Posted on Hozzászólás most!

Az állatok emberi tulajdonságai

Mi, emberek nem vagyunk sem a leggyorsabbak, sem a legerősebbek a bolygó élőlényei közül. Még az érzékszerveink teljesítménye is eltörpül sok faj érzékelése mellett. A madarak jobban látnak, a kutyák jobban szagolnak, és sok állat van, amiknek olyan érzékszervei vannak, amilyenek nekünk egyáltalán nincsenek.

A cápák érzékelik a mágnesességet, a teknősök az elektromosságot, a méhek látják az UV-sugárzást. Az elefántok olyan pontosan érzik a sóhiányt szervezetükben, ahogy mi érezzük a szomjúságot. Vannak teknősfajok, amik évszázadokkal tovább élnek, mint az emberek. Az állatok még a gyógyászathoz is értenek, hiszen a gyapjas pókmajmok például különleges növények evésével képesek lettek a születésszabályozásra, míg a papagájok agyagevéssel gyógyítják a mérgezést. Mi tesz hát akkor különlegessé minket, embereket? Erre ezer válasz van, de most inkább szedjünk össze pár tulajdonságot, amik, bár nagyon büszkék vagyunk rá, hogy emberinek nevezhetjük őket, az állatok közt is jelen vannak.
– Kultúra
A kultúra irányítja a viselkedésünket és a tevékenységeinket. A vallás, a közös viselkedési normák, a művészetek és sok egyéb a kultúrának tudható be egy adott, lokális populáción belül. A számos emberi kultúra komoly érdeklődést mutat önmaga irányába a bolygón, de tudnunk kell, hogy nem csak az embereknek vannak kultúrái. Sok cselekvés nem genetikai alapú az állatoknál, hanem eltanulták egymástól és normaként öröklődött a populációjukban generációkon át. Sok főemlős-csoportnak van saját kultúrája és tradíciói is. Ilyen például néhány csimpánz csoportnál a viharok kezdeténél eljárt esőtánc is. Egy japán makákó, amikor nagyon fázott, 1963-ban egy hőforrásba ült. Azóta a teljes populációban elterjedt ez a téli szokás, amiről híressé váltak ezek a majmok.
– Érzelmek
Az emberek sok különféle érzelmet élnek át. Valójában az egész életünket úgy éljük le, hogy érzelmi állapotokból érzelmi állapotokba kerülünk. Még az érzelemmentességet is egyfajta érzésként éljük meg. Bárki, aki valaha tartott házi kedvencet, például kutyát, macskát, az tapasztalhatta, hogy ezeknek az állatoknak is vannak érzelmei. Tudnak félni, szeretni, remélni, utálni, haragudni, megbocsátani, csalódni.
A delfineknél megfigyelhető, ha elvesztik a kicsinyüket, a lelki szenvedés, az unatkozó polipoknál pedig depressziót láthatunk. A hüllőknél a kíváncsiság is látható, a nagy majmoknál pedig akár féltékenységet is láthatunk. Gorilláknál önzetlenséget is megfigyelhettünk. Két alkalommal is előfordult, hogy kisgyerek esett gorillaketrecbe, a hatalmas állat pedig megsimogatta, megnyugtatta a gyereket, és segített neki visszajutni az emberekhez. Az érzelmek messze nem csak az emberekre jellemzőek.
– Nyelv
A kommunikáció szükséges. A különféle csoportok különböző nyelveket fejlesztettek ki, hogy megértethessék magukat az egyének a csoport többi tagjával. Az emberek rengeteg nyelvet alkalmaznak és nem mind verbális. A Bubi népcsoport Guineában például nagyrészt kézjelekkel kommunikál, ami nagyban hasonlít a süketek által használt jelnyelvhez. La Gomerán az emberek füttyjelekkel kommunikálnak. Sok állat is külön nyelven kommunikál. A főemlősök, a bálnák, a madarak és a tintahalak esetében is megfigyelték már, különböző szavakat használnak különböző tárgyakra, személyekre. A csimpánzoknak külön nyelvtana is van. Az emberek által nevelt főemlősöknek megtanítható az emberi jelbeszéd is. Washoe például egy olyan csimpánz, akit úgy neveltek fel, mint a süketnéma gyerekeket szokták, és több mint 350 szót tanult meg az amerikai jelbeszédből.
