Posted on Hozzászólás most!

A „kutyagyárak” felszámolását sürgeti a győri állatmenhely is

A kormány döntése értelmében januártól az önkormány-zatoknak lehetőségük van arra, hogy évi hatezer forintos ebadót rójanak ki a helyi kutyatartókra, a bevételt pedig visszaforgassák a városi állatmenhely és az ebrendészeti telep működésére, fejlesztésére. A magyar kutyafajták tartóit nem terheli majd adó, mondván, a hungarikumokat meg kell őriznünk. Szintén nem kell fizetni a menhelyről elhozott, illetve az ivartalanított állatok után sem.
Az Emberek az Állatokért Alapítvány által működtetett győri állatmenhelyen 180 kutyával foglalkoznak. Adományokból tartják fenn magukat: évi költségvetésük 40%-át külföldi szervezetektől gyűjtik össze.
– Vegyes érzéseim vannak az ebadóval kapcsolatban, mert szerintem kétélű fegyver lehet – mondja Nagy Péter, az állatmenhely vezetője. – Egyrészt növekedhet a kidobott, utcára tett állatok száma, másrészt viszont elősegíti, hogy az emberek az állatmenhelyről fogadjanak magukhoz – ráadásul ivartalanított – kutyákat, hiszen ez esetben eltekintenek az adó megfizettetésétől. Ez mindenképpen elősegítheti azt a prevenciós tevékenységet, amit az állatotthonok, illetve állatmenhelyek végeznek. Úgy gondolom, hogy elsősorban azokon a területeken kellene segíteni, ahol a civil szervezetek már elkezdték az állatotthonok létesítését, és nagy erőfeszítésekkel, de ellátják azok működtetését. Ami az ebrendészeti telepeket illeti, vitathatatlan, hogy ezek az intézmények is állategészségügyi feladatokat látnak el, de Európában már sok szempontból túlhaladottak. Az állatmenhelyek sokrétűbb tevékenységet végeznek, folyamatosan a gazdátlanul hagyott állatok életkörülményeinek javításán dolgoznak, kapcsolatot tartanak fenn más települések és országok állatotthonaival, és nagy hangsúlyt fektetnek az elhelyezési állapotok korszerűsítésére.
– Szakemberek szerint nagyobb állami rálátással és kontrollal kiszűrhetők azok az úgynevezett „kutyagyártó” telepek, amelyek közül több a közelmúltban is nagy nyilvánosságot kapott. Mi erről a véleménye?
– Nem lehet nem észrevenni, hogy sajnos Magyarországon és az egész közép-kelet-európai térségben magas szinten virágzik az illegális kutyagyártás. Nagyon méltatlan körülmények között, és nagyon szakszerűtlen módon tenyésztik, gyártják a kutyákat, amiket aztán kicsempésznek szürkén, vagy teljesen fekete úton, és Nyugat-Európában magas összegeken értékesítenek. Nagyon sok embernek származik ebből illegálisan nagyon magas bevétele.
– Az ebadó sokszorosát lehetne a büntetésekből behajtani…
– Én is úgy gondolom, hogy az állatvédelemnek, amelynek a megerősítése már nagyon égető lenne, ebből kellene jelentős bevételekhez jutnia. Én megfontolás tárgyává tenném, hogy a hatóságok külön forrásokat és hatáskört kapjanak ahhoz, hogy minden lehetséges eszközzel felgöngyölítsék azokat az állatgyártó, állatszaporító telepeket, ahol illegális módon történik a tenyésztés. Ennek a bevételeiből, adójából támogassuk meg az állatjóléti intézkedéseket. Talán nem kell mondjam, hogy ezekből a „gyárakból” kikerülő, nagyon csúnya szó, de melléktermékek is, tehát az el nem adható, rosszul sikerült, testi hibás kiskutyák is általában az állatotthonokban végzik, ezért úgy hiszem, megfontolandó lenne az ezzel kapcsolatos intézkedések áttekintése.
A győri önkormányzatnál még nem döntötték el, hogy bevezetik-e az ebtartási hozzájárulást, ám a város alpolgármestere szerint az adóbevételt sokkal inkább a megelőzésre kellene fordítani, azaz megfékezni a gazdátlanul hagyott állatok elszaporodását. Ezt a célt szolgálja az egyedi azonosító rendszer népszerűsítése, amelyet most csak akkor kell beültetni az állatba, ha gazdát cserél vagy külföldre szállítják. Egy chip beültetése 5 ezer forintba kerül, amelyet most sok állattartó nem tud kifizetni.
– Önkormányzatunk mérlegelni fogja az ebadó bevezetését, annak alkalmazása esetén azonban sokkal fontosabbnak tartjuk – az állatmenhelyek fejlesztésén túl – a mikrochipes rendszer bevezetését és elterjesztését Győr városában is. Ez a Nyugat-Európában bevált gyakorlat már lényegesen csökkenti az utcákon kóborló ebek számát – tudtuk meg Simon Róbert Balázstól.
Forrás: Győrplusz.hu, Bakács László

