Posted on Hozzászólás most!

Vadlovak a Hortobágyon

Rendkívül ritka Prezsewalszkij, vagy ázsiai nevén taki lovakat fogtak be a Hortobágyon. A taki a múlt század közepén, természetes élőhelyén Mongóliában kipusztult. Csak néhány állatkertben maradt belőlük. Azóta csaknem 2000 taki ló él szerte a világon. A legnagyobb természetes populáció a Hortobágyon él. Most innen visznek el néhányat, hogy visszatelepítsék őket Mongóliába.

Posted on Hozzászólás most!

Ludakat idomít János

Árván maradt két nyári lúd, ezért nem tudtak elrepülni csapatukkal melegebb éghajlatra. Tóth János, a hortobágyi madárkórház solymásza vette őket szárnyai alá.
Nem kevesebbre vállalkozott a hortobágyi madárkórházban Tóth János, mint hogy Tipinek, a lúdlánynak és Tapinak, a kis gúnárnak megtanítja mindazt, amit az anyjuktól kellett volna elsajátítaniuk.
– Az árva kisludakat találták, úgy hozták be nekünk a nyár végén – mesélte a Borsnak a lúdidomár. – Délre kellett volna vonulniuk a társaikkal, de ha nincs a kicsik mellett az anyjuk, akkor nincs kitől tanulniuk. A kis pelyhest Tipinek neveztem el, ő rendkívül ragaszkodó. Sokszor felkéredzkedik a tenyerembe, hiszen az életben az anyjuk hátára is felmásznak a vízben, ha a tolluk átázik. A gúnárt Tapinak neveztem el, ő kicsit magának való, nem olyan barátságos. Megtanítottam nekik, hogyan menjenek a vízbe, mert maguktól nem mentek be. A madárkórház műhelyében alakítottam ki nekik helyet, de nagyon zsiványok. Ha szerelek valamit, ellopják a szögeket, a szerszámokat, és a kis medencéjük vizébe rejtik.
A ludak másfajta madarat nem tűrnek el az ember mellett, mindig ők akarnak lenni a középpontban. A lúdiskolának hátránya is van: túlságosan megszokják az ember közelségét, így megbíznak benne. Most éppen vadászati idény van, és bár nyári lúdra nem szabad lőni, Tóth János nem meri kiengedni a műhelyből védenceit, nehogy valaki lepuffantsa őket. Forrás Borsonline.hu, fotó Miskolczi Janó.

Posted on Hozzászólás most!

Vadlovak a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágyi Nemzeti Park területén három webkamerát szereltek fel, többek között hogy hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen az ott élő vadlovakat nem lehet megközelíteni. Az állatok az őket követő egy-két kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott közöttük.

A park területén három webkamerát szereltek fel, hogy a többi között hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen ezeket az állatokat nem lehet megközelíteni. A vadlovak az őket követő 1-2 kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott. A webkamerák felszerelésének másik célja, hogy megismertessék a nagyközönséggel a fajt és szokásaikat – mondta el Siposs Viktória, a WWF Magyarország munkatársa szerdán, a sajtó képviselőinek rendezett tájékoztatón a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Az érdeklődők a hortobágyi vadlovakat a www.vadlo.hu oldalon tekinthetik meg a webkamerák segítségével, de természetesen akkor is, ha ellátogatnak a Hortobágyi Nemzeti Parkba. A Przsevalszkij-lovat (Equus ferus przewalskii) 1968-ban a szabad természetből kihaltnak nyilvánították, csak az állatkertekben maradt fenn, ahol 13 generáción keresztül élt fogságban – ismertette Czető Csilla, a nemzeti park munkatársa.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkert által ellenőrzött vadló fajmentő programhoz Pentezug fokozottan védett területével. A vadlóprojekt területe közel 2400 hektáros füves puszta, melyet villanypásztorral és vadkerítéssel vettek körbe. Természetes határát keleten a Hortobágy-folyó, nyugaton az Árkus-csatorna, délen a Sároséri-csatorna képezi, melyek természetes vízforrást biztosítanak a lovaknak a lefolyástalan mocsarakkal együtt. Erre a területre érkezett először egy csődör és három kanca, majd újabb háremek. Az alapállományt 21 ló képezte, melyeket 9 európai ország 15 állatkertjéből szállították Pentezugba, ahol jelenleg 210 vadló él közel 300 őstulokkal együtt. A programban résztvevő szakemberek táplálkozástani, etológiai, genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat végeznek, de nem avatkoznak az állatok életébe. A lovak maguk választhatják meg tartózkodási helyüket a területen, élelmet és vizet a puszta biztosít számukra. Idén tavasszal 40 csikó született – hangsúlyozta Czető Csilla. A tájékoztatás szerint a két mongol ménes mellett Pentezugban él a világ legnagyobb Przsevalszkij-populációja. Mivel október 4-e az állatok világnapja, a szervezet ezt a hónapot az egyik veszélyeztetett állatfajnak, a vadlovaknak szenteli – tájékoztatott Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője, hozzátéve: az állatbarátok maguk is hozzájárulhatnak a ritka faj védelméhez jelképes örökbefogadással.
Az ázsiai vadló, azaz a Przsevalszkij-ló a vadló egyetlen máig élő alfaja. Nyikolaj Przsevalszkij orosz Ázsia-kutató fedezte fel 1879-ben. Az állatot zömök testfelépítés, vastag nyak, erőteljes fej, hosszú pofarész, kicsiny és hegyes fülek, rövid, álló sörény jellemzi. Testhossza 220-280 centiméter, marmagassága 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet. Egykor az Uraltól Mongóliáig élt, a természetes populáció a 20. században kezdett csökkenni. Ez részben a vadászattal magyarázható, de közrejátszhatott sorsában természetes élőhelyeinek zsugorodása is. Forrás: HVG