– Humor
A humor szinte mindenki életének a része. Nehéz definiálni, de egyfajta képesség ez, amivel nevettetünk, vagy meglátjuk a dolgokban azt, ami megnevettet minket, vagy másokat. A mulatságos, a váratlan dolgok váltják ki a nevetést leggyakrabban. A csimpánzok is, ahogy az emberek, nagyon sokat nevetnek.Bár a nevetés nem mindig humor következménye. Még a patkányok is képesek nevetni, de a csimpánzok még a humoros szituációkat is felismerik. Rengeteg fogságban élő majomnál figyelték meg, hogy képesek nevetni, ha például egy fajtársuk véletlenül bolondot csinál magából.
– Eszközhasználat
Az eszközök használatával sokszor definiálják az embert, pedig arról szó sincs, hogy mi lennénk egyedül, akik eszközöket alkalmazunk. Bár a Holdra szálltunk, városokat építettünk, erőműveket és mindezt eszközökkel tettük, tagadhatatlan tény, hogy a majmok, a varjak, a hollók, a delfinek, az elefántok, még a polipok is képesek eszközhasználatra. A csimpánzok kalapácsnak használják a köveket, a gorillák, ha kell, bottal járnak, a hollók saját játékokat készítenek, míg a sirályok csalival pecáznak, a polipok kókuszdió héjat használnak menedéknek, míg az elefántok a víz gyűjtésére készítenek tárolókat. Az eszközhasználat gyakori más fajoknál is, nem csak az embereknél.
– Emlékezet
Az emberek képesek mentálisan tárolni az érzékeik által közvetített információt és újrahasznosítani azt, ha a későbbiekben erre lenne szükség. Ezt hívjuk emlékezetnek. Segít abban, hogy a tapasztalataink alapján optimálisan cselekedjünk az adott szituációkban, vagy az ismereteink fényében hozzunk döntéseket.
Az állatoknak is van memóriájuk, és ezt bármelyik gazdi meg tudja erősíteni. A háziállatoknak parancsokat lehet tanítani, és még az aranyhalak memóriája is úgy tűnik, jobb, mint eddig gondoltuk. A csimpánzok jobban emlékeznek képekre és számokra, mint az egyetemisták, a hollók pedig jobban megjegyzik az alakzatokat, mint az emberi felnőttek. A mókusoknak olyan kiváló memóriájuk van, hogy pontosan tudják, hogy mely rejtekhelyekre ásták el a tartalékaikat, pedig több száz ilyen kis raktáruk van, megannyi négyzetkilométernyi területen.
– Öntudat
A medúza például nem nagyon tud önmagáról. Alapvető cselekvésekre ösztönzi felépítése, és nem figyel magára, mint individuális létezőre. Az öntudatot sokáig emberi privilégiumnak hitték. A legegyszerűbb teszt a tükör próba. Ha egy állat felismeri önmagát a tükörben, akkor már nem is vagyunk egyedül a híres öntudatunkkal. Az ember is csak 18 hónapos korától képes erre elvileg. Sok állat képes felfogni, hogy a tükör önmaga leképezése, hogy a saját mozdulatait látja viszont. Ezt leginkább az emberszabású majmoknál, néhány gibbonfélénél, elefántoknál, szarkáknál és néhány bálnánál figyelték meg.
– Intelligencia
