Posted on Hozzászólás most!

Kínában kutatja őseink történetét David Attenborough!

A világhírű brit természettudós, Sir David Attenborough Kínába utazott, hogy a gerincesek kialakulását bemutassa. Kínában ugyanis ritka fosszíliák kerültek elő az utóbbi időben, melyeket a nyugati tudósok még nem vizsgáltak meg behatóan. Attenborough a paleontológia legfrissebb felfedezéseit mutatja be, melyek vadonatúj irányokat jelölnek ki a kutatók számára a gerincesek evolúciója területén.

David_Attenboroughs

„A szemünk láttára történtek a felfedezések, többek között 47 millió éves élőlények maradványaira is bukkantunk. Ráadásul a madarak evolúciójának kérdésére, amely eddig fehér folt volt előttünk, a kínai felfedezések elég határozott választ adtak” – mondja David Attenborough, aki a háromszoros Emmy-díjas sorozat, Az Élet keletkezése után újabb nagy jelentőségű dokumentumfilmmel jelentkezik.

Az állatvilág története David Attenborough-val című sorozat a Földet jelenleg uraló gerincesek – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök – sikersztoriját tárja elénk közérthető magyarázatok és csodálatos felvételek segítségével. Az 500 millió évet felölelő idő- és térbeli utazásunk során a közelmúlt valamennyi kulcsleletének feltárási helyére eljutunk, így többek közt Kínába is, ahonnan az utóbbi időben egyre-másra kerülnek elő a forradalmi jelentőségű, a paleontológusokat sose remélt információkhoz juttató állatmaradványok.
Az állatvilág története David Attenborough-val című kétrészes sorozat első epizódja február 9-én 18 órakor kerül bemutatásra a National Geographic Channel műsorán, melyben látványos számítógépes grafikák egészítik ki a legújabban megtalált fosszíliákról készült felvételeket, és mutatják be az egyszerű felépítésű halaktól kiindulva a gerincesek kialakulását. A sorozat második része február 16-án 18 órakor látható a NatGeo-n, melyben David Attenborough az emlősök történetét idézi fel. További információk itt.

Posted on Hozzászólás most!

Hosszabb élete lehet valakinek, ha állata van?

A krónikus betegséggel küzdő időskorú állattartók szíve jobban alkalmazkodik a szervezet változásaihoz, mint a háziállat nélkül élő társaiké – derült ki egy japán tanulmányból. Az American Journal of Cardiology című folyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint az állattartók esetében nagyobb a szívfrekvencia-variabilitás, vagyis a dobbanások közötti hol rövidebb, hol hosszabb időközök váltakozása. Ez azt jelenti, hogy a szívük jobban reagál a szervezet változásaira: például gyorsabban ver stresszes szituációban. Az alacsony szintű változékonyság ezzel szemben összefüggésben van a szívbetegség okozta halálozás magasabb kockázatával. „A szívkoszorúér-megbetegedéssel küzdő páciensek körében az állattartóknál magasabb az egy éven belüli túlélési arány, mint a háziállattal nem rendelkezőknél” – fejtette ki a tanulmányt vezető Naoko Aiba, a kanagavai Kitaszato Egyetem munkatársa. A tanulmány 191 ember bevonásával készült, akik átlagosan 60 és 80 éves kor közöttiek voltak. A cukorbetegséggel, magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel küzdő résztvevőket 24 órán keresztül szívmonitoros megfigyelés alatt tartották a szakemberek. A páciensek beszámoltak napi tevékenységeikről és arról, van-e háziállatuk. Minden tíz résztvevőből négynek volt valamilyen házikedvence, de másban nem különböztek egymástól. Az állattulajdonosok esetében a szívverések nagyjából 5 százaléka között volt 50 milliszekundumos (ezredmásodperces) időköz, míg a háziállat nélkül élőknél ez az érték 2,5 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a szívfrekvenciájuk kevésbé változott. A szakemberek nem tudják biztosan, hogy mi okozza ezt a különbséget: lehet, hogy a háziállatnak köszönhető a jótékony hatás, de az is előfordulhat, hogy eleve különbségek vannak a háziállatot választó és nem választó emberek között. „Azt gondolom, hogy a háziállatok egyfajta szociális támogatást nyújtanak, és ennél fogva csökkentik a stresszt, mivel egy bizonyos szintig képesek kielégíteni a társaság iránti igényt” – mondta Judith Siegel, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) közegészségügyi tanszékének munkatársa, aki nem vett részt a tanulmányban. A japán kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálatuk mindössze a páciensek egyetlen napjára korlátozódott, és a jövőbeli tanulmányok során az olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint a háziállatok fajtája. Forrás: mno.hu

