Posted on Hozzászólás most!

Éjszaka az állatkertben

A látogatók szeme láttára marcangolta szét esti vacsoráját a leopárd és a mocsári macska az Állatkertek éjszakáján. Most először rendezték meg. De például kígyókat is lehetett simogatni este, mielőtt elalszanak. Több ezren voltak a debreceni, a miskolci vagy a budapesti állatkertben.

Posted on Hozzászólás most!

A globális felmelegedés nagyobb csapást mér az élővilágra, mint eddig hitték

Becslések szerint a növény- és állatfajok csaknem egyharmadának kipusztulása várható világszerte, ha a várt ütemben folytatódik a globális felmelegedés, sőt a genetikai sokféleség csökkenése ennél is jóval drasztikusabb lesz – derítették ki német kutatók.
A németországi Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont és a Senckenberg Természettudományi Társaság kutatóinak számításai alapján 2080-ra egyes fajok genetikai változatossága 80 százalékkal is zsugorodhat – hangsúlyozzák a Nature Climate Change című szaklapban megjelent cikkükben. Globális szinten ez az első tanulmány, amely a genetikai változatosság alapján mérte fel a biológiai sokféleség várható szűkülését.
A kutatók kilenc, közép- és észak-európai hegyi patakban élő rovarfaj eloszlását modellezték. Ha a Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) által jósolt mértékben melegszik az éghajlat, e fajok a számítások alapján maréknyi skandináv és alpesi élőhelyre szorulnak majd vissza 2080-ra. Kétfokos felmelegedés esetén egy, míg négyfokos esetén három faj kihalása várható, de egyes helyi állományok kipusztulása miatt a genetikai sokféleség sokkal nagyobb mértékben csökkenhet – a legpesszimistább jóslat szerint 84 százalékkal, míg a legderűlátóbb szerint kétharmaddal.
A fajok tehát általában túlélik majd a felmelegedést, a genetikai változatok többsége azonban nem – magyarázta Carsten Nowak, a Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont munkatársa a ScienceDaily tudományos hírportál szerint (www.sciencedaily.com). Más szóval a fajok, amelyekké a változatok fejlődhetnének, már kialakulásuk előtt kipusztulnak. A fajon belüli genetikai változatosság ezen kívül a környezetváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is elengedhetetlen beszűkülésével a faj túlélési esélyei is gyengülnek.
A biológiai sokféleség tehát sokkal nagyobb mértékben fog csökkenni a globális felmelegedés miatt, mint a fajok száma. A szerzők szerint itt az ideje, hogy a biológiai sokféleséget ne csak fajok állandó sokaságának fogjuk fel, hanem evolúciós vonalak folyamatosan változó együttesének. Egy vonal elvesztése pedig – függetlenül attól, hogy önálló fajt képvisel-e – a jövőben komolyan megnyirbálhatja a biológiai sokféleséget.

Posted on Hozzászólás most!

