Posted on Hozzászólás most!

Egészségkárosító lehet a genetikailag módosított élelmiszer

Egyre több vitát váltanak ki a géntechnológiával módosított élelmiszerek – állítják francia kutatók, akik génmódosított kukoricával etetett patkányokon kimutatták, hogy az egészségügyi károkat okoz az állatokban, beleértve a vese és a máj károsodását, illetve daganatok kialakulását – számol be a Los Angeles Times.
Ráadásul a szakértők szerint a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb genetikailag módosított élelmiszer címkéjén nem tüntetik fel a génmanipulált alapanyagokat. Genetikusok szerint azonban ezek általában csak kis mértékben vannak jelen az ételekben, így módszertani problémákat is felvet a kérdés.
A tanulmány keretében kétszáz patkányon vizsgálták a génmódosított ételek egészségügyi hatását. Egy részük hagyományos, más részük GMO-s kukoricát kapott. A két éves vizsgálat során a génmódosított ételt kapott patkányok hímjeinek 50, nőstényeinek 70 százaléka pusztult el. Ezalatt a másik csoportban az arány jóval kevesebb, hímek esetében 30, nőstények esetében 20 százalék volt. A nőstények esetében nagy arányban fejlődött ki emlődaganat azoknál, akik a GMO-s csoportba tartoztak. Emellett e csoport tagjainak 2,5-5-ször nagyobb esélyük volt májbetegségek kialakulására.
OrientPress Hírügynökség

Posted on Hozzászólás most!

A globális felmelegedés nagyobb csapást mér az élővilágra, mint eddig hitték

Becslések szerint a növény- és állatfajok csaknem egyharmadának kipusztulása várható világszerte, ha a várt ütemben folytatódik a globális felmelegedés, sőt a genetikai sokféleség csökkenése ennél is jóval drasztikusabb lesz – derítették ki német kutatók.
A németországi Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont és a Senckenberg Természettudományi Társaság kutatóinak számításai alapján 2080-ra egyes fajok genetikai változatossága 80 százalékkal is zsugorodhat – hangsúlyozzák a Nature Climate Change című szaklapban megjelent cikkükben. Globális szinten ez az első tanulmány, amely a genetikai változatosság alapján mérte fel a biológiai sokféleség várható szűkülését.
A kutatók kilenc, közép- és észak-európai hegyi patakban élő rovarfaj eloszlását modellezték. Ha a Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) által jósolt mértékben melegszik az éghajlat, e fajok a számítások alapján maréknyi skandináv és alpesi élőhelyre szorulnak majd vissza 2080-ra. Kétfokos felmelegedés esetén egy, míg négyfokos esetén három faj kihalása várható, de egyes helyi állományok kipusztulása miatt a genetikai sokféleség sokkal nagyobb mértékben csökkenhet – a legpesszimistább jóslat szerint 84 százalékkal, míg a legderűlátóbb szerint kétharmaddal.
A fajok tehát általában túlélik majd a felmelegedést, a genetikai változatok többsége azonban nem – magyarázta Carsten Nowak, a Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont munkatársa a ScienceDaily tudományos hírportál szerint (www.sciencedaily.com). Más szóval a fajok, amelyekké a változatok fejlődhetnének, már kialakulásuk előtt kipusztulnak. A fajon belüli genetikai változatosság ezen kívül a környezetváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is elengedhetetlen beszűkülésével a faj túlélési esélyei is gyengülnek.
A biológiai sokféleség tehát sokkal nagyobb mértékben fog csökkenni a globális felmelegedés miatt, mint a fajok száma. A szerzők szerint itt az ideje, hogy a biológiai sokféleséget ne csak fajok állandó sokaságának fogjuk fel, hanem evolúciós vonalak folyamatosan változó együttesének. Egy vonal elvesztése pedig – függetlenül attól, hogy önálló fajt képvisel-e – a jövőben komolyan megnyirbálhatja a biológiai sokféleséget.

Posted on Hozzászólás most!

Genetikailag módosított (az életünk?)

