Posted on Hozzászólás most!

Állatfüggők és büszkeségeik

Egy nem mindennapi kisállat mustrára indulunk. Nemrég született házi kedvencekhez megyünk simogatóba. Aztán egykori fogyókúra-hőseinkhez is bekopogtattunk, hogy lássuk, sikerült-e nekik formában maradni.

Jönnek a világ legtöbbet kényeztetett háziállatai! A weimari vizslakölykök a gyerekek, a törpemalacok az agglegények, a tibeti masztiffek és meztelen cicák pedig a dúsgazdagok kedvencei. Van, aki egy lépést sem tesz vadászgörénye nélkül, más a szakítását is a macskáival beszéli meg, és akinek vagyonát házőrzői öröklik! Sznobizmus, vagy szenvedély? Állatfüggők és büszkeségeik, a videóban.

Posted on Hozzászólás most!

George Clooney és Max disznó

A legbizarrabb sztár-öleb címét toronymagasan George Clooney vietnámi csüngő hasú malaca nyerte, aki sajnos már az égi pocsolyákban dagonyázik. Max 18 évet húzott le a színésszel egy háztartásban, ami világrekordnak számít ismerve Clooney étvágyát. Vajon azért nem állapodott még meg a sármos színész, mert választottjai nem voltak elég disznók az ő ízléséhez? Mindenesetre nehéz dolga lesz annak a hölgynek, aki be szeretné tölteni a Max által hagyott űrt a sztár szívében. Clooney ugyanis nemrég felkeresett egy szellemidézőt, hogy meggyőződjön róla kedvencének a túlvilágon is jól megy sora. Mi ez, ha nem a síron túl is tartó szerelem?

Posted on Hozzászólás most!