Posted on Hozzászólás most!

A világ legnagyobb vadló ménese él a Hortobágyon

Hortobágy – A világ legnagyobb vadló ménese él a Hortobágyi Nemzeti Parkban. 1997-ben csupán 25 példány érkezett hazánkba, a sikeres tenyész programnak köszönhetően mára 158 lóra és 27 csikóra duzzadt a család.
A przewalski az egyetlen vadló fajta ami még fennmaradt, ám belőlük is alig 2000 egyed él jelenleg a világon. Ennek oka, hogy a szívós állatokat megpróbálták keresztezni a házi fajtákkal, sikertelenül. Ez viszont az állomány csaknem teljes kipusztulását okozta.
– A przewalski vadló eredetileg Kínában és Mongóliában volt honos. Az állatoknak jobb a tűrőképessége, és erősebbek a házi társaiknál, azonban egyáltalán nem szelídíthetőek, senkit sem tűrnek meg a hátukon. Ezért gondolták, hogy a két fajt keresztezve szívósabb lovak születnek. Ám a félvérek is túl vadak maradtak – magyarázta Bradenber Krisztin, a vadaspark vezetője.
– A vadlovakat az 1800-as évek végén teljesen kihaltnak hitték, ám egy német testvérpár megmentett 12 példányt, amelyek európai állatkertekbe kerültek. Belőlük származik a ma élő összes állat. Forrás: Blikk.hu

Posted on Hozzászólás most!

Tömeges halpusztulás a Hortobágy-Berettyóban

Több mint egy tonna haltetemet emeltek ki a Hortobágy-Berettyóból a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai – közölte a szervezet természetvédelmi őrszolgálat-vezetője. A veszélyes hulladéknak minősülő tetemeket a debreceni állatifehérje-feldolgozóba szállították.
Az elhullott halfélék között nagy mennyiségű süllő, keszegféle, ponty, amur és busa van. A kár az elsődleges becslések alapján milliós nagyságrendű – közölte a szakember, hozzátéve: kisebb halpusztulás évről-évre előfordul a folyón.
A mostani jelenség hátterében természetes biológiai folyamatok és valamiféle egyéb szennyezés együttes hatásai egyaránt állhatnak – mondta. Pontos választ a kérdésre várhatóan a debreceni székhelyű Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közelmúltban indult vizsgálata ad – fogalmazott Kapocsi István.
Megemlítette, hogy a rendelkezésükre bocsátott mérési adatok alapján az adott időszakban a víz foszfátszintje magasabb, míg oldottoxigén-tartalma jóval alacsonyabb volt a normálisnál. Az előbbi szerves szennyezőanyag jelenlétére is utalhat, bár ez esetben néhány egyéb összetevőből is látványosan többet kellett volna mutatniuk az ellenőrzött mintáknak – vélte. A folyó oxigénszintje viszont a kánikulai napok beköszöntével drasztikusan csökkent, itt tehát egyértelműbbek az összefüggések – hangsúlyozta.
Az oxigénszint csökkenésének okairól szólva az őrszolgálat- vezető kifejtette: az elmúlt időszakban számos csatornán keresztül jelentős mennyiségű belvíz érkezett a Hortobágy-Berettyóba. Emellett a folyó elöntött ártereinek víz alatt rothadó dús vegetációja is indokolja a rossz vízminőséget, amely egyébként mostanában a Tiszára és a Nyugati-főcsatornára is jellemző – tette hozzá.
A helyzet az újabb hideghullám érkezése óta számottevően javult – hangsúlyozta Kapocsi István. A másfél hete kezdődött, de tömeges méretben mindössze három napig tartó halpusztulás múlt péntek óta már nem észlelhető a folyón.