Posted on Hozzászólás most!

Tényleg értik a beszédet a kutyák

A kutyák értelmi képességei olyanok, mint a pár hónapos gyerekeké. A képen: Ha a képernyőn lévő ember a kutya szemébe néz és beszél is hozzá, az eb követi a képernyőn látható alak fejmozgását, és azt figyeli, amit ő is.
Ön szerint kivel lehet nagyobb eséllyel szót érteni: egy kisbabával vagy egy kutyával? Sokan azt válaszolnák, hogy igazából egyikükkel sem, de ez tévedés: már a pár hónapos kisbabák is megértik az emberek jelzéseit, szándékait, még ha emberi nyelven nem is tudnak reagálni rájuk.
Topál József elismert etológus vezetésével magyar kutatók most a világon először bebizonyították, hogy a kutyák is egészen hasonló képességekkel rendelkeznek, mint az emberi porontyok. A kísérlethez ugyanazt a módszert választották, amivel korábban más tudósok a csecsemők kommunikációs képességeit vizsgálták.
– A gazdik közül nagyon sokan tekintenek úgy a kutyájukra, mintha a saját gyermekük lenne, és legtöbbször úgy is bánnak vele – mondta Gergely Anna, az ELTE etológia tanszékének munkatársa.
– A kísérlet során a kutyákat egy monitor elé ültettük, ahol a videón szereplő személy fejmozgását kellett követniük. Ha az illető a fejmozgás előtt a kamerába nézve megszólította a kutyát, a kutya jóval gyakrabban követte a szemével a tekintetét, mintha szó nélkül tette volna mindezt a videón szereplő személy. Az eredmény nagyon hasonló volt ahhoz, mint amit a kutatók a csecsemők ugyanilyen szemmozgás-követő vizsgálatakor kaptak – mesélte a kutató.
A kutyatulajdonosok mindebből azt szűrhetik le, hogy háziállatuk megtanulta: ha a gazdájuk hozzájuk szól, akkor érdemes követni a pillantását. – A kutyák háziasítása óta eltelt közel tízezer év evolúciós szempontból nem túl sok, az ebek azonban olyan jó géneket örököltek falkákban élő őseiktől, a farkasoktól, hogy fogékonnyá váltak az efféle kommunikációs jelzésekre – magyarázta Gergely Anna, aki maga is egy 5 éves angol bulldog gazdája.
Szerinte nem kizárt, hogy más állatok is képesek hasonló „trükkre”, de alapvető feltétel, hogy csoportban élő állat legyen, mint például a holló.
A kutatók azt is fogják vizsgálni, hogy a kutyák az emberi arcok melyik részére koncentrálnak, és hogy különbséget tesznek-e ismerős és ismeretlen arcok között. Forrás: Blikk.hu

Posted on Hozzászólás most!

