Posted on Hozzászólás most!

A dioxinbotrány megrázta a magyar sertéságazatot

A dioxinbotrány megrázta a magyar és az európai sertéságazatot, és rámutatott a hazai termelési feltételek javításának szükségességére; a vidékfejlesztési tárca állatjóléti támogatások beépítésével segíti az ágazat helyzetét – mondta Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter pénteken Devecserben.
Fazekas Sándor elmondta: a dioxinbotrány “rátett” az ágazatban jelen lévő egyéb problémákra, így a magas takarmányárakra, és a jelentős importra. A Németországból indult dioxinfertőzés megmutatta: a magyar feldolgozók és kereskedők a német piacról hoznak be árut, miközben gondok vannak a magyar termékek értékesítésével.
A vidékfejlesztési miniszter véleménye szerint a pillanatnyi piaci előnyök és a személyes érdekek helyett nagyobb összefogás és szolidaritás szükséges a hazai ágazat szereplői között. Hozzátette: a termelőknek is az az érdeke, hogy itthon dolgozzák fel azt, amit megtermeltek. Mindemellett az is fontos, hogy a piacon a fogyasztók keressék a kiváló minőségű magyar termékeket, mert a magyar sertéshús és a magyar baromfi méltán híres – húzta alá a miniszter.
Fazekas Sándor véleménye szerint a dioxin-rendelet visszavonását az indokolta, hogy időközben az Európai Unió és Németország is az ellenőrzés szigorításáról szóló rendeleteket vezetett be, és jelenleg Magyarországra minimális mennyiségű hús érkezik Németországból.
Fazekas Sándor a baromfiágazat helyzetéről tájékozódott a Gallus Kft. közelmúltban átadott új devecseri baromfikeltető üzemében. A vidékfejlesztési miniszter szerint a hazai termelőknek a magyar piacon multinacionális cégekhez kell alkalmazkodniuk, de a magyar baromfi termékek vásárlásával a fogyasztók is sokat tehetnek termelők helyzetének javításáért.
Szabó István, a Gallus Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a beruházással Magyarország legnagyobb kapacitású, és legmodernebb számítógép vezérelt broiler napos csibe keltetőjét helyezték üzembe, amely évi 42 millió darab tenyésztojást képes kikeltetni. Az új devecseri keltető üzemben a legmodernebb belga Petersime technológiával működő 21 darab keltetőgép működik.

Posted on Hozzászólás most!

Sütőzsiradék okozhatta a német dioxinbotrányt, tüntetés az ipari méretű termelés ellen

Valószínűleg tisztított és desztillált használt sütőzsiradék okozta a németországi dioxinbotrányt – állapították meg a német hastóságok. A sütőzsiradékot ipari célra – biodízel gyártására – kívánták felhasználni, de nem különítették el megfelelően a takarmányozási zsiradékoktól. A német takarmánygyártók szövetsége most dolgozza ki a gyakoribb ellenőrzésre vonatkozó javaslatot. Eközben ma 120 érdekelt szervezet tart tiltakozó felvonulást a géntechnika, az állatgyárak és az ipari élelmiszergyártás ellen.
Johannes Remmel, az észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági miniszter a Zöld Hét (Grüne Woche) rendezvénysorozatán tegnap az MTI szerint elmondta: az új vizsgálati eredmények a münsteri kémiai és állategészségügyi vizsgálóhatóságtól származnak. A német takarmánygyártók szövetsége, elhatárolódva a dioxinszennyezett takarmányt gyártó üzemtől, azt közölte, hogy most dolgozzák ki a takarmánygyártás gyakoribb ellenőrzésére vonatkozó javaslatot. A takarmánygyártó ágazat nyitott a kiterjesztett ellenőrzésekre, szkeptikus azonban azzal kapcsolatban, hogy a teszteredményeket, illetve a határérték feletti vizsgálati eredményeket a gyártók az interneten közzétegyék.
Ugyanakkor a Berliner Zeitung – az alsó-szászországi fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági tartományi hivatalra hivatkozva – azt jelentette, hogy a szennyező cég, a Harles & Jentzsch az eddig ismertnél jóval nagyobb mennyiségű dioxinszennyezett olajat szállíthatott ki. A dioxinbotrány nyomán a hagyományosan “zöld” szemléletű Németországban felerősödtek azok a hangok, amelyek az iparszerű mezőgazdasági termelés visszaszorítását követelik. Szombatra több mint 120, a témában érdekelt szervezet részvételével tartanak felvonulást, amelyen a géntechnika mezőgazdasági alkalmazására, az állatgyárakra, az ipari jellegű élelmiszergyártásra mondanak nemet a résztvevők. A szervezők mintegy 5 ezer résztvevőre számítanak egész Németországból.
A Zöld Hét elnevezésű kiállítás pénteken nyílt meg a nagyközönség előtt. A szervezők január 30-ig mintegy 400 ezer látogatóra számítanak. A zöld vásáron 57 ország több mint 1600 kiállítója kínálja termékeit.