Állati állatságok 2011

Az idén is bőven szolgált állatságokkal a világ hírtermése, íme egy esztendőösszegző csokornyi:
– Madár gyalázkodása miatt perelte be szomszédait egy férfi Tajvanon. A felperes ahányszor csak kilépett otthonából, a seregélyfélékhez tartozó mejnó azonnal rákezdte, hogy: “nagypofájú hülye!”. A férfi találva érezhette magát, és meggyőződése, hogy szomszédai tanították meg a madárnak a sértő mondatot. Állítása szerint súlyos érzelmi feszültségen túl testi sérüléseket is okozott neki a madár: munka közben többször megcsapta az áram, mert a gyalázkodás miatt nem tud kellően összpontosítani. Az ügyészség elegendő bizonyíték híján megszüntette az eljárást.
– Vadászt lőtt egy róka Fehéroroszországban, bár előtte meg a vadász lőtte meg a rókát. A lövöldözés 1:1-es döntetlennel ért véget. A tűzharcot kezdeményező vadász messziről lőtt, és csupán megsebesítette a rókát, aztán puskája tusával próbálta agyonütni. Az állat védekezett és véletlenül elsütötte a puskát. A vadászt a lábán érte a lövés. A róka az erdőbe futott, a vadász kórházba jutott.
– Macskát rendelt be esküdtnek az Egyesült Államokban egy bíróság, és még azután is ragaszkodott az állatülnökhöz, hogy annak gazdája állatorvosi igazolást is mellékelve tudatta: a Tabby Sal nevű illető nem ember, hanem macska, ráadásul nem beszél és alig ért angolul. A bíróság válaszlevelében ellentmondást nem tűrőn közölte: Tabby Salnek meg kell jelennie a március 23-i bírósági tárgyaláson.
– Alvásrohamos egy brit kutya: izgalmában mindig elalszik, így aztán a postást nem megugatja, hanem elájul tőle. Az eb alvásrohamai legfeljebb 20 másodpercesek. A kutyát az is kiüti, ha más ebekkel kergetőzik, így aztán a játék izgalmában futás közben alszik el, mintha agyonlőtték volna. Az ötéves Mable-t már több állatorvoshoz elcipelte gazdája, ám azok csak a fejüket csóválják, annyira ritka a jelenség.
– Fű- és húsallergiás kutyával bajlódik egy állatmenhely Nagy-Britanniában: az eb nem viháncolhat mezőn vagy parkban, mert rendkívül erős szénanáthája támad már egyetlen szál fűtől is. Betegsége annyira ritka, hogy még neve sincs. A kutya fajtáját tekintve staffordshire bullterrier. Félelmetes, harcikutyás “típusa” ellenére vegetáriánus, mert allergiás a bárány- és marhahúsra is. Mindezek tetejébe nem bírja szervezete a búzalisztet sem.
– Juhiszonya van egy brit juhászkutyának, amiből következőn nem ő tereli a nyájat, hanem a nyáj őt meg-megkergetve. A négyéves Ci – ez a neve a fajtáját tekintve border collie-nak – kölyökkora óta képtelen ellátni eredeti munkakörét. Gazdasszonya ennek ellenére ragaszkodik hozzá.
– Vakkutyavezető lúdja van egy asszonynak, pontosabban kutyájának Lengyelországban: az eb a liba segítségével még postást is tud kergetni. A négyéves lúd nem különleges képzés eredményeként vezetgeti mindenhova a világtalan boxert – amely tavaly veszítette el látását egy baleset okán -, hanem puszta ebbarátságból vette szárnyai alá. Módszere: nekidönti nyakát a kutya fejének, úgy vezeti, de előfordul, hogy gágogással “hangindexel”, mármint közli a kanyart, illetve az irányváltást.
– Törölték a halak úszóversenyét egy kocsma programjából az Egyesült Államokban állatvédők tiltakozása miatt. Washington állam Tacoma nevű településén versenyeztettek aranyhalakat keddenként. A “sportolókat” egy közeli állatboltból “szerződtették”, gazdáik – vízipisztolyszerűen működő – szobanövény-locsolókból spriccelve terelgették az aranyhalakat a versenymedencében – egy 240 centi hosszú vályúban – a cél felé, ha azok el akartak csatangolni. A halak nem lettek még vizesebbek a lövésektől, ám állatvédők szerint idegeiket megviselheti az ilyen sportesemény. A kocsma tulajdonosa jobbnak látta, ha nem húz ujjat az állatjogi aktivistákkal, és beszüntette a keddi halesteket.
– Szépészeti műtétet hajtottak végre egy kövér disznón Ausztráliában, mert “lehízta” a szemét. A két és fél mázsás, a szobadisznóként tartott Boris annyira meghízott, hogy szemöldökei lecsüngtek a szemére, ami miatt nem látott rendesen. A hároméves jószágot gazdái megpróbálták fokozottabb testedzésre és – ennek révén – fogyásra bírni, ami sikerült is, ám az állat látását a súlyvesztés inkább csak rontotta: pofáján a bőr még inkább megereszkedett, szemöldökei végképp “letakartak” mindent.
– Almafán akadt fenn egy részeg szarvas Svédországban. Az állat berúgott a már erjedésnek indult gyümölcstől, és “megittasultan” egyre magasabbra szökkent további almákért, mígnem nem a földre érkezett vissza, hanem a fán maradt, mind a négy lába a levegőben kalimpált. Tűzoltók szabadították ki ágfűrészeléssel.
– Tyúknak hiszi magát egy nyúl Finnországban annyira, hogy még kotlik is, holott bak. A 9 hónapos nyúllegény tojásdédelgetése okán kiváló húsvéti nyuszi lehetne. “Tyúkkodása” abban is megnyilvánul, hogy együtt ücsörög a baromfikkal azok ülőfáján. Csak sok gyakorlás után sikerült megülnie a rudat Ottónak – ez a nyúltyúk neve -, de mára stabilan gubbaszt.
– Évi tíz napra korlátozták a baromfik szexuális életét egy amerikai kisvárosban a csendesebb hajnalok, kevesebb kukorékolás reményében. Hopewell Township lakosai ráadásul még azt sem engedik, hogy a tíz napot egyben kapják meg a baromfik, egyvégtében legfeljebb öt napon át lehetnek egymáséi a helyi tyúkok és kakasok.
Kukorékolásszámláló biztost küldött Walesben egy önkormányzat egy családi házhoz, minek eredményeként öt kakas került a vádlottak padjára. A biztos 112 kukorékolást lajstromozott 20 perc alatt és decibelmérővel is ellenőrizte a zajszintet.
– Döntetlenre, 1:1-re javult az állás a nők-kígyók küzdelmében “kleopátrai kígyómelengetés” kategóriában. Izraelben egy modell fotózás végett a keblén melengetett egy jókora kígyót, az állat meg megharapta (a balt). A kígyó beledöglött a harapásba: szilikonmérgezés végzett vele. A nő megúszta a dolgot egy tetanuszinjekcióval. Forrás: Bevezetem.hu

Posted on Hozzászólás most!