Tudósok tanulmányozzák a kaliforniai folyóban rekedt bálnát

A tudósok szerdán próbáltak meg gázmintákat gyűjteni annak a 13 méteres szürke bálnának az orrnyílásából, amelyik az észak-kaliforniai Klamath-folyóban ragadt. A kutatók egy hosszú csőre erősített tölcsért használtak ahhoz, ahogy levehessék a mintát, amely alapján az állat állapotára következtethetnek.
„A bálna annak ellenére a folyóban rekedt, hogy hetekig próbálták visszairányítani az óceánba” – mondta Sarah Wilkin, a National Oceanic and Atmospheric Association munkatársa.
Az anyabálna és az ötméteres borja június végén úsztak fel a folyón az északra tartó vándorlásuk során. Július 23-án a mentőcsapat látta, ahogy a borjú visszaúszik az óceánba, és szerintük már elég idős ahhoz, hogy biztonságban eljusson Alaszkáig, vándorlásuk végcéljáig. Az anyabálna pedig elég jó állapotban volt még szerdán is, mondta Wilkin, de a kutatók amiatt aggódnak, hogy nem jut elég táplálékhoz az édesvizű folyóban.
Eddig a mentőcsapat kardszárnyú delfin-hangok lejátszásával próbálta a Csendes-óceán felé csalogatni a 40 tonnás állatot. Ezt, azóta azonban abbahagyták, és inkább a bálna egészségi állapotára koncentrálnak. Amellett, hogy aggódnak a bálna élelmiszer-ellátásáért, napról napra megvizsgálják a bőrét is, az édesvízi környezet általi esetleges károsodások után kutatva.
A bálna már amolyan helyi híresség lett, a Klamath-folyón átívelő hídon tömegek verődnek össze csak azért, hogy egy pillantást vehessenek a behemótra. A kaliforniai autópálya-rendőrség azt tanácsolja az utazóknak, hogy lehetőleg kerüljék el a hidat, emellett segít fenntartani a rendet a tömegben.

Posted on Hozzászólás most!

Bello home alone

Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, hogyan viselkednek az egyedül hagyott kutyák otthonukban. A tudósok végül arra a következtetésre jutottak, hogy egy kutyát ugyanúgy érheti trauma, mint egy gyermeket.
Csak Nagy-Britanniában 1,5 millió kutya szenved “Home Alone Syndrom”-ban.
A kutatócsoport 20 kutyás háztartásban szerelt fel kamerákat és megállapította, hogy sok állat újra és újra a lakás bejárati ajtajánál köröz, sírva, nyüszítve. Ha egy kutya ilyen félelmet produkál, nagyon fontos, hogy hazatérésünk alkalmával ne büntessük meg őt.
A kutya nem ismeri fel egy múltbéli eset, vagy magatartás kapcsolódását az aktuális büntetéshez. Többféle erőszakmentes módszerrel is segíthetünk a kutyának.
Fontos például, hogy a távolléti időt csak fokozatosan növeljük és ügyeljünk arra, hogy a kutyával eleget foglalkozzunk, játsszunk, sétáljunk. Ahol nincs megfelelő állattartás, ott marad a randalírozás a lakásban. Cikk forrása itt.

Posted on Hozzászólás most!

Teszteld a kutyád!

