Posted on Hozzászólás most!

Nyárilúdra nem lövünk. Dehogynem!

Hamarosan elkészül a megállapodás a természetvédők és a vadászegyletek közreműködésével a védett és vadászható állatfajokról, aminek felülvizsgálatát Semjén Zsolt kezdeményezte. A hvg.hu szerint a korábbi listát csak minimálisan változtatják meg: két récefajt védetté nyilvánítanak, míg a nyárilúd, korlátozásokkal ugyan, de vadászhatóvá válik.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként épp egy éve írt levelet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, amiben azt javasolta, hogy egészítsék ki a hazánkban vadászható vadfajok listáját. A nemzeti sajátosságokra hivatkozva Semjén visszaállította volna az erdei szalonka tradicionális tavaszi vadászatát. Emellett vadászhatóvá tette volna a nyári- és kanadai ludat, a barátrécét, a menyétet és a nyusztot. A lépés ellen a Magyar Madártani Egyesület és más civil szervezetek is tiltakoztak. Többek között azzal érveltek, hogy a nyárilúd állománya a kipusztulás széléről kezdett újra növekedni a védetté nyilvánítását követően.
„A tárcánál folyik egy olyan megállapodás előkészítése, melyet lehetőség szerint a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat mind állami, mind civil képviselői elfogadnak. Reményeink szerint e megállapodás kiindulási alapja lesz annak a közös munkának, mely során a két ágazat együttműködik a természeti értékek – beleértve a védett természeti értékeket éppúgy, mint a vadállományt – védelme, megőrzése érdekében. Ez a munka szervesen illeszkedik mindazokhoz az alapelvekhez, amelyek a Nemzeti Vidékstratégiában fogalmazódtak meg” – közölte a hvg.hu-val a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóosztálya.
Arccal a természetvédelem felé? – Az előkészítés során a “tárca munkatársai több alkalommal tartottak munkacsoport-üléseket, illetve kétoldalú egyeztetéseket”, amelyeken nemcsak a VM természetvédelemért, illetve vadászati kérdésekért felelős főosztályai, hanem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, valamint az érintett fajok kutatásával foglalkozó egyetemek képviselői is részt vettek. A szakmai grémiumot a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve akadémiai kutatóintézetek képviselői is segítik. „Az egyeztetések során reméljük a közeljövőben sikerül kialakítani egy olyan megállapodás-tervezetet, amely valamennyi érintett számára elfogadható lesz. A megállapodás függvényében derül ki, hogy a vadászható állatfajok listájának módosítására sor kerül-e vagy sem” – közölte a tárca sajtóosztálya.
„Az egyeztetések pozitív irányban haladnak, a természetvédelem felé” – mondta a hvg.hu-nak Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja, aki megerősítette, hogy közel járnak a végleges megállapodáshoz. A hvg.hu úgy tudja, a korábbi listát csak minimálisan változtatják meg: a korábban felmerült fajok közül egyedül a nyárilúdra lehetne vadászni, területi, időbeli és példányszámbeli korlátozások mellett. Vagyis költés idején nem lehetne rájuk vadászni, kizárólag vonulás idején. Két eddig vadászható récefaj viszont bekerülne a védett fajok közé.
Semjén az olasz vadászoknak kedvezett volna – A KDNP elnöke a vidékfejlesztési miniszternek írt levelében kifejtette: “az érdekképviseletek részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen olyan szakmai, gazdasági és az 56 000 vadász számára közérzetjavító intézkedéseket hozzunk, mely egyúttal javítja és visszaállítja a magyar vadgazdálkodás és vadászat jó hírnevét”. A közérzetjavító intézkedések között szerepelt volna tehát az erdei szalonka, a nyári és kanadai lud, a barátréce, a menyét és a nyuszt vadászatának engedélyezése. A menyét kivételével az összes összes állatfaj védett Magyarországon, sőt a barna rétihéja vagy a nyárilúd az uniós természetvédelmi program, a Natura 2000 úgynevezett jelölőfaja, vagyis kiemelt védelemben részesül – több európai országban. A szalonka tavaszi vadászatát uniós jogszabály tiltja, mert ez a szaporodási időszaka.
Természetvédők attól tartottak, énekesmadarak – például a fenyőrigó – vadászható tételével Semjén Zsolt az ezekre előszeretettel vadászó olaszok számára nyitná meg a piacot. A levél és az azt követő vita hatására a Vidékfejlesztési Minisztérium kénytelen volt közleményben jelezni, hogy nem tervezik a vadászható fajok listájának megváltoztatását. Ezután minden előzmény nélkül menesztették Rodics Katalint, a minisztérium biodiverzitásért felelős főosztályvezetőjét; minisztériumi forrásunk szerint “preventív jelleggel mentették ki” a Közép-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez, “nehogy a vadászlobbi még jobban kicsinálja”, megvédéséhez sem Illés Zoltán, sem – az azóta már elképzeléseinek ellehetetlenítése miatt nemrégiben távozott – Ángyán József nem volt elég a tárcánál. Rodics azóta már a Greenpeace-nél vállalt szerepet. Forrás? Greenfo.hu

