Posted on Hozzászólás most!

Elhullott állatok buktatták le a tolvajokat

Két középkorú férfit fogtak el a rendőrök, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az elmúlt néhány napban mintegy kétmillió forint értékben loptak méhkaptárokat a bennük lévő méhcsaládokkal együtt.
Május 13-án délután a Sellyei Rendőrőrsön egy vajszlói férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, aki az elmúlt néhány napban Sámod külterületén található méhkaptáraiból 55 méhkaptárt tulajdonított el, a benne lévő méh családokkal együtt. A lopás során a tulajdonosnak több, mint 2 millió forint kára keletkezett. Az ügyben jelentős értékre elkövetett lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomozás elrendelésére került sor.
Az ügyben végzett helyszíni szemle során rögzítették annak a gépjárműnek a keréknyomait, amelyet a lopásnál az elkövetők a szállításra használtak. Ez alapján jutottak el egy pécsi autókölcsönzőhöz, ahol meg is találták a szóban forgó teherautót. A gépkocsi rakterében elpusztult méheket találtak a nyomozók. A sellyei rendőrök még aznap előállították azt a két személyt, akik a bűncselekmény elkövetési idejére a gépkocsit bérelték. A két középkorú férfit gyanúsítottként kihallgatták, az ügyben tovább folyik a nyomozás.

Posted on Hozzászólás most!

A méhek gyógyszere a propolisz

A propolisz gyógyerejének titka és mit gyógyít a propolisz? A propolisz görög eredetű szó, annyit jelent: a város védelme, védelmezője. E város pedig eredetileg nem más, mint a méhek városa, a méhkas, ezt védelmezi a betolakodókkal és a különböző fertőzésekkel szemben egy különleges elixír, a propolisz. A görögök ismerték is a propolisz gyógyhatását, sebek és „gyógyíthatatlan betegségek” kezelésére alkalmazták. Hippokratész, a modern medicina atyja úgy írta le, mint a gyulladások és fekélyek belső és külső kezelésére alkalmas szert.
A kaptárépítő méhek a propoliszt fertőtlenítő, tartósító- és építőanyagként használják. Ezzel az anyaggal konzerválják a kas vagy a kaptár falát, erősítik és bélelik ki a méhsejteket, s hozzák létre ezzel a természetben található egyik legsterilebb környezetet.
A propolisz gyógyerejének titka: A propolisz több mint fele tulajdonképpen gyanta, amit fák kérgéről, rügyekről, bimbókról gyűjtenek össze a méhek. A másik fele viasz (30%), különböző illóolajok (10%), és virágpor (5%), míg a fennmaradó 5%-ban széles választékát találjuk a propoliszban az olyan további alkotóknak, mint aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, és ami a legfontosabb: bioflavonoidok. Ismereteink szerint leginkább a bioflavonoidoknak köszönhető a propolisz áldásos hatása.
E felsorolt összetevők keverednek össze a méh saját nyálelválasztásának termékével, s létrejön a vörösesbarna, néha zöldesbarna színű, kellemes illatú „méhragasztó”. A „végtermék” összetétele természetesen sokban függ attól is, hogy az adott anyagokat mikor, hol és milyen növényekről gyűjtötték a méhek. Nem kis munka, ha belegondolunk, hogy egyetlen méhnek a hátsó lábain található aprócska kosár megtöltéséhez több mint két órára van szükség,
Mit gyógyít a propolisz? A modern biológiai és farmakológiai vizsgálatok szerint a propolisz könnyedén elbánik nem egy baktériummal és vírussal, semlegesít bizonyos mérgeket, enyhíti a viszketést, és jó regeneráló hatással bír. A propolisz kiváló fájdalomcsillapító, mikrobaölő hatása miatt jól használható a fertőző és gyulladásos folyamatok megelőzésére és a különböző bakteriális és gombás bőrbetegségek gyógyítására. Eredményesen gyógyítja a gyomorhurutot, a nyombélfekélyt, a vastagbélgyulladást, bizonyos felső légúti megbetegedéseket, a bronchitist, a bronchiális asztmát, az idült tüdőgyulladást stb.
A propolisz hatásosnak bizonyult mind a fájdalmas menstruációs ciklus tüneteinek enyhítésében, mind a különböző hüvelyi fertőzések és gyulladások gyógyításánál is. A propolisz egyfajta természetes antibiotikum. A betegek nem válnak immunissá ezzel az antibiotikummal szemben, az allergiás reakciók is nagyon ritkák, amit a szintetikus antibiotikumokról nem lehet elmondani.
A londoni Nemzeti Szív és Tüdő Intézet kimutatta, hogy a bioflavonoidok a propoliszban képesek jó néhány olyan baktérium elpusztítására is, melyek a modern szintetikus antibiotikumokkal szemben már rezisztenssé váltak. A kutatások szerint a propoliszhoz nem is képesek a baktériumok alkalmazkodni. E sokoldalú, hatékony, tiszta anyagból gyógyszereket, roboráló szereket, fogkrémet, dezodorokat, kozmetikai készítményeket, tartósító anyagokat készítenek.
Akik érzékenyen reagálnak a virágporra, pollenekre, azoknak azonban kerülniük kell a propolisz tartalmú szereket, készítményeket, ugyanis a bennük található pollenek is kiválthatják az allergiás reakciókat.

