Posted on Hozzászólás most!

Kannibállá válnak a jegesmedvék

A jegesmedvék kegyetlen gyilkosnak számítanak a hó és jég birodalmában, de a legújabb felfedezés még a tudósokat is meglepte: ha nagyon éhesek, a medvék kannibál módjára támadnak egymásra, sőt a védtelen bocsokat is felfalják.
A szokatlan jelenséget először Jenny Ross természetfotós kapta lencsevégre. Az általa megörökített képsorokon jól kivehető, ahogy a felnőtt hím egy nála jóval kisebb medvebocs tetemét vonszolja át a jégtáblákon, majd lakmározik belőle.
A szakértők szerint a kannibalizmus egyre gyakoribb a jegesmedvék között, mióta csökken az életterük. Az otthonukat jelentő sarki jégsapkák olvadásával ugyanis egyre kevesebb fókát képesek elejteni, az éhség pedig kétségbeesett lépésre ösztönzi az állatokat.
A fiatal medvebocsok gyakorlatilag élő céltáblái a kifejlett hímeknek, akik a túlélésért küzdenek. A globális felmelegedés hatására sajnos a kannibalizmus is egyre elterjedtebb lesz a veszélyeztetett fajok között – mondják a szakértők.

Posted on Hozzászólás most!

Védett állatok preparátumait foglalták le Zalában

Egyebek mellett kitömött jegesmedvét, oroszlánt, grizzly medvét és csörgőkígyót foglaltak le a rendőrök a Zala megyei Csömödéren; az ügyben természetkárosítás gyanúja miatt indult eljárás – közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
Salamon Róbert tájékoztatása szerint a lenti rendőrkapitányság munkatársai előző este több vadon élő, veszélyeztetett állatfaj preparátumát, illetve kikészített bőröket foglaltak le egy csömödéri farmon. Az ügyben ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást, az eljárást szakértő bevonásával folytatják.
A főkapitányság által közreadott fényképek tanúsága szerint két barnamedve és egy tigris kikészített bőre, egy-egy csörgőkígyó és krokodil, továbbá kitömött jegesmedve, barna- és grizzlymedve, illetve egy oroszlán is található a lefoglalt preparátumok között.
Az MTI információja szerint egy zárt vadasparkot üzemeltető osztrák állampolgár birtokán találták a védett állatokat. A farmot a tulajdonosa 2007-ben az MTI tudósítójának is megmutatta, akkor számos egzotikus állat – köztük több strucc, tigris, leopárd és szervál – is élt a területen.
Zala Megyei Rendőr-főkapitányság: A Lenti Rendőrkapitányság munkatársai 2011. december 7-én egy csömödéri farmon bűncselekmény gyanúja miatt több vadon élő, veszélyeztetett fajú állat preparátumát, illetve kikészített bőrét foglalták le.
Az ügyben a Lenti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. A Rendőrség az eljárást szakértő bevonásával folytatja le.

Posted on Hozzászólás most!

Nyaral a jegesmedve

A zord télből egy napsütéses virágos mezőre tévedt egy kanadai jegesmedve – a hó ugyanis elolvadt körülötte.
Meglehet, hogy megunta a hideget és a telet egy kanadai jegesmedve, ezért melegebb területre vándorolt, hogy süttesse kicsit a hasát egy kellemes virágos mezőn, ám sokkal valószínűbb, hogy a Michael Poliza által lencsevégre kapott maci a globális felmelegedés káros hatásaival szembesült. A fényképész a kanadai Hudson-öbölben tett túrája során fotózta le a jegesmedvét.
– Nem úgy tűnt, mintha szenvedne, halat is talált, de biztos szokatlan volt neki a környezet, hiszen eddig még nyáron sem igen olvadt el a sarki jég – mondta a fotós a Daily Mailnek.
Már csak huszonötezer jegesmedve él vadon, s a tudósok egy része állítja: a klímaváltozás miatt bizonytalan az állatok jövője. Mások abban bíznak, hogy a macik szervezete alkalmazkodik majd a magasabb hőmérséklethez – írja a Bors.

Posted on Hozzászólás most!

