Posted on Hozzászólás most!

Tényleg értik a beszédet a kutyák

A kutyák értelmi képességei olyanok, mint a pár hónapos gyerekeké. A képen: Ha a képernyőn lévő ember a kutya szemébe néz és beszél is hozzá, az eb követi a képernyőn látható alak fejmozgását, és azt figyeli, amit ő is.
Ön szerint kivel lehet nagyobb eséllyel szót érteni: egy kisbabával vagy egy kutyával? Sokan azt válaszolnák, hogy igazából egyikükkel sem, de ez tévedés: már a pár hónapos kisbabák is megértik az emberek jelzéseit, szándékait, még ha emberi nyelven nem is tudnak reagálni rájuk.
Topál József elismert etológus vezetésével magyar kutatók most a világon először bebizonyították, hogy a kutyák is egészen hasonló képességekkel rendelkeznek, mint az emberi porontyok. A kísérlethez ugyanazt a módszert választották, amivel korábban más tudósok a csecsemők kommunikációs képességeit vizsgálták.
– A gazdik közül nagyon sokan tekintenek úgy a kutyájukra, mintha a saját gyermekük lenne, és legtöbbször úgy is bánnak vele – mondta Gergely Anna, az ELTE etológia tanszékének munkatársa.
– A kísérlet során a kutyákat egy monitor elé ültettük, ahol a videón szereplő személy fejmozgását kellett követniük. Ha az illető a fejmozgás előtt a kamerába nézve megszólította a kutyát, a kutya jóval gyakrabban követte a szemével a tekintetét, mintha szó nélkül tette volna mindezt a videón szereplő személy. Az eredmény nagyon hasonló volt ahhoz, mint amit a kutatók a csecsemők ugyanilyen szemmozgás-követő vizsgálatakor kaptak – mesélte a kutató.
A kutyatulajdonosok mindebből azt szűrhetik le, hogy háziállatuk megtanulta: ha a gazdájuk hozzájuk szól, akkor érdemes követni a pillantását. – A kutyák háziasítása óta eltelt közel tízezer év evolúciós szempontból nem túl sok, az ebek azonban olyan jó géneket örököltek falkákban élő őseiktől, a farkasoktól, hogy fogékonnyá váltak az efféle kommunikációs jelzésekre – magyarázta Gergely Anna, aki maga is egy 5 éves angol bulldog gazdája.
Szerinte nem kizárt, hogy más állatok is képesek hasonló „trükkre”, de alapvető feltétel, hogy csoportban élő állat legyen, mint például a holló.
A kutatók azt is fogják vizsgálni, hogy a kutyák az emberi arcok melyik részére koncentrálnak, és hogy különbséget tesznek-e ismerős és ismeretlen arcok között. Forrás: Blikk.hu

Posted on Hozzászólás most!

