Posted on Hozzászólás most!

Ellenőrzik a kutyákat örökbefogadó gazdákat

Ellenőrizheti a fővárosban örökbefogadott kutyák állapotát, tartási körülményeit egy állatvédő egyesület: a Cerberos tagjai a Fővárosi Közterület-felügyelet meghatalmazásával kereshetik fel az állattartókat, és mérhetik fel a gazdák nyújtotta hátteret – ha pedig súlyos szabálytalanságot észlelnek, a kutyatartó ellen eljárás is indul.
A Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Szolgálata ebben az évben új örökbefogadási eljárást dolgozott ki, melynek egyik fontos pontja az, hogy a gazdához került állat sorsáról, körülményeiről tájékozódik.
A törvényben is előírt felelősségteljes állattartás betartását ellenőrizni kell – véli a hatóság. Ennek érdekében írt alá együttműködési megállapodást Fővárosi Közterület-felügyelet és a Cerberos Állatvédő Egyesület.
A paktum értelmében az egyesület tagjai jogosultak az Állategészségügyi Szolgálat nevében és képviseletében – a Felügyelettől kapott megbízólevél birtokában – az örökbefogadó lakhelyén ellenőrizni, hogy az örökbeadott állat befogadója betartja-e az örökbefogadási okmányban vállalt kötelezettségeit. Az Egyesület ellenőrzést végző tagja az ellenőrzés megkezdése előtt köteles az örökbefogadónak fényképes igazolvánnyal és megbízólevele felmutatásával igazolnia magát.
Az egyesület a gondos állattartás szabályainak betartatása mellett segítséget nyújt a Felügyelet Állategészségügyi Szolgálatánál található állatok gazdához, azaz örökbefogadóhoz juttatásában. Az Egyesület a Szolgálat által készített állatfotókat terjeszti az interneten, tagjaik saját oldalaikon, blogokon közösségi oldalakon helyezik el azokat és részt vállalnak az Állategészségügyi Szolgálat kiadványainak terjesztésében is. A Felügyelet pedig biztosítja a szakmai tájékoztatást és irányítást az Egyesület tagjainak tevékenységéhez.
Az Állategészségügyi Szolgálatnál nemrégiben lépett életbe új örökbefogadási protokoll célja, hogy az örökbe adandó eb a lehető legjobb, és számára megfelelő helyre, felelős, gondos gazdihoz kerüljön. Éppen ezért a Szolgálat munkatársai az állattartásra vonatkozó ismeretek felmérése mellett interjúval tájékozódnak az örökbe fogadni szándékozó állattartáshoz szükséges attitűdjéről, körülményeiről, és az örökbefogadó-jelölt elképzeléseit megpróbálják összhangba hozni az állatgondozók tapasztalataival, ezzel segítve a kutya kiválasztását.
Etológusok közreműködésével alakítottak ki egy olyan rendszert, amely alapján az örökbefogadó is több információt kap a kutya viselkedéséről. Az örökbefogadóval örökbefogadási megállapodást kötnek, mely okiratban a gazdi jogait, feladatait és a tartás körülményeinek utólagos ellenőrzését is rögzítik. Ebben a munkában vállaltak jelentős szerepet – a megállapodás alapján – a Cerberos Állatvédő Egyesület önkéntesei, akik amennyiben azt tapasztalják, hogy valaki az állattartás szabályait súlyosan megsérti, jelzik azt az intézménynek, amely ebrendészeti eljárást kezdeményez a felelőtlen állattartóval szemben. OrientPress Hírügynökség

Posted on Hozzászólás most!

