Posted on Hozzászólás most!

Állatok világnapja fesztivál

Győri Állatmenhely: Sok szeretettel várunk minden kedves Állatbarátot az I. Állatok Világnapja Fesztiválra október 6-án Győrben a TESCO Hipermarkethez! A cica- és kutyaszépségversenyre nevezni szeptember 30-ig lehet itt: www.menhelygyor.hu/nevezes vagy személyesen a menhelyen nyitva tartási időben. Nem csak fajtatiszta állatokat várunk, az értékelésnél megkülönböztetést nem teszünk. (Cicánál kombinált oltással, kutyánál kötelező oltásokkal lehet nevezni.)

Állatok Világnapja – Családi rendezvény: Álllatok világnapja a győri állatkertben! Október 2 -jén családok érkezését várjuk! Október 3- án pedig iskolás csoportok érkezését várjuk! Október 02. vasárnap 10-16 h. Ezen a napon az alábbi programok várják az állatkertbe látogatókat: Maki kifutó: Gyűrűsfarkú makik etetése. A makik szinte minden állatkertben a látogatók kedvencei. Julien király és csapata arra vár, hogy megetesd őket kedvenc csemegéjükkel. Simogató udvar: TapogatóZOO. Izgalmas lesz, hiszen itt mindent megtapogathatsz, ami állati! (Csontok, tollak, fogak, tojások és egyéb érdekességek). Terrárium ház: Találkozás a “nem szeretem állatokkal” Itt az alkalom, hogy közelebbről is megismerd ezeket a bájos állatokat, vedd kézbe őket!
Köszönjük a plakátot a Grafika Centrum Bt.-nek! (www.grafikacentrum.hu)

Posted on Hozzászólás most!

Az ismeretlenek élelmiszerbe rejtik a patkánymérget: valaki irtja a győri kutyákat?

Pár hónapja a győr-szabadhegyi kutyamérgezéstől visszhangzott a sajtó. Sajnos máris itt az újabb botrány. Most a Tihanyi Árpád és a Szigethy Attila út környékén pusztítják az állatokat – írja a hír24.hu.
Szeptemberben Szalai Andrea megtörve számolt be arról, hogy 3 és fél éves német vizsla kutyája mérgezés áldozata lett. Akkor egy hét alatt 7 kutya és 2 macska járt így Szabadhegyen a hármas tó környékén, Andrea kedvencéhez hasonlóan ők is élelmiszerbe rejtett patkánymérget ettek. Persze ez csak feltételezés, hiszen a valódi ok azóta sem derült ki, ahogy az sem, hogy hónapokkal ezelőtt ki vagy kik végeztek a védtelen négylábúakkal. A napokban pedig újabb mérgezésről kaptunk hírt, most azonban a gazdik szerencsésebben jártak, kedvencük túlélte a mérgezést.
Időben érkezett a segítség – A nádorvárosban élő Ágiék a megszokott sétáltatás közben látták, hogy kedvencük valamit felvesz a földről, ám mire nyakon csípték hűséges barátjukat, az addigra megette a zsákmányt. A kutya alig fél óra elteltével rosszul lett, hasmenéssel és hányással azonnal állatorvoshoz vitték az ebet. A segítség időben érkezett, így a blöki túlélte a lassan már mindennapos történetet. A Tihanyi Árpád és a Szigethy Attila út környékén nagyon sok az állattartó, de egyre több azoknak a száma is, akik nem viselik el az ebeket. Illetve az utánuk maradó kutyapiszkot. Ha ugyanis lehet hinni a pletykáknak, akkor a mérgezés okai az ürülékben keresendők, melyeket a gazdik nem, vagy csak kevesen szednek össze és ez váltja ki az ellenszenvet.
A mérgezés nem megoldás – Persze a korántsem példaértékű eljárás nem biztos, hogy a legkézenfekvőbb megoldás. Arról nem is beszélve, hogy a védtelen állatok semmiről sem tehetnek. És sokszor azok a kutyások is pórul járhatnak, akik rendszeresen összeszedik ölebük után a végterméket.
A helyes út nem egyszerű, valahol mindegyik félnek igaza van, de az biztosan nem etikus cselekvés, ha az ártatlan négylábút büntetik, a zsemlébe, szalámiba vagy egyéb élelmiszerbe rejtett pusztító szerekkel. Ha pedig kiderül, hogy ki az elkövető, az akár letöltendő szabadságvesztéssel is büntethető.

