Posted on Hozzászólás most!

Móni, a csimpánz családfája

Vért vettek Mónitól a csimpánztól Veszprémben. Egész Európában kutatják a csimpánzok családfálját, hogy meghatározzák melyi állat melyik alfajba tartozik. Móniról sem tudják, hogy pontosan honnan származik, csak annyit, hogy Afrikából. Azért végzik el a vizsgálatot minden olyan csimpánzon, amelyiknek homályos a múltja, mert nem akarják, hogy a különböző alfajok egymással szaporodjanak, és hibridek szülessenek az állatkertekben.

Posted on Hozzászólás most!

Az ember a legerősebb szagú állat

Az izzadt emberi bőr átható szaga egyedülálló az állatvilágban. Az ember azért is különösen büdös, mivel a szaganyagok a test szinte minden részén kiválasztódnak, és emellett még a rajtunk élő mikrobák is kibocsátanak szagokat.
Noha mi, emberek hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy más állatoknak sokkal kellemetlenebb a szaguk, mint nekünk, madarakon és emlősökön végzett korábbi tanulmányokból az derült ki, hogy e nem emberi fajok bőréből sokkal kevesebb illó szerves anyag távozik, mint a miénkből. A csirkék tollán és a zsiráf szőrén például csupán néhány fenolfélét mutattak ki.
A holland Wageningen Egyetem kutatói új tanulmányukban összehasonlították a különféle emberi bőrmirigyek eloszlását, funkcióját és váladékát más főemlősökével. Pusztán ezen információk alapján is megjósolható lenne, hogy az emberek szaga erősebb, mint a csimpánzoké és a gorilláké. A bőrmirigyek eloszlása ugyan hasonló, de a csimpánzok és a gorillák több olajat választanak ki, valószínűleg szőrzetük védelme érdekében.
Ezzel szemben a felnőtt emberek gyakran választanak ki vizet, fehérjéket, aminosavakat, karbamidot, ammóniát, tejsavakat és bizonyos sókat. E vegyületek jó része bizony elég büdös. A serdülőkor folyamán az e vegyületeket kibocsátó mirigyek megérnek és baktériumokkal népesülnek be. Ezért a felnőttek szaga jóval erősebb, mint a gyerekeké, ráadásul a gyerekek kevesebbet is izzadnak – írja az Origo.

Posted on Hozzászólás most!

Állatbarátságok: Csimpánz eteti a tigrist

Egy thaiföldi állatkertben Do Do, a farmernadrágot hordó kétéves nőstény csimpánz pótmamaként cumisüvegből eteti Aornt, a 60 napos tigriskölyköt.
A bangkoki Samut Prakan krokodil telelep és állatkert – mint neve is mutatja – főleg krokodilokat tart, nem is keveset, hiszen több mint 80 ezer hüllő él a területén. Most azonban a fő látványosság, a közönség kedvence a csimpánz és a kis tigris.

Posted on Hozzászólás most!

Így eszik a csimpánzok a levest!

Meleg levessel etetik az orángutánokat és a csimpánzokat a Rio de Janeiro-i állatkerben, hogy ne fázzanak. Az állatoknak krumpliból, narancsból és borsóból főznek levest, és ezt adják nekik a gondozóik. A föld déli féltekéjén most lesz tél, és a brazíliai 9 fokos hideget az állatok már nagyon nehezen viselik. Némelyik gondozó egyébként pokrócot is ad a nagyobb testű emlősöknek.

Posted on Hozzászólás most!