Posted on Hozzászólás most!

A hústermékek ellenőrzése nem jelent importtilamat

Egy német intézet vizsgálata szerint a biodízel gyártásához felhasznált sütőzsiradék nem megfelelő tárolása okozta a dioxinszennyezést. A magyar Hússzövetség tiltakozott az importhúsok vizsgálatának elrendelése miatt, Fazekas Sándor agrárminiszter szerint azonban szükség volt az intézkedésre.
A németországi Münsterben lévő kémiai és állat-egészségügyi hatóság legfrissebb eredményei szerint biodízelgyártás alapanyagának számító használt sütőzsiradék került a takarmányba, azaz a zsiradékok nem megfelelő elkülönítése okozta a három héttel ezelőtti dioxinszennyezést Németországban. Ezt Johannes Remmel, az észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági miniszter közölte pénteken, a berlini élelmiszer-ipari vásáron, a Grüne Wochén.
A német takarmánygyártók szövetsége, elhatárolódva a dioxinszennyezett takarmányt gyártó üzemtől, azt közölte, hogy jelenleg dolgozzák ki a takarmánygyártás gyakoribb ellenőrzésére vonatkozó a javaslatot. A takarmánygyártó ágazat nyitott a kiterjesztett ellenőrzésekre, szkeptikus azonban azzal kapcsolatban, hogy a teszteredményeket, illetve a határérték feletti vizsgálati eredményeket a gyártók az interneten közzétegyék.
Ugyanakkor a Berliner Zeitung – az alsó-szászországi fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági tartományi hivatalra hivatkozva – azt jelentette, hogy a szennyező cég, a Harles & Jentzsch az eddig ismertnél jóval nagyobb mennyiségű dioxinszennyezett olajat szállíthatott ki. A dioxinbotrány miatt Németországban felerősödtek azok a hangok, amelyek az iparszerű mezőgazdasági termelés visszaszorítását követelik. Szombatra több mint 120, a témában érdekelt szervezet részvételével tartanak felvonulást, amelyen a géntechnika mezőgazdasági alkalmazására, az állatgyárakra, az ipari jellegű élelmiszergyártásra mondanak nemet a résztvevők. (Január elején több ezer csirkefarmot zárattak be Németországban dioxinmérgezés gyanúja miatt, majd később sertéshúsokban is találtak dioxint.)
A németországi dioxinszennyezés miatt a magyar agrárminiszter, Fazekas Sándor rendelkezett arról, hogy a Németországból származó friss és fagyasztott sertéshúst és húskészítményt be kell jelenteni a hatóságoknál. Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke pedig pénteken azt mondta: képviselő szerint a hazai fogyasztók biztonsága miatt korlátozták a német sertéshús forgalmazását, amelyet a Németországban kirobbant dioxinbotrány idézett elő. “A lépés tehát nem arról szól, hogy diszkriminálunk egy országot” – mondta Font, és hozzátette: a hazai termelőknek mindenképp érdemes kihasználni a helyzetet a piacszerzésre.
A magyar Hússzövetség ugyanakkor tiltakozott a vidékfejlesztési tárca rendelete miatt. A szervezet pénteken kiadott közleményében sérelmezi, hogy a rendelkezés előtt a szaktárca nem egyeztetett a húságazat képviselőivel. A Hússzövetség szerint a határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit, és egy látszólag élelmiszer-biztonsági indok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés. A szakmai szervezet szerint erre utal az is, hogy csak a sertéshús került a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem.
A Hússzövetség közleményében utal arra, hogy a németországi dioxinbotrány kirobbanásakor azonnal megtették a szükséges intézkedéseket, például beszállítóiktól garanciát kértek arra, hogy az általuk szállított alapanyag nem a dioxinbotrány által érintett területről, illetve termelőktől származik, és biztosan dioxinmentes. Emellett a Hússzövetség szerint kockázatbecslések alapján jelentősen növelték a laboratóriumi vizsgálatok számát, és eddig egyetlen esetben sem találtak dioxinszennyezést A szervezet állítja, hogy a az agrártárca intézkedése túlzó, és kockáztatja a Magyarországon előállított sertéshústermékek bel- és külpiaci pozícióját. A Hússzövetség arra kéri a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vezetését, illetve az országos főállatorvost, hogy a Németországból származó húsalapanyagok teljes körű vizsgálatára vonatkozó rendelkezését a húságazat képviselőinek bevonásával módosítsa.
A húsipari szervezet péntek délután megjelent közleményére reagálva a Grüne Wochén tartozkodó Fazekas Sándor agrárminiszter este közölte: a magyar kormány helyesli a dioxinbotrány nyomán hozott német akcióterv intézkedéseit, és Budapesten is tanulmányozni fogják, milyen lépések, megoldások szükségesek akár dioxin-, akár egyéb szennyezés bekövetkezése esetén. A miniszter azt is elmondta, hogy nincs szó német húsáruk magyarországi behozatalának tilalmáról, csupán a németországihoz hasonló alapossággal történik az importált húsok, hústermékek ellenőrzése Magyarországon – írja az Origo.