Posted on Hozzászólás most!

A méhtartás anomáliája

A haszonállatok vagy a kutyák tartására szigorú rendelkezések vonatkoznak, de a méhészkedés kevesbé szabályozott, függetlenül attól, hogy milyen veszélyt rejthet például a méhészet szomszédságában élők számára.
– A telekszomszédom még május közepén tíz kaptár méhet hozott, és mivel erősen allergiás vagyok a méhcsípésre, lehetetlen helyzetbe kerültem. Kértem az önkormányzatot, hogy segítsenek, mert a rovarok szó szerint akár az életemet veszélyeztethetik – elevenítette fel a történteket a Petőfi út 50. szám alatt élő visontai asszony.

– Számomra teljesen érthetetlen, hogy a második bejelentés után a jegyző a nagy sárra hivatkozva meghosszabbította a kaptárak elszállításának határidejét – mondta a visontai panaszos. – Jártam a polgármesternél is, aki megígérte, hogy a képviselők tárgyalnak majd a méhek kitiltásáról, de úgy tudom, az előterjesztés el sem jutott a képviselő-testületi ülésre.
Hegedűs Hajnalkától, Visonta jegyzőjétől megtudtuk: az önkormányzatot nem érheti vád, hiszen a rendelkezésére álló 22 nap helyett birtokvédelemre hivatkozva még a panaszbejelentés napján kiadta a határozatot a méhek elszállításáról.
– Amikor a méhész nem tett eleget a felszólításnak és újabb kaptárakat hozott, felvettük vele a kapcsolatot, és kiderült, hogy az újabb „szállítmány” érkezéséig a postán még nem kapta meg a határozatot. Később pedig a májusi esőzések és a telkén lévő hatalmas sár miatt húzódott el a kaptárak elvitele – tette hozzá a jegyzőnő. – A helyi képviselők bizottsági ülésen tárgyalták az esetet, de mivel az önkormányzatinál magasabb szintű jogszabály lehetőséget ad bárki számára a méhészkedésre, helyben nem korlátozhatjuk azt semmilyen rendelettel.
A jegyző ekkor arra kötelezte a méhészt, hogy azonnal szállítsa el a kaptárakat. Az indoklásban szerepelt, hogy a szomszédasszonynak orvosi igazolása van arról, hogy milyen életveszélyt jelent számára a méhcsípés, ami miatt azonnali orvosi ellátásra szorulhat. Mindezek miatt „szobafogságra” van ítélve, az ablakot sem meri kinyitni. A kaptárak viszont ott maradtak a szomszédban, sőt egy héttel később még újabb 9 érkezett. Egy újabb bejelentésre a jegyző ismét felszólította a méhészt, hogy tegyen eleget kötelességének, és vigye el a telkéről a méheket, mert azok már a járókelőket is zavarhatják.
A panaszos szomszéd mondandója után kíváncsiak voltunk a bepanaszolt méhész véleményére is. A férfi – aki nevét nem szívesen látná viszont – elmondta: négy éve akácvirágzáskor minden májusban csak két hétre viszik a fia méheit a visontai telkére. Éppen ezért nem érti, hogy telekszomszédja miért éppen most tett panaszt ellene. Ráadásul a fiának a méhészkedés mindaddig megélhetési forrás volt, amíg nem talált magának állást.
– A két porta között egy viszonylag magas fal húzódik, de ha a szomszéd kérte volna, akkor húzok a tetejére sűrű szövésű hálót vagy nádfüggönyt, hogy ne szálljanak át hozzá a méhek. Ha nem piszkálják őket, ezek a rovarok nem támadnak. Rajzáskor a méhlegelőre járnak, ami a kert végében van, és onnan hordják a nektárt. Egyébként mi a garancia arra, hogy épp az én méhem csípi majd meg valamikor a szomszédot? – vélekedett a méhész, aki portálunkon keresztül felajánlotta a méhcsípésre allergiás asszonynak, hogy ha azzal segíthet neki, hogy megvásárolja a méhszúráskor beadandó gyógyszerszettet, akkor erre is hajlandó.
Hasonló esetekben – a jogi szabályozás szerint – két megoldás kínálkozik: az „ellenérdekelt felek” a jószomszédi viszonyra alapozzák kapcsolatukat, és megbeszélik, majd megoldást keresnek problémájukra. Vagy ha ez nem sikerül, akkor a bíróságtól jogi úton kérhetnek orvoslatot.
Nem tudni, a szervezet hogyan reagál: Az allergológus elmondta attól, hogy valakinél allergiás reakciót váltott ki egy méhcsípés, nem biztos, hogy a következő méhszúrásra is hasonlóképpen reagál a szervezete. De kétségkívül nagyobb a valószínűsége a bőrpírnak, a viszketésnek, a nehézlégzésnek és akár az eszméletvesztésnek is. Ettől függetlenül nem lehet kijelenteni, sem elvetni a közvetlen életveszélyt.
Az Alkotmánybíróság már elutasította: Több önkormányzat is megpróbálkozott már azzal, hogy a méhtartás feltételeit – a MÉM-nél szigorúbban – maga rendezze. Ám az Alkotmánybíróság az önkormányzatok ehhez hasonló rendeleteit az indítványozók beadványai nyomán megsemmisítette. Az alkotmány ugyanis kimondja: „A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
Injekció és gyógyszer a gyors segítség
– A méhcsípésre allergiásokat sürgősségi gyógyszerszettel látják el – tudtuk meg az egyik gyöngyösi gyógyszertárban – Az adrenalint tartalmazó ampullák – összetételüktől függően – eltérő gyorsasággal ürülnek ki a szervezetből. Kétféle szer van forgalomban, az egyik – amilyet a panaszos asszony is kapott – fél-egy óráig hat. Ennek az időnek mindenképpen elegendőnek kell lennie arra, hogy szükség esetén biztonságosan orvoshoz jusson a beteg.

