Posted on Hozzászólás most!

Kutyapiszok miatt büntetik a gondatlan gazdikat a közteresek

A hóolvadás után sokan panaszkodnak a parkokban és járdákon éktelenkedő kutyapiszokra. A város zöld területein rendszeres vendégek az ebek, akik a dolgukat is elvégzik sétáltatás közben. Pedig az ürüléket a gazdáknak fel kellene szedni a földről. Az a kutyatulajdonos, aki ezt nem teszi meg több ezer forintos bírságra is számíthat. Tavaly 100 esetben büntettek a közterület felügyelők – írja a Délhír.hu

Posted on Hozzászólás most!

Jó évet zárt a Tappancs

Kiváló évet tudhat maga mögött a Tappancs Állatvédő Alapítvány. Szeged egyetlen állatmenhelye majdnem 500 ebet fogadott be az elmúlt évben, és több mint 400-nak talált is gazdát.

2011-ben átlagosan 273 kutya napi ellátását biztosították a menhelyen. A Tappancs Tanyán csaknem 497 új kutyát fogadtak be, és 408 talált új otthonra a segítségükkel. A kutyusok jobb jövőjének biztosítása érdekében az utóbbi hónapokban már mi is hozzájárultunk a gazdik keresésébe. Az elmúlt egy év során összesen 404 eb kapott mikrochipet, az egyedi azonosító révén az összes kutya regisztrálva van központi adatbázisukban, valamint a menhelyi kutyák mind rendelkeznek az unió által előírt kötelező oltásokkal.
A szukákat 7 hónapos koruktól ivartalanítják, továbbá a kanok is hamar átesnek a műtéten. A kutyás várólista telefonjukra az elmúlt egy év során 949 segítségkérő hívás érkezett. A hajléktalanok kutyáit segítő programjukon belül a Máltai Szeretszolgálattal közösen 2011-ben 17 kutya részére a féreghajtás, bolhátlanítás mellett 16 veszettség elleni és 10 kombinált oltást adattak be.
Az elmúlt év egyik legnagyobb sikereként a Szerencsejáték Zrt. Állati Sztárok pályázatán elért eredményt könyvelhetik el. Ősszel 2 héten át több helyszínre kitelepülve gyűjtötték a szavazatokat. Támogatóiknak, szimpatizánsaiknak, és a lelkes szegedieknek köszönhetően szoros küzdelemben végül a pécsi menhellyel megosztott első helyet értek el. Ennek eredményeként az ígéretek szerint a közeljövőben, az eladott kaparós sorsjegyek után, megközelítőleg 5 millió forintot kapnak.
A sok szám emberi sorsokat, állati gyötrelmeket és nem utolsó sorban egész éven át tartó kőkemény munkát takar. Önkénteseiknek nagy hálával tartoznak, hiszen nélkülük nehezebben zajlanának a menhely mindennapjai. 2011-ben 97 önkéntes segítette a munkájukat. Hogy vállalt feladataikat folyamatosan magas színvonalon végezhessék, további állatszerető, lelkes önkéntesek jelentkezését és segítségét várják, alkalmi és állandó feladataik megoldásában.
A Tappancs a cicák mentéséről sem feledkezik meg: 2011-ben cicás önkénteseik segítségével 132 új macska átmeneti elhelyezését tudták biztosítani, és a segítségükkel 106 már új otthonban dorombolhat. Egy év alatt 151 nőstény és 25 kan cicus ivartalaníttatását végezték el. Az aktuálisan gazdira váró Tappancsosokat itt nézheted végig. Forrás: Szegedcafe.hu

Posted on Hozzászólás most!

