Posted on Hozzászólás most!

Holtan találták a bécsi állatkert hét hónapos zsiráfját

A hétvégén holtan találták istállójában Arushát, a bécsi zsiráfborjút a gondozói. Az alig hét hónapos kiszsiráf valószínűleg bakteriális bélfertőzésbe halt bele.
Néhány hónap alatt a második veszteséget kénytelen elkönyvelni a Schönbrunni Állatkert, ahol a hétvégén élettelenül találták meg istállójában Arushát, a tavaly júliusban született Rothschild-zsiráfborjút – közölte az állatkert.
Az alig hét hónapos, körülbelül két méter magas és 120 kilós kiszsiráf a halála előtti napon már étvágytalan volt és enyhe kólikás tüneteket mutatott, így állatorvosi ellátásban részesült.
„Az azonnali kezelés hatására javult az állapota” – meséli az állatkert állatorvosa, Thomas Voracek; a rákövetkező nap mégis élettelenül heverve találtak rá gondozói az istállójában.
A bikaborjúval valószínűleg akut bakteriális bélfertőzés végzett, a halál okáról azonban csak a boncolást követően, a bakterológiai és szövettani vizsgálatok után tudnak biztosat mondani.
A Schönbrunni Állatkertnek egyébként alig két hónapja, tavaly novemberben kellett megválnia kisfókájától, Diegótól is, akit veleszületett szívelégtelenség miatt kellett elaltatni. Forrás: HVG.hu

Posted on Hozzászólás most!

Gyász! Elment Nuru a zsiráf!

Elpusztult Nuru, a Szegedi Vadaspark recés zsiráfja (Giraffa camelopardalis reticulata), az állattal egy gyors lefolyású bakteriális fertőzés végzett.
A fiatal állatot december 19-én reggel találták holtan gondozói. Az rögtön kiderült, hogy nem baleset vezetett az állat pusztulásához, hanem egy nagyon gyors lefolyású, végzetes fertőzés. Az előző nap semmilyen betegségre utaló tünetet nem észleltek a gondozók, és Nuru a délutáni takarmányadagját is gond nélkül elfogyasztotta.
Az állat hasa feltűnően puffadt volt, aminek alapján először bélelzáródásra gondoltak a szakemberek. Az állatkert állatorvosa azonnal felboncolta az állatot, és a béltraktusban, a vesében és szíven is gyulladásos megbetegedés bizonyítékait találta. Konzultáltak a Fővárosi Állatkert főállatorvosával, majd saját és mások tapasztalatai alapján a legvalószínűbbnek egy Clostridium nemzetségbe tartozó kórokozó okozta fertőzést jelöltek meg az állat pusztulásának okaként.
A Clostridium baktériumok közé rendkívül veszélyes kórokozók is tartoznak, a tetanusz és a botulizmus az emberre is végzetes lehet. Ezek az anaerob baktériumok főleg a talajban élnek, de a szennyezett élelmiszerekben, illetve a bélben is megtalálhatók. Tetanusz ellen a vadaspark állatait is oltják, de ez nem nyújt védelmet több más Clostridium fajok okozta fertőzéssel szemben. Feltételezhető, hogy az immunrendszer egyedi különbségei is szerepet játszanak abban, hogy melyik állat betegszik meg. Bár szerencsére nem túl gyakori, az állatkerti világban nem egy esetben történt már hasonlóan tragikusan végződő, gyors lefolyású, Clostridium okozta pusztulás: a közelmúltban például a Fővárosi Állatkert egy elefántjának halálát okozta hasonló fertőzés.

