Posted on Hozzászólás most!

Állatok terápiás hatása

Boldogabbá és nyugodtabbá teszik mindennapjainkat az állatok? A kutya, macska, nyúl, a rágcsáló, de akár egy ló is lehet “állatterapeuta”. Nem véletlen, hogy manapság – hazánkban is – egyre többen érdeklődnek az állatterápia iránt, mely különösen nagy segítség lehet a gyermekek, idősek, érzelmi gondokkal küzdők, értelmi fogyatékosok, rokkantak gyógyításában. Vigaszt, jó kedélyt csempésznek a betegek életébe a négylábúak – nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá válnak, ha mellettük vannak, csökken a rossz közérzet és a félelem…

Sokszor többet jelent a jelenlétük, mint ha egy ember látogatná meg őket; különösen szívbetegek esetében – mutatta ki egy tanulmány, melyben azt vizsgálták: változik-e a vérnyomás és a káros hormonok felszabadulása, ha a betegek akár csak egy rövid időt is töltenek állat társaságában. A tapasztalatok szerint a kutyák rövid távon is jótékony fiziológiai és pszichoszociális hatással voltak rájuk. Az a csoport, amely nem kapott kutyalátogatókat, nem mutatott semmilyen változást.
Állati egy terápia! – Az állatokkal gyógyítás manapság még gyermekcipőben jár – újdonságnak számít a négylábúak pszichoterápiás alkalmazása. A házi kedvencek segítenek fenntartani a gazdáik pszichológiai egyensúlyát, oldják a feszültséget, csökkentik a félelmet és a szorongást. Közérzetünkre és hangulatunkra gyakorolt jó hatásukat először egy amerikai pszichológus figyelte meg. Később kutatások is igazolták, hogy a háziállatokat tartó embereknek valóban jobb a kedélyük.
Nem kell hozzá beszéd… – Nagyon sok terület van, ahol élhetünk az állatterápiával. Előnye, hogy a négylábúakkal szemben nem kell feltétlenül a beszéd. Így a nehezen, vagy esetleg trauma miatt nem kommunikáló gyermekek és felnőttek is felszabadulhatnak a társaságukban. Vannak kicsik, akik dadognak, diszfázia, mutizmus miatt nem kommunikálnak – felnőtteknél az afázia esetében is célravezető lehet az állatterápia.
Az érzelmi problémák, a családban levő feszültségek, tanulási nehézségek területén szintén segíthetnek a négylábúak. Az értelmi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak, fejlődési rendellenességgel élők esetében pedig különösen hatékonyak lehetnek, azon túl, hogy és ez is nagyon fontos – csökkentik a magányérzetet.
A terápiás program lényege a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező állat beteg melletti jelenléte, illetve a vele való közös program. Az állat ilyen módon javítja gazdája fizikai, érzelmi, szociális, és kognitív funkcióit.
Mi legyen a négylábú? – Az “állatterapeuta” lehet kutya, macska, rágcsáló, nyúl, madár, teknős, de akár ló, delfin, láma és hüllő is szóba jöhet. Az állattal a szakember segít kapcsolatot kialakítani ? kritériumok azonban vannak velük szemben: az állat ne legyen agresszív, a törődés, a simogatás ne legyen terhes számára, valamint legyen egészséges, fertőző betegségektől mentes és a gazdi képes legyen kontrollja alatt tartani őt.
A kutyák igénylik az emberi társaságot és jól képezhetők, ezért a leggyakrabban ők a terápiás állatok. A speciálisan képzett eb a testileg és szellemileg sérültek gyógykezelésébe is bevonható. A kutya egyébként is jól érti az ember jelzéseit, tartja a szemkontaktust, fejlett a nem-verbális kommunikációja, alkalmazkodik új helyzetekhez.
Biztosan sokan hallottak már a gyógylovaglásról. Lényege a ló mozgásában van: főként a mozgást befolyásoló betegségek gyógykezelésénél alkalmazzák. Kommunikációs, magatartási-és tanulási zavarok gyógyításánál is alkalmasak a lovak, köszönhetően a velük kialakult érzelmi kötődésnek. Ideálisak a félelmek leküzdésére, agresszió ellen és önbizalom növelésére is.
Igazán szoros ember-állat kapcsolat főként a társállatokkal alakul ki. Ők részeivé válnak mindennapjainknak. A társ-állatok elfogadják gazdájukat olyannak, amilyen, mindig örülnek neki, külseje nem számít számukra. A gyermekek is sokat tanulhatnak a házi kedvenc által: ráébrednek arra, hogy nemcsak körülöttük forog a világ. Másról is gondoskodni kell és felelősséggel tartozunk érte. Forrás: Napidoktor.hu