Posted on Hozzászólás most!

A „kutyagyárak” felszámolását sürgeti a győri állatmenhely is

A kormány döntése értelmében januártól az önkormány-zatoknak lehetőségük van arra, hogy évi hatezer forintos ebadót rójanak ki a helyi kutyatartókra, a bevételt pedig visszaforgassák a városi állatmenhely és az ebrendészeti telep működésére, fejlesztésére. A magyar kutyafajták tartóit nem terheli majd adó, mondván, a hungarikumokat meg kell őriznünk. Szintén nem kell fizetni a menhelyről elhozott, illetve az ivartalanított állatok után sem.
Az Emberek az Állatokért Alapítvány által működtetett győri állatmenhelyen 180 kutyával foglalkoznak. Adományokból tartják fenn magukat: évi költségvetésük 40%-át külföldi szervezetektől gyűjtik össze.
– Vegyes érzéseim vannak az ebadóval kapcsolatban, mert szerintem kétélű fegyver lehet – mondja Nagy Péter, az állatmenhely vezetője. – Egyrészt növekedhet a kidobott, utcára tett állatok száma, másrészt viszont elősegíti, hogy az emberek az állatmenhelyről fogadjanak magukhoz – ráadásul ivartalanított – kutyákat, hiszen ez esetben eltekintenek az adó megfizettetésétől. Ez mindenképpen elősegítheti azt a prevenciós tevékenységet, amit az állatotthonok, illetve állatmenhelyek végeznek. Úgy gondolom, hogy elsősorban azokon a területeken kellene segíteni, ahol a civil szervezetek már elkezdték az állatotthonok létesítését, és nagy erőfeszítésekkel, de ellátják azok működtetését. Ami az ebrendészeti telepeket illeti, vitathatatlan, hogy ezek az intézmények is állategészségügyi feladatokat látnak el, de Európában már sok szempontból túlhaladottak. Az állatmenhelyek sokrétűbb tevékenységet végeznek, folyamatosan a gazdátlanul hagyott állatok életkörülményeinek javításán dolgoznak, kapcsolatot tartanak fenn más települések és országok állatotthonaival, és nagy hangsúlyt fektetnek az elhelyezési állapotok korszerűsítésére.
– Szakemberek szerint nagyobb állami rálátással és kontrollal kiszűrhetők azok az úgynevezett „kutyagyártó” telepek, amelyek közül több a közelmúltban is nagy nyilvánosságot kapott. Mi erről a véleménye?
– Nem lehet nem észrevenni, hogy sajnos Magyarországon és az egész közép-kelet-európai térségben magas szinten virágzik az illegális kutyagyártás. Nagyon méltatlan körülmények között, és nagyon szakszerűtlen módon tenyésztik, gyártják a kutyákat, amiket aztán kicsempésznek szürkén, vagy teljesen fekete úton, és Nyugat-Európában magas összegeken értékesítenek. Nagyon sok embernek származik ebből illegálisan nagyon magas bevétele.
– Az ebadó sokszorosát lehetne a büntetésekből behajtani…
– Én is úgy gondolom, hogy az állatvédelemnek, amelynek a megerősítése már nagyon égető lenne, ebből kellene jelentős bevételekhez jutnia. Én megfontolás tárgyává tenném, hogy a hatóságok külön forrásokat és hatáskört kapjanak ahhoz, hogy minden lehetséges eszközzel felgöngyölítsék azokat az állatgyártó, állatszaporító telepeket, ahol illegális módon történik a tenyésztés. Ennek a bevételeiből, adójából támogassuk meg az állatjóléti intézkedéseket. Talán nem kell mondjam, hogy ezekből a „gyárakból” kikerülő, nagyon csúnya szó, de melléktermékek is, tehát az el nem adható, rosszul sikerült, testi hibás kiskutyák is általában az állatotthonokban végzik, ezért úgy hiszem, megfontolandó lenne az ezzel kapcsolatos intézkedések áttekintése.
A győri önkormányzatnál még nem döntötték el, hogy bevezetik-e az ebtartási hozzájárulást, ám a város alpolgármestere szerint az adóbevételt sokkal inkább a megelőzésre kellene fordítani, azaz megfékezni a gazdátlanul hagyott állatok elszaporodását. Ezt a célt szolgálja az egyedi azonosító rendszer népszerűsítése, amelyet most csak akkor kell beültetni az állatba, ha gazdát cserél vagy külföldre szállítják. Egy chip beültetése 5 ezer forintba kerül, amelyet most sok állattartó nem tud kifizetni.
– Önkormányzatunk mérlegelni fogja az ebadó bevezetését, annak alkalmazása esetén azonban sokkal fontosabbnak tartjuk – az állatmenhelyek fejlesztésén túl – a mikrochipes rendszer bevezetését és elterjesztését Győr városában is. Ez a Nyugat-Európában bevált gyakorlat már lényegesen csökkenti az utcákon kóborló ebek számát – tudtuk meg Simon Róbert Balázstól.
Forrás: Győrplusz.hu, Bakács László