Nuru elpusztulása után a szakemberek megtették a szükséges intézkedéseket a két másik zsiráf és a gondozók védelme érdekében. A vadasparknak a zsiráf-fajmegmentési programban való részvételét az eset nem befolyásolja, hiszen nem a tartóhely és a gondozás hiányosságai vezettek az állat pusztulásához. Az, hogy újra háromtagú lesz-e a zsiráfcsapat vagy más megoldás születik, a programmal való egyeztetés után derül ki. Forrás: Hír6.hu, RTL klub.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyára is átkerült a halálos vírus

Kutya szervezetében találtak most először Hendra vírust az ausztráliai állategészségügyi hatóságok. A vírus, amely halálos veszélyt jelent az emberre, eddig csak lovakat támadott meg.
“Ez az első alkalom, hogy laboratóriumon kívül nem ember, illetve ló vagy denevér, hanem egy másik állat fertőződött meg Hendra-vírussal” – közölte Rick Symons, az északkelet-ausztráliai Queensland szövetségi állam állategészségügyi szolgálatának vezetője.
A vírus – amely Brisbane egyik külvárosáról kapta a nevét, arról a helyről, ahol először izolálták – influenzaszerű tüneteket okoz. A későbbiekben tüdőgyulladás és agyvelőgyulladás is kialakulhat. A kórokozó eredeti gazdája a fertőzött gyümölcsdenevér (Pteropus vampyrus). Leginkább a lovakat betegíti meg.
Az idei járvány júniusi kitörése óta tizenegy ló hullott el Ausztráliában. Az idei a legsúlyosabb járvány a vírus izolálása (1994) óta. Ötvenkilenc ember volt kitéve fertőzésveszélynek, de egyikük sem fertőződött meg.
Tudományos statisztikák szerint a hét emberből, aki eddig megfertőződött a vírussal, négy halt meg.
A vírushordozó kutya, amely szemmel láthatólag jól érzi magát, karanténba került. Egy olyan tanyán élt, ahol a vírus jelentétét megerősítették. “Nem tudjuk, hogyan kaphatta el a fertőzést, és ez mikor történt” – mondta Symons.
Malajzia a járvány megjelenése után betiltotta lovak behozatalát Ausztráliából.

Posted on Hozzászólás most!

Fontos a macskák oltása

Az utóbbi időben nagyon sok kismacska érkezik az Állatbarát Alapítványhoz. Sajnos a legtöbbjüknek „csipás a szeme”, amit, ha nem kezelnek akár vakságot is okozhat a kicsiknél.
Ilyenkor első teendőnk az legyen, hogy langyos vizes zsebkendővel, vagy vattával tisztítsuk meg a szemeket. Ne kamillával! Különböző, állatorvosi patikákban is kapható szemcseppel cseppentsünk folyamatosan, mindaddig, amíg a tünetek el nem múlnak. Súlyosabb az eset, ha azt észleljük, hogy a kötőhártya begyulladt, az orr folyik, a macska prüsszög, ilyenkor mindenképpen forduljunk állatorvoshoz, mert valószínűleg macskanátháról beszélhetünk.
Ezek a tünetek akkor lépnek fel, ha az anyamacska előzőleg nem volt beoltva a különböző betegségekkel szemben! Ilyenkor a szoptatás során nem tud a kismacskákban megfelelő immunvédelem kialakulni a betegségekkel szemben. A kölyökcicákban az anyjuktól a placentán át, és a tejjel felvett ellenanyagok szintje a kor előrehaladtával napról-napra csökken. Ezért fontos, hogy 7-8 hetes koruktól kezdve valamennyi fertőző betegség ellen oltást kapjanak. 6-8 hetes korban: macska kombinált oltás, 8-10 hetes korban (az előző oltást követően 2 héttel): macska kombinált oltás ismétlése, és ne feledkezzünk meg a veszettség oltásról sem (főleg, ha kijáró macskákról beszélünk!). A védettség fenntartásához az oltások évenkénti ismétlése szükséges. A féregtelenítésre is figyeljünk oda: 12 hetes korig pasztával 2 hetente, majd 3 havonta tablettával. Az Állatotthonban található cicák oltással rendelkeznek, parazita mentesek.
Ivartalanítás a hosszútávú megoldás! A leghosszabb távú megoldás azonban mégis az lenne, ha mindenki ivartalanítani tudná nőstény és kandúr macskáját egyaránt!
Bővebb információk: Állatbarát Alapítványcím: 4400, Nyíregyháza, Csatorna u. 2.tel:42/727-736e-mail: allatbarat@allatbarat.comweb: www.allatbarat.com

Posted on Hozzászólás most!

