Posted on Hozzászólás most!

Segélypénzből gyilkolják a bálnákat

Tokió: A cunami okozta károk elhárítására és az áldozatok megsegítésére érkezett segély pénzekből ölik a bálnákat Japánban.
Egy márciusban létrehozott szervezet pénzéből 6,7 milliárd forintnyi összeggel segítették a vadászokat – ezt állította a BBC-nek egy ismert japán aktivista, Junicsi Szato, aki a világ legnagyobb környezetvédő szervezete, a Greenpeace támogatásával harcol ez ellen a döbbenetes húzás ellen.
– Nemsokára újra vörössé válik az Antarktisz vize, a japán bálnavadászflotta ugyanis kihajózott a simonoszeki kikötőből, hogy megkezdjék brutális missziójukat. Az idén 900 bálna leli halálát a tengeren. Felháborító, hogy ehhez a külföldről érkező segélyek egy részét használják – jelentette ki az aktivista, aki szerint az alapot azért hozták létre, hogy a földrengésben és a cunamiban használhatatlanná lett országutakat rendbe tegyék. Ehhez képes a pénzből Szato szerint a bálnavadászprogram komoly adósságait fizették ki, és a gyilkos hajók biztonsági rendszerét fejlesztették, a tavalyi szezonban ugyanis a Sea Shepherd nevű állatvédő egyesület zavaróakciói miatt félbe kellett hagyni a vadászatot.
A megdöbbentő az egészben, hogy a japán kormány teljesen a döntés mögött áll, a hivatalos indoklás szerint ezeknek a pénzeknek az átcsoportosítására azért volt szükség, mert a katasztrófa miatt a tengerparton élő közösségek megélhetése is veszélybe került.
A bálnavadászatot egyébként 25 évvel ezelőtt tiltották be, ám Japán azóta is évente ezer bálna legyilkolására ad engedélyt; mindezt a tudományra való hivatkozással teszi, e célból ugyanis legális bálnát ölni – írja a Blikk.hu

Posted on Hozzászólás most!

Egyre több csapás pusztít a Földön

Az elmúlt években – úgy tűnik – megszaporodott a természeti katasztrófák száma. Mi állhat ennek a hátterében? Erről kérdeztük Timár Gábor egyetemi docenst, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét.
A közelmúltban Magyarországon is érezhetően rengett a föld, szerencsére elenyésző károkat okozva. Japán észak-keleti partvidékét viszont a Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű földrengés rázta meg, rá két hétre pedig Myanmarban, Tacsilek városban a thaiföldi határ közelében rengett a föld 6,8-as erősséggel. Arról is nap mint nap hallunk, hogy 1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett – ebből 0,6 fok az utóbbi ötven év számlájára írható. A jövőben ennél jóval radikálisabb változás is bekövetkezhet: az elkövetkező évtizedben akár évente 0,1–0,2 Celsius-fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Vajon összefüggésbe hozhatók a Föld felszíne alatti történések, a légkör melegedésével? Nekünk is tartanunk kell egy erősebb rengéstől? Egyáltalán mi az oka a földrengéseknek?
– A Földnek három fő rétegét különböztetjük meg. Kívül helyezkedik el a földkéreg, alatta a köpeny, és legbelül a mag, amely szilárd belső részből és az azt körülvevő folyékony halmazállapotú anyagból áll – mondta Timár Gábor egyetemi docens, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője.
– Földünk több tíz kilométer vastag, szilárd kérgét több kőzetlemez alkotja, ezek jégtáblákhoz hasonlóan „úsznak” az alattuk elhelyezkedő felső köpeny, az asztenoszféra anyagán. Ezeket a „jégtáblautánzatokat” a földköpenyben jelentkező áramlások hajtják. Amikor az óceáni kéreg eléri a szárazföldet, becsúszik a földköpeny alá, ami a földkéreg alatt helyezkedik el. Ezt nevezzük lemeztektonikának. Amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Ez jelentősen átrendezi a két kőzetlemez felszínét, és akár több tízméteres szintbeli eltéréseket okozhat a rengés előtti állapothoz képest. Ilyen földrengés történt Japánban, ami az eddig mért rengések közül a negyedik legerősebb volt – mondta lapunknak a szakember. A legveszélyesebb helyek ilyen szempontból a csendes-óceáni tűzkör mentén találhatók, ahol a vulkáni tevékenység és a kőzetlemezek találkozása miatt kifejezetten gyakoriak a földrengések. Magyarországon is folyamatosan mozog ugyan a föld, de a rengések többségének magnitúdója nem éri el a 2,5-ös értéket, vagyis gyakorlatilag észrevétlenül zajlik, ez az úgynevezett mikroszeizmikus rengés.
A GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai szerint évente 100-120 ilyen rengés megy végbe Magyarországon, míg 5,5- 6-os erősségű (makroszeizmikus rengés) csak ötvenévenként van.
– Földrengések mindig is voltak, a gyakoriságuk nem mutat növekvő tendenciát, legfeljebb erősebb a sajtójuk – nyugtat meg Tímár Gábor. – A globális felmelegedés mindezt nem befolyásolja, hiszen a földrengéseknek és az általuk kiváltott szökőáraknak teljesen más okai vannak.
Ennek ellenére a globális felmelegedés következményeit sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen szélsőséges időjárást hoz magával, ami gyakori aszályhoz, árvizekhez, rendkívüli mennyiségű csapadékhoz és hóviharokhoz, hurrikánokhoz, szökőárakhoz, földcsuszamlásokhoz vezethet, továbbá a termékeny területek sivataggá válhatnak. A legnagyobb veszély az állatvilágot fenyegeti. A Föld déli és északi pólusán található vastag jégsapkák olvadása miatt sok sarkvidéki állat vadászterülete csökken, ami fokozatos pusztulásukhoz vezet. Ha a tengerek és óceánok felmelegednek, megváltozik a kémhatásuk, így a bennük élő állatok és növények nem tudják kiválasztani a számukra szükséges meszet a megváltozott összetételű vízből, így ők is a kipusztulás szélére sodródnak, ugyanígy a velük táplálkozó állatok.
Nemcsak az állatokat, az embereket is közvetlen veszély fenyegeti. A jégtakaró olvadása miatt megemelkedő tengervíz elöntheti a szárazföldi területeket, a tudósok szerint például Hollandia teljesen víz alá kerülhet, ha ilyen mértékben folytatódik a felmelegedés.
A megoldás tehát mindenképpen az odafigyelés. Próbáljunk meg minél kevesebb energiát használni, minél kevesebb káros anyagot a levegőbe juttatni. Bár a globális felmelegedés hatását nem érezzük annyira közelinek és „valódi veszélynek”, mint a földrengéseket, káros hatása akár többszöröse is lehet, mint a földrengések által okozott pusztítás – írja a Bors.