Posted on Hozzászólás most!

Csirkefarmok: A rendőrségnek is hazudtak

Újabb ezer csirkefarmot és sertéstelepet zártak be Németországban, mert a dioxinnal szennyezett állateledel gyártója korábban eltitkolta, hogy mely gazdaságoknak szállított a tápból. A német mezőgazdasági miniszter példás büntetést ígért. A gazdákat eddig a becslések szerint 100 millió euró kár érte.
A rendőrségnek is hazudtak annak az észak-németországi állateledelgyárnak a vezetői, amely a dioxinnal szennyezett tápot szállította több ezer csirkefarmnak és sertéstelepnek. Hamis listákat mutattak a nyomozóknak arról, hogy milyen cégek kaptak a tápból. Majdnem ezer gazdaság hiányzott az összesítésből. A hatóságok ezért most újabbakat zárattak be. A botrány miatt több mint 100 millió euró kár érte a német gazdákat. Mint korábban kiderült, az állateledel-gyártó cég már tavaly márciusban tudott a dioxinszennyezésről, de megpróbálta eltitkolni.
A hatóságok szándékos megtévesztése miatt az államügyészség eljárást indított. A kormány szerint bűnügyről van szó, mert a takarmány előállításhoz szükséges növényi zsírt szándékosan a jóval olcsóbb, de rákkeltő ipari kenőolajjal helyettesítették. A szennyezett takarmányban kimutatott dioxin mennyisége hetvennyolcszorosa a megengedettnek. Több száz tonna mérgezett tojás, szárnyas és sertéshús került forgalomba. Az egészségügyi hatóságok szerint azonban ezeknek a dioxinszintje annyira alacsony, hogy nem jelent veszélyt a fogyasztókra. A dioxin azonban az emberi szervezetben felhalmozódik, rákkeltő hatása pedig csak évek múltán mutatható ki. A szennyezett termékekből az eddigi hírek szerint Hollandiába, Angliába, Csehországba és Lengyelországba is szállítottak.

Posted on Hozzászólás most!

