Posted on Hozzászólás most!

Kutyamúmiákat találtak az egyiptomi labirintusokban

Az egyiptomi ősi kutya katakombák első teljes feltárásának részeként, a tudósok 2500 éves állati maradványokat vizsgálnak – egy kis részét az ezekben az alagutakban talált mintegy 8 millió állat múmiájának. A legtöbb múmia kutyaholttest, és sok közülük csak néhány órás volt, amikor mumifikálták. A szakkarai ősi királyi temetkezési helyeknél, a sivatag alatt kígyózó kutyakatakombákat már több mint egy évszázaddal ezelőtt felfedezték. Azonban csak most végeznek kutatásokat, melyek során vizsgálják az ezekben az összetett alagutakban és kamrákban hatalmas számban talált múmiákat, melyeket Anubisnak (egy túlvilági sakálfejű isten) szenteltek. A rosszul mumifikálódott és felhalmozott tetemek már régen összemosódott halmokká váltak, mondják a szakértők. Tovább a teljes cikkre

Posted on Hozzászólás most!

Egyiptom szerint Izrael küldte a gyilkos cápát

Egyiptom nem tud napirendre térni az elmúlt napokban a Vörös-tengeren történt cápatámadás sorozat felett. Vasárnap a népszerű üdülőparadicsom, Sarm-es-Sejk közelében egy 70 éves német turista esett áldozatul, pár nappal korábban pedig ugyanezen a környéken három orosz és egy ukrán állampolgárt kellett súlyos sérülésekkel kórházba szállítani a nagytestű ragadozó harapása miatt. A feltételezések szerint egyetlen állat okolható a történtekért, és néhányan egyenesen úgy vélik: nem kizárt, hogy az izraeli Moszad Egyiptom elleni “titkos összeesküvéséről” van szó.
“Több támadást láttunk az utóbbi néhány napban, mint az elmúlt 15 évben összesen” – mondta el Florian Herzberg, a Sarm-es-Sejktől északra fekvő Dahab településen működő Reef 2000 búvárklub vezetője, aki szerint elképzelhető, hogy a turistákra lecsapó ragadozót előzőleg szándékosan úgy kondicionálták, hogy az emberszagról egyből az élelemre asszociáljon.
Az egyiptomi kormány nemzetközi szakértőket hívott a gyilkos cápa felkutatására, ugyanakkor a szakemberek sem értik pontosan, mi okozhatja a nagytestű ragadozó furcsa viselkedését.
“Egyetlen lehetséges okot sem fogunk figyelmen kívül hagyni, és azon vagyunk, hogy megállapítsuk, mi az, ami változást okozhat egy cápa viselkedésében” – hangsúlyozta Ahmed el-Edkavi, a dél-sínai régió egyik magas rangú tisztviselője.
A találgatások közepette több olyan vélemény is napvilágot látott, melyek szerint a cápatámadások hátterében valójában Egyiptom szándékos tönkretétele áll, méghozzá az ország számára az egyik legfőbb bevételt jelentő turizmus romba döntésével. S akik ezt a véleményt vallják, azok szerint az ügyben az elsőszámú gyanúsított nem más, mint a szomszédos Izrael titkosszolgálata, a Moszad.
Kairó a zsidó államot amúgy is gyakran vádolja kábítószer- és fegyverkereskedelemmel, valamint azzal, hogy a médián keresztül igyekszik rossz színben feltüntetni Egyiptomot.
“Ugyan nincs megerősítve, de nem zárható ki az a feltevés, hogy a Moszad dobta vízbe a gyilkos cápát az egyiptomi turizmus tönkretétele céljából” – mutatott rá Mohamed Abdel Fadil Susa, a dél-sínai régió kormányzója.
A helyi búvárszakértők elmondták, hogy a térségben csak a legritkább esetben fordul elő az, hogy egyetlen tengeri ragadozó többször is embert szemel ki magának zsákmányként, az pedig különösen érthetetlen, hogyan lehetséges ilyen rövid időn belül ennyi cápatámadás.
A Sínai-félsziget déli részén működő CFun búvárközpont egyik munkatársa úgy véli, a cápák a Vörös-tengeren most azért vadásznak az emberre is, mert nem jutnak elegendő élelemhez a számukra fontos táplálékot jelentő tonhalak túlhalászása miatt.