A genetikai módosítás azt jelenti, hogy egy élőlény sejtjében lévő géneket megbolygatjuk. Vagy kiveszünk belőlük, vagy máshonnan beteszünk. A gén módosításon átesett élőlény tulajdonságai a módosításnak megfelelően (remélhetően) kedvezően megváltozik.
Példának okáért a diófának azonosítják azt a génjét, amitől a lombjában herbicid anyag keletkezik, majd egy ilyen gént áthelyeznek mondjuk a cseresznyefába. Ettől kezdve a cseresznyefa lombja is rendelkezni fog a diólevél herbicid képességével. Gondolom ez eddig tiszta és világos. Aztán, hogy mi mindent és miért génmódosítanak, az már a fantázia és a praktikum világába való. Viszont a józan ész azt diktálná, hogy ezekkel a géncserékkel az égvilágon semmi mást nem teszünk, mint bizonyos tulajdonságokat létrehozunk növényekben, állatokban, és ezzel a kör bezárult.
A logika ellenére – gondolták egyesek – nem ártana elvégezni némi kísérletet, hogy a génmódosított élelmiszer alapanyagok (pl. kukorica, szója) nem szenvedtek-e el valamifajta olyan átalakulást, ami az elfogyasztó állat, vagy ember számára hátrányos lehet. Ez az aggodalom már csak azért is jogos volt, mert a génmódosítás hatalmas hasznot hozott, így nem csoda, hogy a világban futótűzként terjedt, azaz egyre több ember táplálékában jelent meg. És akkor most kezdődik a horror.
Az angol kormány az 1990-es évek elején 3 millió font költségkerettel megbízta Pusztai Árpád biológust, akinek több mint 300 tudományos cikke és 12 könyve jelent meg, valamint nemzetközileg elismert szaktekintély volt, hogy vizsgálja meg a genetikailag módosított élelmiszer veszélytelen-e az emberre.
Pusztai csapatába több mint 20 tudós tartozott, és három különböző laborban dolgoztak. A kísérleti eredmények hamarosan feltárták, hogy a feltételezetten ártalmatlan GM krumplival etetett patkányok 10 napon beül rákmegelőző állapotban lévő sejteket produkáltak, agyuk, májuk és heréik elsorvadtak. Erre lehet azt mondani, hogy ezek patkányok, lehet, hogy az emberre ártalmatlan? Nem. A káros hatást a módosítási eljárásból ered, vagyis nem kísérleti állat specifikus.
Pusztaitól azt várták, hogy bizonyítsa a GM ártalmatlanságát. Ehelyett az ellenkező eredményt kürtölte világgá. Az igazgatójának engedélyével tévé interjút adott, ami után az intézet hőse lett két teljes napon át. Ekkor emelte fel a telefonkagylót az angol miniszterelnök, hogy szót váltson az intézet igazgatójával. Másnap reggel Pusztai az utcára került, plusz megfenyegették, a csapatát feloszlatták, és tudományos eredményeit elsüllyesztették. Korábbi munkahelye és az angol kormány kampányszerűen rombolták szét a magyar származású tudós reputációját.
Irina Ermakova, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, nem akart hinni a szemének, amikor a kísérleti patkánykölykök fele 3 héten belül elpusztult, miután a szoptató anyát a hipermarketben kapható GM szójaliszttel etette. A kontrol csoport közönséges szójalisztet kapott, ott az elhalálozási ráta a patkánykölykök között mindössze 10 százalék volt. Dr. Ermakova kétszer megismételte a kísérletet, minden alkalommal hasonló eredményt kapott. Ezt követve 2005 októberében egy tudományos konferencián beszámolt a kísérletről, és felkérte a biológusokat, hogy ismételjék meg a kísérletét. Kísérletének megismétlése helyett megtámadták, ellehetetlenítették, feljegyzéseit az irodájából ellopták. Az egyik kollegája azzal nyugtatta meg, hogy munkája nem volt felesleges, mert a szója liszttel meg fogják tudni állítani az emberiség túlszaporodását. Természetesen nem kizárt, hogy pont az a GM szójaliszt tétel valami, oda nem való toxint tartalmazott, amire nem derülhetett fény, mert a kísérleteket lefújták. Azonban más célú kísérleteket tovább folytattak patkányokkal. Ezeket a patkányokat egy idő után kizárólag GM szójaliszttel táplálták, az újszülöttek mortalitása 55 százalék körül volt. Ez az esemény 4 éve történt, amióta a kísérletet senki nem ismételte meg.
A Turkish Daily News jelentése szerint 2005-ben török tudósok egész Törökországból növény magokat gyűjtöttek, hogy megállapítsák milyen mértékben terjed el a GM növények okozta keresztülporzás. Közvetlenül az eredmény kiértékelése előtt a kísérlettel foglalkozókat áthelyezték, és be se engedték korábbi munkahelyükre.
Ignacio Chapela mikrobiológus és ökológus (Barkley) 2001-ben felfedezte, hogy a Mexikói őskukorica megfertőződött GM kukorica porzással. Miután nyilvánosságra hozta eredményeit, állásától elbúcsúzhatott.