Biztonságosak a Magyarországon forgalmazott tojások

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai az egyik áruházlánc budapesti üzletében árusított német eredetű tojásszállítmányból mintát vettek és azt be is vizsgálták. Mint az már köztudott, Németországban takarmány-alapanyagban és takarmányban is a megengedettnél magasabb dioxin-tartalmat találtak a hatóságok. A takarmány révén az állatokba is bekerült e mérgező anyag, így egyes állati eredetű termékekben így a tojásban is észleltek a német szakemberek megemelkedett dioxin-szintet. A január elején hazánkba érkezett német szállítmány Bajorországból származott tehát az MgSzH tájékoztatása szerint a bevizsgált tojások nem voltak dioxinnal szennyezettek.
A Baromfi Termék Tanács által kiadott közleményben olvasható, hogy a január elején hazánkba érkezett német tojás-szállítmány Bajorországból származott – tehát nem a szennyezett területeknek számító északi tartományok egyikéből. Az MgSzH tájékoztatása szerint a bevizsgált tojások nem voltak dioxinnal szennyezettek.
Köszönhetően annak, hogy az érintettek egymást segítve közreműködtek, a lehető legrövidebb idő alatt jutott információhoz a vásárló és bizonyosodhatott meg arról, hogy Magyarországon a hatóságoknak, forgalmazóknak, termelőknek elsődleges célja az élelmiszerbiztonság és a nyomon követhetőség. Az MgSzH tájékoztatása szerint a Németországból érkező állati eredetű élelmiszereket folyamatosan vizsgálják. Ez ideig más termékben sem találtak a megengedettnél magasabb dioxin-szintet.
Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy az EU országaiban megvalósuló élelmiszerbiztonság elegendő-e a hazai fogyasztók biztonságához, és hogy megfelelő minőségű élelmiszerekhez jusson.
Elgondolkodtató, hogy a kontinens életét megrázó komoly élelmiszerbotrányok évről – évre bizonyos országokban (Németország, Belgium, Hollandia) robbannak ki, s hazánkban soha nem volt és remélhetőleg nem is lesz ilyen nagyságrendű probléma.
A hazai termék-előállítási körülmények, a szigorú nyomon követési rendszer, a hatóság rendszeres ellenőrzései szinte teljesen kizárják a szennyeződés lehetőségét.
A Baromfi termék Tanács ajánlása, hogy aki tehát teljesen biztosra akar menni, az keresse a tojáson (és az egyéb baromfi-termékeken is) a Magyarországot jelentő HU-jelzést!

Posted on Hozzászólás most!

Dioxinmentes a magyar sertéshús

A Sertésszövetség arra kéri a magyar hatóságokat, hogy az importot is olyan szigorúan ellenőrizzék, mint a magyar termelőket, és az élő állat és hús importőrök – kereskedők, vágóhidak, feldolgozók, kis- és nagykereskedelmi láncok, hipermarketek – által behozott húsok esetén követelje meg azt is, hogy igazolják az áruk dioxin-mentességét.
A Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) közleményében azt állítja: a magyar sertéstartók nyugati társaikkal ellentétben nem kényszerülnek rá, hogy a takarmányaikhoz bármilyen károsító adalékot keverjenek, mivel GMO-mentes, jó minőségű magyar gabonával dolgoznak, amitől a sertéshús biztonságos.
A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a német húsokat érintő újabb dioxinbotrány kísértetiesen hasonlít a 2008-as ír, a 2006-os holland, valamint az azt megelőző belga dioxinbotrányra. Ezek alapján világos, hogy az import eredetű húsok friss fogyasztása vagy feldolgozása is kockázatot jelent a hazai fogyasztók egészségére – mutatnak rá.

Posted on Hozzászólás most!