Posted on 1 hozzászólás

Ismét halálos cápatámadás a Vörös-tengeren, egy német turista az áldozat

Ismét halálos cápatámadás történt vasárnap az egyiptomi Sarm-es-Sejk üdülőparadicsom közelében, ezúttal egy idős német turista esett áldozatul – jelentette az egyiptomi média.
A tengeri ragadozó egy 70 éves fürdőző nőre támadt közel a parthoz. Lábába és karjába harapott, egyik végtagját le is harapta. A parton tartózkodók hiába siettek a segítségért kiáltozó nő segítségére, a vérveszteség és a ragadozó okozta erős mellkasi ütés miatt az idős turista még a vízben, szinte azonnal belehalt sérüléseibe.
Néhány nap leforgása alatt ez már a harmadik cápatámadás a Vörös tengeren. Szerdán négy orosz turistát szállítottak életveszélyes sérülésekkel egy kairói kórházba egy cápatámadás után Sarm-es-Sejk üdülőparadicsom közelében. Előző nap szintén tengerben úszó orosz párt támadott meg egy tengeri ragadozó. Az egyiptomi egészségügyi minisztérium csütörtökön feloldotta a 48 órás fürdőzési tilalmat Sarm-es-Sejkben, arra hivatkozva, hogy kifogtak két cápát, amelyek – szemtanúk leírása alapján – ugyanazok voltak, amelyek megtámadták a turistákat.
A “sikeres vadászat” ellenére szombaton egy egyiptomi állat-és környezetvédő szervezet arra figyelmeztetett, hogy a Vörös-tengeren továbbra is nagy a cápatámadás veszélye, nyilvánvaló ugyanis, hogy mégsem az emberre támadó állatokat ejtették el. A hatóságok szerint Egyiptomban évente egy-két esetben fordul elő halálos kimenetelű cápatámadás, azonban várható, hogy a növekvő turizmussal az ilyen balesetek száma is emelkedni fog.

Posted on Hozzászólás most!

Egy állat ölte meg Tutanhamont?