Posted on Hozzászólás most!

Többnapos vizeletben éltek a helvéciai kutyagyárban tartott állatok

Közel 400 kutyát tartott helvéciai tanyáján egy férfi, akit gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség. A Menhely az Állatokért Alapítvány egyik munkatársa azt mondta, hogy a férfi nyúlketrecszerű tákolmányokban tartotta az állatokat, van olyan kutya, amely állatkórházba került, mert ki volt száradva. A menhely munkatársa szerint a kutyák többnapos vagy hetes vizeletben, ürülékben éltek. Az állatokat borzalmas körülmények között tartó férfi senkinek nem nyilatkozott, az állatvédőknek viszont korábban azt mondta, kedvtelésből tartotta a kutyákat.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyagyárra bukkantak Helvécián

Összesen 400 kutyát találtak azon az illegálisan működő kutyaszaporító telepen, amelyet szerdán számoltak fel a helyi állatvédők és a rendőrök.

Illegálisan működő kutyaszaporító tanyára bukkantak szerdán egy helvéciai magánház mögött a Menhely az Állatokért Alapítvány és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai által közösen tartott állatvédelmi akció során. Mintegy 400 kutya élt embertelen körülmények között, némelyiküket nyúlketrecben tartotta a gazdája, akit a rendőrség azonnal előállított és őrizetbe vett. A helyszínelés jelenleg is folyik, a beteg és azonnali orvosi ellátást igénylő kutyákat a hatósági állatorvos felügyeletével és együttműködésével látják el, majd az állatokat a Menhely az Állatokért Alapítvány telephelyén karanténban helyezik el. Videó itt
Zsúfoltan voltak elhelyezve az állatok, 2-3 négyzetméterre jutott 14-16 eb. (Előírás szerint egy kutyának 10 négyzetméter a helyigénye). Minden kennel és nyúlketrec „úszott” az ürülékben, az állatok egy része pedig legyengülve, megfázva, szőrbetegen, kiszáradva ugatta az idegeneket.
– Kedvtelésből tartjuk őket – mondta a nagy állatlétszámhoz képest megdöbbentő magyarázatot az „őstermelő” gazda, aki nem sokkal később, amikor már látta, hogy nem tréfa a hatósági intézkedés, „finomított”. Elismerte, hogy hat éve foglalkoznak csivavákkal. Állítása szerint rendszeresen oltja és felügyeli a több száz kutyát egy jó hírű kecskeméti állatorvos.
– Azért van ilyen sok kutyánk, mert nem adjuk el őket – mondta B. J. a járőröknek. A csivavák ára egyébként – állították a jelen lévő állatvédők – darabonként legalább 50 ezer forint. Hozzátették: egy olyan személytől is kaptak bejelentést, aki vásárolt kutyát a szaporító telepen.
– Ezek a tartási körülmények egyszerűen katasztrofálisak. Kutyagyárnak mondanám – összegezte Szabó Attila, az Állatvédelmi Őrszolgálat vezetője.
Állatkínzás bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárás – Dajka Gábor hatósági állatorvos szerint a ketrecek semmiképpen nem biztosítják a kutyáknak azt a normál életteret, amit a törvény előír. A tartás körülményei ezért maradandó károsodást okozhatnak vagy elősegíthetik a kutyák pusztulását. Amikor ez a szakvélemény elhangzott, a rendőrök azonnal elrendelték az állatkínzás bűncselekmény gyanúja miatti eljárást. A gazdát szerda délután kihallgatták, közben a bűnügyi technikusok lefényképezték a „kutyagyárat”, végül az állatvédők – egyelőre csak a legrászorultabb, legbetegebbnek tűnő kutyákat – elszállították. Az eljárást folytatják a szaporító ellen.