Németországban már sertésekben is kimutatták a dioxint

Sertéshúsban is kimutatták a dioxint egy német farmon. A minta olyan állatból származik, amelynek gazdája a dioxinbotrány okozójának számító schleswig-holsteini üzemből szerezte be az állatai hízlalásához szükséges tápot – jelentették be a hannoveri mezőgazdasági minisztériumban. Korábban csak tojásban, illetve tojótyúkok húsában észleltek a januári ellenőrzések során a megengedett értéket sokszorosan meghaladó dioxin-tartalmat.
Mint kiderült, mind a 4700 érintett gazdaság a Harles & Jentzsch takarmánykeverő cégtől kapta az állatok hízlalására használt tápot. A cég összesen 12 német tartomány gazdáit látta el tápkeverékkel, amelyben a 3-4 százaléknyi zsiradékba biodízel gyártásához használt, szennyezett zsír is került. Erről a cég vezetőinek már tavaly márciusban tudomásuk volt, ám a tápkeverés és a kiszállítás zavartalanul folyt tovább. Emiatt százmillió eurós nagyságrendű kártérítési per fenyegeti a vállalatot az érintett gazdák részéről.
A szóban forgó alsó-szászországi sertéstelepen mintegy ezer disznót hizlalnak, az állatokra kényszervágás vár. Egy másik telepen a vizsgálatok során egy olyan disznóra bukkantak ellenőrök, amelynek szervezete a megengedett határértéket megközelítő mennyiségben tartalmaz dioxint. Itt megkezdték a többi állat ellenőrzését, a sertéstelepet zárlat alá vette a hatóság. A múlt héten lezárt állattenyésztő gazdaságok többségét feloldották a zárlat alól, így ezek ismét értékesíthetnek állatokat, illetve tojást és tejet. Az eredetileg 4700 farm közül már csak 558-ra vonatkozik a hatósági zárlat, ezek közül 330 Alsó-Szászországban, 143 Észak-Rajna-Vesztfáliában, 62 pedig Schleswig-Holsteinben található – írja az MTI.

Posted on Hozzászólás most!

Tovább gyűrűzik a németországi dioxinbotrány

Németországban újranyitottak hétfőn 3.050 állattenyésztő telepet a dioxinbotrány miatt korábban lezárt 4.700-ból, ugyanakkor a német és az uniós hatóságok szigorúbb ellenőrzést helyeztek kilátásba a takarmánygyártók számára, valamint jobb uniós dioxinellenőrző rendszert ígértek.
Ilse Aigner német mezőgazdasági miniszter hétfőn azt közölte: folyamatosan azon dolgoznak, hogy kiderítsék, pontosan kit terhel a felelősség, és hogyan fertőződhetett dioxinnal a takarmány.
Állítólag már tavaly márciusban tudomásuk volt az ügyben gyanúsított schleswig-holsteini takarmánykeverő telep illetékeseinek arról, hogy az ott készülő állati zsiradék jelentős arányú dioxint tartalmaz, ám semmit nem tettek a probléma orvoslása érdekében. Az észak-németországi takarmányüzemből 11 német tartomány állattenyésztő telepeire került dioxinnal fertőzött táp, összesen mintegy 150 ezer tonna. Friss mérések a Harles & Jentsch tápkeverő üzemből kikerülő, zsiradékot is tartalmazó takarmányokban a megengedettnél 78-szor több dioxint mutattak ki. Ennek forrása a telepen más célokra is felhasznált ipari zsiradék volt. A schleswig-holsteini mezőgazdasági minisztérium pénteken feljelentést tett az üzem tulajdonosai ellen.
Az utóbbi napokban több mint 4.700 baromfi- és sertéshizlaló telepet, illetve tejgazdaságot kellett zár alá venni Németországban, túlnyomó részüket Alsó-Szászországban. Az állattenyésztőknek és tejtermelőknek a zárlat – az adott gazdaság méretétől függően – napi több száztól több ezer euróig terjedő veszteséget jelent. Sokan közülük rövid időn belül csődbe mehetnek – hangzott el a ZDF televízióban.
Gerd Sonnleitner, a német agrárszövetség elnöke az állattenyésztőknek és tejtermelőknek okozott kárt összesen napi 40-60 millió euróra becsüli. A tenyésztők kártérítést követelnek a takarmányágazat káralapjából – ám szakértők szerint erre nemigen van esélyük. Ilyen esetekben ugyanis legfeljebb a tápkeverő üzem felelősségbiztosítása alapján fizet – ha fizet egyáltalán – a biztosító.
A hatóságok szerint ugyanakkor a dioxinnal mérgezett takarmány kis egészségügyi kockázatot hordoz a fogyasztókra. Kis adagokban hosszabb idő kell az egészségkárosodást okozó dioxinszint felhalmozódásához a szervezetben, így a viszonylag rövid kitettség elenyésző hatású – állítják.
A német fogyasztókat mindenesetre alaposan elbizonytalanította a legújabb élelmiszerbotrány. Friss adatok szerint a szupermarketekben máris jelentősen esett a tojás ára, jóllehet a kínálat (a számtalan bezárt baromfitelep következtében) érezhetően csökkent.
Hétfőre pontosabban tisztázódott, hogy a fertőzött takarmányból külföldön elsősorban dániai baromfitelepekre jutott, de ott főként tenyésztojókkal etettek a feltehetősen dioxinfertőzött takarmányból. Ezek kikeltésre, és nem fogyasztásra szánt tojásokat raknak.
Német és uniós állategészségügyi hatóságok szerint a bezáratott telepekről Nagy-Britanniába és Hollandiába kerülhettek tojások további feldolgozásra.
Ugyanakkor a német hatóságok cáfolták azt a korábbi hírt, hogy Szlovákia betiltotta a tojás, a baromfi és a sertés importját Németországból. Azt mondták, Szlovákia nem adott ki ilyen rendelkezést. Ugyanakkor megerősítették, hogy Dél-Korea – a világ negyedik sertéshús-importőre – átmeneti tilalmat rendelt el a német hús importjára. Dél-Korea, amely tavaly 6.266 tonna német sertéshúst importált, időközben azt jelezte, hogy nem találtak fertőzött élőállatot a német importból érkezett sertések vizsgálata során.
Az orosz hatóságok ugyancsak szigorították az ellenőrzést a német sertés- és baromfiimportra vonatkozóan.
A dioxin zsírban oldódó klórvegyület, amely felhalmozódik az élő szervezetekben. Kis adagokban is hat, veszélyessége abban áll, hogy ha egyszer bekerült a sejtekbe, nehéz kiüríteni. Többféle krónikus betegséget is okozhat, köztük szív- és keringési betegségeket, valamint májkárosodást, illetve daganatos megbetegedéseket. Az emberek dioxinfertőzése 95 százalékban élelem útján történik: olyan szarvasmarhatermékeken, mint a tej és a hús, vagy pedig tojáson, halakon és rákféléken keresztül.