Mosthaszülők az állatoknál

Etológia – A fajok közötti szülő-gyerek kapcsolat következményei – Bizarr szülő-kölyök párosok alakulhatnak ki a természetben akkor, ha egy elárvult állatkölyköt egy másik faj egyede fogad örökbe. Emberi nézőpontból nézve legtöbbször ellenállhatatlanul vonzónak tartjuk a tigrist nevelő tacskót, a gazellagidát istápoló oroszlánt, és irigyeljük a jegesmedvebocsot cumiztató állatgondozót. Arra azonban ritkán gondolunk, hogyan végződnek ezek az altruista megnyilvánulások, amikor az elárvult kölyök felnő.

A kutatók szerint az esetek többségében nincs hepiend. A kutyák által nevelt tigris, vagy a majom által örökbefogadott pumakölyök nem tud visszatérni természetes környezetébe, nem tanulja meg a fajra jellemző viselkedésformákat, nem tud beilleszkedni, vadászni, küzdeni, párt szerezni, utódokat nevelni.
Német kutatók a PM magazin szerint vadonban megfigyelt és állatkertekből összegyűjtött párosok százait vizsgálták meg, ahol vadállatkölyköket más faj egyedei nevelték fel.
Egy észak-vesztfáliai vadászt a kutyája lepett meg egy csíkos utóddal, amikor az erdőből visszatérve odatámogatott hozzá egy kimerült, éhező, alig pár napos kis vadmalacot. A kutya álvemhes volt, azaz hormonálisan felkészült az utódgondozásra, az elárvult malacka pedig valószínűleg jól jött anyai ösztönei kiélésére. A kutyák egyébként gyakran esnek át álvemhességen, de ettől függetlenül is igen megbízható mostohaszülőnek számítanak, olyannyira hogy esetenként még jóval nagyobb állatokat, például őzgidákat, sőt egy észak-kínai állatkertben két pandabocsot is felnevelt kutyamama, és olyan erős kötelék alakult ki közöttük, hogy később alig tudták őket elválasztani.
Az anyatejjel együtt a kölykök gyakran a másik állatfaj bizonyos jellemvonásait és tulajdonságait is magukba szívják. Éppen ezt a mechanizmust próbálták kihasználni egy thaiföldi állatkert munkatársai, amikor a visszatelepítésre szánt tigriskölyköket vaddisznó mostohára bízták. A korábbi vizsgálatokból ugyanis kiderült, hogy a sertéstejtől a tigriskölykök nagyon jól fejlődnek és rendkívül erősek lesznek, amire nagy szükségük van a vadonban. A kocának csupán egy kölyköt hagytak meg az állatkertben, ami óriási attrakciónak számított, mert szemmel láthatóan nagy volt közöttük a harmónia, és a koca még a széltől is óvta tigriskölykét.
Ugyancsak sztár volt a nemrég elpusztult árva jegesmedvebocs, Knut is, vagy Budapesten Bömbi, a kutya segítségével felnevelt oroszlánkölyök.
Az ilyen párosok rajongók ezreit vonzzák az állatkertekbe. A vadonban azonban ritkán van jó vége a fajok közötti szülő-gyerek kapcsolatnak. Amint a nevelőszülő hormonjai normális szintre süllyednek, már egyáltalán nem biztos, hogy a mama nem fogja zsákmányállatnak tekinteni nevelt kölykét, vagy fordítva.
A legnagyobb veszedelem, hogy a más állatfaj által felnevelt kölykök általában nem tudnak többé különbséget tenni barát és ellenség között. Valójában annál nagyobb az esélyük a túlélésre, minél közelebbi rokonuk fogadta őket örökbe, pl. vaddisznót házimalac, nyestet macska, rókakölyköt kutya. Berlini zoológusokmegfigyeltek egy vándorsólymot, amely egy víztorony tetején lévő elhagyott, kétségbeesetten csipogó vörösvércse-fiókát szánt meg és fogadott örökbe. Még vadászni is sikerült megtanítania, bár a vándorsólyom által preferált galambok kicsit nagy falatnak bizonyultak a sokkal kisebb testű vörösvércsének.
Ennél azonban sokkal különösebb örökbefogadásokat is észleltek a természetben. Előfordult, hogy egy teknős egy vízilóbébit adoptált, és többször is megfigyelték, hogy madarak a vízfelszínre feljövő aranyhalakat etetik teljes erőbedobással a saját utódaik helyett, mert a halak tátogó szája ellenállhatatlan kulcsingerként hat a madárszülőkre.
Számos példát megfigyeltek az etológusok által bevésődésnek nevezett jelenségre is, amely Konrad Lorenz kísérleteiből lehet ismerős sokaknak, és amelynek lényege, hogy az újszülöttek életük korai szakaszában hajlamosak bármilyen megpillantott élőlényt vagy alakzatot anyjukként azonosítani. Konrad Lorenz kislibái őt pillantották meg először, és őt követték anyjukként, de Németországban egy hattyú szerencsétlen módon egy vízibiciklit követett mindenhová, egy peches sündisznókölyök pedig egy seprűt tartott mamájának.
Kutyáknál és farkasoknál kollektív örökbefogadásokat is többször feljegyeztek, amikor a falka fogad be és közösen nevel árva kölyköket, sőt akár gyereket is. Gondoljunk csak Romulusz és Rémusz legendájára, Tarzanra, Mauglira, amit mesének tekintünk ugyan, de létezik számos hiteles beszámoló is hasonló esetekről. A legutóbbi talán a 2004-es szibériai Andrej Tosztik volt, akit szülei három hónapos korában tettek ki a házból. Andrejt hét évvel később néhány szociá lis munkás találta meg, addig a család kutyája nevelte. A kisfiú négykézláb járt, ugatott, és megszaglászta az ételt mielőtt belekóstolt volna.
A megvizsgált több száz esetből arra következtettek a kutatók, hogy az állatok rendelkeznek valamiféle nehezen meghatározható morális érzékkel, ösztönnel, ami időnként ráveszi őket arra, hogy a természet törvényeinek ellenében – mely szerint a gyengének pusztulnia kell – is gondoskodjanak az elesettekről és gyámoltalanokról. Gyakran nem is csupán nőstények, hanem hím állatok is adoptálnak kölyköket. Az emlősök körében különösen sok örökbefogadó apuka van, de olyat is megfigyeltek, hogy egy homoszexuális hím pingvinpár nevelte fel idegen pingvinfaj fiókáját.
A valódi és képletes kakukkfióka mindenképp saját fajának és genetikai kódjának átörökítésétől vonja el a nevelőszülőt, ami a természetben nem kifizetődő. Forrás: Népszabadság, Nol.hu