Gázspray-vel fújták le a disznókat

Gázspray-vel fújták le a disznókat, úgy lopták el az állatokat egy tanyáról. A tulajdonos azt mondja, április óta már négyszer meglopták, több mint ötven malacát vitték el, teherautóra pakolták őket. És még egy traktorból is kiszerelték az akkumulátort, azt is elvitték. Ahogy mondta, kopasz, kigyúrt alakok voltak, pitbullal.

Posted on Hozzászólás most!

Kiürültek a falusi disznóólak

Hárommillió alá esett a hazai sertésállomány, a háztájiban, illetve a kistermelőknél tartott állatok száma pedig két év alatt a felére csökkent. Mivel hazánkban nagyon kevesen foglalkoznak állattenyésztéssel, ezért a nagy gazdaságok mellett a legkisebbek támogatására is szükség van.
Az elmúlt két évben felére csökkent a háztáji, illetve a kistermelőknél tartott sertések száma Magyarországon – adta hírül tegnapi számában a Napi Gazdaság. Fekete Balázs, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének, valamit a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke lapunk kérdésére elmondta: a hazai sertésállomány már nem éri el a hárommilliós létszámot, a kistermelőknél pedig az összlétszám mindössze húsz százaléka található. „Ezzel szemben a nyolcvanas évek elején, amikor kilenc-tízmil­liós állományról beszélhettünk, a termelés fele-fele arányban oszlott meg a nagy- és a kistermelők között” – jelezte az elnök. Elmondása szerint az arányok megváltoztatásának oka, hogy hiányoznak azok a vidéki szervezetek, amelyek segítenék és összefognák a falusi termelőket. „Ma már nem lehet igazi háztáji termelőkről beszélni, vágóhídra egyikük sem visz állatot. A legtöbben – akik még megtehetik, hogy sertést tartsanak – csak egy-két példányt vágnak évente, azt is csak saját fogyasztásra, esetleg szomszédaiknak adják el a húst” – fogalmazott Fekete Balázs. Kiemelte: a mai kistermelők már nem néhány tíz tenyészállattal foglalkoznak, sokkal jellemzőbb a nyolcvan-száz példányos gazdaság. Véleménye szerint a hazai állattenyésztés nincs abban a helyzetben, hogy megfeledkezhessenek a háztáji gazdaságokról, ahhoz ugyanis, hogy az ágazat újra felvirágozhasson, a legnagyobb tenyésztőktől kezdve a kistermelőkön át a magán-, háztáji gazdaságokig minden szereplőre szükség van. „Mindehhez azonban rengeteg változtatás kell. Égetően szükség van a sertéstenyésztési stratégia véglegesítésére, amelynek előkészületeiben az elmúlt év során mi is részt vettünk” – közölte Fekete Balázs. Szerinte az ágazat egyik legnagyobb gondja, hogy az állattartók nem rendelkeznek szabad földterülettel, amelyen saját maguk termelhetnék meg a takarmányt. „Bármilyen bérbeadási struktúra, amely a termelők kezébe állami földet adna, segítene az ágazaton. A szántóföld amellett, hogy a saját termelés által olcsóbb takarmányhoz juttatná a gazdákat, környezetvédelmi szempontból is üdvözlendő lenne. A trágyaelhelyezést ezáltal könnyedén megoldhatnák a tenyésztők, és így több millió forintos teher kerülne le a vállukról” – nyilatkozott az elnök. Megjegyezte: nem feltétlenül anyagi támogatásra van szüksége a hazai állattenyésztésnek. Néhány kormányzati intézkedés is könnyebbséget hozna a gazdák életébe. „El kell érni, hogy a hazai termékekre szóló szabályok ne legyenek szigorúbbak a külföldieknél. Továbbá fontos, hogy különböző mentesítési programok induljanak” – tette hozzá Fekete Balázs.
A Kisgazda Polgári Szövetségpárt nyílt levélben fordult a kormányhoz, a hazai haszonállattartás megmentését célzó intézkedéseket sürgetve. „A jelenlegi takarmányárak mellett haszonnal állatot tartani nem lehet, ezen tehát változtatni kell. A Kisgazdák arra kérik a kormányt, hogy az állami földek bérleti jogosultságát kösse össze az állattartás vállalásával” – áll a távirati irodának eljuttatott levélben. Forrás: Magyarhirlap.hu, Köpöncei Csilla

Posted on Hozzászólás most!