Posted on Hozzászólás most!

Vadlovak a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágyi Nemzeti Park területén három webkamerát szereltek fel, többek között hogy hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen az ott élő vadlovakat nem lehet megközelíteni. Az állatok az őket követő egy-két kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott közöttük.

A park területén három webkamerát szereltek fel, hogy a többi között hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen ezeket az állatokat nem lehet megközelíteni. A vadlovak az őket követő 1-2 kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott. A webkamerák felszerelésének másik célja, hogy megismertessék a nagyközönséggel a fajt és szokásaikat – mondta el Siposs Viktória, a WWF Magyarország munkatársa szerdán, a sajtó képviselőinek rendezett tájékoztatón a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Az érdeklődők a hortobágyi vadlovakat a www.vadlo.hu oldalon tekinthetik meg a webkamerák segítségével, de természetesen akkor is, ha ellátogatnak a Hortobágyi Nemzeti Parkba. A Przsevalszkij-lovat (Equus ferus przewalskii) 1968-ban a szabad természetből kihaltnak nyilvánították, csak az állatkertekben maradt fenn, ahol 13 generáción keresztül élt fogságban – ismertette Czető Csilla, a nemzeti park munkatársa.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkert által ellenőrzött vadló fajmentő programhoz Pentezug fokozottan védett területével. A vadlóprojekt területe közel 2400 hektáros füves puszta, melyet villanypásztorral és vadkerítéssel vettek körbe. Természetes határát keleten a Hortobágy-folyó, nyugaton az Árkus-csatorna, délen a Sároséri-csatorna képezi, melyek természetes vízforrást biztosítanak a lovaknak a lefolyástalan mocsarakkal együtt. Erre a területre érkezett először egy csődör és három kanca, majd újabb háremek. Az alapállományt 21 ló képezte, melyeket 9 európai ország 15 állatkertjéből szállították Pentezugba, ahol jelenleg 210 vadló él közel 300 őstulokkal együtt. A programban résztvevő szakemberek táplálkozástani, etológiai, genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat végeznek, de nem avatkoznak az állatok életébe. A lovak maguk választhatják meg tartózkodási helyüket a területen, élelmet és vizet a puszta biztosít számukra. Idén tavasszal 40 csikó született – hangsúlyozta Czető Csilla. A tájékoztatás szerint a két mongol ménes mellett Pentezugban él a világ legnagyobb Przsevalszkij-populációja. Mivel október 4-e az állatok világnapja, a szervezet ezt a hónapot az egyik veszélyeztetett állatfajnak, a vadlovaknak szenteli – tájékoztatott Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője, hozzátéve: az állatbarátok maguk is hozzájárulhatnak a ritka faj védelméhez jelképes örökbefogadással.
Az ázsiai vadló, azaz a Przsevalszkij-ló a vadló egyetlen máig élő alfaja. Nyikolaj Przsevalszkij orosz Ázsia-kutató fedezte fel 1879-ben. Az állatot zömök testfelépítés, vastag nyak, erőteljes fej, hosszú pofarész, kicsiny és hegyes fülek, rövid, álló sörény jellemzi. Testhossza 220-280 centiméter, marmagassága 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet. Egykor az Uraltól Mongóliáig élt, a természetes populáció a 20. században kezdett csökkenni. Ez részben a vadászattal magyarázható, de közrejátszhatott sorsában természetes élőhelyeinek zsugorodása is. Forrás: HVG