Budapest – Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportjának egy együttműködése keretében emberek és kutyák társas tanulási képességeit és általános bizalmi viselkedését vizsgálják fiatal hallgatók. Az ELTE etológiai tanszékén sok érdekes vizsgálat van folyamatban, szerkesztőségünk Hernádi Anna, PhD hallgató játékos tesztjein vett részt.
– Többek közt ételválasztós, kétféle labdakeresős, képernyőnézős és általános barátságosságot, bizalmi viselkedést mérő vizsgálatokról van szó – mondta Anna.
Korábbi tudományos kutatásokból tudható, hogy mind a csecsemők mind a kiskutyák születésüktől fogva erősen vonzódnak az emberekhez, megbíznak a felnőttekben és kifinomultan olvassák a kommunikatív jelzéseket.
Anna az embereket és családi kutyákat összehasonlító viselkedési tesztjeiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen biológiai és társas ingerek felelősek ennek az “ősbizalomnak” a kialakulásáért, milyen hétköznapi helyzetek hozzák létre ezt a fajta “egymásrahangolódást” és, hogy a bizalom hogyan segít abban, hogy fontos dolgokat tanuljunk egymástól?
Ezeken a teszteken a gazdi és a kutya is együtt vesz részt, az eseményeket videokamerával rögzítik, melyeket később elemeznek a szakemberek.
Depressziós lesz a kutya, ha egyedül marad
Hasonló eljárással, kamerákkal és megfigyelésekkel állapították meg brit szakemberek, hogy az egyedül otthon hagyott kutyák ugyanolyan magányosnak érzik magukat, mint a szüleik által elhagyott gyerekek.
John Bradshaw, a Bristoli Egyetem kutatója, aki 25 éve tanulmányozza az állatok viselkedését, munkacsoportjával videokamerákat szerelt fel 20 olyan kutyatulajdonos otthonába, aki azt állította, hogy kedvence teljességgel boldog, ha egyedül marad otthon, miközben ő dolgozik. Valójában azonban néhány kutya körbe-körbe járt a lábtörlő körül, miközben zihált és nyüszített, sőt egyik kutya annyira bánatos volt, hogy állatpszichológushoz kellett vinni.
Extrémebb helyzetekben a kutyák képesek az öncsonkításra is – figyelmeztet a szakember, aki azt tanácsolja a gazdiknak, hogy ne büntessék meg az állatot, ha egyedüllétekor kárt okoz, mivel az nem érti, miért lett lehordva.
“Másképp jár az agyuk… Nem képesek a múltban gondolkodni, és felmérni, mit tettek egy órával korábban, amiért gazdájuk mérges rájuk” – idézte Bradshaw-t a The Daily Telegraph című brit napilap. (MTI)

Posted on Hozzászólás most!

Sopron környéki kétéltű-, és hüllőfajok kutatása

Jelentős eredmények a Sopron környéki kétéltű-és hüllőfajok kutatásában– Részlet a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Tudományos Doktorandusz Konferenciáján elhangzottakból.
A Nyugat-magyarországi Egyetem, szellemiségét tekintve „zöld Egyetem”, karait a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Ezt a szemléletet népszerűsítik a karokon zajló tudományos tevékenységek, számos területet érintve. Célunk, hogy ezek a –gyakran a régió életét is komolyan érintő- kutatások eljussanak az Egyetem falain kívülre is. Így örömmel adhatunk hírt arról is, hogy az Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola doktorandusza, Velekei Balázs legújabb kutatása szakterületén belül mérföldkövet jelent.
Kétéltű-és hüllőfajok kutatását végezte a Sopron környékén található élőhelyeken, különös tekintettel a Soproni-hegységre és Szárhalmi-dombságra. A kutatómunka során, a szaporodási időszakban az előzetesen felmért lehetséges szaporodó helyeket látogatta meg. Ezeken a helyeken vizuális és akusztikus megfigyeléseket, illetve hálózással mintavételezést végzett.
A terület herpetológiai szempontból kevéssé kutatott, ezért a vizsgálat időszerűségéhez kétség sem férhet. Velekei Balázs az eddigi kutatásokhoz számos új adatot tudott hozzátenni, így nem csupán a herpetológiai atlasz elterjedési térképei pontosíthatók, hanem egy olyan – mind faj, mind egyedszámban – rohamosan fogyatkozó állatcsoport magyarországi előfordulásait tudta aktualizálni, amelynek védelmében a tapasztalatok szerint éppen az információhiány okozza a legtöbb problémát. „ – A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott fajcsoportját, illetve egy adott faját. A Magyarországon előforduló 18 kétéltű taxonból 14-et megtaláltam kutatásom során. A terület kétéltűfaunája hazai viszonylatban nagyon gazdagnak mondható. A tizennégy taxon némelyike nagyon gyakori a területre nézve, ezek a következők: barna varangy, erdei béka, kecskebéka. A maradék fajok között is vannak olyanok, amelyek az előzőekhez képest olyan nagy számban nem fordulnak elő, de egyelőre nem veszélyeztetettek a területen, ezek a foltos szalamandra, pettyes gőte. A legérzékenyebb fajoknak a sárgahasú unkát és a gyepi békát tartom, bár ezekkel is találkozhat még az erdőjáró.”- nyilatkozta a kutató.
Az említett kétéltűfajok közül hat taxon esetében sikerült bővíteni az elterjedésükről eddig meglévő információkat, ezek esetében a herpetológiai atlaszban bemutatott térképvázlatokon konkrét javaslatot tett az előadó egy esetleges módosításra, aki kiemelte, a hat taxon közül a sárgahasú unka és a pettyes gőte új élőhelyeit tartja a legfontosabbaknak. A Magyarországon élő 16 hüllőfajból 7 fajt talált meg a területen.
Az Egyetem Erdőmérnöki Kara a TÁMOP 4.2.3- 08/1-2009-001 projekt keretein belül Doktoranduszok Tudományos Konferenciája az Erdőmérnöki Karon címmel tartott rendezvényt a közelmúltban, melyen lehetőséget kapott Velekei Balázs mellett több doktorandusz is kutatásainak bemutatására.
A Karon található Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola és a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola doktoranduszai egész napos, nagy sikerű tudományos konferencián mutatkozhattak be a Kar Erzsébet kerti oktatási tömbjének nagyelőadóiban. A konferencián 45 előadást és 10 kiállított posztert hallhattak és láthattak az érdeklődők biokörnyezettudomány, geokörnyezettudomány, környezetpedagógia és geoinformatika szekciókban. A tudományos tanácskozás lehetőséget biztosított az Erdőmérnöki Karon működő doktori iskolák PhD hallgatói számára szakmai-tudományos munkájuk, eredményeik bemutatására, egymás kutatási területének megismerésére, további szakmai kapcsolatok kialakítására. A tudományos konferenciát sikeresnek értékelték a szervezők és a résztvevők, akik a műszaki-, informatikai és természettudományi területek iránti társadalmi- és szakmai érdeklődést kívánták felkelteni, és megtartani.
További részletek a kutatásról és az elhangzott előadásokról itt. Bővebb információ: Prof. Dr. Lakatos Ferenc. E-mail: flakatos@emk.nyme.hu Tel.: 99/518-160, Velekei Balázs E-mail: velekei@baja.hu – Projekt megnevezése: TÁMOP 4.2.3- 08/1-2009-001 “Science without borders” – “Tudás határok nélkül”. Tudásdisszemináció a Nyugat-magyarországi Egyetemen