Saját medúzánk

A medúzák sok szempontból különleges lények, fehér vagy áttetsző, ernyőforma testüket kocsonyás anyag alkotja. Bármily meglepő, Magyarország kristálytiszta édesvizeiben is honos egy apró medúza. A Craspedacusta sowerbyi legfeljebb 2-4 centiméteresre nő meg, és bár rendelkezik a medúzák szokásos fegyverével, bennünk nem, csak apró, egysejtű élőlényekben tehetnek kárt mikroszkópikus méretű, méreganyaggal teli csalánsejtei. Aki nagyon keresi, leginkább bányatavakban és folyók holtágában, egyebek között a Duna szigetközi szakaszán, a Mályi-, az Omszki-, az Ecsédi-, a gyékényesi Kotró-, a Kis-Tokaji-, az esztergomi Palatinus- és a Dorogi-tóban fedezheti föl az édesvízi medúzát.
Magyarország délnyugati csücskében, a kristálytiszta Kotró-tóban leginkább nyár végén, ősz elején találkozhatunk édesvízi medúzákkal. A Kotró-tó a falu egykori kavicsbányájának köszönheti nevét, kilencven évvel ezelőtt ugyanis még kavicsot kotortak itt építőanyagnak. A különleges talaj teszi, hogy a tó vize oly makulátlan: a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség értékelése szerint hazánk egyik legtisztább tava a Kotró-tó. Érthető, hogy az édesvízi medúza is pompásan érzi magát benne, főként ott, ahol békés a víz, kevés a fürdőző.
Az esztergomi Palatinus-tó – helyi becenevén: Pala – a Gerecse és a Pilis által határolt völgyben bújik meg. Mesterséges bányató, a 1950-es évektől homokot termeltek ki belőle. Jó vízminőségét az alkalmazott bányatechnológiának köszönheti: a vízmederbe sűrített levegőt fújtak, majd a fellazult homokot kiszivattyúzták, így nem algásodott el az aljzat. Ugyancsak hozzájárul a víz tisztaságához, hogy a tavat csupán talajvíz táplálja, valamint hogy néhány éve Esztergom önkormányzata rendbe hozatta a tó közvetlen környezetét.
Ma már csak strandolók, horgászok és búvárkodni vágyók látogatják a Palatinus-tavat. A bányatóba települt élővilág jellegzetes ökológiai rendszerré érett össze. Mint Szabó Tamás búvároktató-búvárfotós meséli, az édesvízi medúzán kívül megél itt sokféle moszat (nyáron élénkzöldben ragyog tőlük a tó tükre), valamint számos kagyló- és rákfaj. Mozer Mária Forrás: geographic.hu

Posted on Hozzászólás most!

Kipusztult a Marcal élővilága – folytatódik a védekezés

Kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága. Dobson Tibor, a kárfelszámolás helyszíni szóvivője közölte: a vörösiszap-szennyeződés rendkívül magas pH-értéke mindent elpusztított. Mint mondta: a Marcalban a növényzetet sem lehet megmenteni. Ettől kezdve az a cél, hogy a Rábát és a Dunát megmentsék. Mint hozzátette, a Marcal már azzal “halálra lett ítélve”, hogy az igen erős lúgos kémhatású vörösiszap a Torna-patakon keresztül belefolyt.
Ma is folytatták a gipsz belekeverését a Marcalba a Vas megyei szakaszon. Tegnap 12 darab 40 tonnás gépkocsi vitte a gipszet Szergényhez, ma pedig további 15 jármű érkezett, érkezik a település közelébe – mondta Szabolcsi Zsolt, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
A tegnapi esőzés miatt a Szergényben és Merseváton található halastavakat kellett védeni a szennyeződéstől, a medrek partmagasítását végezték el a szakemberek. Kemeneshőgyésznél pedig egy ún. keresztgátat építettek – tette hozzá Szabolcsi Zsolt.
Önkéntes segítőket toboroz a Nyugat-Magyarországi Egyetem. A Savaria Egyetemi Központ felhívására már több mint 40-en jelentkeztek, hogy segítsenek a vörösiszappal elárasztott településeken. Sok hallgató származik Ajka és Devecser környékéről, ez is közrejátszott abban, hogy elindította a SEK az akciót – mondta Gaspari Gábor, a szombathelyi intézmény kommunikációs és szolgáltató irodájának vezetője.

Módosul a menetrend az ajkai timföldgyár iszaptározójának gátszakadása miatt a Budapest–Székesfehérvár–Boba–Szombathely vasútvonalon. Hosszabb időt vesz igénybe a megrongálódott vasúti pálya helyreállítása Ajka és Devecser között, ezért az utasokat továbbra is vonatpótló autóbuszokkal szállítják. A Budapest irányába tartó vonatok az eddigi menetrendhez képest kb. 30 perccel korábban indulnak. Pl. Szombathelyről 6 óra 5 perc helyett már 5 óra 38-kor.