Posted on Hozzászólás most!

Japán cunami: háztetőn sodródó kutyát mentettek a tengeren

Egy háztetőn sodródó kutyát mentettek ki pénteken a japán parti őrség egységei a tengerről, a japán partoktól majdnem két kilométerre – tudatta a Kyodo japán hírügynökség. Az állatot minden bizonnyal a három hete történt földrengés keltette cunami sodorta a tengerre.
A kutyát a parti őrség holttestek után kutató egyik alakulata vette észre egy mentőhelikopterből, egy tengeren sodródó háztetőn – közölte a Kyodo a japán parti őrségre hivatkozva . Az állatot Keszennuma városától nagyjából 1,8 kilométerre találták meg.
Először a helikopterről leereszkedve próbálták kimenekíteni az állatot, de a kutya akkor a tengeren úszó törmelékek közé bújt, így nem fértek hozzák. Nagyjából egy órával később a parti őrség három tagja egy mentőcsónakkal közelítette meg a háztetőt, és sikerült kiemelni az állatot az úszó törmelékekről. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki a kutya gazdája, az állaton lévő övön nem volt sem cím, sem név, sem telefonszám.

Posted on Hozzászólás most!

Előre megérezték a földrengést a vadak Kínában

Május 12-én a Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű földrengés rázta meg Kína Szecsuán tartományát. Az áldozatok száma több tízezerre tehető. Talán csökkenthető lett volna ez a hatalmas szám, ha a lakosság és a hatóságok több figyelmet szentelnek a földrengéseket megelőző szokatlan természeti jelenségeknek, furcsán viselkedő állatoknak.
A földrengés után a szemtanúk a rengést megelőző rendkívüli jelenségekről számoltak be. Egy tó vízszintje hirtelen észrevehetően és megmagyarázhatatlanul lecsökkent, később több ezer varangy jelent meg egy közeli település utcáin, végül órákkal az 1976 óta legnagyobb kínai földrengés előtt az egyik helyi állatkert vadjai rendkívül szokatlanul kezdenek viselkedni. Számos, földrengésektől gyakorta sújtott országban – így Kínában is – folynak kutatások arról, miként lehetne fölhasználni a természeti változásokat (főleg az állatok viselkedésének megváltozását) a földrengések és más katasztrófák (például cunamik) korai előrejelzésére, ám eddig nem sikerült megbízható módszert találniuk. Az áldozatokat azonban mindez kevéssé vigasztalja. Közülük sokan úgy látják, a kormány a “nyilvánvaló” előjelek ellenére sem tett semmit, hogy figyelmeztesse a lakosságot a közelgő katasztrófára, és így mérsékelje annak súlyosságát.
Baljós előjelek az állatkertben: Az első figyelmeztető jel a földrengés előtt mintegy tíz nappal érkezett: a rengés epicentrumától nagyjából 560 kilométerre keletre eső Hupej tartományban fekvő Ensi város tavából egy óra leforgása alatt több ezer köbméter víz tűnt el. A következő jel a varangyok felbukkanása volt: három nappal a földrengés előtt több ezer varangy özönlötte el Miencsu város utcáit – a lakosok nem kis döbbenetére. Ez a város azután igen nagy károkat szenvedett, a katasztrófa itt legkevesebb 2000 áldozatot követelt. Miencsu lakosai gyanították, hogy a varangyok fölbukkanása közelgő természeti csapás előjele lehet, de a helyi erdészeti hivatal tisztviselője megnyugtatta őket. Az eseményről a Huaxi Metropolitan újság is beszámolt május 10-én, azaz két nappal a katasztrófa előtt.
A földrengés napján a rengés epicentrumától több mint ezer kilométerre fekvő vuhani állatkertben játszódtak le különös események, amiről a helyi újság közölt beszámolót. A zebrák fejjel öklelték a kifutójuk ajtaját, s az elefántok vadul lengették az ormányukat, még egy dolgozót is majdnem leütöttek. A húsz oroszlán és tigris is nyugtalanul járkált fel-alá, holott normális körülmények között napközben aludni, lustálkodni szoktak. Öt perccel a földrengés előtt több tucatnyi páva kezdett egyszerre rikácsolni.
Szerény sikerek: Hogyan érzékelik az állatok a földrengésre utaló jeleket akár napokkal a katasztrófa bekövetkezte előtt? Hogyan tudjuk elkülöníteni mi emberek a földrengésre utaló állati viselkedést más szokatlan viselkedésformáktól? A jelenségek magyarázatára több elképzelés is létezik. A földrengés előtt a föld alatti kőzetek mozgása elektromos jeleket hozhat létre, amelyeket néhány állat képes érzékelni – vélekedik Roger Musson brit szeizmológus. Egy másik népszerű elmélet szerint az állatok a földrengést megelőző gyenge, az ember számára észrevehetetlen rengéshullámokat érzékelik. Bármi is az oka, az állati viselkedés változásait megbízhatóan lehetne alkalmazni a földrengések előrejelzésére.