Posted on Hozzászólás most!

Melegszik a Vörös-tenger, állatok veszélyben

A Vörös-tenger vize egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.
A kutatók a Vörös-tenger felszínéről 1985 és 2007 között készült műholdas hőtérképeket elemeztek ki. Dionysios Raitsos, a szaúd-arábiai King Abdullah Tudomány és Technológiai Egyetem (KAUST) éghajlatkutatója és kollégái a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be arról, hogy a szokatlanul gyors hőmérsékletváltozás az 1990-es évek közepén vette kezdetét.
A víz középhőmérséklete 1985 és 1993 között alig ingadozott, 27 és 27,5 Celsius fok között alakult. 1994-től azonban jelentős ugrás következett be, amely csúcsát 1995-ben érte el 28,5 Celsius fokkal. Ennek okát a kutatók a klímaváltozás miatti felmelegedésben látják – ismertette a kutatás eredményét a Die Welt című német lap internetes kiadása .
Az északi féltekén mért hőmérsékletekkel való összehasonlítás igazolja, hogy a megfigyelt felmelegedés a globális éghajlatváltozás része. A rohamos felmelegedés veszélyeztetheti a Vörös-tenger korallzátonyainak változatos növény- és állatvilágát. Ugyanis az élőlényeknek nincs elég ideje arra, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez – mutattak rá a szakemberek.
Amerikai kutatók egy évvel ezelőtt kimutatták már, hogy az elmúlt évtizedben a Diploastrea heliopora korallfaj állományának mintegy egyharmada pusztult el a szokatlanul meleg víz miatt a nyári hónapok során. Arról, hogy a többi faj hogyan reagál a melegedő vízre, eddig nem áll rendelkezésre információ. Mivel azonban a korallzátonyok alapvetően igen érzékeny rendszerek, a kutatók szerint magas a kockázata annak, hogy számos faj örökre eltűnik a Vörös-tengerből.