Posted on Hozzászólás most!

A mikrochipes kutyák gyorsabban hazakerülnek

Győrben is sok kutya szaladt világgá az augusztus 20-i tűzijáték idején. Az Emberek az Állatokért Alapítványhoz már 10 ebet vittek be és sokan érdeklődnek telefonon is az elveszett kedvencek után.
Szabó Réka ebrendész a Kék Dunának elmondta, még a következő napokban is több eltűnt kutyára számítanak, annak ellenére, hogy a tapasztalatok szerint a gazdik egyre inkább igyekeznek megfogadni a tanácsokat.
A tűzijáték előtt is sokan érdeklődtek arról, milyen óvintézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy ne kóboroljon el a házi kedvenc. A mikrochipes kutyák egyébként jóval hamarabb visszakerülnek a gazdikhoz.

Posted on Hozzászólás most!

Borzas az új sztár!

Zebrapuszi a mamánakA győri állatkert gondozói régóta reménykedtek már egy pici csikó érkezésében, de mindeddig hiába. Az állatkert s a látogatók nagy örömére nemrégiben új taggal bővült a győri állatállomány.
Ismerjék meg Borzast, a győri állatkert új lakóját!  Miután Polly, a zebrakanca életerős, egészséges kiscsikónak adott életet, a csöppség szorosan a mamája mellett lépkedett és kíváncsian szemlélte az Afrika kifutó többi lakóját.
Kedvenc elfoglaltsága jelenleg a vidám nyargalászás a kifutó egyik pontjától a másikig. A zebracsikó születése azért számít különleges eseménynek, mert eddig még nem született kis zebra a győri állatkertben. A kiscsikó szépen fejlődik, mamája pedig óvja minden lépését. A kis kancát gondozói Borzasnak keresztelték el. Borzas még szopik, ám a napokban szerencsésen megismerkedett a lucernával, amit azóta is kíváncsian kóstolgat. A zebrakancák 12 havi vemhesség után rendszerint egy csikót hoznak világra.
A kis zebra hamar talpra áll, sőt egy óra múlva már futkosni kezd! A csikók 7-11 hónapos korukig szopnak, bár egy hét után már képesek füvet is enni. Az újszülött zebrának egészen furcsa testarányaik vannak. Az apró testhez aránytalanul hosszú végtagok tartoznak, ám ahogy a kiscsikó fejlődik, fokozatosan kialakulnak a felnőttekre jellemző testarányok. A zebracsikók és édesanyjuk között erős kapocs alakul ki. A kis csíkos már most belopta magát a látogatók szívébe, hiszen bájos mozdulataival mosolyt csal mindenki arcára. S ha már a csíkoknál tartunk. Nincs két egyforma csíkozású zebra. A csíkok vastagsága és a mintázat egyedenként változik s annyira egyedi, mint az ujjlenyomat az emberek esetében. Az első mozdulatok Borzasnak is még esetlenre sikeredtek, a mellső lábai sehogy sem akartak engedelmeskedni neki. A kis zebra azonban nem adta fel, és félórányi küzdelem után végre büszkén állt saját patáin! Ám ezután sem sokat pihenhetett, az első lépések még hátravoltak. Hiába, küzdelmes a zebra-élet… Forrás: Kisalfold.hu