Posted on Hozzászólás most!

Dioxinos tojások miatt fokozott ellenőrzést rendeltek el

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Európai Unió hivatalos gyorsriasztási (RASFF) rendszerén keresztül érkezett információ alapján fokozott ellenőrzést rendelt el a Németországban dioxinos takarmánnyal szennyezett állati eredetű termékek esetleges magyarországi behozatalának megakadályozására — tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóirodája az MTI-t.
Az ügy előzménye, hogy dioxinnal szennyezett tojásokat találtak Alsó-Szászországban. Németországban eddig több ezer gazdaságot zártak be, és csaknem tízezer tyúkot vágtak le a fertőzés miatt. A magyar hatóságok jelenlegi ismeretei szerint nem kerültek fertőzött tojások a hazai piacra, a vidékfejlesztési miniszter ettől függetlenül elrendelte a vizsgálatot — közölte a VM sajtóirodája.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih) honlapján pénteken szintén azt közölte, hogy Magyarországra nem érkeztek dioxinnal szennyezett német takarmányok és élelmiszerek, erről az Európai Unió (EU) gyorsriasztási rendszere tájékoztatta a hivatalt.
A dioxin szerves vegyületek bomlásterméke, a környezetben is előforduló mérgező anyag, benne van például a kipufogógázban, a zsírok bomlástermékeiben. Az emberi szervezetbe elsősorban szennyezett levegővel és szennyezett élelmiszerekkel juthat be. Azonnali mérgezéshez ritkán vezet, inkább hosszú távú hatása jelentős. A szervezetben felhalmozódva ugyanis idegrendszeri problémákhoz, az immunrendszer gyengüléséhez, illetve daganatos megbetegedésekhez vezethet.