Posted on Hozzászólás most!

A jegesmedvék közé ugrott az állatkertben

A jegesmedvék közé ugrott pénteken egy – valószínűleg nem teljesen épelméjű – nő a berlini állatkertben. Az egyik állat azonnal rátámadt és többször megharapta, mire a gondozók, elvonva az állat figyelmét kimentették a kifutóból.
A jelenetet több százan látták, köztük sok gyerek is, akik a berliniek nagy kedvence, az ott született, és anya nélkül felnevelt jegesmedvesztár Knut meglátogatására járnak állatkertben. Szerencsére a brutális támadást nem Knut hajtotta végre.
A nőt a helyszínen ellátták, és utána kórházba szállították. Egyébként Knut jövője egyelőre nem ismert, mert minden bizonnyal egy másik német állatkertbe fogják szállítani. Gondozója, Thomas Dörflein váratlanul tavaly 44 éves korában szívinfarktusban elhunyt.
Az áldozatkész gondozó, aki anyja helyett Knut anyja volt, és nem egyszer vele aludt az állatkertben, ugyancsak nagy sztár volt, bár fia, aki később az interneten adta el apja hagyatékát, elmondta a sajtónak, gyűlöli a jegesmedvét, mert apja többet törődött az állattal, mint vele.

Posted on Hozzászólás most!

Ki védi meg a jegesmedvéket?