Posted on 7 hozzászólás

Kivégzett két tacskót a gyilkos vadász

Hidegvérrel lőtte ki Zorrót (2) és Vilit (2) egy győri vadász. Szörfy András (62) azonnal tüzelt, ahogy meglátta a két tacskót. A kutyusoknak mindössze annyi volt a bűne, hogy egy őz nyomába eredtek.
– A két kis csibész szeretett csavarogni, időnként el-elkóboroltak napközben, de estére mindig visszajöttek – mesélte Schauer László (23), a tacsik gazdája. – Így csak akkor kezdtem el aggódni, amikor még reggel is üres volt a kutyaház. Hiába tettük tűvé értük a környéket az öcsémmel, sehol nem találtuk őket. Aztán pár nap múlva a szomszéd srác kopogtatott nálunk, hogy valamit mindenképpen látnunk kell – csuklott el László hangja.
– A közeli árokhoz siettünk, ahol már a bűztől is alig lehetett megmaradni. Az árokban odahányva hevert a két kiskutyám már bomlásnak indult teteme. A vidám természetű tacsik László szerint a világ legbarátságosabb jószágai voltak, soha egyetlen állatot sem bántottak, együtt aludtak a ház kismacskáival. A gazda biztos abban, hogy azon a végzetes estén is csak játékból követték az őzet. A vadász azonban kíméletlenül és figyelmeztetés nélkül lőtt, mihelyt meglátta a kutyusok sziluettjét. – Ültem a magaslesen, amikor este fél 10 környékén megláttam egy felriasztott őzet, pár másodperc múlva pedig két kutya is feltűnt a láthatáron: először a feketét láttam, de ott csaholt a nyomában egy barna is.
Nem tudtam, kihez tartoznak, nem is érdekelt, csak lőttem. Ezek a kutyák a vadat hajtották és akár szét is téphették volna azt – indokolta a hidegvérű gyilkosságot Szörfy András (62), a vadász, aki utólag maga is úgy gondolja, talán nem az árokba hajítva kellett volna sorsukra hagyni a meglőtt ebeket. A Blikk által megkérdezett gyakorlott vadász szerint nevetséges ötlet, hogy egy rövid lábú tacskó utolérjen egy villámgyors őzet. Ráadásul a tacskókat általában a sokkal lomhább vaddisznók hajtására használják. – Egy őz akár 50 km/órás sebességgel is képes futni, míg egy tacskó hozzávetőlegesen 20 km/ órával kocog – mondta a neve elhallgatását kérő vadásztárs. Nem csak a kutyusok gazdái állnak értetlenül a szörnyű eset előtt, a helyi vadőr sem érti a győri vadász tettét.
Cselekedhetett volna másképpen András, leadhatott volna riasztólövéseket, vagy elkezdhetett volna kiabálni, hogy elriassza az állatokat – mondta a Blikknek Nagy Mihály, a gyömörei vadőr. – Hiszen a hatályos jogszabályok szerint sem muszáj azonnal ölni: a vadász el is foghatja a vadat űző kutyát a vadállomány védelme érdekében. László testvérével sírt készített a bomló kutyatesteknek, hogy örökre emlékezhessenek kedves kis négylábú családtagjaikra. Forrás: Blikk.hu

Posted on Hozzászólás most!

