Posted on Hozzászólás most!

Csodálatos állatvilág HQ képek

Egy olyan világban, amelyben a kardszárnyú és a palackorrú delfinek jól megkülönböztethető kulturális csoportokat hoznak létre, ahol a varjak eszközt használnak, a csimpánzok erkölcsi megfontolásra képesek, az elefántok empátiát éreznek, és még a szalamandrák és a pókok is mutatnak bizonyos személyiségjegyeket, ott nehéz azt érvekkel alátámasztani, hogy az emberi faj biológiailag bármilyen módon egyedülálló lenne. ( Michael Brooks)

Posted on Hozzászólás most!

Tappancsnyomok az állatkertben

Lábnyomokat vesznek az állatokról egy ausztrál állatkertben, így akarják felhívni a figyelmet a környezetszennyezésre, amely miatt egyre több faj kerül a kihalás szélére. Az állatvédők környezetebarát festéket tartalmazó szőnyegre teszik az állatokat, akik színes lábnyomokat hagynak maguk után. A pingvinek és az elefántok is kipróbálták már a festékszőnyeget.

Posted on Hozzászólás most!

Szépségverseny elefántoknak

Körömlakkal és bőrfestéssel csinosították ki gazdáik a nepáli elefántjaikat egy speciális szépségversenyre. A bírák szigorúak voltak, figyelték a hatalmas ormányosok alakját, fejformáját és a díszítéseket is, például a körmök festését. Amelyik állatot nem pingálták ki azt futóversenyre fogták, a 300 méteres pályán az nyert, aki hamarabb visszaért a célba az átlagosan két és fél tonnás elefántja nyakában.

Posted on Hozzászólás most!

