Posted on Hozzászólás most!

Cuki állatszaporulati körkép

Önfeláldozó kecske táplálja az árván maradt gímszarvasborjút. Három kisbocs a Medveotthonban. A Fővárosi Állatkertben pedig a legújabb jövevények között: a zsiráfborjak, a pici szurikáták és a szürke gombolyagok a rózsás flamingók között.

Megismerhetik a legújabb szőrös, szarvas, nyüszögős és morcogó kölyköket, fiókákat és bocsokat.

Posted on Hozzászólás most!

Kevesebb rétisasfióka Baranyában

Hiába fészkelt ugyanannyi rétisaspár Baranyában mint tavaly, jóval kevesebb fióka kelt ki az elhúzódó tél miatt.
Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a tavalyi 35-tel szemben idén csak 25 rétisasfióka kelt ki Baranyában.
A tavalyihoz hasonlóan ismét 33 pár rétisas fészkelt Baranyában, de közülük csak 25 pár költött, 8 nem rakott tojást. A költések közül 16 bizonyult sikeresnek, 7 pár 1 fiókát, 9 pár 2 fiókát nevelt fel. Bár a szaporulat jóval alatta maradt a tavalyinak, a költési eredmények mégsem tekinthetők rossznak – mondta Bank László.
A szakember szerint az befolyásolhatta a költések számát, hogy az elhúzódó tél miatt a halastavakat sokáig jégpáncél borította. A sasok elsősorban a vizek környezetében szerzik táplálékukat, de a befagyott tavak miatt általában a folyóvizek közelébe húzódnak, ott várják meg a jégolvadást. Mindez azt eredményezheti, hogy túl későn tudják elfoglalni régi fészkeiket, ezért költésük elmaradhat. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy azok a párok, amelyek idén nem jutottak el a tojásrakásig, a megye belső területein, a Dunától és a Drávától távol fészkelnek. MTI

Posted on Hozzászólás most!

Kikelnek a fiókák az árvíz elől kimentett tojásokból

Több vadmadár tojása is kikelt a Fővárosi Állatkertben azok közül, amelyeket az árvízzel fenyegetett fészkelőhelyekről mentettek ki a Tisza-tavi madárrezervátumban, nem egészen egy hónappal ezelőtt.
Eddig öt nagy kócsag és négy vörös gém bújt ki, de további fiókák érkezése várható a napokban, hiszen a 39 tojásból 35-ben találtak életképes embriót a lámpázásokkor – mondta a Független Hírügynökségnek Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője.
Pepszines oldattal kezelt apróhallal etetik háromóránként azt a kilenc vadmadárfiókát, amelyek nemrég keltek ki a tojásból a Fővárosi Állatkertben. A fiókák ezen kívül édeskömény teát is kapnak. Természetvédelmi szakemberek összesen 39 vadmadártojást mentettek ki az áradás elől a Tisza-tavi madárrezervátumban. Eddig öt nagy kócsag és négy vörös gém kelt ki, de várhatóan lesz még több fióka is, hiszen a lámpázásokkor 35 tojásban találtak életképes embriót. A fiókák az állatkert keltető állomásán maradnak, amíg megerősödnek, ezután visszaengedik a madarakat természetes környezetükbe. A legtöbb madarat a Fővárosi Állatkertben mentik meg
A madármentéssel is foglalkozó intézmények közül a legtöbb madarat a Fővárosi Állatkertben mentik meg: évente 500-700-at. Általában valamilyen sérüléssel, gyakran szárnytöréssel, áramütéssel vagy mérgezéssel kerülnek be hozzájuk a szárnyasok. A gyógyult példányok nagy részét sikerül visszatelepíteni a vadonba. Tavaly csak vörös vércséből 28 madarat engedtek szabadon a Hortobágyi Nemzeti Park területén.

Posted on Hozzászólás most!