Judy Carman ausztrál epidemiológus kritizálta a GM növények engedélyezését, és hangot adott aggodalmának. GM-barát (értsd: Monsanto által fizetett) tudósok megtámadták és kétségbe vonták munkásságának tudományos érdemeit. A Nyugat Ausztráliai Kormány Carmant megbízta GM termények biztonságosságát vizsgáló tanulmány elvégzésével. Ekkor bizonyos személyek rá akarták venni a kormányt, hogy vonják vissza a megbízást, arra hivatkozva, hogy már legalább hatvan tanulmány bizonyította a GM élelmiszerek biztonságosságát. A bemutatott tanulmányokról kiderült, hogy állatok etetéséről szól, és bár GM takarmányt kaptak, nem a takarmányozás sikerességének megállapítása volt a cél. Ennek ellenére mellékesen egyes tanulmányokból az is kiderült, hogy a GM etetésnek voltak hátrányos hatásai, de ezeknek a tanulmányoknak nyoma veszett. Amikor a Nyugat Ausztráliai Kormány nem vonta vissza a megbízást, az ellenzők a kísérleteknek helyet adó egyetemhez fordultak és ott fúrták meg a kísérletek elvégzését.
Darvas Béla professzor ökotoxikológus rájött, hogy a Monsanto által forgalmazott GM kukorica-(MON810) „idegenbeporzással” veszélyezteti a magyar kukoricákat. Monsanto azonnal beszüntette a mintamagok küldését. Dr. Darvas később előadást tartott a kezdeti eredményekről, ami után rájött, hogy egy hamis és befeketítő jelentés jár körbe a kutatásairól. Utánjárásra kiderült, hogy a Monsanto PR menedzsere küldte szét az inkrimináló irományt, aki azt állította, hogy az csak úgy megjelent az asztalán, a pontos eredete ismeretlen.
Végeredményben megállapítható, hogy a genetikailag módosított élelmiszer alapanyagok biztonságossága nincs bizonyítva, az ellenvélemények el vannak hallgatva, és az országok egymás után adják be a derekukat a GM termesztés engedélyezése terén, a gyártó multik „lobbizása” nyomán. Megérkeztünk a régi meséhez, az ember nem számít, csak a profit — pénzzel (majd) mindenki megvehető.
A genetika általános elmélete, a genetikai determinizmus azt állítja, hogy minden egyes gén meghatároz egy, és csakis egy, rá jellemző fehérjét, vagy fehérje domént (a fehérje szerkezetének egy részét). Ezen elmélet alapján támadt az az ötlet, hogy egy bizonyos tulajdonságért felelős fehérje génjét ki lehet venni az eredeti (donor) szervezet genomjából, és át lehet tenni egy másik (a befogadó) szervezet genomjába. Azt remélték, hogy az új szervezetben a beillesztett gén ugyanazt a fehérjét fogja termelni, mint amelyet a donor szervezetben is termelt. Ezt az elméletet alapul véve kezdtek neki a Humán Genom Projektnek is.
Mivel több, mint százezer emberi fehérjét ismerünk, a tudósok azt jósolták, hogy az emberi genom is kb. százezer génből áll. Amikor a szekventálási munka befejeződött, kb. 30 ezer gént találtak. Ennyi gén jelenléte nemcsak hogy a százezer-féle fehérje jelenlétét nem tudta megmagyarázni a klasszikus genetikai determinizmus elve alapján, de azt sem, hogy mi a felelős az emberi faj sokrétűségét jellemző számtalan örökölhető tulajdonságért. Ennél még néhány növény is több gént tartalmaz, pl. a rizsnek is majdnem 50 ezer génje van.
Kiderült, Hogy a hiba nem az emberi gének számában, hanem az elméletben van. Úgy néz ki, hogy számos gén nem csak egyetlen meghatározott fehérjét, hanem többet is képes kódolni. Például, ugyanaz a gén a májban az enoláz enzimet, a szemben pedig a szemlencse egyik építő anyagát kódolja. Az emberi gének többsége két, vagy több fehérjét is kódolhat. Azoknak a humán géneknek a száma, amik csak egyetlen fehérjét kódolnak, nagyon kevés. Amíg nem értjük, hogy ez hogyan lehetséges, addig mindenfajta szabadföldi kísérletezés a génekkel az élet gyökeres átalakulását, degradálódását, sőt bizonyos értelemben a pusztulását is előidézheti a Földön.
Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a génmanipulációt ideje korán a laboratóriumokon kívülre vinni óriási felelőtlenség volt, mert akármit is mondanak a technológia támogatói, valójában fogalmuk sincsen arról, hogy a megváltoztatott gének pontosan milyen hatással bírnak majd az élelmiszer belső tartalmára, hogyan változtatják majd meg akaratlanul más növények génállományát, vagy hogy milyen hatással lesz a génpiszkált növény elfogyasztása az egészségünkre, vagy az azzal táplált állatok egészségére, és így közvetve ismét az emberek egészségére.
Például Nagy-Britanniában a Leedsi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a GM-tápból a módosított gén beépülhet-e a szarvasmarháknál a bendőbaktériumokba. Bár a táp rövid ideig tartózkodik az állat bendőjében, a genetikai módosulás bekövetkezett. Így, ha a GM takarmányban antibiotikumnak ellenálló gén volt, akkor az a kérődzők bendőjében élő baktériumokat is ellenállóvá tette. (Forrás: FEMS Microbiology Letters, 191). A GM burgonyát tartalmazó tápon tartott patkányok gyomor- és bélfalának szövettani vizsgálatakor pedig kiderült, hogy a karfiol mozaikvírus genetikai módosításban használt génjének hatására a sejtekben felgyorsult a sejtosztódás, ami vastagbélrák kifejlődéséhez vezet.

