtalálja, oldószer nélkül akkor sem tud rajta sérülés okozása nélkül segíteni. Persze az oldószer is ártalmas, mert a benzin, alkohol a bőrön keresztül felszívódva ugyancsak mérgezést okozhat.
Mindkét brutális, barbár módszer jellemzője, hogy nem válogat az áldozatok között. Elvetemült gyűlölködők házikedvencek, védett és nem védett madarak ellen egyaránt felhasználják, sőt: gyerekeink is megkóstolhatják a rágcsálómérget, és akár csoportosan áldozatul eshetnek, mint sajnos nem egy példa igazolja! A méreg a csatornákon keresztül a vízkörforgásba, a táplálékláncba bejutva az egész lakosságot veszélyezteti. Éppen ezért az Európai Unió illetékesei arra készülnek, hogy a jelenleg széleskörűen használt, kumarinalapú patkánymérgeket tiltottnak minősítik. Nem kellene ezt bevárnunk, élen kellene járnunk ezeknek a semmilyen indokkal nem védhető szereknek, eszközöknek a betiltásában!
Vajon miért is szaporodtak el napjainkra mértéktelenül a kóbor macskák? Amíg a vegyipar felvirágzásával el nem terjedtek a különféle egérés patkánymérgek, „rágcsálóragasztók”, addig az emberek természetes módon védekeztek a rágcsálók ellen: macskát tartottak! A macskaeledel nem került sokba, mert a cica úgyszólván eltartotta magát. Ma azonban már szinte kizárólag házikedvencnek tartják a macskát. Az ivartalanításra azonban nem hoznak anyagi áldozatot, hanem a fölösleges szaporulatot egyszerűen szélnek eresztik. Pedig egy átlagos nőstény élete során akár 100 utódot is világra hozhat. Ezért, no meg a kis énekesmadarak levadászása miatt, a macskák ivartalanítása a kutyákénál is sokkal fontosabb lenne! – Mind a kutyákról, mind a macskákról elmondható, hogy túl sokan vannak, sokkal többen, mint amennyire házikedvencként az emberek valaha is igényt tarthatnak. Azon kellene elgondolkozni, a „fölösleg” sintértelepeken való elpusztítása helyett hogyan lehetne ezeket a kedves, értelmes jószágokat munkába állítani! – Az arra alkalmas testfelépítésű macskák nemcsak egér-, de patkányfogóként is kiválóan hasznosíthatók; némely kistestű kutyafajt is kifejezetten patkányfogóként alkalmaztak a régi szép időkben. A rágcsálómentesítő vállalkozók a patkánymérgek, brutális csapdák helyett a kóbor cicák, kutyák összegyűjtésével és gazdálkodóknál (ivartalanítás után) haszonállatként elhelyezésével foglalkozhatnának a jövőben! (El kellene gondolkozni azon is: az élve összefogdosott rágcsálókat olyan helyen szabadon engedni, ahol egerészölyvek, baglyok gondoskodnának a számuk kordában tartásáról.) Reménykedjünk, hogy a biorágcsálóirtásé a jövő! Forrás: Nol.hu, a szerző madárvédő

Posted on Hozzászólás most!

Brutális állatcsapdák ellen küzdenek állatvédők

Panaszt tett a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőségnél csütörtökön a Fehérkereszt Állatvédő Liga. Az alapítvány évek óta foglalkozik a vadászat egyes kérdéseivel, ezen belül a tiltott vadászati eszközök, védett állatok leölésére alkalmas eszközök használatával, tiltásával illetve kereskedelmi forgalmazásával.
Az alapítvány tapasztalatai szerint az egyik áruházlánc kertészeti osztályain minden további nélkül kapható az úgynevezett “méregmentes” csapda, amelyet előszeretettel vásárolnak a kerttulajdonosok, hogy az őket zavaró, ám hazánkban védett vakondokat illetve vízipockokat elpusztítsák. Különböző vas-edény és egyes vadászati boltokban kapható olyan rágcsálóirtó csapóvas is, amelynek használatát tudomásuk szerint nemzetközi egyezmények tiltják. A csapóvasak 2500-4500 Ft közötti áron, bárki számára beszerezhetőek. Az ilyen kihelyezett csapdákba védett és társállatok is léphetnek.
A Decathlon sportáruház terméklistáján e hét hétfőig szerepelt a rókahurok, majd a Kékfény (MTV1) csapóvasakkal illetve a tiltott vadászati eszközökkel foglalkozó adása után kivették katalógusukból a gyilkos eszközt.
VakondcsapdaA Fehérkereszt Állatvédő Liga azzal kéréssel fordult a hatósághoz, hogy vizsgálja meg, milyen jogszabályi illetve kereskedelmi módosításokkal érhető el a felsorolt termékek kereskedelmi tilalma hazánkban, milyen módon lehetne e tiltott vadászati eszközöket levetetni a kereskedői polcokról. Forrás: Index.hu

Posted on Hozzászólás most!

Csendben várta a véget a csonkolt lábú kutya

Csonkolt lábú fiatal német juhász kan kutyát találtak Hatvanban, a Nagygombos-Peres dűlő hobbitelkekkel tarkított részén – tájékoztatott Rudas Aranka, a Kutyaszív Alapítvány vezetője.
Elmondta: egy bekerített telken helyezett el valaki egy nagyon erős, fogazott élű, körülbelül 30 centiméteres átmérőjű csapdát, feltehetően az átvonuló őzek számára. A kutya napokon át a kelepce foglya volt, kínjában a közeli fa kérgét és vékony ágait rágcsálta. Beszorult lába leszakadt, a végtagot megtalálták a helyszín közelében.
A szerencsétlen állatot egy índarab olyan erővel tartotta, hogy az saját erejéből nem volt képes kiszabadulni, így csendben várta a véget. Mivel se nem ugatott, se nem nyüszített, csak a véletlenen múlt, hogy megtalálták. Forrás: Heol.hu

Posted on Hozzászólás most!