A kutya vicsorgását félreértik a gyerekek

Már az öt-hat éves gyerekek képesek felismerni, ha egy kutya agresszívan ugat – derült ki magyar etológusok vizsgálataiból. A vicsorgó állatról ezzel szemben úgy gondolják, hogy mosolyog, ami magyarázatot adhat a gyerekeket érő kutyatámadások egy részére.
Egy területet őrző kutya mély és szapora ugatásából még a kutyát nem tartó felnőttek is tudják, hogy az állat nem éppen békés szándékkal vakkantgat a kerítés túloldalán. Ezt néhány évvel ezelőtt igazolták is magyar etológusok, ám az eredmény csak további kérdést vetett fel: vajon az évek során szerzett tapasztalatoknak köszönhető ez a képesség, vagy esetleg ösztönösen fel tudja ismerni az ember a kutya hangulatát?
Ennek kiderítésére a kutyák akusztikus kommunikációját (vagyis ugatását, morgását) már tíz éve vizsgáló ELTE Etológia Tanszék kutatói megnézték, hogy az 5-10 éves gyerekek mennyire képesek azonosítani a szituációt, amelyben egy kutya ugat, és mennyire tudják megbecsülni a kutya hangulatát. A tesztekben a gyerekek meglepően jól teljesítettek, és a dühös kutyát még a legkisebbek is nagyon jól felismerték. A kutatók eredményeikről az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban számolnak be.
A vizsgálatok során mudi fajtájú kutyák korábban rögzített ugatásait játszották le gyerekeknek és egy felnőtt kontrollcsoportnak – mondta el az [origo]-nak Pongrácz Péter, a kutatás vezetője. Az ugatásokat három különböző szituációban vették fel: az elsőben a kutyákat pórázon kikötve egyedül hagyták az utcán, a másodikban a gazda játszott a kutyával, a harmadikban pedig a kutya egy idegent ugatott a kerítésnél. A három korcsoportra felosztott (6, 8 és 10 éves) gyerekeknek az ugatás meghallgatása után meg kellett mondaniuk, hogy szerintük milyen szituációban ugat a kutya, és milyen lehet a hangulata. “Érdekes módon még a 8-10 éves gyerekek is nehezen tudták szóban meghatározni, hogy mérges vagy vidám a kutya. Ezért vidám, ijedt és dühös emberekről készült fényképeket mutattunk nekik, és a gyerekeknek azt kellett kiválasztaniuk, amelyikre a leginkább hasonlított a kutya hangulata” – mondta Pongrácz Péter. A cikk folytatása itt

Posted on Hozzászólás most!

Az emberközpontúságnál van a kutya eltemetve

Terjedelmes írásban foglalkozott a Science tudományos folyóirat hétvégén megjelent száma a kutya és ember evolúciós kapcsolatát vizsgáló magyar kutatások eredményeivel és azok nemzetközi jelentőségével. Az ELTE Etológia Tanszékén, Csányi Vilmos vezetésével 1994-ben megkezdődött kutatások nyomán ma már a világ számos országában etológusok és más viselkedéskutatók vizsgálják a kutyaelme képességeit. A téma 250 szakértő részvételével megrendezett első nemzetközi tudományos konferenciája is Budapesten volt, 2008 júliusában.
A magyar kutatók igazi találmánya, hogy a viselkedéskutatók számára “hozzáférhetővé tették” a kutyát – emelte ki a Science. – Míg korábban sokan “mesterséges fajként” tekintettek rá, az ELTE etológuscsoportja úgy kezelte, mint olyan állatot, amely az emberi közösségben találta meg természetes közegét. Ezzel a szemléletmóddal a kutyák vizsgálata lényegesen leegyszerűsödött: szükségtelenné vált az állatok fogságban tartása, sőt a laboratóriumi vizsgálatok során kutyát és gazdáját egyszerre lehetett vizsgálni.
A magyar kutatók kezdeményezésére egymás után kerülnek a tudományos érdeklődés középpontjába jól ismert, de eddig kevéssé vizsgált kutyaképességek. Többek között az ELTE-n foglalkoztak vele először, hogy milyen képességeire alapoz a kutya, amikor az emberrel vizuális vagy akusztikus jelekkel kommunikál. A riport felhívja a figyelmet arra, hogy bár a témában folyó vizsgálatok egy része a kutyák elmebeli képességeinek mélységeit igyekszik feltárni, egyes kutatók szerint a kutya különleges képességei mögött egyszerű, alapvető tanulási mechanizmusok állnak. Abban azonban nincs vita a szakemberek között, hogy a tanulás – akárcsak más állatoknál – a kutya esetében is lényeges szerepet játszik a viselkedés kialakításában. Az etológusokat és más viselkedéskutatókat az foglalkoztatja, hogy a kutyák mit tartanak fontosnak, amikor a környezetüktől tanulnak, és miért tudnak viszonylag könnyen beilleszkedni az emberi környezetbe ősükkel, a farkassal szemben.
A kutatások bizonyították, hogy a kutya világa – a farkaséval szemben – emberközpontú. A kutya számára nem csak fontos az emberi jelenlét, hanem viselkedését is sok szempontból az emberéhez igazítja. A kutyák viselkedésének vizsgálatát jelentősen előrelendítette, hogy két éve elkészült a faj genetikai térképe. Mivel ismert tény, hogy a kutyák sok olyan betegséget megkapnak, amely embereknél is előfordul, genetikai vizsgálatuk az emberi betegségek gyógyításához is közelebb vihet. A kutyák és a farkas genetikai és viselkedésbeli eltéréseinek elemzése pedig az emberi evolúció egyes lépéseinek megértését is előmozdíthatja.