Posted on Hozzászólás most!

Növekszik a kedv a ház körüli állattartásra

A vidék talpra állításának egyik fontos összetevője a ház körüli gazdálkodás ösztönzése, a mezőgazdasági munka presztízsének visszaszerzése – nyilatkozta korábban az MTI-nek az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György közlése szerint a haszonállattartást könnyítő rendelkezések is ezt a célt szolgálták. Az ez év októberében életbe lépett jogszabály hatásaként növekszik az állattartási kedv – derül ki az MTI tudósítói által készített körképből.
– A mezőgazdasági haszonállatok tartását korlátozó önkormányzati rendelkezések hatályon kívüli helyezését – több más tényező mellett – az indokolta, hogy a gyakran túl szigorú helyi rendeletek miatt üresen árválkodnak a falusi porták disznóóljai, a huszonöt éve országosan még tízmilliós sertésszám ma már a hárommilliót sem éri el, így behozatalra szorulunk – mondta Czerván György.
– A hagyományos falusi életmódtól eltávolodó emberek is bevásárlóközpontokba járnak húsért, a kertekben megtermeszthető zöldségért, noha a jószágtartás vagy a zöldségtermesztés jövedelemkiegészítő forrásul is szolgálhat – tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nemzeti vidékstratégia a ház körüli állattartás ösztönzésével, a mezőgazdasági munka megbecsülésével a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez kíván hozzájárulni. Ezt szolgálja a gazdapiacok újraélesztése is, ahol a környéken megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket kínálhatják az őstermelők a helyieknek.
– Szó van arról, hogy az önkormányzatok közmunkaként ismerjék el azoknak a ház körül állatot tartóknak a munkáját, akik településük iskoláit, az ottani közintézmények konyháit látják el jó minőségű tejtermékkel, hússal – mondta Czerván György.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy a településen belüli állattartás továbbra sem veszélyeztetheti a szomszédok jólétét, illetve meg kell felelni az állat- és közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásoknak. A politikus szerint a feltételek megteremtése nyomán növekszik majd az állattartási kedv, így van esély arra, hogy a sertések száma megkétszereződjön, elérje a hatmilliót, és a lakosság import helyett a jóféle hazait válassza.
A mezővárosok közé sorolható Pest megyei Nagykáta polgármestere a közelmúltban tartott lakossági fórum tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy az emberek élénken érdeklődnek a helyben való sertéstartás iránt, illetve a fórumon nem hangzott el kifogás a korlátozás feloldása kapcsán.
Kocsi János közlése szerint többen eddig is hizlaltak malacot a városhoz közeli tanyájukon, az éjszakára magukra maradt jószágok azonban nem voltak biztonságban a tolvajok ellen, illetve az állatok etetése is napi utazgatást jelentett.
– Mindez mostantól megoldódhat – mondta a polgármester, megemlítve, hogy főként a kertvárosi Kispaksomban már sokan hozzáláttak az eddig lomtárként használt disznóólak kiürítéséhez, hogy tavasszal fogadhassák az állatokat, elsősorban a nagyfehér fajtát, amely 2,6 kilogrammnyi jó takarmányból ad egy kilogramm élőhúst.
– Egy állattartásra berendezkedő vállalkozó akár egyetlen koca malacait eladva évente hozzávetőleg 700 ezer forint jövedelemhez juthat – jegyezte meg a polgármester.
A Heves megyei Poroszlón keltetőt üzemeltető, évente 800 ezer kiscsirkét értékesítő Tóth Krisztián őstermelő szerint az állattartás jogi feltételeinek lazítása a baromfitartásra is jó hatással lehet. A vállalkozó hét autója járja az országot, előnevelt néhány hetes csirkéket kínálva falusi, kertvárosi házaknál. A szezon ugyan tavasszal kezdődik, de már érzékelhetően élénkül az érdeklődés. Főként nyírségi, borsodi településeken vesznek húsz-harminc szárnyast, hogy felnevelésükkel fedezzék a család szükségletét.
Tóth Krisztián szerint szinte sikké vált a “parasztcsirke” tartása, főként a fiatalabb családok körében, ahol az egészséges táplálkozásra nagyobb figyelmet fordítanak, és értékelik, hogy más íze van a saját etetésű tyúkból készült levesnek. A poroszlói vállalkozó tapasztalata szerint a megye településein az állattartás miatt nincsenek viták a szomszédok között, inkább “a jó példa ragadós” alapon egymás után igyekeznek berendezkedni az önellátásra.
A Fejér megyei Ercsiben élő Miklós Dezső, az Alpesi és Szánentáli Kecsketenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke elmondta, hogy az állattartás szabályainak változására pozitívan reagált a vidéki Magyarország.
– Korábban is főként azokon a településeken voltak gondok, ahol a nagyvárosokból a környező falvakba kiköltözött, a természettől már elszakadt emberek nyugalmát zavarta a libák gágogása, a kecskék mekegése. A rendelet viszont jó hatással lehet a vidék-város ellentét oldására is – fogalmazott az egyesület vezetője.
– A kecsketartás elsősorban a fiatalok körében dívik – jegyezte meg Miklós Dezső, aki szerint tavasszal újabb családok rendezkedhetnek be a “szegény ember teheneként” emlegetett, egészséges tejet adó, különösen finom húsú állat tartására.
A Tolna megyei Gyulaj polgármestere, Dobos Károlyné közlése szerint az ezer lakosú zsákfaluban mindössze három gazdálkodó tart tejelő tehenet, és a drága takarmány miatt sertést is kevés háznál hizlalnak.
– Pozitív változást szerinte a “Nyúl-unk a munkáért” elnevezésű munkaprogram hozhat, amelynek keretében tizennyolc, főként sokgyermekes család vágott bele a nyúltartásba. Így friss hús kerülhet az asztalukra, illetve a szaporulat eladásából némi pénzre is szert tehetnek – tette hozzá a független polgármester.