A Kínai Földrengéskutató Iroda az elmúlt 20 évben hússzor használta a természeti jelenségeket a földrengések előrejelzésére, de ez a szám csak elenyésző részét képviseli az összes kínai földrengésnek. 1975 telén a szokatlan állati viselkedésekről és a talajvízszint változásairól szóló beszámolók alapján elrendelték a Liaoning tartomány északkeleti részén fekvő Hajcseng város evakuálását. Másnap 7,3-es erősségű földrengés rázta meg a várost, a katasztrófa az óvintézkedések ellenére is több mint 2000 áldozatot szedett. Egy évvel később már nem voltak ilyen sikeresek a szakemberek. Az északkelet-kínai Tangsan városát 7,6-es erősségű földrengés rombolta le és követelt 240 000 áldozatot. A földrengés előtt e térségből is furcsa környezeti jelenségekről, például a kutak vízszintjének változásáról érkeztek beszámolók. A hatóságok ki is küldtek egy kutatócsoportot a bejelentések kivizsgálására, ám ők nem találtak bizonyítékot arra, hogy földrengés közeledne.
Évszázados tudás: Az emberek régóta állítják, hogy földrengések előtt az állatok szokatlanul viselkednek. Az egyik legkorábbi feljegyzés Kr. e. 373-ból származik. A történészek leírták, hogy az állatok – többek közt patkányok, kígyók és menyétek – napokkal a várost romba döntő földrengés előtt elmenekültek a görög Helicéből. A későbbi évszázadokból is számos dokumentum maradt fenn, amelyek hasonló esetekről számolnak be: kutyák nyugtalanul rohangáltak és szakadatlan ugattak, a nappal egyébként rejtőzködő macskák előbújtak rejtekükről és az utcán futkostak, a baromfiudvar lakói idegesen szaladgáltak. Azt a tudóst azonban, aki komolyan vette az évszázadok óta keringő történeteket, és megpróbált tudományos magyarázatot találni ezekre, még néhány évtizede is komolytalannak tartották. Mára jelentősen megváltozott a helyzet: neves kutatóközpontok foglalkoznak azzal, miként lehetne az állatoknak ezt a – most már vitathatatlanul elismert – képességét az ember szolgálatába állítani.
Nagy”földrengésjelző” fajok: Az állatok földrengést előrejelző megváltozott viselkedésével a földrengések által leginkább sújtott két ázsiai ország, Kína és Japán kutatói foglalkoznak a legbehatóbban. A következőkben elsősorban az általuk leírt megfigyelésekből válogatunk.
Szinte az állatvilág minden csoportjában találunk a földrengés közeledtét megérző fajokat. Az ember figyelmét természetesen leginkább a nagyobb testű, gerinces állatok furcsa viselkedése hívhatja fel a közelgő katasztrófára. Ez alól talán legfőképp a méhek kivételek, több földrengés után beszámoltak ugyanis arról, hogy a katasztrófa közeledtével a méhek tömegesen és pánikszerűen hagyták el a kasokat. Földrengés előtt jelentősen megváltozik a kutyák viselkedése is: nyugtalanok lesznek, sokat ugatnak, vonyítanak, harapósakká válnak. Egy 1966-os észak-kínai földrengés előtt az epicentrum közelében lévő falu összes kutyája megszökött ketrecéből, így túlélték a katasztrófát.
A következő szokatlan viselkedésekről is beszámoltak földrengések előtt. A kalitkába zárt madarak idegesen ide-oda röpdöstek, mindenáron menekülni szerettek volna, az akváriumi halak izgatottan úszkáltak fel-alá. A kígyók otthagyták téli, rendszerint föld alatti alvóhelyüket, és inkább megdermedtek kint a havon. A lovak megvadultak és igyekeztek kitörni a karámból. Az ólban tartott háziállatok, például a sertések megpróbáltak minél nyíltabb területre húzódni, s közben éktelenül visítoztak. A patkányok nemcsak a süllyedő hajókról, de a földrengés elől is nagy csapatokban menekülnek. Az állatkerti állatok rendkívül nyugtalanokká válnak, megpróbálnak kitörni ketreceikből.
A 2004-es ázsiai cunami (amelyet tenger alatti földrengés váltott ki) idején az elefántok “hatodik érzéke” is működött. A Sri Lanka-i Yala Nemzeti Park részét képező Patanangala-parton mintegy 60 látogatót sodort el a víz. A nemzeti parkban élő sokféle állat – elefánt, leopárd és mintegy 130 madárfaj – közül csupán két vízibivaly pusztult el, más állattetemet nem találtak. A cunami érkezése előtt egy órával többen megfigyelték, hogy az elefántok teljes erőből rohannak el a Patanangala-partról. Nyilvánvalóan az embereknél jóval korábban észlelték a földrengést, illetve a közelgő szökőárt. Forrás: Origo