Az ember, a homo sapiens az úgynevezett bölcs ember. Tudunk gondolkozni, érvelni, fejlődni mentálisan. Természetesen sok fajtája létezik az intelligenciának, ahogy annak is sok módja van, hogy hasznosítsuk őket, mégis leginkább az intelligenciát úgy értelmezzük, mint annak a képességét, hogy gondolkozzunk, érveljünk, összehasonlítsunk, tervezzünk és tanuljunk. Az emberi értelem sajnos nem fejlettebb, mint sok más fajé. A galambok tájékozódási képessége például messze fölülmúlja az emberi intellektusból fakadó irányérzékünket, geometriai és egyéb tudásunkat.
A hangyák állítólag kiválóan számolnak, az elefántok pedig az aritmetikában jeleskednek. A varjak könnyedén felfedezik az ok-okozati összefüggéseket, hiszen ha megfigyelik egy mechanizmus működését, hamar rájönnek, miként bírják azt működésre, és nem nagyon hibáznak, nem kísérletezgetnek. Sok esetben gyorsabban találnak meg elrejtett tárgyakat és könnyebben nyitnak ki ajtókat, mint az emberek.
– Gazdálkodás
A modern, emberi civilizáció alapja a gazdálkodás. Úgy tartják, nagyjából tízezer éve kezdtünk el gazdálkodni, amikor feladtuk a nomád életformát és letelepedtünk életmódot váltva. Ez a változás vezetett oda, hogy több időnk lett, fejleszthettük a tudományunkat, az eszközeinket. Ez az életmód hamar elterjedt a világon.
Bármilyen büszkék vagyunk erre, a hangyák már évmilliók óta követik a gazdálkodás életmódját. hernyókat fognak el és speciális termekben tartják őket a boly mélyén, etetik őket, hogy a különleges, cukros váladékukkal láthassák el magukat. A leveleket faló tetvek is gyakran egy-egy hangyakolónia gazdaságának részei. A termeszek például gombákat termelnek élelmiszernek, így láthatjuk, az állattartásban és a növénytermelésben sem vagyunk igazán egyediek.
– Építkezés
Az emberek fantasztikus építményeket emeltek ezen a bolygón és már túl is annak határain. Felhőkarcolók, metrójáratok, utak, paloták dicsérik remek építészetünket. Bizony az állatok is építkeznek. Madarak, majmok készítenek otthonos fészkeket maguknak, a nyulak üregeket ásnak otthonnak és a biztonságos közlekedés érdekében, a hangyák pedig úgy alakítják a fák növését, hogy azok megfelelő otthonná váljanak számukra.
A nigériai termeszek mégis a legnagyobb építők, hatalmas termeszvárakat építenek, amikben megoldják a fűtés és hűtés kérdését is. Vannak útjaik ezekben az ég felé törő városokban, betegszobák, raktárak, és megannyi érdekes helység. Bár nem tűnik számunkra nagynak a váruk, de ha összevetjük a termeszek méreteit a miénkkel, akkor azt mondhatjuk, ha hasonló építményt akarnának emberek létrehozni, az másfél kilométer magas kellene, hogy legyen.
– Absztrakt és logikai gondolkozás
Tisztáznunk kell, hogy az absztrakt gondolkodás nem kaotikus. Azt jelenti az absztraháció, hogy egy dologra gondolva, annak tulajdonságait függetlenítjük tőle és más dolgokra is ki tudjuk terjeszteni. Tehát az almára gondolva az ízletesség ideáját is meg tudjuk ragadni, amit sok más objektumra illeszthetünk. Ennek és a logikus gondolkodásnak a képességét nehéz megfigyelni a fajoknál. Egyelőre úgy tűnik, hogy ha valaki képes absztrakt és logikus gondolkozásra a Földön, azok talán az emberek lehetnek, hála az agyuk frontális lebenyének. Talán ez tesz minket emberivé, hogy tudunk racionálisan gondolkozni, meg tudjuk kérdőjelezni önmagunkat. Forrás: Drportal.hu