Ebnek hiszi magát egy birka

Kutyának hiszi magát egy brit birka, aminek az lehet az oka, hogy egy spániellel cseperedett fel.
Jack minden tekintetben ebként viselkedik, vagy legalábbis próbál viselkedni, még ugatással is kísérletezik. Két hátsó lábára állva ő is “pitizik”, akárcsak “alomtestvére”, az eb, amellyel sülve-főve együtt vannak: éjjel egymás mellett alszanak, nappal együtt járőröznek a shropshire-i gazdaságban. A féléves kos kutyaként visszaviszi az elhajított botot, és még juhokat is terel. Nem hajlandó beállni a nyájba, szemlátomást nem tartja magát birkák közé valónak. Ugatása félig bégetés, félig vakkantásszerűség.
Jack azért nőtt fel kutyával, mert két ikertestvére is van, azaz hármas ikerbárányként jött a világra – ami igen ritka. Annyira csöppnyi volt születésekor, hogy gazdái beköltöztették a házukba, hajszárítóval melengették gyapját, cumisüvegből táplálták – adta hírül a brit Metro újság. MTI

Posted on Hozzászólás most!

A kutya testbeszéde

ÁSÍTÁS – Az emberek általában akkor ásítanak, amikor álmosak vagy unatkoznak. A kutyáknál azonban az ásítás sokszor a stressz jele. Egy jó ásítás gyorsan leviszi a vérnyomásukat, és segít nekik, hogy nyugodtak maradjanak.
JÁTÉKOS MEGHAJLÁS – Így hívja az embert vagy egy másik kutyát, hogy játsszon vele. Amikor egy kutya játszani akar, teste elülső részét a földre engedi, hátsó részét a magasban tartja, a farkát pedig hevesen csóválja. Lehet, hogy a fejét leereszti, a szája és az ajkai ellazulnak, s közben liheg. Olykor magas hangon ugat, és éberen hegyezi a fülét. A füle vagy előreáll, vagy-ha lógó füle van-amennyire tudja, felállítja és szintén előretartja. Amikor valaki reagál a felhívásra, a kutya fel-le ugrál,és ugat izgalmában. Amikor a játék elkezdődik, szertelen testbeszéde boldogságot fejez ki.
OLDALRA NÉZÉS – A meredt nézés nem mindig az agressziójele. A kutyák szemük sarkából figyelnek, amikor félénkek, vagy játszani szeretnének. Így fejezik ki udvariasan érdeklődésüket, anélkül hogy erőszakoskodnának. Az is előfordul például, hogy szinte csukott szemmel figyelik a macskát, hogy az azt higgye, alszanak.
ŐRSÉGBEN – Amikor a kutya teljes figyelmét valami rendellenességre összpontosítja. Az ő feladata az, hogy figyelmeztesse a gazdáját, ezért magabiztosan áll, és a szeme fókuszál. Addig ugat, amíg a gazdája meg nem nyugtatja, hogy minden rendben van.
FÉLELEM A VIHARTÓL – A kutya érzékei sokkal kifinomultabbak a mienknél. Olyan tisztán hallanak, érzékelik a szagokat és más jelenségeket, hogy el sem tudjuk képzelni. Mivel magasabb és alacsonyabb frekvenciát is meghallanak, mint mi, a vihar hangja ijesztő számukra. A vihart kísérő légnyomásváltozás és a széllökések következtében a szagok is hirtelen megváltoznak. Amikor kitör a vihar, a kutya követi természetes ösztöneit és védett helyet keres magának, például az ágy alatt, ahol biztonságban érzi magát.
BEHÚZOTT FAROK – A megadóan viselkedő, aggódó, félő kutyák a lábuk közé húzzák a farkukat. Minnél erősebben húzzák be a farkukat, annál erősebb az érzelem. Ha a kutya nagyon megijed,egészen behúzza a farkát a hasa alá. A behúzott farok vége kicsit remeg, ami a stresszt mutatja. Kiskutyáknál a behúzott farok a tisztelet és az alázat jele, amellyel a felnőtt kutyát üdvözlik.Amikor a felnőtt kutya fogadja a kicsi üdvözlését,a farok visszamegy a helyére, és ismét természetesen mozog.
FAROKCSÓVÁLÁS – Bár a farokcsóválás általában barátságos kutyát jelez, nem biztos, hogy mindigígy van. A kutyák akkor is csóválják a farkukat, amikor félnek, izgatottak vagy bizonytalanok. Ha a kutya megijed, lehet, hogy leszegve csóválja a farkát a lábai között, amíg eldönti, hogy, küzdjön,meneküljön vagy megadja magát. Az agresszív, dühös kutya felemeli és úgy csóválja a farkát, miközben kerget vagy támadásba lendül. Figyeljük meg, hogy éppen mi történik. Vajon épp a jó pajtás száll le az iskolabuszról, vagy egy másik kutya eszik a tányérjából? Azt is figyeljük meg, hogyan oszlik el a testsúlya. Az agresszív kutya teste megfeszül, és súlya főleg a mellső lábaira nehezedik.