Megnyomorított állatokon tesztelik a tápokat

Az Ethical Consumer brit fogyasztó védelmi magazin közelmúltban végzett kutatása szerint a piacvezető állateledel-gyártók kutyákon, macskákon végzett kísérletekkel tesztelik termékeiket.
A húsos konzervtápok többek szerint kétes összetevőkből, például döghúsból, a vágóhidakon visszamaradt belsőségekből, génkezelt zöldségekből, valamint adalékanyagokból állnak.
Az állateledeleket gyakran állatkísérleteknek vetik alá a gyártók a Tudatos Vásárlók Egyesületének információi szerint. Az egyesület az Ethical Consumer brit állatvédő egyesület fogyasztóvédelmi magazinjára hivatkozik, mely szerint Nagy-Britanniában többek között a Procter&Gamble, a Colgate-Palmolive, valamint a Masterfoods is elismerte, hogy állatokon teszteli az állateledeleket, melyek később a piacra kerülnek. Az Ethical Consumer vizsgálata nyomán több állatvédő egyesület is tüntetést szervezett, kampányokat indított a nagyvállalatok ellen.
Nagy-Britanniában 2001-ben jelentek meg először az állateledel-gyártást leleplező cikkek, akkor a Procter&Gamble tulajdonában levő IAMS cég egyik termékcsaládjáról derült ki, hogy állatkísérletekkel tesztelték.
Az egyik állatkísérlet során 24 fiatal kutyának eltávolították az egyik veséjét, majd a bal veséjüket részlegesen szétroncsolták, hogy megállapítsák, a protein hogyan befolyásolja a vesebeteg kutyákat. Nyolc kutya pusztult el ebben a vesekísérletben.
Egy másik teszt során 28 macska gyomrát nyitották fel azért, hogy a tudósok megállapítsák, hogyan hat rájuk, ha rostanyaggal etetik őket. A cég olyan kísérletet is szponzorált, amiben 14 husky kölyköt életük első 12 hetében rendszeresen vírusos injekcióval és allergiát okozó proteinekkel oltottak be. Így állandó betegségeket idéztek elő ezeknél az állatoknál, hogy megállapítsák, milyen fokú lehet az allergiájuk.
A botrány után elindult széleskörű tiltakozó kampány a mai napig tart Nagy-Britanniában. Az állatvédők arra szólították fel a gyártókat, hogy csatlakozzanak a “No Animal Testing Pet Food Standard” elnevezésű kezdeményezéshez. A nyilatkozatot aláíró gyártók vállalják, hogy nem tesztelik állatokon a termékeiket. Már sok cég neve szerepel a listán, többnyire a kisebb gyártók közül.
A Magyar Állateledel Egyesülés főtitkára, Szórádi Gyöngyi tudomása szerint létezik együttműködés a magyarországi állateledel gyártók és táplálkozástudományi szakemberek között, melynek során az állateledeleket tesztelik. Ezek eseti fiziológiás, érzékszervi vizsgálatok, melyek célja a termékfejlesztés során keletkezett új receptúrák és a tápérték vizsgálata, hogy a gyártók az állatok szervezetében minél jobban hasznosuló terméket tudjanak fejleszteni – közölte Szórádi.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének információi szerint az állateledelek olyan húsból és gabonából készülnek, melyekre már nincs szüksége az élelmiszeriparnak. “Az eledelek ráadásul rengeteg zsírt, cukrot, sót és felesleges adalékanyagot tartalmaznak” – olvasható az egyesület honlapján. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke szerint a konzerv állateledelek maradék húsokból készülnek. Ebbe szerinte beletartozik a fehérjefeldolgozó-telepeken, gyepmestereknél, vágóhidakon elhullott állatok döghúsának felhasználása is. Forrás: Origo.hu

Posted on Hozzászólás most!

A britek élve felrobbantottak 18 sertést

Britek egy terrortámadáskor bekövetkező robbanás következményeinek tanulmányozására felrobbantottak 18 élő sertést. Rajtuk akarták megfigyelni a robbantás hatását. Az állatvédők, de a közvélemény nagy részét is sokkolta a barbár kísérlet.
Az állati kísérletet egy katonai támaszponton hajtották végre, és megvárták míg a sertések kivéreznek. Egy sem élte túl a robbantást, és valamennyien a tudományos kutatás, vagy a szadizmus áldozatai lettek. A hadsereg szóvivője szerint az előbbi, az állatvédők szerint az utóbbi eset áll fenn.
A katonák azzal érvelnek, hogy egyre reálisabb és gyakoribb veszély a terrorista robbantás, és ezért tudni akarják, hogy pontosan milyen következményei vannak az emberi szervezetre a detonációnak. Szerintük a feláldozott sertéséletek emberéleteket menthetnek meg.
Ausztriában a közvélemény nyomására félbeszakítottak egy kísérletsorozatot Innsbruckban, ahol azt vizsgálták, hogy meddig maradnak életben a sertések, akiket lavina temetett be. A 29 megfigyelésre tervezett kísérletsorozatot a 10. után leállították.