Posted on Hozzászólás most!

Tömegesen pusztulnak a méhek

A méhek tömeges pusztulása, amely világszerte komoly fenyegetést jelent a méhek által beporzott növényekre is, nem vezethető vissza egyetlen közös tényezőre – közölte szerdán az állategyészségügyi világszervezet (OIE). Jelentése szerint paraziták, vírus- és baktériumfertőzések, féreg- és rovarirtó szerek, illetve a környezetükre gyakorolt emberi tevékenység miatti alultápláltság játszott szerepet a mézelő méhek számának visszaesésében.
A méhközösségek általában tagjaik öt százalékát veszítik el évente, ám a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás (Colony Collaps Disorder, CCD) felbukkanása óta egy-egy közösség harmada, fele, sőt akár 90 százaléka is elpusztul. Az Egyesült Államokban tavaly – a múlt hónapban nyilvánosságra hozott kormányzati adatok szerint – 29 százalékkal csökkent a mézelő méhek száma, ezt megelőzően 2008-ban 36, illetve 2007-ben 32 százalékkal. A rejtélyes méhpusztulás az Egyesült Államokon kívül Európában, Japánban és másutt is a mezőgazdasági termékek jelentős hányadát veszélyezteti.
“A méhek hozzájárulnak a globális élelmiszerbiztonsághoz, és kipusztulásuk szörnyű biológiai katasztrófát jelentene” – áll az OEI jelentésében. Egyes becslések szerint az élelmiszerek mintegy harmada a mézelő méhek (Apis mellifera) közreműködésének köszönhetően kerül a tányérunkra. Az OIE szakértői az általuk lefolytatott globális áttekintés során arra a következtetésre jutottak, hogy a peszticidek (féreg-, rovar- és baktériumirtó szerek) “felelőtlen használata” károsíthatta a méhek egészségét, ezáltal érzékenyebbé váltak a különféle betegségekre. A nem megfelelően alkalmazott “biobiztonság” – különösen a behatoló fajok elleni védekezés – és a klímaváltozás szintén szerepet játszhat a szakértők szerint.
Korábbi kutatások különböző paraziták kártékony hatását is bizonyították, ilyenek például a Varroa destructor és Varroa jacobsoni atkák, valamint egy egysejtű parazita, a Nosema ceranae. Európába nemrégiben került be az ázsiai lódarázs, a Vespa velutina, amely a kaptárak közelében áll lesben, és elkapja a mézelő méheket.
További gyanúsított az alultápláltság: megafarmok és terjeszkedő elővárosok rontják a méhek esélyeit a megfelelő táplálkozásra.