Az állattartás veszélyekkel is jár

Amikor állatkereskedés előtt megyünk el, gyermekünk szívszaggatóan könyörög egy kis állatért; nem biztos, hogy minden szülő tudja, mit is készül magára vállalni, ha ilyenkor enged az esdeklő szónak. Még akkor sem sejti, hogy az állatra milyen veszélyek leselkedhetnek, amikor a gyereknek örömet szerezve hazaviszik az apróságot. A gondok részben a tudatlanságból, részben a felelőtlenségből fakadnak.
A tudatlanság oka, hogy nem tájékozódunk kellőképpen az adott állat igényeiről és szokásairól. Ezért fordulhat elő, hogy kiskacsának nokedlit, teknősnek parizert adunk, aminek az állat egészségkárosodása lesz a következménye.
Az emberi felelőtlenség pedig abban rejlik, hogy nem gondolkozunk előre. Pedig sok potenciális veszélyforrást küszöbölhetnénk ki, ha megtennénk.
Soha ne hagyjunk például kisgyereket felügyelet nélkül állattal játszani. A kicsik még nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora erővel szabad megfogni egy védtelen kis állatot. Gyakran előfordul, hogy sokkal erősebben markolják meg vagy szorítják magukhoz, mint ahogy kellene, szabad volna. Ez sok gyámoltalan állat életébe került már. A gyerekeknek is meg kell tanulniuk, hogy mekkora az az erő, amellyel még nem okoznak sem fájdalmat, sem sérülést állataiknak.
Sajnos kellett már húsvéti nyúl több helyen felszakított bőrét összestoppolni, ölben nem megfelelően tartott és onnan kiugró kismacska eltört lábát tűződróttal összerakni, túlszorongatott kiskutyának mesterséges légzést adni, kispárnahuzatban heccből megpörgetett aranyhörcsögnek nyugtatót adni, hogy a kábulatból ismét magához térjen.
Természetesen a kis állatok sem mindig veszélytelenek. A madár csíphet, a nyúl vagy a hörcsög haraphat, a macska, illetve a kutyakölyök karmolhat. Arra is fel kell hívnunk a gyerekek figyelmét, hogy nem nyúlhatnak bármikor az állathoz. Nekik is megvan a maguk életritmusuk, beléjük van kódolva, hogy mikor alszanak, és mikor vannak fent.
Ha például egy hörcsögöt álmából zavarunk fel, biztosan harapni fog. Mindezt nem rossz szándékból, hanem jogos önvédelemből teszi. Ezért vagy ne ébresszük fel (csak akkor játsszunk vele, ha ébren van), vagy mielőtt hozzányúlnánk, kocogtassuk meg az üveget vagy zörgessük meg az almot, hogy felébredjen.
A kisnyúl sem játékszer. És nem lehet mindig akaratán kívül arra kényszeríteni, amire mi akarjuk. Nemtetszésének harapással adhat nyomatékot, ami nagyon fájdalmas is lehet.
A kismacskák nagyon játékos állatok. Naphosszat el tudnak játszani egymással, vagy egy fonalgombolyaggal, kisebb tárgyakkal. A sorozatos “macerálást” azonban ők sem tűrik jól: vinnyognak, fújnak, karmolnak, harapnak. A karmolás nagyon fájdalmas, mindamellett a karom alatt lévő piszkot és kórokozókat is be tudja juttatni a bőr alá, ami aztán gyulladást, esetenként vérmérgezést okozhat.
Sok gyerek játszik papás-mamást kedvenceikkel. Szerencsére az állatok jó része eltűri ezeket a megpróbáltatásokat (felöltöztetést, babusgatást, cumisüvegből etetést), mégis jobb, ha ezt inkább az igazit imitáló plüssállatokkal, illetve babákkal teszik meg.
Mielőtt kis állatot vennénk magunkhoz, tanulmányoznunk kell szokásait és igényeit. Ha nincs türelmünk a könyvtári szakirodalmat végigböngészni, akkor forduljunk bizalommal állatorvoshoz, aki készséggel felvilágosít bennünket a veszélyekről és azok elkerülési lehetőségeiről.