Több mint 40 ezer kilométert sétált kutyájával

Az elmúlt tizenegy esztendőben 41 200 kilométert, az egyenlítő hosszát is meghaladó távolságot gyalogolt Shira nevű, husky fajtájú kutyájával a torinói Gianluca Ratta, aki a pünkösdi hétvégét Szegeden töltötte.
– Biológusként végeztem, és tíz esztendőt dolgoztam egy cégnél, de mindig is szerettem volna megismerni a világot saját szememmel és lábammal” – mondta az MTI-Pressnek a 39 esztendős férfi. „Tizenegy éve azért indultam el, hogy valóra váltsam az álmomat. – mondta.
A férfi és kutyája többször körbe járták már Itáliát, voltak Francia- és Németországban, Lichtensteinben, San Marinóban. Naponta 20-40 kilométert tesznek meg. Gyalogláskor jobban szeretik a hűvös időt, a nyári hőség idején általában kora hajnalban indulnak. Az útba ejtett településeken meglátogatják a város- vagy községházakat, ahol igazolást kérnek ottjártukról: a férfi ugyanis – aki az úton eddig harminc pár cipőt koptatott el – közös teljesítményüket regisztráltatta a leghosszabb kutyás gyaloglás Guinness-rekordjaként.
„Ha elfáradunk, egy-egy faluban vagy városban eltöltünk pár éjszakát. Gyakran fogadnak be bennünket családok, előfordul az is, hogy az önkormányzat ad szállást. Az emberek először kicsit megijednek, amikor meghallják a történetünket, de néhány perces beszélgetés után a többség segítőkész és kedves” – mesélte a férfi, aki az elmúlt évtizedben csupán háromszor volt megfázva; gyógyszereket sem szed, csupán kutyája lábát keni be néha egy speciális krémmel, hogy ne ártson neki a sok gyaloglás.
A vándor tíz éve Dél-Olaszországban akadt össze Shirával. A husky még kölyök volt, és Gianlucát röviddel korábban – első útján – cserbenhagyta előző kutyája. – Megkérdeztem Shirát, velem tart-e, pár rövid vakkantással válaszolt, amit én igennek vettem, azóta együtt vagyunk – árulta el a férfi. Nincs szükség szavakra:
– Ha kutyáddal gyalogolsz, nincsen szükséged szavakra, elég, ha az érzékeidre hagyatkozol, a beszéd csak az emberekkel való kapcsolattartáshoz kell – fogalmazott az utazó, akit az általa meglátogatott városokban nem a műemlékek, a turistalátványosságok érdekelik, hanem az ott lakók.
„Akkor érzem maga egyedül, ha olyan emberekkel találkozom, akik nem figyelnek oda a másikra, nem tisztelik a velük szemben állót” – válaszolt a vándor arra a kérdésre, hogy meg tud-e küzdeni útjai során a magánnyal.
Általában karácsonykor tér haza Torinóba édesanyjához és nővéréhez.
„Év közben is rendszeresen szoktunk telefonon beszélni, a társalgás azonban gyorsan arra terelődik, hogy érzi magát Shira. Útjaim során gyakran kérdezik, nem vágyom-e családra, házra vagy kocsira, de nekem nem ezek a dolgok fontosak, hanem valóra váltani azt, amit a szívem diktál” – közölte.
A férfi minden évben nagyjából megtervezi azt az utat, amelyet szeretne bejárni, de nem készít konkrét ütemtervet, ha elfáradnak, többet pihennek, ha szép az idő, hosszabb távokat tesznek meg. Idén az Európa szíve körutat járják be Shirával: Luganóból indultak, majd útjuk Svájcból Ausztriába vezetett. Magyar földre Sopronnál léptek, majd Szombathely, Kaposvár, Pécs és Szekszárd érintésével érkeztek Szegedre. A Tisza-parti városból Kecskemét felé indulnak, a tervek szerint ellátogatnak Debrecenbe és Budapestre is, majd a túra magyarországi fele Győr környékén végződik, onnan irány Szlovákia és Csehország, majd vissza Luganóba, hogy a karácsonyt Torinóban ünnepelhessék.