Zergék veszélyben, csapdás orvvadászok

A trófeavadászok különböző módszerekkel próbálják elfogni a védett állatokat: a fegyveres orvvadászat mellett a régi, jól bevált csapdás módszereket is alkalmazzák.
Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park egyik legérdekesebb állata a sziklákon cikázó, hihetetlen gyorsasággal szökkenő zerge. A 2ooo méteres magasságú hegycsúcsokat kedvelő négylábúnak egyetlen földön járó vetélytársa sincs, magyarán nincs olyan patás, mely képes lenne ezek között a körülmények között – nyaktörés nélkül – száguldozni.
Ebben a nemzeti parkban a helyzet az a zergével, hogy nem őshonos itt. A hetvenes évek elején – ha jól emlékszem – telepítették be pontosan azzal a céllal, hogy a túlélésüket elősegítsék. Hoztak a Retyezátból egynéhány példányt, hogy itt honosodjanak meg és így magát a fajt tudjuk megmenteni az utókor számára.
A zerge megkedvelte a csodálatos Nagyhagymást. Pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hány példány él a vidéken, de aki vállalja a húsz kilométeres túrát, garantáltan találkozhat néhány állattal.
A Hagymás-masszívumon található ez a zergeállomány. 90%-a benne van a Nemzeti Park területében. Rendszeres járőrözést végeztünk eddig is, de ezután megtoldjuk közös járőrözésekkel, amit közösen a hegyimentőkkel – a Salvamontosokkal – fogunk elvégezni és a hegyi csendőrséggel.
2oo4 óta a nemzeti parkot felügyelő igazgatóság tucatnyi parkőre vigyáz a több mint 65oo hektáros parkra. A járőrök, akárcsak a hegyi mentők, vagy a turisták, jelenthetik a rendőrségnek, vagy a csendőrségnek, ha orvvadászok nyomaira bukkannak.
Járőrözés közben bizonyos turistaösvényektől félreeső csapásokon is, hogyha járunk, bizony nem egy és nem két alkalommal történt meg, hogy ilyen fához kikötött acélcsapdákat találtunk, amiket természetesen le is szedtünk. Egy hegyi mentősnek semmi nem áll jogában, hogy megfékezze az orvvadászatot. Annyi marad neki, hogy mérgelődik.

Posted on Hozzászólás most!

WiseTrap elektronikus patkányfogó

Egy Dán cég olyan rendszert fejlesztett ki, amely csúcstechnológiával egészíti ki a hagyományos patkányfogókat. Aligha gondolhatta bárki is, hogy már a patkányfogók területén is megjelennek a különböző számítástechnikai módszerek, pedig így történt. A mai korszerű rágcsálócsapdák már képesek érzékelni a foglyul ejtett állat testhőmérsékletét és mozgását, valamint akár SMS-ben tájékoztatják a kihelyezést végző szakembereket arról, hogy hány állatot ejtettek el. A WiseCon dán vállalat által megalkotott WiseTrap teljesen elektronikusan működik, felszerelték mozgás- és hőmérséklet-érzékelőkkel. Az új rendszer nem csak hatékonyabb és intelligensebb az elődeinél, hanem jóval olcsóbb is náluk. Videó a rendszerről.
A recept egyszerű: a kiválasztott csatornába egyszerűen leeresztik az eszközt. A szenzorok azonnal bekapcsolnak, ha érzékelik, hogy egy rágcsáló jelent meg a járatban. Ezek a miniatűr érzékelők feljegyzik és figyelik az állat mozgását és testhőmérsékletét. Amennyiben a patkány jó elfogási pozícióban van, a csapda mozgásba lendül és nemes egyszerűséggel eltöri az állat gerincét. A rágcsáló holttestét a szennyvíz szállítja el. Ugyan a módszer meglehetősen brutálisnak tűnik, mégis jobb a korábban alkalmazott mérgeken alapuló csapdáknál, mivel az állatok így jóval gyorsabban halnak meg.

Ez a korábbiaknál jóval humánusabb és hatékonyabb módja a rágcsálók elleni harcnak. A patkányok meghalnak és nem viszik el a problémát más helyekre. Ráadásul nem kerülnek ki a szabadba a környezetet károsító mérgek sem és az emberek sem találkoznak az állatokkal” – foglalta össze a megoldás előnyeit Preben Fritzböger, a WiseCon ügyvezetője.
Az egész folyamat elektronikusan ellenőrizhető, így a csapdákat kihelyező szakemberek pontosan tudják, hogy melyik időszakban melyik fogó hogyan teljesített. Ezt a beépített GSM-modul és SIM-kártya teszik lehetővé, amelyek minden eredményes fogásról SMS-t vagy akár e-mailt is küldenek a befogóknak. A rendszer még arra is képes, hogy akkumulátorai töltöttségéről tájékoztassa az üzemeltetőket. A beérkező információk továbbíthatók a települések lakótelepeinek, éttermeinek és kórházainak is, így részletes, egész lakótömbökre kiterjedő patkánymentesítési tervek készíthetők.
A WiseTrap előnye továbbá, hogy a beépített szenzoroknak köszönhetően a kihelyezett eszközök felhasználhatók a csatornahálózat folyamatos figyelésére, így a közműszolgáltatók a nagyobb esőzések után uralkodó állapotokról vagy csőtörésekről is azonnal és minden részletre kiterjedően értesülhetnek. A megoldást sikeresen tesztelték Dániában és Svédországban, valamint mindkét skandináv országban engedélyezték a használatát. A dán cég most a más országokban végrehajtandó tesztekre készül.