Míg a Bering-szoros amerikai oldalán hónapok óta vitatkoznak azon, hogy veszélyeztett fajjá nyilvánítsák-e a jegesmedvéket, az oroszok határozott cselekvésre szánták el magukat: meglepő érveléssel éppen a jegesmedve-vadászat legálissá tételével kívánják megvédeni a kihalástól az Északi-sarkvidék medvéjét.
Alig pár hónapja a környezetvédők és az állatvédők még nagy reményeket fűztek az Egyesült Államok elnökének bejelentéséhez, mely szerint veszélyeztetett fajjá nyilvánítanák a jegesmedvéket. Sokak szemében ez a Bush-kormányzat részéről burkoltan a klímaváltozás emberi tényezők okozta felgyorsulásának elismerését is jelenti. A tavaly decemberi bejelentés ellenére a jegesmedvék ténylegesen nagyobb védettséget egyelőre még nem élveznek.
Alaszka a listázás ellen
A leginkább érintett szövetségi állam, Alaszka kormányzata és parlamentje ugyanis április elejéig csak vonakodva támogatta a szövetségi kormány kezdeményezését, sőt április elején az alaszkai parlament egyenesen olyan határozatot hozott, amely ellenzi a jegesmedve veszélyeztetett fajjá nyilvánítását.
Az alaszkai parlament és felsőház az alaszkai hírportál, az Anchorage Daily News híradása szerint meglepő többséggel fogadta el az elutasító határozatot. A döntés hátterében sokak gazdasági megfontolásokat látnak: számos képviselő és szenátor tart attól, hogy a jegesmedvék különleges védelem alá vonásával a nem túl gazdag állam esélyei tovább csökkenhetnek arra vonatkozóan, hogy az Északi-sarkvidék olajmezőit egyszer hazai vagy külföldi befektetők kiaknázzák.
Az olajlobbi nemcsak Alaszkában erős: Marilyn Crockett, az Alaska Oil and Gas Association igazgatóhelyettese mellett a szövetségi törvényhozásban is igen sokan érvelnek egyelőre amellett, hogy a jegesmedve populáció a lehető legnagyobb egészségnek örvend. Ráadásul a jegesmedvéknek a „védett fajok listájára” kerülése olyan jövőbeli előrejelzéseken alapul, amelyek igazságáról egyelőre senkit nem sikerült meggyőzni – legalábbis Crockett így látja a helyzetet.
Az Anchorage Daily News tudósítása szerint Mary Walker, a környezetvédelemmel foglalkozó Alaska Conservation Solution nevű intézet képviselője lakonikusan csak ennyit válaszolt Crockett felvetésére: „Az Arktisz jégtakarójából eddig közel két Texas állam nagyságnyi terület tűnt el a klímaváltozás miatt. Márpedig az úszó jégtakaró szolgálna a jegesmedvék természetes lakhelyéül.”
Oroszországban újra vadászhatnak rájuk
Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a Bering-szoros túloldalán sem érezhetik már magukat biztonságban a bundás állatok: a The New York Times című napilap beszámolója szerint az orosz hatóságok arra készülnek, hogy feloldják a több mint ötven évvel meghozott jegesmedve-vadászati tilalmat. 1956-ban még a szovjet hatóságok rendelték el az Arktisz közelében élő állatokra irányuló vadászati tilalmat, amelyet azonban betartatni nem nagyon tudtak. Az illegális jegesmedve-vadászat hatalmas méreteket öltött, ezért is vélik sokan úgy, hogy a korlátozott vadászat talán kordában tarthatná az orvvadászokat, ezzel pedig megmenthetné az Oroszországban „partot érő” állatokat.
A helyiek persze nem feltétlenül állatvédő szemléletük miatt érvelnek a vadászati tilalom feloldása mellett. Ahogy olvad a jégtakaró, a jegesmedvék egyre közelebb kerülnek az emberek lakta szárazföldhöz, különösen mert fő táplálékuk, a fókák is egyre közelebb húzódnak az partokhoz.
Előfordult olyan is, hogy a tengeren és jégtáblákon keresztül a szárazföldre érkező jegesmedvék már nem tudtak visszajutni eredeti lakhelyükre, mivel a jégtakaró gyors olvadása miatt olyannyira megnőtt időközben a távolság a szárazföld és a sarkvidék jégtakarója között, hogy azt a kevésbé erős állatok már nem tudták átszelni.
Ilyenkor aztán élelmet keresve valóban közelebb kerülnek az emberi településekhez a jegesmedvék, pláne hogy hatalmas rozmár csapatok is megjelentek az oroszországi Csukcs-félsziget falvai közelében. Végül az ittélők őrséget állítottak a jegesmedvék ellen.
További veszélyek
Az állatvédők persze hangsúlyozzák: a jegesmedvék közelebb kerülését is az emberek okozták, hiszen a felmelegedésnek köszönhetően a jégtáblákhoz szokott állatok kénytelenek másutt élelmet keresni.
Az orvvadászat mára olyan méreteket öltött, amely az Arktisz környéki alig 20 ezres jegesmedve populációt érzékenyen érintheti: egyes becslések szerint csak az oroszországi részeken évente 100-at ölnek meg orvvadászok.
Ugyancsak komoly veszélyt jelent a jegesmedvékre az is, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően gyakran vegyszerekkel erősen fertőzött táplálékhoz jutnak csak, és komolyan veszélyeztetheti őket az olajkitermelés is. Hatalmas bundájuk az olajjal érintkezve elveszti hőszigetelő képességét, így az állatnak több energiát kell felhasználnia az életben maradáshoz a zord időjárási körülmények közepette.