Már disznót is lopnak

Eltűnt egy 120 kilós sertés egy kémesi háztól péntek reggelre. Egyszerűen kiterelték az állatot az ólból.
A tolvaj csendben, a nyitott ajtón át jutott a telekre, és egyszerűen kiterelte az óljából a mázsás állatot. A gazda kára negyvenezer forint, a rendőrség lopás miatt indított nyomozást.

Posted on Hozzászólás most!

A szomszéd disznókat tart. Mit tehetek ez ellen?

Kérdés: Falun lakunk, de talán a mi szomszédunk az egyetlen, aki disznót tart. A szag és a sok légy zavar minket és másokat is. Szabályozva van a tartható állatok száma? A szomszédban négyen laknak, a disznók száma minimum 10 darab. Tudom, hogy ha tennék ez ellen, akkor az eddigi “jó szomszédság” megszűnne. Érdemes tenni ezért valamit, vagy bele kell nyugodnunk? Az önkormányzatnál az ő rokonai ülnek. Fordulhatnék máshova?
Válasz: Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat (valamint az egyéb állattartásra irányadó feltételeket) mindig helyi önkormányzati rendelet állapítja meg.
Javaslom, hogy hivatalos úton (írásban) forduljon jegyzőhöz az adott önkormányzati rendeletre illetve arra hivatkozva, hogy az adott ügy közegészségügyi aggályokat is felvet.
Ön arra is jogosult, hogy birtokvédelmi eljárás során kérje annak megállapítását, hogy szomszédja zavarja önöket az ingatlanuk használatában. Amennyiben a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, vagy ha a birtokháborítás kezdetétől számítottan több mint egy év eltelt, közvetlenül a bíróságtól kérheti a birtoksértő állapot megszűntetését.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a kérdésre adott válaszok általános és tájékoztató jellegűek, az eset valamennyi körülménye és a pontos tényállás ismerete hiányában nem minősülnek jogi tanácsnak az Ügyvédi törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja értelmében és nem helyettesítik azt.

Posted on Hozzászólás most!

Disznóerőszakoló férfi, 120 évet is kaphat

Rács mögött töltheti egész hátralévő életét az az amerikai férfi, akit tetten értek, amint disznókon követett el szexuális erőszakot.
Andrew Lee Nash 52 éves állattenyésztő Mississippibe valósi. Egy napon, a disznókat vizsgáló állatorvos négy állaton súlyos hüvelyfertőzést állapított meg, és azonnal nemi erőszakra gyanakodott. A doktor azonnal értesítette a hatóságokat, akik úgy döntöttek, rejtett kamerát szerelnek fel a Nash farmjára, hogy kiderítsék az igazságot. Nem is kellett soká várni, a gazda igen hamar besétált a csapdába. Szinte amint magára maradt az állataival, nekiállt borzalmas üzelmeinek.
Andrew Lee Nasht ezután előállították, és őrizetbe vették. Ha bűnösnek találják, akár 120 évre is elítélhetik. Forrás Borsonline

Posted on Hozzászólás most!

A disznó útja

Egy hasmenéses malac megmentéséről készült filmmel nyert uniós pályázatot Mészáros Péter, azt követően, hogy az Eső után-rövidfilmmel Aranypálmát nyert Cannes-ban. A holland szervezők pályázati kiírása szerint az uniós bővítés nemzeti visszhangját kellett megfogalmazni röviden, anélkül, hogy kampányfilm születne. A rendező kiemelte, hogy az állat nem Magyarországot jelképezi, de abban bízott, hogy a film visszaad valamit a vidéken élők unióval kapcsolatos érzéseiből. Figyeltek a szabályokra: mivel el kellett altatni többször is a forgatás során a malacot, dublőre is volt, mert csak két dózist kaphat az állat egészségkárosodás nélkül. 2004-ben Amszterdamban mutatták be.