Posted on Hozzászólás most!

A kutyák ösztönös gondolatolvasók

A kutyák feltehetően velük születetten képesek olvasni az emberek gondolataiban – erre jutott egy amerikai kutatócsapat. Egyfajta “ebtelepátia” létezését már korábban is feltételezték tudósok, illetve gazdik, mivel számosan tapasztalták, hogy kutyájuk kitalálja gondolataikat. A Florida Egyetem kutatói nemrégiben megerősítették a hipotézist egy kísérlettel.
Kutyákat és farkasokat engedtek élelmet kunyerálni embertől. Utóbbiból kettő alany közül választhattak az állatok: az egyik ember rájuk figyelt, a másik közömbös volt irányukban. Megmutatkozott, hogy bizonyos körülmények között még a farkasok is érzékelték az emberi figyelmet, a kutyák pedig náluk jóval határozottabban – adta hírül az amerikai Time magazin.
A tudósok szerint mindebből az következik, hogy a kutyák veleszületett képessége az emberi elme állapotának-hangulatának érzékelése, hiszen farkasok is képesek rá. Az is igaz, hogy ez a képesség erősödik, ha “embergazdag” környezetben él a kutya. Forrás: MTI

Posted on Hozzászólás most!

Ha kutyát, macskát tartunk – kevesebb lesz az allergia!

A kutya- és macskatartás csökkenti az állatallergia kialakulásának kockázatát gyerekeknél. Egyes szülők óvják gyermeküket az állatokkal történő érintkezéstől, félve, hogy az növeli egy későbbi szőrallergia kialakulásának kockázatát. Amerikai orvosok azonban most bebizonyították, hogy egy esetleges allergia kevésbé, vagy legfeljebb ugyanakkora eséllyel alakul ki az állatokkal együtt felnövő gyerekeknél, mint azoknál, akiknek nincs házi kedvencük.
Ganesa Wegienka, a detroiti Henry Ford Kórház orvosa a Clinical & Experimental Allergy című szaklapban számolt be eredményeikről. Csapata a georgiai orvosegyetem kutatóival együttműködve egy nagyszabású, hosszú távú tanulmány adatait használta fel a kutatáshoz. A Detroit Childhood Allergy Study elnevezésű vizsgálatban 1987 és 1989 között született gyerekek vettek részt, akiknek egészségi állapotát és életkörülményeit évente rögzítették.
A tanulmányból kiderült, mikor, mennyi ideig volt olyan kutyájuk vagy macskájuk a gyerekeknek, amelyik ideje több mint felét a házban töltötte. 18 éves korában összesen 565 résztvevőtől vettek vért, amelyben a kutatók kutya- illetve macskaallergiára utaló antitesteket kerestek.
A vizsgálat legfőbb eredménye, hogy a háztartásban tartott kutyával illetve macskával felnövő gyerekek nem lesznek gyakrabban allergiások az állatokra, mint a háziállatok nélkül élő társaik – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de). Ezen kívül megmutatkozott a születést követő idő fontossága az immunrendszer szempontjából. Azok a gyerekek, akik első életévükben egy fedél alatt éltek egy macskával, később feleakkora eséllyel lettek allergiások a macskaszőrre, mint cica nélkül cseperedő kortársaik.
A kutyákkal való kapcsolat meglepő módon csak a fiúk egészségének javára válik. Amennyiben első életévükben volt kapcsolatuk ebekkel, később ők is csak feleannyiszor lettek allergiások a kutyaszőrre. A lányoknál ez esetben nem számított a korai együttélés. A kutatók szerint ennek tán a nemek közti eltérő bánásmód lehet az oka.
Wegienka csapata az elkövetkezőkben a háziállatok fejlődő immunrendszerre gyakorolt szerepét kívánja tüzetesebben megvizsgálni, és kideríteni, mely szűkebb időszakok döntőek – például az első három, vagy talán csak a legelső hónap. Forrás: MTI