Posted on 2 hozzászólás

Oroszország: ismét lehet jegesmedvére vadászni

1957 óta először, újra engedélyezik jegesmedvék kilövését Oroszországban. Csukcs nemzetiségi körzet kormányzója aláírta azt a rendeletet, amely az elkövetkező évben 29 állat kilövését engedélyezi a lakosságnak. A kvóta egy orosz-amerikai bizottság júniusi döntésének eredménye, amelynek értelmében Alaszka és Csukcsföld lakossága összesen 58 jegesmedvét teríthet le.
Míg Alaszkában korábban is engedélyezték már a jegesmedve-vadászatot, Csukcsföldön – melynek címerében is szerepel a ragadozó – 1957 óta tiltották a jegesmedvék kilövését.
A természetvédők tiltakoznak az engedély ellen. Vlagyimir Krever, a WWF szakértője szerint túl korai engedélyezni a klímaváltozás miatt erősen veszélyeztetett állat vadászatát. Csukcsföldön ugyanakkor nincs lehetőség a vadászat féken tartására. Vadorzók így is legalább harminc jegesmedvével végeznek évente – számolt be a köztévé.
Tények és információk a jegesmedvéről
A jegesmedve (Ursus maritimus) a barnamedve leszármazottja, melyet az Északi-sarkkör durva környezete (a jegesmedve élőhelye), végleg kifehérítet és átalakított.
A jegesmedve kiváló úszó. Erős, lejtő vállakkal, félig úszóhártyákkal beterítettet elülső mancsokkal, és vastag, olajos bundával rendelkezik, mely taszítja a tengervizet, és segít elszigetelni a medvét a hidegtől. Képesek 80 km-t úszni jéghideg vízben, pihenés nélkül, és meglepően fürgék maradnak utána. Rendelkeznek egy réteg bőralatti zsírral, mely nagyon hasonlít ahhoz a zsírhoz, amivel számtalan tengeri emlős rendelkezik. Akár 10 cm vastag is lehet mikor beáll a hideg, és garantálja a meleg megőrzését és az alacsony sűrűséget, melynek köszönhetően az állat sokkal könnyebben lebeg a vízben, miközben úszik.
Mint sok más medve, az első órái nagy részét vadászattal tölti, hogy táplálja a hatalmas testét, és hogy felhalmozza az előbb említett vastag zsírréteget, hogy melegen tartsa magát a jeges szélben és vízben, és ami tartalékként szolgál a hosszantartó Sarki éjszakában.
Ez a hatalmas, fehér medve, egy intelligens és leleményes állat, ami intenzív kíváncsisággal lett megáldva. Ez hozzásegítheti új táplálékforrásokhoz, de, mint a kíváncsi macska esetében is, bajba is sodorhatja.
Jegesmedvebocs
A legtöbb nőstény 4-5 éves korában párzik először, és néhányuknak akár 25 éves korukig is lehetnek kölykei. A nőstények elhagyják a kölykeiket, amikor azok még csak másfél évesek, és kétévente ellenek újabbakat. A legtöbbször ikreket szülnek. Az anyák, amelyek nagyon fiatalok, valamint az idősebb nőstények, gyakran csak egy kölyköt szülnek, és az összes jegesmedve nőstény közül, 1%-a szül hármas ikreket.
A medvebocsok gyorsan fejlődnek. A hallásuk 26 napos korukban fejlődik ki, és a 33. napon pedig kinyitják a szemüket. Mikor már 2 hónaposak, 5,5-7 kg-t nyomnak. Gyakran játszanak és hancúroznak, és néha hallani lehet, hogy sikítanak.
Az anya álmos és önkényeztető lehet, de ha bármi veszély fenyegeti a kölykeit, teljesen éber, és az életével védelmezi őket ha kell. Legalább egy évig gondozza kölykeit. A gondozás későbbi időszakaiban megosztja velük a táplálékát. A kölykök figyelik, miközben vadászik, majd ők maguk is elkezdenek vadászni. A nőstények 40%-a hagyja el a csemetéit, amíg azok másfél évesek nem lesznek. Ha korán megtanulnak vadászni, akkor nagy esélyük van a túlélésre, ebben a veszélyes környezetben.
A jegesmedve vadászása