Posted on Hozzászólás most!

Bochiék szerint az állatvédők nem értették a humorukat

Feljelentették a Bumeráng című műsor műsorvezetőit, akik egyik reggeli műsorukban – az állatvédők szerint – állatkínzásra buzdították a hallgatókat. Bochkor Gábor és Voga János értetlenül áll a támadás előtt, hiszen vaskos humorukkal épp arra akarták felhívni a figyelmet, mennyire fontos a veszélyeztetett fajok védelme.
A rendőrségen és a médiahatóságnál is feljelentették Bochkor Gáborékat, mert a Bumerángban a teknőcök agyonverésével viccelődtek, illetve döntöttek arról, milyen állatok pusztulhatnak még ki – olvasható a Blikkben.

Mindez a WWF Veszélyeztetett Állatfajokról készült állítólagos listája alapján került szóba. Többek között az oroszlánok kihalásáról és más állatok megmeneküléséről elmélkedett február 7-én reggel a Bumeráng csapata. Közben a 96 országban jelenlévő, 5 millió tagot számláló nemzetközi szervezetet az állatvédelmi pénz elherdálásával hozta hírbe Bocsi: „Valószínűleg egy New York-i toronyház tetején, irodájukban, iszonyú sok pénzért siratják az oroszlánt, valójában semmit sem téve a kihalófélben lévő állatokért”.

Posted on Hozzászólás most!