Posted on Hozzászólás most!

Japán földrengés: az állatkerteket sem kímélte a katasztrófa

A múlt pénteki földrengés és az azt követő szökőár súlyos károkat okozott az érintett térségek állatkertjeiben és nyilvános akváriumaiban Japánban. A szakmai világszervezet ezért mozgalmat indított a nehéz helyzetbe került intézmények megsegítésére.
Súlyos károk érték Japánban a Fukusimai Akváriumot. A létesítmény alsó két szintjét teljesen elöntötte az ár, a dolgozókat a legfelső szintről kellett kimenekíteni. Mivel a gépészet teljesen tönkrement, az akvárium gazdag gyűjteménye szinte teljesen elpusztult, egyedül a tengeri emlősök, illetve a madarak maradtak életben. Ezeket az állatokat a Kamogavai Vízivilágba fogják átszállítani, ennek előkészítésén már dolgoznak a japán szakemberek – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.
Ugyancsak súlyosak a károk Szendáj városának akváriumában, amelyet teljesen elborított az özönvíz. Ott csak annyi bizonyos, hogy minden dolgozót sikerült kimenteni, ám az állatokkal kapcsolatban egyelőre nincsenek információk. Több japán állatkertben és akváriumban takarmányhiány okoz gondot, Akitában és Moriokában pedig teljesen áram nélkül maradt az állatkert. Sok helyen gondot okoz a fűtőanyaghiány is. Az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége (WAZA) mozgalmat indított a nehéz helyzetbe került állatkertek megsegítésére.A www.waza.org honlapon olvasható a Japán Állatkertek és Akváriumok Szövetsége elnökének angol nyelvű levele, és a honlapon keresztül adományokkal is lehet segíteni a kárt szenvedett intézményeket. Forrás: Független Hírügynökség