Állati vonzalmak

Az ember hajlamos azt hinni, hogy csak neki vannak szerelmes megnyilvánulásai. Érdemes azonban legalább egy pillantást vetni az állatvilágra, mert olyan párhuzamokat és analógiákat találunk benne, amik roppant tanulságosak és mulatságosak egyszerre.
Muszt, vagyis az agresszív udvarlás – Musztnak nevezi a szakirodalom azt az időszakot, ami a hím elefántoknál minden évben bekövetkezik, és két-három hónapig el is tart.
Mondjuk úgy, hogy amikor az fiú elefánt megkívánja a lány elefántot. Ez a vágy azonban olyan elementáris, és robbanás szerű, hogy kifejezetten agresszív ösztönökkel társul. A felgyülemlő vadságnak elég jól látható jelei vannak. A szeme és a füle közötti kidülledt mirigyekből nyúlós folyadék indul meg. Folyamatosan csepegteti a vizeletét. Péniszének tokja zöldesfehér váladéktól duzzad. Olyan szúró, átható szagot áraszt, amit a tehén már messziről megérez.
A nőstény közelében az elefántfiúk „muszta-táncba” kezdenek: fejüket magasra emelik, állukat behúzzák, hatalmas füleikkel izgatottan legyeznek. Finoman a tehén hátára helyezik ormányukat, majd közel százhúsz centis péniszüket a nőstény hüvelyébe tolják. Körülbelül negyvenöt másodpercig tart az aktus. Akkor lemásznak a partnerről, a maradék spermát a földre locsolják és komótosan odébb ballagnak.
Felfokozott izgalmi állapotok – Szexuális előjátékként a nyestek őrülten kergetőznek egymással, szökdécselnek, vad kergetőzésbe kezdenek. A menyét még őket is felülmúlja. A hím trillázó kiáltásokkal szaladgál össze-vissza, a nőstény pedig még a párosodás után is (amikor egyébként hím párja már az igazak álmát alussza) folytatja a heves ugrabugrát. A borz párzáskor a mancsával a földet kaparássza, miközben hangosan dorombol.
Az udvarló hím majom meredező péniszével két lábra áll, és parádézik a csimpánzlány előtt, ágakat rázogat, himbálózik, miközben kiválasztottját merően bámulja.
A kékbálnák kiemelkednek a tengerből, és olyan sebesen mozgatják melluszonyukat, hogy szinte vibrál.
A kirobbanó energia talán a fekete orrszarvúnál a legszembetűnőbb: megmerevedett lábakkal lépdel a nőstény körül, közeledve-távolodva, farkát csóválva, közben fújtat, és vizeletével permetezi a kiválasztottját. A közeli bokrok ágait megszaggatja, a megtépázott leveleket a levegőbe szórja.
Akár az ember – Ha egyik állatnak megtetszik a másik, különféle figyelemfelhívó jeleket vet be sikere érdekében. Színes tollakról, rikító hangokról, táncoló mozdulatokról mindenki hallott már.
Az emlősöknél létezik egy speciális testtartás , amikor is a gerincoszlop előrehajol, a hát ívesen megfeszül, a hátsó pedig az udvarló felé fordul, egyértelműen jelezve a hajlandóságot a szexuális együttlétre.
Az udvarlásban is nagy találékonyságot mutatnak. Az udvarló oroszlán egészen elképesztő gesztust gyakorol kiszemeltje felé. Ha megpillantja imádottját, akkor fogja a vízparton legelésző gazellát, lecsap rá, és ahelyett, hogy állati ösztöneinek engedelmeskedve nekilátna, odahúzza a tetemet a nőstény oroszlán elé, és illedelmesen végignézi, amint az bekebelezi a zsákmányt.
Legviccesebb a hím cickány: a párzási időszakban hajthatatlanul kergeti a nőstényt, el nem hagyná egy percre sem mögötte szökdécsel, miközben orrával a lány farát döfködi szakadatlanul.
Sok állat étvágytalan a párzás ideje alatt. Az elefánt teljesen lemond az evés élvezetéről a tüzelési időszakban. Végül már azért is ér véget az emlegetett muszt időszaka, mert annyira lesoványodik és elgyengül, hogy nem bírja tovább a strapát. Az északi elefántfóka testsúlyának felét veszti el ilyenkor.
Szokatlan gyöngédséget tanúsítanak egymás iránt. A barnadelfinek megható finomsággal úsznak együtt, néha egymás alatt vagy fölött, de mindig párban, miközben simogatják egymást, dörgölőznek egymáshoz. A csimpánzok a „francia csókot” is ismerik, nyelvüket gyengéden a másik szájába dugják.
Még az olyan ember számára rémséges állatok, mint a denevérek vagy csótányok is tanúsítanak szerelmes figyelmet egymás iránt. A bőregerek bársonyos szárnyrezegtetésekkel kényeztetik egymást, a csótányok meg csápjaikkal simogatnak.
A boldogsághormon (dopamin) szintje akkor is felszökik a tüzelő nőstény juhnál, ha csak párjáról készült képeket vetítenek neki. Nőstény préri pockoknál kísérletezgettek ezzel a kémiai anyaggal. Ha növelték bennük a dopamin szintjét, hirtelen nagy érdeklődést kezdtek tanúsítani hím párjuk iránt. Ha csökkentették, akkor azonban látványosan apadni kezdett ez az érdeklődés.
A szomorúságra is az elefántok szolgáltatják a legérdekesebb példát. Kiderítették róluk, hogy gyakran könnyeznek bánatukban. Ilyenkor általában nem a megszokott testhelyzetben vannak, nem állnak, hanem eldőlnek az oldalukra, talán azért, mert így szabadabban áramlanak a könnyek szemükből.
Érzelmi könnyeket más fajoknál is felfedeztek. A kutyáknál (különösen az uszkároknál)kifejezetten gyakori jelenség, hogy könnyezni kezdenek, ha szeretett gazdájuk magukra hagyja őket. Forrás: Gondtalanfogamzasgatlas.hu

Posted on Hozzászólás most!

Bosszúból öltek a nepáli elefántok?