Állati állatságok 2011

Az idén is bőven szolgált állatságokkal a világ hírtermése, íme egy esztendőösszegző csokornyi:
– Madár gyalázkodása miatt perelte be szomszédait egy férfi Tajvanon. A felperes ahányszor csak kilépett otthonából, a seregélyfélékhez tartozó mejnó azonnal rákezdte, hogy: “nagypofájú hülye!”. A férfi találva érezhette magát, és meggyőződése, hogy szomszédai tanították meg a madárnak a sértő mondatot. Állítása szerint súlyos érzelmi feszültségen túl testi sérüléseket is okozott neki a madár: munka közben többször megcsapta az áram, mert a gyalázkodás miatt nem tud kellően összpontosítani. Az ügyészség elegendő bizonyíték híján megszüntette az eljárást.
– Vadászt lőtt egy róka Fehéroroszországban, bár előtte meg a vadász lőtte meg a rókát. A lövöldözés 1:1-es döntetlennel ért véget. A tűzharcot kezdeményező vadász messziről lőtt, és csupán megsebesítette a rókát, aztán puskája tusával próbálta agyonütni. Az állat védekezett és véletlenül elsütötte a puskát. A vadászt a lábán érte a lövés. A róka az erdőbe futott, a vadász kórházba jutott.
– Macskát rendelt be esküdtnek az Egyesült Államokban egy bíróság, és még azután is ragaszkodott az állatülnökhöz, hogy annak gazdája állatorvosi igazolást is mellékelve tudatta: a Tabby Sal nevű illető nem ember, hanem macska, ráadásul nem beszél és alig ért angolul. A bíróság válaszlevelében ellentmondást nem tűrőn közölte: Tabby Salnek meg kell jelennie a március 23-i bírósági tárgyaláson.
– Alvásrohamos egy brit kutya: izgalmában mindig elalszik, így aztán a postást nem megugatja, hanem elájul tőle. Az eb alvásrohamai legfeljebb 20 másodpercesek. A kutyát az is kiüti, ha más ebekkel kergetőzik, így aztán a játék izgalmában futás közben alszik el, mintha agyonlőtték volna. Az ötéves Mable-t már több állatorvoshoz elcipelte gazdája, ám azok csak a fejüket csóválják, annyira ritka a jelenség.
– Fű- és húsallergiás kutyával bajlódik egy állatmenhely Nagy-Britanniában: az eb nem viháncolhat mezőn vagy parkban, mert rendkívül erős szénanáthája támad már egyetlen szál fűtől is. Betegsége annyira ritka, hogy még neve sincs. A kutya fajtáját tekintve staffordshire bullterrier. Félelmetes, harcikutyás “típusa” ellenére vegetáriánus, mert allergiás a bárány- és marhahúsra is. Mindezek tetejébe nem bírja szervezete a búzalisztet sem.
– Juhiszonya van egy brit juhászkutyának, amiből következőn nem ő tereli a nyájat, hanem a nyáj őt meg-megkergetve. A négyéves Ci – ez a neve a fajtáját tekintve border collie-nak – kölyökkora óta képtelen ellátni eredeti munkakörét. Gazdasszonya ennek ellenére ragaszkodik hozzá.
– Vakkutyavezető lúdja van egy asszonynak, pontosabban kutyájának Lengyelországban: az eb a liba segítségével még postást is tud kergetni. A négyéves lúd nem különleges képzés eredményeként vezetgeti mindenhova a világtalan boxert – amely tavaly veszítette el látását egy baleset okán -, hanem puszta ebbarátságból vette szárnyai alá. Módszere: nekidönti nyakát a kutya fejének, úgy vezeti, de előfordul, hogy gágogással “hangindexel”, mármint közli a kanyart, illetve az irányváltást.
– Törölték a halak úszóversenyét egy kocsma programjából az Egyesült Államokban állatvédők tiltakozása miatt. Washington állam Tacoma nevű településén versenyeztettek aranyhalakat keddenként. A “sportolókat” egy közeli állatboltból “szerződtették”, gazdáik – vízipisztolyszerűen működő – szobanövény-locsolókból spriccelve terelgették az aranyhalakat a versenymedencében – egy 240 centi hosszú vályúban – a cél felé, ha azok el akartak csatangolni. A halak nem lettek még vizesebbek a lövésektől, ám állatvédők szerint idegeiket megviselheti az ilyen sportesemény. A kocsma tulajdonosa jobbnak látta, ha nem húz ujjat az állatjogi aktivistákkal, és beszüntette a keddi halesteket.
– Szépészeti műtétet hajtottak végre egy kövér disznón Ausztráliában, mert “lehízta” a szemét. A két és fél mázsás, a szobadisznóként tartott Boris annyira meghízott, hogy szemöldökei lecsüngtek a szemére, ami miatt nem látott rendesen. A hároméves jószágot gazdái megpróbálták fokozottabb testedzésre és – ennek révén – fogyásra bírni, ami sikerült is, ám az állat látását a súlyvesztés inkább csak rontotta: pofáján a bőr még inkább megereszkedett, szemöldökei végképp “letakartak” mindent.
– Almafán akadt fenn egy részeg szarvas Svédországban. Az állat berúgott a már erjedésnek indult gyümölcstől, és “megittasultan” egyre magasabbra szökkent további almákért, mígnem nem a földre érkezett vissza, hanem a fán maradt, mind a négy lába a levegőben kalimpált. Tűzoltók szabadították ki ágfűrészeléssel.
– Tyúknak hiszi magát egy nyúl Finnországban annyira, hogy még kotlik is, holott bak. A 9 hónapos nyúllegény tojásdédelgetése okán kiváló húsvéti nyuszi lehetne. “Tyúkkodása” abban is megnyilvánul, hogy együtt ücsörög a baromfikkal azok ülőfáján. Csak sok gyakorlás után sikerült megülnie a rudat Ottónak – ez a nyúltyúk neve -, de mára stabilan gubbaszt.
– Évi tíz napra korlátozták a baromfik szexuális életét egy amerikai kisvárosban a csendesebb hajnalok, kevesebb kukorékolás reményében. Hopewell Township lakosai ráadásul még azt sem engedik, hogy a tíz napot egyben kapják meg a baromfik, egyvégtében legfeljebb öt napon át lehetnek egymáséi a helyi tyúkok és kakasok.
Kukorékolásszámláló biztost küldött Walesben egy önkormányzat egy családi házhoz, minek eredményeként öt kakas került a vádlottak padjára. A biztos 112 kukorékolást lajstromozott 20 perc alatt és decibelmérővel is ellenőrizte a zajszintet.
– Döntetlenre, 1:1-re javult az állás a nők-kígyók küzdelmében “kleopátrai kígyómelengetés” kategóriában. Izraelben egy modell fotózás végett a keblén melengetett egy jókora kígyót, az állat meg megharapta (a balt). A kígyó beledöglött a harapásba: szilikonmérgezés végzett vele. A nő megúszta a dolgot egy tetanuszinjekcióval. Forrás: Bevezetem.hu