Posted on Hozzászólás most!

Melegszik a Vörös-tenger, állatok veszélyben

A Vörös-tenger vize egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.
A kutatók a Vörös-tenger felszínéről 1985 és 2007 között készült műholdas hőtérképeket elemeztek ki. Dionysios Raitsos, a szaúd-arábiai King Abdullah Tudomány és Technológiai Egyetem (KAUST) éghajlatkutatója és kollégái a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be arról, hogy a szokatlanul gyors hőmérsékletváltozás az 1990-es évek közepén vette kezdetét.
A víz középhőmérséklete 1985 és 1993 között alig ingadozott, 27 és 27,5 Celsius fok között alakult. 1994-től azonban jelentős ugrás következett be, amely csúcsát 1995-ben érte el 28,5 Celsius fokkal. Ennek okát a kutatók a klímaváltozás miatti felmelegedésben látják – ismertette a kutatás eredményét a Die Welt című német lap internetes kiadása .
Az északi féltekén mért hőmérsékletekkel való összehasonlítás igazolja, hogy a megfigyelt felmelegedés a globális éghajlatváltozás része. A rohamos felmelegedés veszélyeztetheti a Vörös-tenger korallzátonyainak változatos növény- és állatvilágát. Ugyanis az élőlényeknek nincs elég ideje arra, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez – mutattak rá a szakemberek.
Amerikai kutatók egy évvel ezelőtt kimutatták már, hogy az elmúlt évtizedben a Diploastrea heliopora korallfaj állományának mintegy egyharmada pusztult el a szokatlanul meleg víz miatt a nyári hónapok során. Arról, hogy a többi faj hogyan reagál a melegedő vízre, eddig nem áll rendelkezésre információ. Mivel azonban a korallzátonyok alapvetően igen érzékeny rendszerek, a kutatók szerint magas a kockázata annak, hogy számos faj örökre eltűnik a Vörös-tengerből.

Posted on 1 hozzászólás

Az élet fagyos szigete 2

II. rész – Élet az oázisokban
Miután a csapat sikeresen átkelt a György-király szigeten található jégsapkán, a Varsói jégmezőn, hogy elérje a kutatási és filmezési terepet, tábort vert és elkezdődött az igazi munka. A déli féltekén a januári nyárban még az Antarktisz is más arcát mutatja. Pezseg az élet a partokon, ahol a több ezres pingvin kolóniák hangjától hangosak a parti fészkelő helyek, az elefántfókák lustán fürdőznek a nyári napsugarakban, a medvefókák játékkal töltik az időt – főképpen ha a csapat búvár operatőre a vízbe merészkedik. Minden idillinek érintetlennek tűnik. A filmsorozat második részében ezt a számunkra szokatlan harmonikus világot örökítik meg, miközben a nézők a filmes kulisszatitkokba is betekintést nyerhetnek. A film hossza: 27 perc.
Az élet fagyos szigete, többi videó itt

Posted on 3 hozzászólás

Az élet fagyos szigete 1

Film az első magyar Antarktisz expedíció kalandjairól földön, vízben, levegőben. National Geographic és Delta rajongóknak kötelező. A Fagyos Oázis Első Magyar Antarktiszi Expedíció 2003 januárjában indult el 3 hónapos útjára. Az expedíció célja, hogy a György-király sziget jégmentes oázisaiban terepi kutató munkát végezzenek és megörökitse filmen a fagyos kontines életét.

Az expedíció történetét megörökítő filmsorozat négy, egyenként 27 perces részben meséli el az antarktiszi élővilág harmóniáját, a fagyos kontinensen zajló kutatásokat, valamint bepillanthatunk a mai Antarktisz turisztikai életébe és kutatóállomásainak hétköznapjaiba.

I. rész – Megérkezés
A kutatókból és természetfilmesekből álló 7 fős csapatnak, hogy elérje a kutatási és filmezési terepet át kell kelni a György-király szigeten található jégsapkán a Varsói jégmezőn. A több mint egy tonnányi felszerelést szánokon maguk után vontatva szállítják nem kis szenvedés árán. A film a csapat első napjainak megterhelő pillanatait ídézi fel, miközben visszatekint a múlt nagy felfedezőinek történetére is és a 35 évvel ezelőtt, egy Szovjet expedíció segítségével itt járt első magyar filmesek élményeire egyaránt. A film hossza: 27 perc

II. rész – Élet az oázisokban
Miután a csapat sikeresen átkelt a György-király szigeten található jégsapkán, a Varsói jégmezőn, hogy elérje a kutatási és filmezési terepet, tábort vert és elkezdődött az igazi munka. A déli féltekén a januári nyárban még az Antarktisz is más arcát mutatja. Pezseg az élet a partokon, ahol a több ezres pingvin kolóniák hangjától hangosak a parti fészkelő helyek, az elefántfókák lustán fürdőznek a nyári napsugarakban, a medvefókák játékkal töltik az időt – főképpen ha a csapat búvár operatőre a vízbe merészkedik. Minden idillinek érintetlennek tűnik. A filmsorozat második részében ezt a számunkra szokatlan harmonikus világot örökítik meg, miközben a nézők a filmes kulisszatitkokba is betekintést nyerhetnek. A film hossza: 27 perc

III. rész – A jégvilág titkai
Az antarktiszi György-király szigeten található jégkupola szegélye a globális felmelegedés hatására gyors ütemben zsugorodik, emiatt szokatlanul gyors domborzati változásoknak lehetünk tanúi. Ezeknek a jégmentes oázisokban zajló folyamatok megismerése alapján modellezhetőek azok a globális változások, amik a Földünk egészére hatnak. A filmes stáb rendkívül jó kapcsolatot épített ki a szigeten található 11 bázis kutatóival, ennek köszönhetően bepillantás nyerhetünk a nemzetközi antarktiszi kutatásokba, azok múltjába és a bolygónk jövőjét alakító folyamatok előrejelzésének fortélyaiba. Választ kapunk, hogy a zsugorodó tengerjég milyen drasztikus hatással van az élővilágra, a tápláléklánc teljes felborulására. A film hossza: 27 perc

IV. rész – A megszelídített vadon
A Magyar Antarktisz Expedíció a harmadik hónapját tölti a György-király szigeten A déli féltekén márciusban a nyár búcsút int és az időjárás egyre viharosabbá, kiszámíthatatlanabbá válik. Így az expedíció egyre több időt kénytelen a sátorba bezárva tölteni. A szigetet szinte egyik pillanatról másikra elhagyják a pingvinek, akik melegebb vizek felé vándorolnak. A nyári kutató bázisok a közelgő tél miatt bezárnak, a télre itt maradó kutatók pedig felkészülnek a 8 hónapon át tartó hosszú sötét napokra. A filmsorozat utolsó része bemutatja a kutatóbázisok életét, az expedíció mindennapjait a vízmerítéstől egészen az ízletes eper puding főzéséig. A Déli-sark felől fújó orkán erejű szelek egyre kockázatosabbá teszik a jégen való közlekedést, így az expedíciónak nem marad más lehetősége a hazajutáshoz, csak hogy az utolsó orosz kutatóhajótól segítséget kérjen. A film hossza: 27 perc