Posted on Hozzászólás most!

A gazdájuk mozdulatait utánozzák a kutyák

A kutyák „automatikusan imitálják” gazdáik testmozdulatait – állítja egy vizsgálat. Ez az automata imitáció az embereknél a szociális tanulás létfontosságú része. Ám osztrák kutatók azt jelentették, hogy a jelenség – amikor egy másik egyén testmozdulatának látványa arra készteti a megfigyelőt, hogy ugyanúgy mozduljon – számos egyéb állatnál is evidens.
Azt állítják, mindez adatokat szolgáltat arról, a tanulás ezen formája miként fejlődött. A Dr. Friederike Range osztrák kutató vezette tanulmány azt is sugallja, hogy a mód, ahogyan az emberek kapcsolatban állnak és játszanak kutyáikkal azok növekedése során, formálja imitáló képességüket. Range szerint ez nem spontán dolog. „ A kutyáknak nagyon sok gyakorlásra van szükségük, hogy megtanulják.”
A kutató és csapata ezt az imitációt egy sor vizsgálattal vette górcső alá, melynek során egyszerű, ajtónyitási tesztet alkalmaztak. A csapat olyan dobozt fejlesztett ki, melynek elejére csúsztatható ajtót szereltek, amelyet egy fogantyúval lehetett kinyitni. A gazdák demonstrálták, hogyan nyitják ki az ajtót kezüket, vagy szájukat alkalmazva. „Amikor a gazdik a kezüket használták, a kutyának mancsával kellett kinyitnia az ajtót, hogy jutalmat kapjon” – mondja Range. Amikor az emberek szájukat alkalmazták, a kutyáknak is ugyanúgy kellett eljárniuk.
Range magyarázata szerint egy második kutyacsoportnak alternatív módszert kellett elsajátítania. Amennyiben a gazdi a kezét használta, a kutyának a száját kellett, amikor szájukat használták, a kutyáknak mancsukat kellett alkalmazniuk. Azon állatok, melyeknek ugyanazt kellett tenniük, amit gazdijuk, sokkal gyorsabban megtanulták a feladatot. Ez azt mutatta, hogy a kutyák fogékonyak arra, hogy a gazdi keze vagy szája mozgását imitálják.
Range szerint, ez a típusú tanulás nyilvánvaló evolúciós előnyt jelent az állatok számára. „Anélkül tanulhatják meg az élet bizonyos aspektusait, hogy próbálkozniuk kellene, mely mindig valamiféle kockázattal jár.”