„A jegesmedve, egy furcsa, és különösen visszataszító emberi egoizmus kifejeződésének az áldozata.” jegyezte meg a New York Times egy 1965-ös számában. „Gazdag férfiak odáig jutottak, hogy Alaszkában, repülőből vadásszák a medvéket… Ez a fajta vadászat annyira sportszerű, mint gépfegyverrel egy tehénre lőni. Az egyetlen célja, hogy megkaparintsák a medve bundáját, mint trófeát a padlóra, vagy valaki dolgozószobájának a falára.”
Alaszkában egészen 1950-ig csak az inuitok vadászták a jegesmedvét, és csak ritkán öltek meg 120-nál többet egy évben. Abban az évben megkezdődött a sportvadászat, és hamarosan világhírű lett, mert repülőgéppel vadászták őket. A fő célja ennek a vadászatnak a pénzszerzés volt.
A jegesmedvék védelem alatt állnak
Eleinte 3000$-ért, majd hamarosan a duplájáért majd a triplájáért, a vadász biztosítva volt afelől, hogy miközben vadásztak, a medve nem tudott elmenekülni. Két gép egyszerre szállt fel, egészen messze berepülve a jégmezők fölött. Mikor felfedeztek egy medvét, a vadász gépe leszállt, míg a másik repülő lőtávolba terelte a medvét. Gyakran mindkét repülő addig hajszolta az állatot, míg az a kimerültségtől össze nem esett.
Utána a „sportember” leszállt és lelőtte. 1965-ben a vadászok nagyjából 300, 1966-ban pedig 400 medvét öltek meg. Ma viszont a jegesmedvék védelem alatt állnak, és veszélyeztettet fajnak lett nyíilvánítva az IUCN Jegesmedve Csoport ajánlására. A Tengeri Emlős Egyezmény, melyet Kanada, Dánia, Oroszország és az Egyesült Államok írt alá, a jegesmedvéknek olyan mértékű védelmet biztosít, mellyel azelőtt még soha nem rendelkeztek.
A jegesmedve szelleme
Az orosz tudós, S.M. Uspensky jegesmedve koponyákat talált kupacba állítva több méter magasan, egy távoli szibériai tengerparton, ahol egy ősi, Sarkvidéki kultúra imádkozott valamikor a medve szelleméhez. Egy közép-Szibériai törzs, a Ket, a jegesmedvéket az őseiknek tekintette. Ők is, jegesmedve koponyákat helyeztek egy fa ágaira, és mind a mai napig, a ketek a medvét úgy szólítják, hogy gyp, „nagytata”, vagy qoi, „mostohaapa”.
A neandervölgyi, és a sarkvidéki vadász, abban a mélyen misztikus és spirituális világában éltek, mely szerint ölniük kellett, ahhoz, hogy életben maradjanak. Ez volt az inuit indiánok erkölcsi világképe. A kifejezésnek hivatalos státusza van Kanadában, és máshol is; szinonimaként használják az eszkimókra általában. Azonban az utóbbi szó, a szibériaiakat beleértve, akik nem beszélik az inupiaq nyelvet, szigorú értelemben véve, nem pontos. Ettől függetlenül, az inuitok úgy hitték, hogy minden állat és ember rendelkezik egy inua-val „lélekkel”, és hogy biztosítsák a további sikereket a vadászatokon és a harmóniát a természet szellemeivel, elengedhetetlen volt, hogy kiengeszteljék az elejtett állatok lelkeit, kiváltképp az olyan hatalmas és emberszerűekét, mint a medve. A medve fel tudott egyenesedni, mint egy hatalmas, szőrös óriás. Miután megnyúzták, a rózsaszínes zsírjával, ujjszerű karmaival és a masszív törzsével, hátborzongatóan hasonlított, egy hatalmas, meztelen emberre.
A korai sarkköri ember eme spirituális világában, az állatok a rokonaik voltak. Ez egy ősi hiedelem, mely tükröződött a totemizmusukban, állatmeséikben és mitológiájukban. Egy mentális világ volt, ahol a valóság a képzelettel, a tényszerű a spirituálissal egybefolyt. Az inuitok egyik sámánja egy sikertelen medvevadászatról, egy olyan területen, ahol a medvék általában nagyszámban fordultak elő, e képen mesélt: „A medvék nincsenek itt, mert itt nincsen jég, és itt nincs jég, mert túl erős a szél, és a szél túl erős, mert megsértettük a szellemeket.”