Gesztusok a vadon élő csimpánzoknál

A vadon élő csimpánzok legalább hatvanhat egyedi gesztust alkalmaznak, hogy kommunikáljanak egymással – állítja egy kutatócsapat.
A St. Andrews Egyetem csapata lefilmezett egy állatcsoportot, hogy dekódolni tudja a „gesztusrepertoárt.” Ezt követően tanulmányozták a csimpánzokról készült 120 órányi anyagot, és olyan jeleket kerestek, melyeket az állatok szándékos jelzésnek használták egymás között. Az eredmények az Animal Cognition folyóiratban jelentek meg.
A korábbi, fogságban élő csimpánzokkal végzett vizsgálatok azt sugallták, hogy az állatok körülbelül 30 különböző gesztussal élnek. „Ezért ez az eredmény igen nagy repertoárt mutat be” – mondja Dr. Catherine Hobaiter, a vizsgálat vezetője. Elmondása szerint úgy vélik, hogy az emberek ezen gesztusoknak csak kisebb töredékét láthatták korábban, mivel amikor fogságban élő állatokat tanulmányozunk, nem a teljes viselkedési tartományt látjuk. Hobaiter 266 napon keresztül figyelte meg, és filmezte a csimpánzcsoportot az ugandai Budongo Természetvédelmi Állomáson.
Ő és kollégája, Richard Byrne professzor átvizsgálta a felvételeket, és kategorizálta az egyes eltérő gesztusokat. Egyértelmű jeleket kerestek, hogy az állatok szándékos mozdulatokat tettek, amelyek célja a másik állattól valamiféle reakció kicsikarása volt. “Azt figyeltük, hogy a gesztikuláló a közönségére nézett-e. Mivel kitartásra utaló jeleket kerestünk. Amennyiben tevékenységük nem váltott ki reakciót, megismételték.”
A csapat a projekt következő fázisához folytatja a videó tanulmányozását. Ki szeretnék deríteni, mit jelentenek az egyes gesztusok. A mozdulatok némelyike esetén a jelentés egyértelműnek tűnhet, talán azért, mert az emberszabású főemlősökhöz mérten hasonló mozdulatokat teszünk. Egy csimpánz gyakran bólint egy másik csoporttársnak, vagy egy fiatal egyed megrázza egy másik mancsát, hogy játékra vegye rá.
A videó egyik részében, egy anya bal karjával nyúl lánya felé. „Az anya arrébb akar menni, és így jelzi kérését, hogy utódja másszon fel rá” – magyarázza Hobaiter. “Egyszerűen megragadhatná a kölyköt, de nem teszi. Kinyúl és gesztikulál, miközben válaszra vár.” Amikor a kölyök közeledni kezd, az anya megismétli a mozdulatot, és arckifejezéssel spékeli meg – egyfajta „fogas vigyorral” – mely ponton kölyke felmászik rá, és arrébb mennek.
„Ám a jelzések néha olyan hatást érnek el, melyet előadójuk nem várt” – mondja Byrne. „Így ha meg akarjuk ismerni a szándékos jelentést, nemcsak a gesztus tipikus hatását kell felfedeznünk. Meg kell vizsgálnunk, milyen reakció készteti a gesztikulálót a tevékenység abbahagyására, mikor tűnik elégedettnek az eredménnyel, hogy tudjuk, mi volt a szándék.”
Az eredmények adatokat szolgáltattak a csimpánzok gesztusainak eredetéről, amelyek azt sugallják, hogy a fajnál a kommunikáció közös formája van meg, nem pedig arról van szó, hogy az egyes mozdulatok tanult szokások vagy rítusok egyetlen szociális csoporton belül. Ezen megfigyelések gorillák és orangutánok gesztusaival történő összehasonlításával a kutatók kimutatták, hogy komoly átfedés van a jelzések terén az emberszabású főemlősök családjában.
Hobaiter szerint ez alátámasztja elképzelésüket arról, hogy a főemlősök által használt gesztusok – és talán néhány emberi is – az összes ma élő emberszabású főemlősfaj közös őseitől származik. Forrás: Híradó.hu, BBC.hu

Posted on Hozzászólás most!

Ki nyeri a vébédöntőt? Most egy csimpánz és egy disznó jósol

A hollandok világbajnoki győzelmét jósolta meg pénteken a tallinni állatkert csimpánza és Afrikából származó egyik disznója. Ezzel pedig ellentétes előrejelzést adtak, mint Paul, az oberhauseni akvárium immár világhírű orákuluma, ő ugyanis pénteken spanyol győzelmet “látott” a vasárnap döntőben.
Paul pénteken, élő tévéközvetítésekben mutatta be megint, hogy mit “gondol” a szombati bronzmeccsről és a vasárnapi döntőről. Szokás szerint egy német és egy uruguayi zászlóval díszített műanyag tartályt engedek le hozzá kagylóval. Paul a németet választotta ki, tehát ők lesznek a harmadikok. Aztán újabb kagylós tartályok következtek a spanyol és a holland zászlóval, és a jóspolip a spanyol választotta.
Az észt bulvárlap, az Ohtuleht szerint Pino, a csimpánz viszont a holland győzelmet jósolta meg, de elfogult, hiszen Amszterdamban született. A lap megkereste a tallinni állatkertet, ahová 1994-ben került Pino. A csimpánz elé tettek két zsákocskát, bennünk finom falatokkal, és rajtuk a döntős országok lobogóival. És Pino azonnal a hollandot választotta, vagyis az észt lap szerint az ő győzelmüket jósolta.
Az állatkert gondozói ellenpróbát is végeztek. Méghozzá egy Afrikában honos disznóval, és 15 perc tétovázás után ő is a holland zászlós eleségcsomagot választotta a spanyol ellenében. De vigyázni kell Paul riválisaival. Asgeir, a norvég polip kedden ugyanis bergeni akváriumában a németek szerda esti győzelmét jelezte a spanyolok ellen, de a németek kikaptak.

Posted on Hozzászólás most!