Posted on 1 hozzászólás

Rendőrnek kellett lelőnie a dühöngő kutyát

Rendőrnek kellett lelőnie azt a dühöngő kutyát, amely a saját gazdájára támadt rá Kőtelken. Az idős asszony egyik mutatóujját amputálni kellett. Az állat egyébként már nem először harapta meg.
— Elszabadult a láncáról hétfő délután a kutyánk, és meg akartam kötni, illetve vinni neki egy kis ételt — meséli kórházi ágyán fekve Kiss Jánosné Erzsi néni. A kétéves, huszonöt kilós, Csuti nevű keverék kan kutya ekkor támadta meg a 68 éves asszonyt. A kutya ahelyett, hogy elfogadta volna az ételt, vadul nekiugrott Erzsi néninek, és leharapta a bal keze mutatóujját. Az idős asszony bemenekült a dühöngő állat elől a házba, majd becsavarta egy törülközőbe vérző kezét, és mobiltelefonon hívta a mentőket, hozzátéve, rendőrt is küldjenek ki hozzájuk.
A tiszasülyi megbízott őrsparancsnok, Módos Róbert érkezett ki elsőként. A főtörzszászlós a kőteleki helyszínen elevenítette fel a történteket. A kis, gátközeli háznál az asszony férje, János bácsi megmutatja a láncot, amelyről elszabadult a kutyájuk. Egyben megerősíti mindazt, amit Módos Róbert elbeszélt a támadásról.
Eszerint a törzszászlós hétfőn 14 óra 40 perckor kapta a jelzést a kutyatámadásról. Mikor kiért a kőteleki portához, azt látta, hogy egy nagy testű kutya a lakás ajtajára ugrál, azt kaparja és közben morog. A lakás ajtajában az üvegajtón keresztül megpillantotta az idős házaspárt is. Egyik megpróbált kijönni az ajtón, de visszahátrált, mivel a kutya azonnal támadólag lépett fel vele szemben. A lakásból eközben folyamatos segélykiáltások hallatszottak.
— Felmértem a helyzetet, és láttam, hogy ha bemegyek a kertkapun, és fegyvert kell használnom a kutyával szemben, senkit nem veszélyeztetek — mondta a rendőr. — A kutya egyre csak ugrált és kaparta a bejárati ajtót, így bementem a kertkapun. Az állat azonnal, támadva futni kezdett felém. Ekkor a biztonságos célzás érdekében megvártam, amíg a kutya 3-4 méterre megközelít, majd a fejére célzott lövést adtam le, ami talált is. Az állat megtorpant, egy pillanatra megállt, majd ismét felém jött. Ekkor megint rálőttem, a kutya megpördült, majd mintegy tíz-tizenöt méter megtétele utána a földre esett és kimúlt.
Ezután a főtörzszászlós az erősen vérző kezű asszonyt az időközben kiérkező mentősökhöz kísérte, akik a sebesült nőt azonnal a szolnoki Hetényi Kórház baleseti sebészetére szállították. Az ujját azonban már nem lehetett megmenteni, amputálni kellett.
— Már kétszer is megharapott Csuti, de nem akartunk megválni tőle. A szívünkhöz nőtt, hiszen még kiskorában vettük magunkhoz, amikor kidobták egy vonatból. A 74 éves férjemmel ugyanis vasutas nyugdíjasok vagyunk, Cegléden, majd Pestszentlőrincen dolgoztunk, utána kerültünk Kőtelekre. Azt egyébként megjegyezte a műtétet végző orvos, hogy jó professzor lett volna a kutya, olyan orvosi pontossággal sikerült ugyanis az ujjamat leharapnia — jegyezte meg fanyar mosollyal Erzsi néni. Aztán hozzátette, mikor hogyléte felől érdeklődtünk: — Én megvagyok, úgy-ahogy, leginkább a férjemért aggódom, aki egyedül maradt otthon, betegen. Az azért megnyugtat, hogy a családsegítő szolgálat odafigyel rá és segítenek neki, amint önök is mondták. Ám azért mielőbb mennék haza! — tette hozzá búcsúzóul.
Korábban is történtek hasonló esetek: Egyre több kutyatámadásról szólnak a hírek. Ezek közül is kiemelkedett az a szörnyű támadás, amikor tavaly Jászberényben két, az udvarára beszökött kutya marcangolt szét egy 82 éves nőt, aki a kórházban később életét vesztette. A támadásban az asszony fia is megsérült, aki menteni próbálta édesanyját. Kisújszálláson pedig egy helyi lakosra saját német juhászkutyája támadt rá. A támadás során az idős férfi karja súlyosan megsérült. A még nagyobb bajt az egyik környékbeli által gyorsan riasztott rendőrjárőr akadályozta meg, aki szolgálati fegyverével leterítette a megvadult ebet.

Posted on Hozzászólás most!