Posted on Hozzászólás most!

Genetikai reform az állattenyésztésben

Az eddig alkalmazott eljárásokat kiegészítő vagy felváltó modern géndiagnosztika nemzetközi szinten néhány éven belül radikálisan meg fogja változtatni az állattenyésztést – állítják szakértők.
Az úgynevezett genetikai szelekcióval becslések szerint kétszer olyan gyors fejlődés érhető el a tejelő szarvasmarhák tenyésztésében – mondta Henner Simianer professzor hétfőn Lipcsében azon a világkongresszuson, amelynek témája az alkalmazott genetika az állatok szaporodásában.
Ez az eljárás magasabb tejhozamokat és lényegesen egészségesebb állatokat eredményezhet. A genetikai szelekció ráadásul a sertéseknél és a lovaknál is alkalmazható – fejtegette a göttingeni egyetem állattenyésztés-kutatója.
A professzor szerint egy bika tenyészértékét eddig utódai megfigyelésén keresztül állapították meg. Ha borjai jól tejelő tehenekké fejlődtek, akkor keresett tenyészállat lett, csakhogy ez az eljárás hosszadalmas és drága. A géndiagnosztika segítségével már egy 15 hónapos bikáról megállapítható egy DNS-teszt kiértékelésével, hogy az állat alkalmas-e tenyésztésre vagy sem.
“A tejelő szarvasmarhák tenyésztésében forradalom előtt állunk” – vélekedett Bernd Adler tenyésztő.
Az állattenyésztés javítása más szempontból is szóba került a világkongresszuson: hogyan járul hozzá a klímavédelemhez vagy az éhínség leküzdéséhez a szegényebb országokban. “Hatékony állatokra van szükségünk” – hangsúlyozta Ernst Kalm professzor, a kongresszus elnöke.
A világon jelenleg mintegy 1,3 milliárd szarvasmarha, alig 1 milliárd sertés és 20 milliárd baromfi él. Ha a világ népessége 9 milliárd főre nő 2050-re, az a tudósok előrejelzése szerint változásokhoz vezethet az állattenyésztésben is.
Az augusztus 6-ig tartó lipcsei világkongresszuson, amelynek egyik fő témája a genetikai szelekció, 1400 tudós vesz részt 61 országból.

Posted on Hozzászólás most!

Az óriáslazac lesz a megvásárolható genetikailag módosított állat

A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlődik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét. A lazac genomjába a folyamatosan fejlődő óceáni anyaangolna (Zoarces americanus) génjét ültették be. A kutatók remélik, hogy a terméketlen genetikailag módosított (GM) lazac hatékony és biztonságos megoldás a faj halfarmokon történő tenyésztésére, megkímélve így a vadon élő állományokat.
Jelenleg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) vizsgálja, hogy az AquAdvantage néven futó GM lazac fogyasztása biztonságos-e. A hal egy éven belül kerülhet a boltok polcaira – tudósít a The Daily Telegraph brit napilap internetes kiadása (www.telegraph .co.uk).
A környezetvédők kételyeiket fejezték ki a GM hal biztonságos fogyasztását illetően. Attól is tartanak, hogy a terméketlen lazac mutáción eshet át a természetben, és előbb-utóbb szaporodóképessé válik.
Jelenleg csak GM növények, például szója vagy kukorica vásárolhatók emberi fogyasztás céljából. A brit napilap arról is beszámolt a közelmúltban, hogy a legtöbb szupermarketben kapható állati termék, így a hús, a tojás vagy tejtermékek GM növénnyel takarmányozott állattól származik.
A GM lazacot előállító massachusettsi cég, az AquaBounty azzal érvel, hogy általa sokkal energiahatékonyabb lesz egy táplálékforrás előállítása, a természetes állományokra pedig terméketlensége miatt nem jelent veszélyt. Lord Melchett, a Soil Association nevű környezetvédő szervezet igazgatója szerint azonban a genetikailag módosított állat DNS-e instabillá válik, ezért nincs arra garancia, hogy terméketlen marad. Ezzel pedig túl nagy veszélyt jelent a vadon élő lazacra.
Amennyiben a GM lazac kereskedelmi forgalomba kerül, az hatalmas győzelem lesz a biotechnológia-ipar számára.