A csimpánzok brutális állatok

Tízéves vizsgálattal újra kimutatták, hogy a csimpánzok korántsem aranyos, békés állatok, hanem gyakran könyörtelen gyilkosok.
A Current Biology szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek leírják, hogy egyes csimpánzok rendszeresen megtámadnak más csimpánzokat, elveszik területüket, és lemészárolják kicsinyeiket, így őrzik meg dominanciájukat a másik csoport felett.
A szakemberek Ugandában tíz éven át számos alkalomal megfigyelték, hogy a támadások orvul és szervezetten történnek, nehogy a másik csoport fel tudjon készülni.
A legtöbb rajtaütés során főként az újszülött és fiatal csimpánzok esnek áldozatul, valószínűleg azért, mert velük a legkönnyebb elbánni, vélik a szakemberek. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az agresszió a csimpánzok és az emberek egyik legfőbb közös sajátossága.

Posted on Hozzászólás most!

Szökni próbált, de megfulladt a csimpánz

Megpróbálta átugrani a vizesárkot a Veszprémi Állatkert egyik csimpánza, de belezuhant a vízbe. A gondozók hiába próbálták megmenteni, az állat megfulladt. Vízbe fulladt kedden délelőtt a Veszprémi Állatkert egyik 11 éves nőstény csimpánza, Ghafula, miután minden előjel nélkül át akarta ugrani a területét védő biztonsági vizesárkot, de a 8 méter széles vízfelület legmélyebb részébe zuhant és elpusztult – közölte a Veszprémi Állatkert honlapján.
A közlemény szerint a gondozók rögtön észlelték a szökési kísérletet, és a megfelelő biztonsági előkészületek megtétele után azonnal megkezdték a mentést, de az elsüllyedt állat életét már nem sikerült megmenteni. A csimpánzt újraéleszteni sem sikerült.
Ghafula 2010. április 8-án érkezett a hollandiai Amersfoortból és az állatkert közleménye szerint jól beilleszkedett csapattársai közé. A négy fős csapat három hete volt látható a külső kifutóban. A veszélyes állatok kategóriájába sorolt csimpánzok az embernél hatszor erősebbek. Szökésüket a kifutó hátsó oldalán egy függőleges biztonsági fal, a látogatók oldalán egy nyolc méter széles vizesárok akadályozza meg. A csimpánzok kiválóan másznak, otthonosan mozognak a talajon, de nem tudnak úszni.

Posted on Hozzászólás most!

Március 12-én az újdonságokkal nyit a győri állatkert

Március 12-én számos újdonsággal nyitja meg kapuit a gyõri Xantus János Állatkert. Az állatkert területe a kétszeresére bõvült, a volt vidámpark területén egy árnyas vadaspark létesült. Az év során új állatok is érkeznek és a nyitásra teljesen megújul a terrárium is. Ami egyértelmű kuriózumként hat, hogy kis földimalac látta meg a napvilágot, aki biztosan a vadaspark egyiuk szenzációja lesz, s akit csak a hét második felében mutatnak meg a sajtónak is.
A legnagyobb változás, hogy mintegy duplájára nõtt az állatkert területe, az egykori vidámpark helyén is állatok tanyáznak. Ide kerültek többek között a tevék, de még számos állat kap új otthont a területen. Ezen a részen egyébként egy parkszerû sétáló és pihenõ részleget alakítottak ki, ahol majd padok, madáretetõk, magasles várja a kikapcsolódni vágyókat. A területen jelenleg is folyik még az építkezés, a rossz idõjárás miatt várhatóan nem készül el minden a nyitásra, de a terület már így is nagy élményt nyújthat azoknak, akik ide látogatnak.
Szintén újdonság lesz a terrárium, amely teljesen megújul, ez már szombattól látható lesz. Természetesen ezzel nem ér véget a meglepetések sora, az év közben is több állat érkezik. Tovább bõvül a flamingó-csapat, érkeznek antilopok, marabuk, és varacskos disznó is.
Meglátogattuk az állatkert kis kedvencét, Polát is. A kis csimpánz éppen nassolt, egy sütemény után kedvenc gyümölcsei közt válogatott. Kedvünkért néhány szaltót is bemutatott a kötélen, majd folytatta a tízórait. A barátságos állatot egyébként – ha majd nagyobb lesz – megpróbálják beilleszteni a gyõri csimpánzcsapatba.
Az állatkert mindenképp Gyõr egyik legnagyobb sikertörténetének nevezhetõ. Aki emlékszik még az 1990-es évek gyõri állatkertjére, az tudja, nem lehet egy lapon említeni a mostanival. 1997-ben kis híja volt, hogy nem zárták be a vadasparkot, most 140 ezer látogatót számlál, rengetegen választják hétvégi kikapcsolódásként a felvirágoztatott gyõri állatkertet. Az adó egy százaléka egyébként az idén is felajánlható az intézmény javára, amibõl tovább szépítenék a parkot. Az adószám: 18533835-2-08.
Szombaton tehát kinyit az állatkert, ismét láthatók az állatok. Persze lesz még olyan jószág, aki a hideg idõben inkább bent ücsörög, de így is sok vadállat látható, a tapírt például be sem lehet zavarni a helyére, annyira szeret sétálgatni a hóban.