Magyar kutatók fejtik meg a kutyaugatást

Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói francia kollégáikkal együttműködve megtanítottak egy számítógépes programot arra, hogy a különböző helyzetekben felvett ugatásokat elemezze, majd azokat szétválogassa a felvételi helyzet alapján. A program az ugatások majd felét sikeresen kategorizálta, sőt, minden második felvételről azt is megmondta, hogy melyik kutyától rögzítették. A kutatók között van Molnár Csaba, az [origo] Tudomány rovatának állandó szerzője.
A kutyák vokális repertoárja nagyban különbözik vadon élő rokonai hangjaitól. Míg a farkasok, rókák és társaik nagyon ritkán, szinte csak kölyökkorban ugatnak, addig a kutyáknál ez a viselkedés élethosszig megmarad. Számos kutató úgy vélte, hogy az ugatás gyakorivá válása nem hordoz kommunikatív funkciót, az csak a háziasítás mellékterméke. Ezt az elképzelést erősítették Beliajev és munkatársainak kutatásai is. Ők évtizedeken keresztül ezüstrókákat “szelídítettek” oly módon, hogy minden generációból azokat az egyedeket szaporították tovább, amelyek a legkisebb félelmet mutatták az ember irányába. Az egyre szelídebb rókák az évek során egyre ugatósabbakká váltak, pedig erre nem irányult a szelekció.
Az utóbbi évtizedben azonban néhány kutató felvetette, hogy a kutyaugatás nem csupán funkció nélküli hangadás, hanem fontos szerepet tölthet be a kutyák közötti, illetve az ember és a kutya közötti kommunikációban. Közöttük van rovatunk állandó szerzője, Molnár Csaba az ELTE Etológia Tanszékén, aki munkatársaival a több mint tíz éve folyó, Csányi Vilmos által alapított családi kutya program keretében már évek óta vizsgálja a kutyák hangadásának különböző aspektusait. A kutatás eddigi eredményeiről lásd Miért ugatnak a kutyák? című korábbi cikkünket. Legutóbbi vizsgálatukban egy olyan modern, mesterséges intelligencián alapuló számítógépes algoritmust alkalmaztak, amely képes felismerni és megtanulni az ugatásban rejlő különbségeket.
A vizsgálathoz a francia Frédéric Kaplan és munkatársai által a Sony párizsi laboratóriumában fejlesztett szoftvert használták. Az elmúlt évek során a kutatócsoport munkatársai több ezer ugatást gyűjtöttek főleg mudi fajtájú kutyáktól. A kutyák különböző helyzetekben ugattak, például akkor, amikor egy idegen ember jelent meg a kapunál, amikor a gazda sétához készülődött, miután a kutyát egyedül hagyták egy parkban egy fához kötve, vagy amikor birkóztak, labdáztak vele. A felvett vakkantásokat ezután két csoportra osztották. A felvételek egy részét arra használták fel, hogy megtanítsák a programnak a különböző helyzetekben, illetve a más és más kutyáktól felvett ugatások között rejlő különbségeket. E vakkantások esetében a kutatók a felvételi helyzetet és az ugató kutya azonosítóját is betáplálták a programba.

Posted on Hozzászólás most!

Basenji a hang nélküli kutya

A basenji leginkább arról ismert, hogy nem ugat. Nagyon aktív, rengeteg mozgásra van szüksége. Minden apró állatot megkerget, amelyik a látóterébe kerül. Bár nagyon ragaszkodó, eléggé makacs is, ezért következetes nevelésre van szüksége. A basenji fajtaleírása: Másnéven hangnélküli kutya, afrikai bozótkutya, afrikai néma kutya, kongó kutya, zande kutya. A basenji Afrikából származik és kistermetű, rövidszőrű, sportos testfelépítésű kutya, sima fényes szőrzettel és a foxterrierhez hasonló mérettel. Különböző színezetű fényes szőrzete van, lábai, mellkasa és farka végén fehér foltokkal. A basenji hosszú lábú, egyenes hátú, elegáns kutya. A homlokán található mély ráncok miatt örök aggódó pillantás látható az arcán. Farka emelkedő, de gyűrűkben kunkorodva a hátára simul. Hasonlóan a német juhászéhoz, fülei felállóak, egyenesek és előre néznek. Kis, mandula alakú szemeinek köszönhetően úgy tűnik, mintha mindig hunyorogna. Tovább a teljes cikkre