Posted on Hozzászólás most!

Kiürültek a falusi disznóólak

Hárommillió alá esett a hazai sertésállomány, a háztájiban, illetve a kistermelőknél tartott állatok száma pedig két év alatt a felére csökkent. Mivel hazánkban nagyon kevesen foglalkoznak állattenyésztéssel, ezért a nagy gazdaságok mellett a legkisebbek támogatására is szükség van.
Az elmúlt két évben felére csökkent a háztáji, illetve a kistermelőknél tartott sertések száma Magyarországon – adta hírül tegnapi számában a Napi Gazdaság. Fekete Balázs, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének, valamit a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke lapunk kérdésére elmondta: a hazai sertésállomány már nem éri el a hárommilliós létszámot, a kistermelőknél pedig az összlétszám mindössze húsz százaléka található. „Ezzel szemben a nyolcvanas évek elején, amikor kilenc-tízmil­liós állományról beszélhettünk, a termelés fele-fele arányban oszlott meg a nagy- és a kistermelők között” – jelezte az elnök. Elmondása szerint az arányok megváltoztatásának oka, hogy hiányoznak azok a vidéki szervezetek, amelyek segítenék és összefognák a falusi termelőket. „Ma már nem lehet igazi háztáji termelőkről beszélni, vágóhídra egyikük sem visz állatot. A legtöbben – akik még megtehetik, hogy sertést tartsanak – csak egy-két példányt vágnak évente, azt is csak saját fogyasztásra, esetleg szomszédaiknak adják el a húst” – fogalmazott Fekete Balázs. Kiemelte: a mai kistermelők már nem néhány tíz tenyészállattal foglalkoznak, sokkal jellemzőbb a nyolcvan-száz példányos gazdaság. Véleménye szerint a hazai állattenyésztés nincs abban a helyzetben, hogy megfeledkezhessenek a háztáji gazdaságokról, ahhoz ugyanis, hogy az ágazat újra felvirágozhasson, a legnagyobb tenyésztőktől kezdve a kistermelőkön át a magán-, háztáji gazdaságokig minden szereplőre szükség van. „Mindehhez azonban rengeteg változtatás kell. Égetően szükség van a sertéstenyésztési stratégia véglegesítésére, amelynek előkészületeiben az elmúlt év során mi is részt vettünk” – közölte Fekete Balázs. Szerinte az ágazat egyik legnagyobb gondja, hogy az állattartók nem rendelkeznek szabad földterülettel, amelyen saját maguk termelhetnék meg a takarmányt. „Bármilyen bérbeadási struktúra, amely a termelők kezébe állami földet adna, segítene az ágazaton. A szántóföld amellett, hogy a saját termelés által olcsóbb takarmányhoz juttatná a gazdákat, környezetvédelmi szempontból is üdvözlendő lenne. A trágyaelhelyezést ezáltal könnyedén megoldhatnák a tenyésztők, és így több millió forintos teher kerülne le a vállukról” – nyilatkozott az elnök. Megjegyezte: nem feltétlenül anyagi támogatásra van szüksége a hazai állattenyésztésnek. Néhány kormányzati intézkedés is könnyebbséget hozna a gazdák életébe. „El kell érni, hogy a hazai termékekre szóló szabályok ne legyenek szigorúbbak a külföldieknél. Továbbá fontos, hogy különböző mentesítési programok induljanak” – tette hozzá Fekete Balázs.
A Kisgazda Polgári Szövetségpárt nyílt levélben fordult a kormányhoz, a hazai haszonállattartás megmentését célzó intézkedéseket sürgetve. „A jelenlegi takarmányárak mellett haszonnal állatot tartani nem lehet, ezen tehát változtatni kell. A Kisgazdák arra kérik a kormányt, hogy az állami földek bérleti jogosultságát kösse össze az állattartás vállalásával” – áll a távirati irodának eljuttatott levélben. Forrás: Magyarhirlap.hu, Köpöncei Csilla