Halála előtt Tutanhamon fáraó masszív mellkasi sérülést szenvedhetett, amelyet víziló okozhatott – véli egy amerikai kutató.
Benson Harer – aki vizsgálatairól a Bulletin of the Egyptian Museum című kiadványban számolt be – 1700 olyan CT-felvételt elemezett, amelyeket egyiptomi tudósok készítettek Tutanhamon múmiájáról 2005-ben. Mindez a Heritage Key honlapján olvasható.
Az 1968-ban készült röntgenfelvételeken fedezték fel, hogy hiányzik az ifjú fáraó szíve, a szegycsontja és a bordák egy része. Az ókori Egyiptomban a szívet a memória, a személyiség és az érzelmek szervének tartották, s balzsamozáskor minden esetben a testben hagyták. Mivel hiányoztak a múmia 1925-ös boncolásakor még meglévő ékszerek is, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a két vizsgálat közötti időszakban rablók jutottak be Tutanhamon sírkamrájába, s az ékszerekkel együtt a szegycsontot, bordákat, valamint a szívet is magukkal vitték.
Benson Harer viszont úgy véli, hogy bár az ékszereket kétségkívül ellopták, a bordákat olyan precízen vágták át, hogy azt csakis a balzsamozók végezhették, nem pedig 3500 évvel a fáraó halála után sírrablók, akik aligha pazarolták volna ilyesmire az idejüket. További bizonyítékot lát az amerikai kutató a balzsamozók által ejtett vágásban, amikor kiemelték az ifjú uralkodó beleit, gyomrát, máját, veséit. Tutanhamon az egyetlen uralkodó, akinél harántmetszést alkalmaztak a hasfalon, hogy eltávolítsák a rekeszizom alatti szerveket.
“Nem vágták át a rekeszizmot, hogy kivegyék a tüdőt. A mellkason egy nagy tépett seb tátongott, közvetlenül kivehették a tüdőt” – magyarázta. Átlagos esetben a balzsamozó által ejtett metszés föle vallási okokból egy amulettet helyeztek el. “Mivel a holttestet már így is elcsúfította egy hatalmas seb, értelmetlen lett volna összevarrni és amulettel védeni a hasfalon ejtett metszést” – mutatott rá Benson Harer.
Az amerikai kutató határozottan kizárja annak a lehetőségét, hogy a fiatal uralkodó, ahogy azt korábban feltételezték, száguldó harci szekérről leesve szerezte a sérülést. “Egy ilyen baleset esetében egyszerűen a nyakát törte volna, de megsérültek volna a végtagjai, a háta, s nem csupán a mellkasa” – jegyezte meg a tudós, aki szerint a fáraóval egy víziló végezhetett.
“Gyors és agresszív vadállatok. A vízilovak több embert ölnek meg, mint bármely más állat. Afrika, ha nem az egész világ legvérengzőbb vadállatairól van szó. Az áldozaton hatalmas tépett sebeket ejtenek, akár félbe is téphetik testét” – hangsúlyozta a tudós, aki szerint e változat mellett szól a Tutanhamon sírkamrájában ábrázolt jelenet, amelyben az uralkodó vízilóra vadászik. Elmélete megmagyarázza viszont, hogy miért hiányzik az a jelenet, amikor víziló támad vadul a csónakra, hiszen ez egy meglehetősen megalázó halál lenne egy uralkodó számára.
Amennyiben valóban víziló okozhatta Tutanhamon halálát, a király kísérete valószínűleg nem tudott időben közbeavatkozni. “Ha igaz a feltételezés, hogy dongalába volt, Tutanhamon lehetett a leglassúbb a csoportban, a legkönnyebb célpont” – fogalmazott Benson Harer.
A kutató szerint az is előfordulhatott, hogy Tutanhamon nem vízilóra vadászott, hanem csupán madarászott a nádasban. “Rosszkor volt rossz helyen, s a víziló megtámadta” – jegyezte meg a kutató.

Posted on Hozzászólás most!

Állatimádás

Az emberek olykor természetfölötti hatalommal ruházták fel az állatokat, sőt isteni erőt is tulajdonítva nekik, vallásos tiszteletben részesítették őket. A tisztelet abban nyilvánult meg, hogy az állatot gondozták, óvták, nem bántották, és nem ölték le. Az ókori Egyiptomban istenként imádták a bikát, sakált, páviánt, tehenet, bárányt, krokodilt, macskát és az íbiszt. Egy macska, vagy egy íbisz elpusztítása főbenjáró bűnnek számított náluk, azonban a múmiák temetési szertartásain ezrével ölték meg ezeket a szent állatokat.

    