Madárfiókák mentése

Balesetek az állatvilágban is előfordulnak, így alkalmanként a tojásos, fiókás fészekaljak is leszakadhatnak. A tojásos fészkek esetében semmit nem tehetünk, ekkor a pár szinte azonnal pótköltésbe kezd; a fiókás fészek lakóin viszont segíthetünk! Helyrehozhatjuk a fészket, pótolhatjuk műfészekkel az összetört madárlakot, és akár örökbe is adhatjuk az elárvult fiókákat másik fészekaljhoz.
A fiókás fészek leszakadását követően a madarak nem hagyják el a költőhelyet még egy ideig, így ha a fészket vissza tudjuk “szerelni” a falra vagy műfészekkel helyettesítjük, a madarak zavartalanul élhetik tovább az életüket. A betonkeményre száradt sárból készült fészkek nem feltétlenül törnek darabokra a leeséskor. Ilyenkor a fal és a fészek hátuljának portalanítását követően a lehető leggyorsabb száradási idejű csemperagasztóval, kétkomponensű műgyanta ragasztóval, esetleg homok finomságú szitált kavics és cement 3:1 arányú keverékével (beton) visszaragaszthatjuk a fészket a falra. Ez a módszer akkor is járható lehet, ha a leeséskor megrepedt vagy eltört fészket előtte megragasztjuk. Számolva az akár több napos száradási idővel, érdemes a fészek alá fecskepelenkát is szerelni, mert ezzel, és az erre állított “párnafákkal” alá tudjuk támasztani, a falnak tudjuk feszíteni a fészket a ragasztó száradási ideje alatt. A költés végeztével az ilyen megrongálódott fészkeket érdemes leverni és műfészekkel helyettesíteni, mert a megrongálódott fészekben újabb fészekalj kerülhet veszélybe.
Az esetek többségében a leszakadó fészek szét is törik, és még ideiglenesen sem javítható meg. Ilyenkor mesterséges fészekpótlékokat és fecske műfészket használhatunk. A fészekpótlék bármilyen megfelelő – a fészekhez hasonló belméretű – tálka (földdel kellő sekélységűre alakított virágcserép, családi margarin doboza, fa ládika stb.) lehet, amit a legjobb az előző pontban említett fecskepelenka alapra, a fészek eredeti helyére vagy annak közelébe rögzíteni. Ez a megoldás gyors, akár néhány tíz perc alatt is kivitelezhető. Arra kell nagyon ügyelni, hogy a pótfészek belmérete: az átmérő és a mélység minél jobban hasonlítson az eredeti fészekre, hogy a fiókák kényelmesen érezzék magukat és legyen helyük gyarapodni; továbbá arra is figyeljünk, hogy az eszköz stabilan álljon, ne tudja lefújni a szél és állja az igénybevételt: a fiókák mocorgását és az etetni érkező, a fészken megkapaszkodó szülők súlyát.
A természetvédelem egyik legfontosabb alapelve, hogy a kölyköknek, fiókáknak az a legjobb, ha családi környezetben növekedhetnek fel, mert így biztosítható a fajnak megfelelő szocializáció, a testi és mentális fejlődés. Ezért ha lehetőség van rá, az elárvult fiókákat – különösen a fokozottan védett sasok, gólyák, sólymok esetében – fajtársak hasonló korú fiókás fészkeibe adjuk örökbe. Ez a módszer a fecskéknél is járható, ezért ha tehetjük, egy-egy fiókát csempésszünk be az azonos faj lakott fészkeinek fiókái közé. Itt elsősorban arra ügyeljünk, hogy körülbelül hasonló fejlettségű (életkorú – ami a tollborítottság és a méret alapján becsülhető meg) fiókákból álló, és lehetőleg alacsonyabb fiókaszámú fészekaljat válasszunk. Ha így járunk el, az örökbefogadó szülők nem fogják észrevenni a turpisságot, a közhiedelemmel ellentétben nem érzik meg az ember által megfogott madár szagát.
Amennyiben nem lehet pótolni a fészket vagy örökbeadni a fiókákat, marad a fiókamentés. A néhány napos fejlődés után röpképessé váló elárvult fiókák együttműködőek, aktívan kérik a táplálékot. Így viszonylag egyszerűen és gyorsan felnevelhetőek. Arról azonban ne feledkezzük meg, hogy ebben az esetben komoly felelősség van rajtunk, aktív részvételt és odafigyelést igényelnek a fiókák!