Posted on Hozzászólás most!

Téli balesetek, sérülések homeopátiás kezelése

Itt a síelés, szánkózás ideje, s milyen jópofa dolog, hogy magunkkal visszük a kutyusunkat is (nem csak kijelölt sípályák vannak, ahová nem lehet kutyákat beengedni), aki azután önfeledten szaladozik körülöttünk, völgybe le, hegynek föl. Mindez, a gazda számára idillinek tűnő mozgásforma azonban sok veszélyt rejthet a kutyák számára.
Sokan gondolhatják azt, hogy sérülések a téli nyugalmas hónapokban talán kevésbé fordulhatnak elő kedvenceinknél, hiszen akkor „a kutyának sincs kedve mozogni” – de annál inkább van a gazdiknak. Itt a síelés, szánkózás ideje, s milyen jópofa dolog, hogy magunkkal visszük a kutyusunkat is (nem csak kijelölt sípályák vannak, ahová nem lehet kutyákat beengedni), aki azután önfeledten szaladozik körülöttünk, völgybe le, hegynek föl. Talán még a szánkót is hajlandó elhúzni, s ezt az egész család természetesen roppantul élvezi.
Azután itt vannak a téli gyalogtúrák, ahová igazán elkísérhet bennünket kedvenc kutyánk, hiszen „annyi mozgás neki is kell”, meg a korcsolyázás, amikor úgy csúszkál a jégen egy-egy futam végén, mintha mindig ezt tanulta volna…
Mindez, a gazda számára idillinek tűnő mozgásforma azonban sok veszélyt rejthet a kutyák számára. A gyalogtúra kivételével nekik sokkal többet kell mozogniuk, mint nekünk, hiszen mi csúszunk, nekik pedig mellettünk, körülöttünk kell rohangálniuk. Kezdetben ők is élvezik a környezetváltozást, a játékot, a gazda közelségét, kívánságainak teljesítését, azonban a folyamatos rohangálásban hamarabb elfáradnak, mint mi, s ilyenkor nem tudnak hol megpihenni. Végül kimerülten nyúlnak el hazafelé a kocsi hátuljában, s otthon még enni sincs kedvük.
Másnapra azután megjön az izomláz, amit úgy veszünk észre, hogy a kutyusnak „füle – farka lóg”, kedvetlenül, kötötten mozog, immel – ámmal eszik, akár még hőemelkedése is lehet, s még jó, ha nem társul hozzá egy alapos torokgyulladás. A gyalogtúra során előfordul, hogy erdei munkagépek által felszántott éles szélű fagyott tarajok vannak az út hosszában, amelyek felsérthetik a kutya lábát, letéphetik a farkas körmét, máskor a vastag hó tetejére fagyott vékony jégréteg szakad be a kutyusunk lábai alatt, és a kirándulás végére akár csontig is fűrészelheti azt.
Mindezek indokolják, hogy téli kirándulások alkalmával is kéznél legyen a homeopátiás házipatikánk, melynek segítségével már az erdőben, vagy a síterepen elsősegélyben részesíthetjük kedvencünket, az alábbiak figyelembevételével:
A balesetek, a hirtelen fellépő vérzések (amelyek a fehér havon még súlyosabbaknak tűnnek), a gazdáknál nagy riadalmat okozhatnak, de a fájdalmas traumák az állatokat is szorongással, ijedtséggel töltik el. Amellett, hogy alaposan kivizsgáljuk a vérzés okát és megkíséreljük azt nyomókötéssel, elszorítással megszüntetni, és azt is mérlegeljük, hogy szükség van-e azonnali állatorvosi segítségre, elsősegélynyújtásként az alábbi homeopátiás szereket alkalmazhatjuk:

ACONITUM – Sisakvirág
Elsősorban a baleseti pánik, szorongás csökkentésére ajánlott szer, amit az esemény megtörténtét követően mihamarabb adagoljunk három-négy alkalommal 10-15 perces időközönként, közepes potenciában. E mellett ennek a szernek a meggypiros, artériás vérzésnél specifikus vérzéscsillapító hatása is van.

ARNICA – Arnika
Mindenféle friss vérzésnek, sérülésnek a legelső és legfontosabb homeopátiás szere. Ha sérülést követően felületi vérzés vagy hematóma (szövetközi vérömleny, ún. véraláfutás) jelentkezik és a sérült terület rendkívül érzékeny mozgásra, érintésre, vagy ha az állatnál a vérveszteség miatt nagyfokú gyengeséget tapasztalunk, mielőbb adagoljuk az Arnicat, közepes, vagy alacsony potenciában, akár óránként is, néhány alkalommal. Esetenként külsőleg az Arnica kenőcs, vagy az Arnica tinktúra hígított változata is javasolható.

HAMAMELIS – Varázsdió
A vénás, sötétvörös, szivárgó vérzések, és (vénás) hematómák szere. Már félig begyógyult sebek ismételt sérülését követően találkozhatunk ilyen jellegű vérzésekkel, továbbá idős, legyengült állatok esetében. Alacsony potenciában adagoljuk ezt a szert, fél – egy óránként néhány alkalommal.

A sérülések azonban nem mindig járnak vérzéssel. Sokszor csak azt látjuk, hogy az erdőben cserkelő kutyánk sántikálva tér vissza körútjáról. Ha a mozgászavar oka valamilyen tárgy által okozott szúrás, akkor a Ledum (Mocsári molyűző) a megfelelő szer alacsony potenciában, naponta többször is. Ezt a szert szoktuk javasolni a szemgolyó sérülésekor, un. „boxer szem” esetében is. (A szemgolyó vérzéssel járó sérüléseire egyébként a Symphytum javasolt.)
Ha viszont megrándult az állat valamelyik végtag izülete, és ez a sántaság oka, továbbá azt látjuk, hogy a fájdalom pihenés után, a mozgás kezdetét követően enyhül, mert a fájdalmas izület „bejáródik”, azonban a mozgás előrehaladtával, a fáradtsággal, (megerőltetéssel) arányosan ismét erősödik, akkor a Rhus toxicodendron (Mérges szömörce) adagolása javasolt, alacsony vagy közepes potenciában. Ez a szer a sérült izületi szalagok és tokok szere! A meleg könnyít a beteg állapotán, amíg a hideg, nedves környezet, és a megerőltetés hatására súlyosbodnak a beteg tünetei.
Ha izomlázra gyanakszunk, akkor tapasztalataim szerint igen jó, ha a Rhus txicodendron mellé Bryonia-t és Arnica-t is adunk naponta 1-2 alaklommal közepes potenciában, néhány napon keresztül. Ha pedig biztosan tudjuk, hogy melyik az a nap, amikor kutyánktól az átlagosnál nagyobb fizikai teljesítményt fogunk követelni, akkor az izomláz megelőzésére már a tervezett program előtt két nappal elkezdhetjük adagolni mindhárom szert, amit még a kirándulás napján és még további két napig folytatunk!

A Ruta (Kerti ruta) nevű homeopátiás szert akkor adagoljuk alacsony potenciában, ha a csonthártya sérülésére (is) gyanakszunk (csonttöréskor a Symphytummal együtt). Az állat a sérülés ellenére folyton mozogna, mert állapotát a mozgás javítja, fájdalmait enyhíti (hasonlóan a Rhus toxicodendronhoz).

Dr. Mátray Árpád
homeopata állatorvos
06-30-961-6008