A dél-amerikaiak isteneiket jaguárbőrben ábrázolták; az azték főisten, Teszkatlipoka, hol jaguár, hol ocelot képében látható; az azték és a maja királyok védőszentje a macska; a navahó indiánok gyógyító szertartás istene a prérifarkas.
Az egyiptomi istenek is gyakorta öltöttek állati alakot, az ég istennője, Nut anyakocaként oltalmazta a halottakat, Anubisz egyszer sakál, máskor kutyafejű emberként szerepel. Az afrikai Ruandában a szent bikának, az indiaiaknál és a perzsáknál a tehénnek volt kiváltságos szerepe. A hinduknál Hamsza, az égi gúnár, Brahma hátaslova; Hanumán majomisten pedig Ráma isten tanítványa; Indra és Siva istenek állata a bika. Inarinak, a japánok rizs istenének a küldönce róka volt. Istár akkád istennő kedvenc állatai az oroszlán és a ló; a skandináv istenek, Njörd állatai a farkasok, Freyé pedig a vadkan. Az írek két istennője, Badb és Morrigan varjú és holló alakban keringtek a csataterek fölött.
A hindu főisten, Visnu három inkarnációja: Kurma a teknős, Varáha a vaddisznó és Naraszimha a félig ember, félig oroszlán lény. A germán és skandináv istennek, Wodan és Odin jelvénye a sas. A görög főisten, Zeusz különféle állatalakokban csábította el, és szöktette meg a neki tetszőket: Európé királylányt vad bikaként, Léda spártai király feleségét hattyúként; a szépséges Ganümédész trójai herceget sasként. Az ókori görögök tenger istenét, Poszeidónt, egyszer bika, máskor ló, néha pedig delfin szimbolizálja; a férfi nemi szervet megtestesítő Aphroditét hattyú jeleníti meg.
Pallas Athénét, a bölcsesség görög istennőjét a bagollyal azonosították, Homérosz, a görög mítosz vándor énekese bagolyszeműnek nevezte, egy orfikus, vagyis rejtelmes himnusz foltos bőrű kígyónak vélte. A görög mitológiában bagoly és kígyó őrizte a bikafejű, embertestű szörny, Minótaurosz palotáját és Athéné istennő pajzsos szobrát. A képeken hindu állatimádás ünnepség látható.

Posted on Hozzászólás most!

A Vörös-tenger élővilágát veszélyezteti az egyiptomi olajszennyezés

Az egyiptomi Vörös-tenger partjainál, Hurghada közelében lévő olaj szennyezés a régió tengeri élővilágát veszélyezteti, és számos környezet védelmi ügynökséget arra késztetett, hogy a part menti olajplatformok szigorúbb szabályozását követelje.
Nagy mennyiségű olaj jelent meg az utóbbi napokban Hurghada üdülőhelyei környékén. Ezek a helyek több millió turistát vonzanak, akik búvárkodni és merülni érkeznek – állítja a Hurghada Környezet- és Természetvédelmi Ügynökség (HEPCA).
A szervezet igazgatója, Amr Ali szerint, „négy vagy öt napja kezdődött, és a felelős cégek nem szóltak senkinek. Katasztrofális a helyzet.” Az olajszennyezést Hurghadától északra, egy part menti olajplatform szivárgása okozta. Az olaj beszennyezte a védett területeket és már megjelent a nyaralóhelyeken is a partokon. Ali elmondta, a cégek megtérítik a károkat, ám ők leginkább a környezeti károk miatt aggódnak. „Intézkedéseket foganatosítunk, többek között jogi keretek között is, hogy biztosítsuk, ez még egyszer nem történik meg” – mondta.
A HEPCA figyelmeztetése a jelenleg is folyó, mexikói-öbölbeli erőfeszítések közepette érkezett. Az öböl olajszennyezése már törékeny ökoszisztémákat károsított Amerika déli partjai mentén, és felfüggesztette a régió többmilliárd dolláros halászati iparát. A hurghadai székhelyű, nem kormányzati HEPCA a Vörös-tenger természetes menedékeinek védelmén dolgozik.
Egyiptom környezetvédelmi és turisztikai minisztériumai azt mondták, az olajszennyezést megfékezték, és intézkedéseket tettek, hogy „kezelni tudják az olaj okozta szennyezést” – olvasható a MENA hírügynökségnél. A hasznot hajtó turisztikai ipart védő hatóságok minél előbb meg akarták oldani a problémát. A szennyezés helyszínét szombaton, két miniszter is meglátogatta. A HEPCA szerint azonban ez kevés.
„A látogatások nem segítenek. Egyértelműbb cselekvési tervet szeretnénk látni” – mondja Ali. „Azt is szeretnénk látni, hogy ezekre a part menti platformokra szigorúbb szabályozást rónak ki, hogy biztosítsák, a természetes területek védve legyenek” – mondja.