Posted on Hozzászólás most!

Nem kellett volna 6,5 millió állatot lemészárolni 2001-ben?

A 2001-es angliai száj- és körömfájás járvány nyomán 6,5 millió állatot: birkát, szarvasmarhát és sertést kellett levágni. A tömeges mészárlásra ma már nem biztos, hogy szükség lenne egy a Science magazinban megjelent új tanulmány szerint. Az akkori intézkedéseket azonban nem kérdőjelezik meg utólag a tudósok.
Feltehetően nem lett volna szükséges 6,5 millió haszonállat elpusztítása – ez is lehetne a következtetés abból a friss tanulmányból, amelyet a Science magazinban publikáltak brit tudósok. Ám ezt nem mondják ki egyértelműen a szerzők.
Mindez azért érdekes, mert 2001-ben járvány tört ki Angliában, és a száj- és körömfájás terjedése miatt végül is marhák, birkák és sertések millióit vágták le a szigetországban, körülbelül 800 millió és 2,4 milliárd font sterling kárt okozva a gazdáknak. Az idegenforgalom visszaesése miatt további 2-3 milliárd font bevételtől estek el az Egyesült Királyság lakói a BBC számításai szerint.
A tíz évvel ezelőtti drasztikus intézkedésekre azonban nem biztos, hogy szükség lett volna. Egyszerűbb ma már folyamatosan követni a haszonállatok fertőzöttségét, meg kell előzni azt, és minél gyorsabban beavatkozni, ha ez szükséges. Nem általános vágásra, hanem csak a fertőzött állatok elpusztítására van szükség. Igaz, a tömeges 2001-es járvány idején a hatóságoknak nem volt elég kiterjedt megelőzési hálózatuk, sőt az állatorvosok azt hitték, hogy az immunitást adó vakcina beadásával gyorsítják a járvány terjedését, mert a legyengített kórokozót hordozó állatok a be nem oltott társaikat könnyen megfertőzhetik. (Azóta az is kiderült: hogy ez téves hiedelem volt, még a szakértők körében is.)
Most azonban az új kutatás nyomán világossá vált, hogy egészen mások a száj- és körömfájás járvány tulajdonságai, mint ahogyan azt korábban hitték. Így például ma már tudni lehet, hogy a vírusfertőzést csak azok az állatok adják tovább, amelyek maguk is megbetegedtek. A lappangási idő sem 4-8 nap, hanem kevesebb, mint két nap, vagyis nem szükséges egész csordákat levágni, elég ha a beteg állatokat elkülönítik – az elkülönített marhák, birkák, sertések kényszervágása azonban így sem kerülhető el feltehetően.
Mindez a surrey-i Institute for Animal Health (Állategészségügyi Intézet) és az Edinburgh-i Egyetem közös vizsgálatából derült ki. Ugyanakkor a mostani eredmények nem minden szakértő szerint alkalmazhatók tömeges járvány idején. Olyankor nincs sem idő, sem pénz, sem kapacitás állatok millióinak átvizsgálására, főleg, ha egyszerre 30-50 nagyobb farmon törnek ki a járványok, mint ahogy az tíz éve történt.
Ha viszont csak szűk területen terjed el egy vírus – ahogyan az 2007-ben fordult elő -, akkor könnyen és gyorsan megakadályozható a szétterjedése; ezt valóban bizonyította már az élet is Angliában, amikor egy kutatólaboratóriumból véletlenül kikerült kórokozó viszonylag kis területen okozott megbetegedéseket. Forrás: HVG.hu