Posted on Hozzászólás most!

Ön megenné barátait?

Helmut F. Kaplan szerint le kell szoknia az embernek arról, hogy kizsákmányolja felebarátait: az állatokat. De tudunk úgy élni, hogy a légynek sem ártunk? – teszi fel a kérdést a Spiegel az osztrák állatvédővel folytatott interjújában.

6 kecske, 8 tehén, 25 nyúl, 33 disznó, 390 hal, 720 csirke. Ennyi állatot fogyaszt el egy európai ember átlagosan egész életében. Helmut F. Kaplan 11 éves korában eldöntötte, nem hajlandó erre. Most 58 éves a salzburgi születésű állatbarát, aki az állatok kizsákmányolása ellen vette fel a harcot. A vegán férfi nem csupán a húsmentes étkezést népszerűsíti, hanem a tojás és a tejtermékek fogyasztását is ellenzi. A vegetáriánus életmód a szemlélete szerint csupán egy átmeneti állapot lehet, a végcél, hogy véget vessen mindenki annak a holokausztnak, ami tányéron nap, mint nap végbemegy. Egy vegán társadalomban az emberek végre nem az állatokon élősködnek, nyiltakozta a Spiegel e heti kiadásában.
Az elmélete szerint az állatokat ugyanazok a jogok illetik, mint az embereket, ennek alapja pedig az a tudományos alapvetés, miszerint ők is ugyanúgy éreznek, mint a homo sapiens. Nem különböztethető meg a fájdalom bőrszín és nem alapján, ugyanígy fajok szerint sem szabadna különbséget tenni. Kaplan azt mondja, hogy az állatoknak ugyanolyan igényük van az autonomitásra, mint az embereknek. A biogazdálkodások pedig nem sokkal jobbak, mint az állatfeldolgozó-üzemek, hisz csupán ideig-óráig biztosítanak az állatoknak “boldog életet”, a vágóhídra az elégedett jószágok sem önszántukból mennek.
Kaplan missziója, hogy minél kevesebb szenvedés legyen e Földön, ám ennek érdekében az embereknek le kellene mondaniuk önző szokásaikról. Az állatjogok harcosa weboldalán részletesen kifejti, miért nem indokolt az állatok kínzása: legyen az a táplálkozásunk, vagy más kényelmi szokásunk érdekében. Szerinte az emberkísérleteket azért tiltották be, mert az egyén érdeke a közérdek felett áll. Ugyanez azonban egyelőre nem igaz az állatokra, sőt épp fordítva van: az állatok egyéni érdekeit azért nem veszik figyelembe a gyógyszerek és kozmetikumok gyártói, mert a közérdek fontosabb. Ezt az ellenmondást szeretné feloldani Kaplan. Az állatok személyiségének fejlettsége védelmében pedig arra hivatkozik, hogy vannak olyan értelmi fogyatékos emberek, akiknek akarata és racionális képessége sokkal alacsonyabb szinten van, mint egyes állatoknak.
Kaplan több híres gondolkodót is segítségül hív elméletének alátámasztásáért. Gandhi például azt mondta: “Egy nemzet nagyságának és a morális fejlettségének mércéje az, ahogy az állataival viselkedik.” A másik példaképe Tolsztoj, aki szerint “amíg van vágóhíd a világon, addig lesz harcmező is.” Főművének címében pedig az ír író, George Bernard Shaw híres mondását idézi: “Az állatok a barátaim…és a barátaimat nem eszem meg.”
Az elmélet természetesen gyakorlatban nem olyan egyszerűen kivitelezhető, ezt ő maga is belátja. Amennyiben a légynek sem szeretnénk ártani, nem elég, ha étkezésünkben válunk erőszakmentessé. A békés együttélés érdekében még autónkból is ki kellene szállnunk, nehogy kárt tegyünk a levegőben gondtalanul repkedő élőlényekben, melyek a szélvédőnkön lelik halálukat – veti fel a Spiegel riportere. Ám a Mézengúzok című film egyik jelenete szerint nem is tetemek a rovarok a kocsi üvegén, hanem potyautasok. Forrás: HVG