Megvadult elefántok támadtak szerdán egy ENSZ-menekülttáborra Nepál délkeleti részén. Két embert agyontapostak az állatok. Dzshápa körzet egyik kormányzati tisztségviselője elmondta, hogy a világszervezet által működtetett menedékhely területén szerda reggel jelent meg a két elefánt, és két idős embert tapostak agyon.
Az állatok az után támadtak a táborra, hogy néhány menekült elkergette őket egy közeli kukoricaföldről.
A nyári monszun idején az áradások miatt az egyébként Indiában élő elefántok gyakran átvándorolnak a szomszédos Nepálba, ahol néha emberekre is rátámadnak.
Az 1990-es évek óta több ezer, otthonát elhagyni kényszerült bhutáni állampolgár él a himalájai országban felállított ENSZ-menekülttáborokban.

Posted on Hozzászólás most!

Az Úszó Elefántok Földjén – India

Úszó elefántok és dudáló indiánok, luxusrajság és vidám rajság, halászó férfiak és a mozdulatlan mókus. A rövid útifilmben találkozhatunk közlekedőkkel és pihenőkkel, vad-és háziállatokkal a természetben, vagy a városban, játszó- és vallásgyakorló emberek, és egy picit elképzelhetjük, milyen lehet India. És az úszó elefántok.

Posted on Hozzászólás most!

A falusiak megmérgezék az elefántokat

Elpusztult öt ritka szumátrai elefánt Indonéziában – az állatokat feltehetően megmérgezték a termény megdézsmálása miatt – közölte vasárnap Edi Susanto, a szumátrai természetvédelmi ügynökség illetékese. Mint mondta, a 2 és 4 év közötti állatok tetemét még pénteken találták meg egy olajfa-ültetvénynél Szumátra szigetén.
“Az előzetes orvosi vizsgálatok szerint az elefántok valószínűleg kénmérgezés miatt haltak meg” – mondta, hozzátéve, hogy tart a vizsgálat az ügyben. “Feltételezésünk szerint a falu lakói ölték meg az állatokat” – mondta, rámutatva, hogy a falusiak valószínűleg így akarták megakadályozni a termény károsodását.
Az AFP szerint Indonéziában gyakoriak a mostanihoz hasonló konfliktusok az emberek és az állatok között. A trópusi erdővel borított országban ugyanis az emberek egyre nagyobb területet hasítanak le az állatok élőhelyeiből. A szumátrai elefánt különösen veszélyeztetett fajnak számít: a WWF környezetvédő szervezet szerint jelenleg 3350 egyede él a fajnak a vadonban.

Posted on Hozzászólás most!

Vad elefántok tapostak el egy motorozó fiút a vietnami dzsungelben

Vadon élő elefántok támadtak egy motorozó fiúra és családjára egy vietnámi dzsungelben, a támadásban a 14 éves fiút agyontaposták az állatok. A fiú rokonainak sikerült elmenekülnie.
Egy 14-éves fiú meghalt Vietnám déli részén, amikor vadon élő elefántcsorda támadt rá a dzsungelben vasárnap – írja a Telegraph című brit lap. A fiú és rokonai motorbiciklivel tartottak egy az őserdőben található horgászhely felé Dong Nai tartományban, amikor az elefántcsordával találkoztak. A fiút az elefántok eltaposták, unokatestvére és mostohaapja azonban el tudott menekülni.
A gyerek a fején és a mellkasán sérült meg, és a kórházba vezető úton halt meg – írta a lap egy helyi falu vezetőjére hivatkozva. A vezető szerint az elefántok ritkán támadnak emberekre, de nem szeretik a fémből készült dolgokat, így a motorbicikliket sem, amelyekből már többet összetörtek korábban is.
A vietnámi vad elefántcsordák legutóbb több mint 10 éve öltek embert, akkor Binh Thuan tartományban tapostak el 12 falusit több különböző támadás során. A délkelet-ázsiai országban a vadon élő elefántok a vietnámi háború óta jelentősen megfogyatkoztak, mintegy 2000-ről 100 alá csökkent a számuk. Az elefántokat az elefántcsont-vadászok és az erdőirtás tizedelte meg, a megmaradt állatok pedig csökkenő életterük miatt válnak egyre agresszívabbá – írja a Telegraph.