Posted on Hozzászólás most!

Az ürgék helyett a pénz érdekelte az aktivistát

Vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonta és egyben őrizetbe vette Zsák Ferenc Tibort, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnökét a Nemzeti Nyomozó Iroda – tudta meg lapunk. Az illetékes bíróság a gyanúsított előzetes letartóztatását nem látta indokoltnak, így az elnök szabadlábon védekezhet. Információink szerint zsarolási ügyről lehet szó, amely kapcsolatba hozható az Audi győri beruházásával. A természetvédő társulat visszavonta a beruházással kapcsolatos bírósági keresetét.
Őrizetbe vette és büntetőeljárás alá vonta a rendőrség Zsák Ferenc Tibort, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnökét – tudta meg a Magyar Hírlap. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint vesztegetésbűntett megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás az elnök ellen. A természetvédő társulat korábban több fórumon is megtámadta az Audi győri beruházásának környezethasználati engedélyét. A Kisalföld információi szerint zsarolási ügyről lehet szó.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök és Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke szeptemberben jelentette be, hogy az Audi mintegy kilencszázmillió eurós beruházással bővíti győri kapacitá­sait 2013-ig, s ezzel közvetlenül ezernyolcszáz munkahelyet hoz létre. A beruházáshoz szükséges földterület környezethasználati engedélyét meg is kapta a hatóságoktól a német cég, amelyet azonban megtámadott a Tiszántúli Természetvédők Társulata. A debreceni székhelyű szervezet a bírósághoz fordult, miután annak ellenére, hogy az Audi vállalta áttelepítésüket, kifogásolta, hogy a beruházás megvalósulása esetén elpusztulhatnak a földterületen élő növény- és állatfajok. Az országos főfelügyelőség hiába utasította el jogerősen a társulat keresetét, a természetvédők a megyei bírósághoz fordultak felülvizsgálatért, illetve az Európai Unió környezetvédelmi biztosától is kérték az időközben elkezdődött növény- és állatvilág-áttelepítés ideiglenes leállítását. A bírósági ügy jelentősen lelassíthatta volna a beruházást.
„Egy multinacionális cég feljelentése alapján indult bűnügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda 2011. május 30-án vesztegetésbűntett megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonta és egyben őrizetbe vette Zs. F. debreceni lakost. A nyomozást felügyelő ügyészség indítványa ellenére az illetékes bíróság a gyanúsított előzetes letartóztatását nem látta indokoltnak, így az eljárás alá vont személy szabadlábon védekezhet” – tájékoztatta lapunkat Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, aki a nyomozás érdekeire való tekintettel több információt nem kívánt elárulni.
A Magyar Hírlap információi szerint azzal gyanúsítják Zsák Ferenc Tibort, hogy azonnal visszavonta volna a bírósági kereseteket és a rendszeres tiltakozásokat, ha az Audi anyagi támogatásban részesíti. Erre azonban az autógyár nem volt hajlandó, így a Nemzeti Nyomozó Iroda által ismertetett „multinacionális cég”, amely a feljelentést tette, az Audi lehetett. Czechmeister Mónika, az Audi Hungária helyettes kommunikációs vezetője lapunk kérdésre úgy nyilatkozott, hogy tettek feljelentést egy természetvédő szervezet ellen. A Tiszántúli Természetvédők Társulatára vonatkozó kérdésünkre megerősítette, hogy a társulat visszavonta az Audi győri beruházása ügyében indított bírósági keresetét, s erről tegnap megkapták a hivatalos értesítést is.
Kérdéseinkkel természetesen a debreceni természetvédő szervezetet is megkerestük, de az általunk hívott telefonszámok egyike sem volt elérhető tegnap, és a weboldalukon is ezzel az üzenettel szembesültünk: „Honlapunk átalakítás miatt szünetel, kérem, látogassanak vissza később.” Forrás: Magyar Hírlap, Szarvas Szilveszter