Posted on Hozzászólás most!

Egekbe repítheti a tojás árát az új állatvédelmi szabályozás

A tojástermelők szerint jövőre luxuskörülmények között kell tartani a szárnyasokat az új állatvédelmi rendelet miatt, ezért a jelenleg darabonként 38-40 forintba kerülő tojás ára tovább emelkedhet – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Európában túltermelési válság keletkezett, és ezért tavaly húsvéttól idén szeptemberig a termelők önköltségi ár alatt értékesítettek – mondta a műsorban Végh László, a Tojástermelők Szövetségének elnöke.
Szerinte már tavasszal látható volt, hogy emiatt kevesebb csirkét telepítettek, ősszel pedig többen abba is hagyták a termelést. Mostanra egy viszonylagos hiány keletkezett – fogalmazott. De nemcsak a korábbi túltermelés miatt emelkedett a tojás ára, hanem az euró drágulása miatt is, magyarázta a további okokat a szakember. Magyarországon jelenleg 4 millió 200 ezer tyúk van, ez 75 százalékban elégíti ki a hazai fogyasztást, a további 25 százaléknyi igényt importból kell fedezni. A termelői ár a nyárihoz képest 6-7 forinttal emelkedett.
A januártól életbe lépő új állatvédelmi rendelet is valószínűsíti a további tojásdrágulást. A régi típusú ketrecekben nem lehet már tojótyúkot tartani, ezért a 350 tyúknál többet tartó termelőknek az eddigi tartástechnológiát le kell cserélniük. A korábban megengedett 550 helyett 750 négyzetcentiméteren kell tartani az állatokat, a ketreceknek nagyobb belmagasságúnak, a talprácsnak pedig kisebb lejtésűnek kell lenniük. Ülőrudat, tojóházat, karomkoptatót is be kell szerelni, és homokozónak, műfűnek is lennie kell a ketrecekben. Önköltségi áron ez tojásonként mintegy 2 forint emelkedést jelent majd. Az új állatvédelmi rendelettel Végh László nem ért egyet, véleménye szerint ezentúl luxuskörülmények között kell tartani az állatokat, amit túlzásnak nevezett – írja az Agromonitor.hu

Posted on Hozzászólás most!

Mit bír egymáson a kutya és a ló? – állati barátságok

Az állatok éppen úgy érzik a fájdalmat, félelmet, aggodalmat, mint az emberek. Örülnek a szép időnek, és aggódnak a jövő miatt. Neheztelnek egymásra, és persze a gondozóikra, barátságokat kötnek egymással, nekünk embereknek pedig szinte elképzelhetetlen, hogy két teljesen különböző állatfaj hogyan érti meg ilyen jól egymást?Az állatokkal való együttérzés, mint koncepció a múlt század 60-as éveiben jelent meg, amikor Jane Goodall primatológus folytatta híres kísérleteit a csimpánzokkal. Neki sikerült először megdöntenie azt az általánosan elfogadott hiedelmet, hogy az állatok nem úgy viselkednek, mint az automaták.
Ők is éreznek, gondolkodnak, és van egyéniségük. Elég egy órán át figyelni például egy legelésző tehéncsordát, hogy megállapítsuk, egyáltalán nem viselkednek egyformán. Mindegyik tehén külön egyéniség.

A csirkék is egyéniségek
Christine Nicol, a bristoli egyetem professzora sokéves tanulás és számtalan állatkísérlet elvégzése után megállapította, az állatok akkor érzik jól magukat, ha a megfelelő körülményeket biztosítják a számukra. Kijelentette, lehet, hogy még a csirkéket is egyéneknek kell tekinteni, akiknek igényeik és problémáik vannak. “Fantasztikus kognitív képességeket és kulturális újításokat találtunk”- mondta. “Most az a kihívás, hogy mindenkinek megtanítsuk, komplex egyén minden állat, akit meg akarunk enni vagy fel akarunk használni, és ennek megfelelően kell módosítanunk az állattartás kultúráját.”

A birkák arcmemóriája
Keith Kendrick, szintén cambridge-i professzor a birkákat vizsgálta. Nem árulja el, hogyan, de rájött, hogy a birkák nagyon bonyolult lények. Akár 50 másik birka arcát is felismerik, még profilból is, még egy év után is. Arra is rájött, és ezért valószínűleg meg is kellene kapnia a Nobel-díjat, hogy a birkák kedvelik azokat, akik jól bánnak velük, és még hosszas távollét után is lelkesen üdvözlik őket.

Lóbarát
Sokszor hall az ember elválaszthatatlan lovakról vagy más lóbarátságokról. Ez a legkevésbé sem szokatlan, hisz a lovaknak is van saját személyiségük, és ahogyan mi emberek is szelektálunk, úgy ők is éreznek szimpátiát vagy antipátiát egymás és más állatok iránt.

Hogyan fejezik ki a lovak az érzelmeiket?
A lovak halk nyihogással, valamint többé vagy kevésbé barátságos horkantásokkal kommunikálnak egymással. Testbeszédük is elárulja az érzelmeiket. Megszaglásszák, nyalogatják, harapdálják egymást, s játszanak egymással. A kölcsönös harapdálás vagy tisztogatás a kötődés jele.
A ló magányosan nem tudja kiélni sok természetes magatartásformáját. A más állatokkal való kapcsolat segíti megtartani a ló lelki egyensúlyát. Az istállóban egyedül álló ló hamarabb leépül. Társra van szüksége: egy pónira, egy kecskére vagy egy birkára… lovak és a kutyák, macskák szintén gyakran barátkoznak össze.
Sokszor hall az ember elválaszthatatlan lovakról vagy más lóbarátságokról. Ez a legkevésbé sem szokatlan, hisz a lovaknak is van saját személyiségük, és ahogyan mi emberek is szelektálunk, úgy ők is éreznek szimpátiát vagy antipátiát egymás és más állatok iránt.