Posted on Hozzászólás most!

Elpusztult Knut, a világ kedvenc jegesmedvéje

Egyelőre még nem tudni, mi végzett a Németországban sztárolt medvével, amely összeesett a ketrecében a berlini állatkertben. Halála okát a boncolás állapítja majd meg.
Knut csak 4 éves volt, ma délután bekövetkezett halála mindenkit váratlanul ért. A jegesmedve akkor került a figyelem középpontjába, amikor születése után az anyja eltaszította magától. Az egész ország aggódott érte, de mára felnőtt, ivarérett hím lett. Az utóbbi időben az érdeklődés is megcsappant iránta, már nem az az aranyos kis maci volt, akiért az egész ország rajongott. A berlini állatkert is – amely pedig rengeteg bevételhez jutott miatta – egyre kevesebb figyelmet fordított rá. Nemrég összezárták három idősebb nősténnyel, köztük az anyjával, akik ellenségesen fogadták.
Korábbi népszerűségének megvolt az árnyoldala is. 2008-ban akkori gondozója, Markus Roebke azt mondta a sajtónak, hogy Knut túlságosan kötődik az emberekhez és a showhoz, ami nem egészséges. A lelki állapota ezért is romlott. Videó a halálesetről itt.

Posted on Hozzászólás most!

Maratoni távot úszott le egy jegesmedve

A tudósok bejelentették: egy Alaszka északi részén élő jegesmedve 9 napig úszott egyfolytában a Beaufort-tengeren, ami közben összesen 687 kilométert tett meg. A szakemberek szerint ez a fajta kitartás az éghajlatváltozás miatt alakult ki az állatokban – sokszor ugyanis napokba kerül, amíg egyik jégtáblától eljutnak a másikig.
Egyre nagyobb kihívás az életben maradás…
A jegesmedvék a szárazföld és a tengeri jégtáblák között ingázva töltik életüket, csak így találhatnak ugyanis elegendő élelmet. A jégtáblák csökkenő mérete miatt azonban egyre nagyobb távolságokat kell úszva megtenniük, amivel nemcsak saját életüket sodorják veszélybe, hanem a következő generációkét is – írja a Polar Biology.
George M. Durner szerint egy ilyen távolság leúszása kifejezetten nagy teljesítmény: az időtartam és a távolság mellett ugyanis az sem elhanyagolható szempont, hogy a jegesmedve 9 teljes napot töltött el 2-6 Celsius-fokos tengervízben, így a kihűlés veszélye is fenyegette.
A hosszú utazásnak meg is lett az „eredménye”: a nőstény jegesmedve 2 hónapra elvesztette a testtömegének 22 százalékát, és elpusztult egy süldő kölyke is. A kölyök ugyanis anyjával tartott a 9 napos úszómaraton alatt, ám az ő szervezete még nem volt elég erős egy ilyen megpróbáltatáshoz.