Posted on 1 hozzászólás

Naponta kétszázezer hordó olaj ömlik a tengerbe

Nem csak az állatfajok, az emberek megélhetése is veszélybe került a Mexikói-öbölben, miután a terjedő olajfolt miatt a parton betiltották a halászatot. A British Petroleum (BP) bejelentette: megtéríti az amerikai partoknál okozott kár elhárítási költségét. Egyes szakértők szerint ez akár 5 milliárd dollár is lehet.
Becslések szerint naponta kétszázezer hordó olaj ömlik a tengerbe, emiatt majdnem húszezer négyzetkilométeres területen betiltották a halászatot és több állatfaj is veszélybe került. A Mexikói-öböl a teljes amerikai halfogyasztás 20 százalékát adja. A halászat évi majd 2 milliárdos bevételt jelent. „Nem tudjuk, hogy hosszútávon mi lehet ennek a nagy olajfoltnak a következménye, de azt tudjuk, hogy amikor egy olajfolt az élővilággal találkozik, akkor az olaj győz” – nyilatkozta Larry Schwager, a Nemzeti Vadvédelmi Szövetség munkatársa.
A BP vezérigazgatója közölte, hogy teljes mértékben vállalják a felelősséget az olajfoltért, és megtérítik a kárelhárítás költségeit. Egyes szakértők szerint ez akár 5 milliárd dollárjába is kerülhet az olajtársaságnak. „Ami felmondta a szolgálatot, az az olajkút fő biztonsági berendezése. Sok gát van beépítve, és az egész úgy van megtervezve, hogy ilyesmi ne forduljon elő. Ilyen hibára még nem volt példa az olajiparban” – közölte Tony Hayward, a British Petroleum vezérigazgatója.
A brit cég most egy acéltölcsért épít, amely segítségével összegyűjtenék a feltörő olajat. „Ez egy víz alatti gyűjtőrendszer, amelyet a kőolaj kiszivattyúzására terveztünk meg. Ezt a 98 tonnás tartályt engednék le a tengerfenéken keletkezett lékre, és az ott összegyűlő olajat hoznánk felszínre, uszályokon tárolnánk, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a környezet károsodását” – mondta John Curry, a BP tájékoztatási igazgatója.
A tervek szerint a rendszer segítségével a feltörő olaj 85 százalékát tudnák összegyűjteni. Hasonló technológiát már alkalmaztak a Katrina hurrikán után is, de sokkal sekélyebb vizeken. Most másfél kilométeres mélységbe kell leengedni a betontölcsért, a sötétség és a süppedékeny talaj miatt azonban semmi sem garantálja a sikert.

Posted on Hozzászólás most!

Nagy veszélyben van Izland élővilága

Veszélyben van Izland élővilága. A vulkáni hamu már 10 centiméter vastagon borítja a sziget déli részét. Az állatok nem tudnak legelni, ha pedig túl nagy mennyiségben lélegzik be a szennyezett levegőt, elpusztulnak.
A zöld Izlandon most minden szürke: a növényeket vastagon borítja a vulkanikus törmelék, a tavak vize pedig elmocsarasodott. A gazdák élet-halál harcot vívnak az állataikért. Ha ugyanis a lovak, szarvasmarhák és birkák túl nagy mennyiségű hamut lélegeznek be, vagy esznek meg a fűvel, akkor a magas fluorid-koncentrátum belső vérzést, csontritkulást és a fogaik elvesztését eredményezi. Az állatok többségét a gazdák beterelték az istállókba, csakhogy a port nem tudják teljesen kizárni. Az Egészségügyi Világszervezet az embereket is figyelmeztette: az asztmában és légúti megbetegedésben szenvedőkre káros hatással lehet a vulkáni hamu belélegzése. Ám mivel Európa felett a hamufelhő kellő magasságban száll, a levegő minősége egyelőre megfelelő.
A geológusok szerint reményre ad okot, hogy az Eyjafjallajökull-ből már elindult a lávafolyam, ezért a tűzhányó egyre kevesebb hamut lövell ki magából.